Éremtani Lapok, 2004. február-december (83-88. szám)

2004-02 / 83. szám

2. A fémpénzekre vonatkozó rendelkezések Az 1892: XVII. tc.108 a koronaérték bevezetéséről intézkedett. Az ausztriai érték (ezüst) helyébe bevezette az aranyértéket, melynek egysége a korona. 1 korona = 100 fillér. A pénzverés alapsúlya már nem az 500 gramm súlyú font, hanem a kilogramm és ennek tizedes részei. Az értékpénzt az aranyérmék jelentették, melyek 900 ezredrész aranyból és 100 ezredrész rézötvözetből készültek. Az értékpénz az az érme, melynek anyagértéke megegyezik a névértékével. Forgalmi képessége nincs korlátozva. 1 kg színaranyból 3280 koronát vertek ér­tékpénzül, 10 és 20 koronást magánosok számlájára is. Aranyak kereskedelmi érmékként tovább verettek, kivéve a 4 és 8 forintosokat. Az 1868-tól értékpénzül vert osztrák értékű ezüst 1 forintosok törvényes forgalomban maradtak. (Egészen 1926. december 31-ig.) Ugyanakkor többé nem verték, csak abból a mennyiségből, mely a pénzügyi kormányzat birtokában volt, vagy általa már pénzverési célokra beszereztetett, 1 forint 1 2 koronával. Koronaértékre szólóan verettek ezüst 1 koronások, nikkel érmék (10 és 20 filléresek), bronz érmék (1 és 2 filléresek). Az 1 koronások 835 ezrelékes finomságban készültek. Kizárólag az állam számlájára verték, a törvény ér­telmében egyelőre 60 millió korona összegben. Verettek még 18 millió korona összeg erejéig nikkel 10 és 20 filléresek. Forgalomba hozataluk az osztrák értékű ezüst 5, 10 és 20 krajcáros váltópénz bevonása mellett tör­tént. Bronzból 7,8 millió forint összegig 1 és 2 filléresek vezettek. Forgalomba hozataluk az osztrák értékű Vi, 1 és 4 krajcárosok bevonása mellett történhetett. A fenti összegek a Magyarországra eső 30 %-ot jelentik. Ugyanilyen arányban osztozott Magyarország és Ausztria (70 %) az osztrák értékű bármely nemű és veretű érmék bevonásának költségeiben. A bevoná­sokkal kapcsolatban a két pénzügyminiszter rendeleteket adott ki. Addig is az osztrák érték pénzei forga­lomban maradtak. Az átváltási arány: 1 forint 1 2 korona volt. Mindezekről a XVII. te. mellett az 1892: XVIII. te.109 rendelkezett. 108 1892: XVII. T.cz. a koronaérték megállapításáról, i.m. In: M.T. 1892-1893. évi törvényczikkek. i.m. 282-288. o.; Bp.K. 1892. 183. sz. augusztus 11. 1-2. o.; P.K. 1892. 17. sz. augusztus 11. 949-956. o.; Szécsén: Korona és forint, i.m. 3-6. o.; Valuta-tör­vények, i.m. 58-83. o. Továbbá: „A magyar királyi ministeriumnak 2325/P.M. számú rendelete a koronaérték megállapításáról szóló 1892. évi XVII. törvényczikk életbeléptetése tárgyában”. 1892. augusztus 11. In: M.R.T. 1892. 1896. o.; Bp.K. 1892. 183. sz. augusztus 11.5. o.; P.K. 1892. 17. sz. augusztus 11. 973. o. 109 1892. XVIII. T.cz. i.m. In: M.T. 1892-1893. évi törvényczikkek. i.m. 289-296. o.; Bp.K. 1892. 183. sz. augusztus 11. 294. o.; P.K. 1892. 17. sz. augusztus 11. 957-966. o.; Szécsén: Korona és forint, i.m. 7-11. o.; Valuta-törvények, i.m. 84-114. o. Továb­bá: „A m. kir. pénzügy­ministernek 90., 410. szám alatt valamennyi pénzügyi hatósághoz és hivatalhoz intézett körrendelete a ko­ronaérték érméinek ismertetése tárgyában.” 1892. deczember 28. In: M.R.T. 1892. 3456-3465. o.; Bp.K. 1892. 296. sz. deczem­­ber 28. 3-4. o.; P.K. 1892. 31. sz. deczember 28. 1291-1297. o. Éremtani Lapok 83. szám, 2004. február

Next