Esti Budapest, 1952. július (1. évfolyam, 75-101. szám)

1952-07-31 / 101. szám

4 tesmm CSÜTÖRTÖK, 1952. JÚLIUS 31. (rLaqip sikert aratott az, „&rkeV‘-(ihn a karL&aipaarq,-i fesztiváL&íi Kedden­­este. .8 órakor került sor az „Erkel" című új magyar film bemutatására. Erkel zenéje az első taktustól kezdve feszült figyelmet keltett. Az áradó mu­zsikas magával ragadta a közön­séget és a figyelem nem lan­kadt az előadás végéig. Keleti Márton, a film Kos­­suth-díjas rendezője bevezetőjé­ben igyekezett válaszolni a sok­féle kérdésre, amelyet a külön­böző delegátusok intéztek hoz­zá. Be kell vallanunk, hogy Er­kel nevét igen kevesen ismerték. Annál is inkább komoly misz­­sziót teljesít az „Erkel"-film, amellyel a magyar nép más népek előtt kevéssé ismert nagy muzsikusát mutatja be. A film komoly sikert aratott. A fesztivál zsűrijének elnöke, Brousil elvtárs azt mondotta, hogy ilyen dallamgazdagságú, melodikus zenét eddig még filmen keveset hallott. Általános a vélemény, hogy a ze­nés filmek iránt hatalmas a tömegigény. Az „Erkel“-film a zenei kultúrálét terjesztésében is jelentős szerepet játszik. Csiau­­reli, a nagy szovjet filmrende­ző, a film arról a jelenetéről szólva, ahol Erkel és Liszt ta­lálkozik, úgy nyilatkozott, hogy a zene, a játék és a rendezői megoldás összhatása valósággal szíven üti a nézőt. Az új magyar filmben a­ Hu­nyadi László, a Bánk bán leg­szebb jeleneteit látjuk megele­venedni és legszebb áriáit hall­juk, kiváló operaénekeseink tol­mácsolásában. (Osváth Júlia, Gyurkovics Mária, Palánkay Klára, Székely Mihály, Fodor János, Udvardy Tibor.) A­­film drámai módon rajzolja meg a Himnusz megszületését és­ meg­mutatja­, hogy Erkel, az olasz mesterek hatásától hogyan jutott el saját hang-,­jának megtalálásával az olyan nemzeti vonásoktól duzzadó művekig, mint a Hunyadi László és a Bánk bán. Megmutatja a­ film az emberi és politikai fejlődés útját,­­ame­lyet Erkel megtett a nemesi forradalmárok bemutatásától a Dózsa-operáig, a forradalmi nép megszólaltatásáig, a munkás-da­­loscsoportok megszervezéséig. A film egyik jelenetében, ami­kor 1848 március 15-én a Nem­zeti Színház színpadán a Nem­zeti dalt szavalva felcsendülnek Petőfi szavai, a filmet néző kö­zönség körében a tolmácsok hangja olaszul, franciául, ango­lul zúgta, hogy „Esküszünk, es­küszünk, hogy rabok tovább nem leszünk.” És a nehéz harcban álló-haladó nyugati filmművé­szeknek szájából Petőfi halha­tatlan sorai úgy hangzottak, mint a fogadalom. Általános elismerést keltett a film főszerepében Péchy Sándor alakítása. Eddig általános volt az a meg­állapítás, hogy­­ a magyar fil­mek magas színvonalú eszmei tartalmuk mellett általában el­maradnak a részletek kidolgo­zásában, a technika területén, különösen a hang terén. Keleti Márton gondos ren­dezését dicséri, hogy a film­nek úgyszólván egyetlen ki­dolgozatlan jelenete sincs. Tegnap, szerdán délelőtt a „Hős ifjúság” című színes fil­münket mutattuk be, amely a budapesti Kim ír■ Sze­i-iskolá­­ban tanuló koreai gyermekek egy­ napját eleveníti meg. A filmen látjuk Rákosi