Erdővidéki Lapok, 2002 (3. évfolyam, 1-4. szám)
2002-03-01 / 1. szám
NÉPHAGYOMÁNY Magyarhermány külterületeinek helynevei Előző két lapszámunkban Boér Imre Magyarhermány belterületeinek helyneveit ismertette részletesen, hozzájuk fűzve az általa hallott vagy megélt eseményeket, élményeket, anekdotákat. Jelen tanulmány az előző folytatásaként is értelmezhető, hisz a belterület után a falu külterületeinek helyneveit ismerteti. Nagyon fontos, hogy településeinken ismerjük a dűlőneveket, helyneveket, mert ezek szinte magukba rejtik azok történetét, sokszázados múltját. Az alábbi tanulmány hozzájárul ahhoz, hogy megőrizzük, újratanuljuk e neveket. ►A falu aránylag későn jelenik meg okiratokban. Először 1566-ban János Zsigmond adománylevelében Hermány néven szerepel. A falu régebbi település lehetett, de mérete és félreeső fekvése miatt nem volt jelentős. Magyarhermány története folyamán vegyes társadalmi öszszetételű falu, ahol a szabad székelyek mellett jelentős számban élnek jobbágyok és zsellérek is. A zsellérek főleg bevándorolt, román származásúak. Ezt tükrözi az 1785-ben készült Conscriptio Urbarialis (Budapest, Magyar Országos Levéltár 1785). Birtokos magyarhermányi családok: Boér, Botskor, Botz, Gáli, György, Nagy, Pető. Ezeket szolgáló jobbágy családok: Veress, Bogdán, Bokor, Olá, Gróza, Varga. Magyarhermánynak kevés a szántóföld birtoka, annál több kaszálója és legelője van. A falu külső területét patakok, árkok szabdalják szét. Alig van patakmenti, sima területe, de a hegyes, dombos, oldalas-fennsíkos terület számottevő. A mai Erdővidéket az ember megtelepedéséig összefüggő lomblevelű, tűlevelű és vegyes erdők foglalták el. Szántóterületek A magyarhermányi szántóterületek kb. 600 ha-t tesznek, azaz tettek ki. Ezek III-VII. osztályú földterületek. A két világháború között, de azt megelőzően is, a szántóterületek következő felosztása volt érvényben: 1. Alsó határ (Ah), vagy forgó 2. Középső határ (Kh), vagy forgó 3. Felső határ (Fh), vagy forgó A szántóterületek nagy része kelet vagy nyugat irányba lejt, a településen átfolyó Bárót patakra, mely észak-déli irányba folyik, jókora eséssel és sebességgel. A szántóterületek szintkülönbsége 500-800 m között változik. A faluközpont (református templom) 581 m magasságon fekszik az Adriai tenger szintje fölött. A falutól 4-5 km-nél távolabbi földet szántóterületként nem műveltek. A szántóterületek nadrágszíj-parcellákból tevődnek öszsze, 1 vékástól (7 ár) 1 holdig (56 ár). Tagosítás nem volt és ma sincs. 1. Alsó határ - Ah. Az Alsó határ keleti részét (a) Erdő vidéki Kanok Boér Imre részben a Fenyős patak, a kisbaconi Cseretető, Kése árok, Alszeg település keleti része, Kurta patak, a kövesdombi Kökényes sövény és Bércmege fogja közre. A gazdálkodás erre a határrészre a nyíresalji utcán és a Posta utcán bonyolódott/bonyolódik le. Igen változatos domborzatú határrész. Az Alsó határ nyugati részét (b) a Nádas patak, Nádas tető, Galambos, Szálas, Egres, Temető, Alszegi település nyugati része határolja. Ez a határrész szekérrel a Tölgyes pataki mezei úton, az Emréné oldala felé vezető szoros utcán és a temető utcán közelíthető meg. Az Alsó határ helynevei: 1. Kése pataka: mély, száraz árok 2. Kése földje (Kése jölgye): szájhagyomány szerint, régen kihalt Kése családé volt, kenderföldnek is nevezték. 3. Kése oldal: igen oldalas hely, csak befelé lehetett szántani. 4. Kése teteje 5. Cseretető 6. Nyires oldal 7. Nyires fele (Nyires teteje) 8. Fenyős háza (Fenyős hátytya). Bod Péter (1712-1769) a bardocszéki falvak leírásánál említi a Fenyő-tetőt. Hermányról írja, hogy híre van a hermányi bikának, mely a Fenyőtetőn elmaradva a csordától olyant bődült, hogy lehallatszott a faluba. 9. Fenyős cihere; kaszáló, mely a Fenyős patakra lejt. 10. Széles domb (Széljes domb) 11. Cenegetető; itt az 1700- as évek elejéig szénégetés folyt. 12. Kurta patak; nem mély száraz árok. ►