elvtárs lá­togatását, halljuk szeretett hangját. A bemutató előtt kis ünnepség zajlott le a fesztivál részvevőinek viharos ovációjá­tól kísérve. A magya­r küldött­ség felajánlotta a filmet a ko­reai küldöttségnek. A karlovyvary-i nemzetközi filmfesztivál befejezése felé kö­zeledik. Az utolsó bemutatók zajlanak. Az eredményhirdetés vasárnap lesz. Sz. M. A Láng-gyári lokomobil-mű­­helyben fiatalokkal beszélgetünk. Sok mindenről esik szó: munká­ról, szórakozásról... Mikor a kultúrházra terelődik a­ beszéd, Kádár Mihály elvtárs ezt mondja: — Ritkán járok oda. Nincs semmi, ami lekötné figyelme­met. Valahogy nem otthonos a mi kultúrházunk, szórakozni sem lehet. Kiderül, hogy a többieknek, Rosenthal László, Puch Ferenc elvtársaknak is ez a vélemé­nyük. Mi lehet az oka annak, hogy nem szívesen járnak a Rozsnyai­ utcai kultúrházba? Er­ről kérdeztük Volent János elv­társat, a kultúrház igazgatóját. A válaszok magukért beszélnek. Lemorzsolódtak... 7L Milyen műsorokat rendez­nek a kultúrházban? — Március—április hónapban kilenc műsort rendeztünk. Má­jusban egyet, júniusban egyet sem. Leginkább a mi kultúrcso­­portunk és a szomszédos üze­mek kultúrcsoportjai adtak mű­sort. Az igazat megvallva nem voltak különösen érdekesek. De minden vasárnap tartottunk táncdélutánt. Ezt látogatták a dolgozók, de sok volt a ja­npec, ezért megszüntettük ezeket. — Az elvtársak tervében sze­repel az, hogy havonként egy könyvankétot rendeznek. Meg­valósították ezt? — Sajnos, csak egyszer tar­tottunk könyvankétot. Azon is mindössze hárman jelentek meg. De rendeztünk néhány könyvkiállítást. Igaz, hogy az utóbbi időben ez is megszűnt. A könyvtáros-aktívahálózatot sem tudtuk megteremteni. — Milyen csoportok működ­nek a kultúrházban? — Színjátszó, tánccsoport és énekkar. — Színjátszóink most egy egyfelvonásos darab bemu­tatására készülnek. Nagyon sok nehézségünk van a próbákkal. Egy hónap alatt teljesen kicse­rélődtek a szereplők, úgyszólván senki nincs, aki kezdettől fog­va a csoport tagja lenne. — Tömegoktatás szerepel-e a kultúrház programmjában? — Igen. Elhatároztuk, hogy természettudományos előadás­sorozatot tartunk. Az elsőn 120 hallgató jelent meg, a má­sodikon már csak 80, a harma­dikon pedig 40 hallgató. „Le­morzsolódtak".­­ — A jövő évi terven gondol­kodtak-e már? — Még nem jutottunk hozzá. Nem érek rá olvasni! — Hány könyvet olvasott Vo­lent elvtárs, mióta a kultúrház igazgatója? — Könyvet? Nem érek én rá könyvet olvasni! Iratokat olva­sok! Jövőre építkezünk, renge­teg dolgom van az építkezéssel. — De moziba, színházba szö­get járni? — Sajnos nem érek rá. Egye­dül vagyok. Az elmúlt félévben kétszer voltam moziban és két­szer színházban. A tagsággal kell foglalkoznom, hogy a még meglévőket megtartsam. — Hát a műhelyekbe szo­kott-e járni az elvtárs? — Sajnos keveset. Kultúrház terv nélkül! Ne is folytassuk tovább! Ezek­ből a válaszokból is napnál vi­lágosabban kiderül: mi az oka annak, hogy a kultúrház mind­eddig nem lett a Láng-gyári dolgozók otthona. A műsorok nem elég színvonalasak, a könyvtármozgalom, a tömegok­tatás szervezetlen. A kultúrház terv nélkül dolgozik, a meglé­vő tervet sem hajtják végre. A kultúrotthon vezetőjének gyenge a kapcsolata a dolgozókkal. A pártbizottságba és a szak­­szervezeti bizottságba eljár, a műhelyekig azonban nem jutott el, így érthető, hogy nem ismeri eléggé a dolgozók kulturális igényeit. Igaz az, hogy Volent elvtársinak sok a dolga, hiszen sem kultúr­­felelőst, sem művészeti felelőst nem kapott — már hónapok óta — a szakszervezettől. De, ha a kultúrház igazgatója ma­ga nem művelődik, hogyan ne­veli akkor műveit­ emberekké a dolgozókat? ■ " .­­ A pártbizottságon és a szak­­szervezeti­­ bizottságban nem ismerik eléggé a kultúrház munkáját, harmadrendű kérdés­nek tartják. Ha ehhez még hoz­závesszük, hogy a kultúrház fenntartása havonta 20.000 fo­rintba kerül, jogos a kérdés: megéri-e, ha nem tölti be fel­adat­át? A nyári időszak, alkalmas ar­ra, hogy a kultúrház jövő évi tervét alaposan, a dolgozók igényeinek, kívánságainak fi­gyelembevételével elkészítsék. Jó tettet azonban a pártbizott­ság irányítása nélkül a kultúr­ház vezetősége nem tud elké­szíteni. A terv sem minden, ha­ a pártbizottság nem ellenőrzi a végrehajtását. A szakszervezeti bizottság pedig, amelynek mind­ez elsősorban feladata, ne for­dítson hátat a kultúrmunkának s becsülje­ értéke szerint, akkor a Láng-gyári kultúrotthon való­ban a dolgozók második ott­hona lesz. L. M. ■ • ■ Egy kultúrház és amiért nem látogatják SZÍNHÁZAK MŰSORA Margitszigeti Szabadtéri Szín­pad: Faust (8). — A­tarkerti Sza­­badtéri Színpad: Cifra zűr (8). — Majakovszkij Színpad:­­Margit­szigeti Legnépszerűbb meló­diák: hangverseny (fél 8). — Károlyi-kert: Magyar Állami Hangversenyzenekar (B .sorozat, 4. est. 8). — Fővárosi Nagycir­kusz: Artista-olimpia (4, 8). — Rádió: Bajazzók, opera (Kossuth, 20.45.) : IFJÚ SASOK (Új koreai film.): URÁNIA (Rákóczi­ út 21.) 4. negyed 7. fél 9.. TÁNCSICS (Csepel) fél 6. háromn. 8. v. fél 4. ESŐ UTÁN NAPSÜTÉS (Vidám német film.): DUNA (Fürst Sándor­ u. 7.) fél 5. háromn. 7, 9.. SZABADSÁG (Bartók Béla­­út 64.) 4. negyed 7. fél 9.. MUNKÁS (Kápolna-u. 3/b.) ne­gyed 6. fél 8. v. 3. MI LESZÜNK AZ ELSŐK (Színes szovjet film.): PUSKIN .(Kos­suth Lajos-u.­ 18.) fél 5. há­romn. 7, 9.. TÁTRA (P.-erzsé­beti Kertmozi. háromn. 6, ne­gyed 9. v. fél 4. ÚRI MARI (Magyar film.): Vö­rös Csillag (Lenin-krt. 45.) fél 5. háromn. 7. 9. TENGERI KARVALY (szovjet film.): SZIKRA (Lenin-krt. 120.) negyed 5. fél 7. 9. MARIJA (Szovjet film): CORVIN (Kisfaludy-köz) háromn. 4. 6. fél 9. RIGOLETTO (Olasz operafilm.): MÁJUS 1. (Mártírok­ útja 55.) 4. negyed 7. fél 9. MESEORSZÁG (Új színes szovjet rajzfilmsorozat.): FELSZABA­DULÁS (Flórián­ tér 3.) 4. ne­gyed 7. fél 9., ALKOTMÁNY (Újpest) 4. negyed 7. fél 9., ATTILA (Budafok) Kertmozi. 6. negyed 9. v. háromn. 4. TENGERÉSZ LÁNYA (Zenés szov­­­­jet film.): HUNYADI (Kispest) 6. negyed 9. v. 4. TOLDI, PLASZTIKUS MOZI: (Bajcsy-Zsilinszky­ út 36.) 1. 1952. MÁJUS 1.. 2. ARTISTA­­VIZSGA 3. ÁLLATKERTI SÉ­TA. prof. — fél 4, 5, fél 7, 8, fél 10. RETTEGETT IVAN (Szovjet film ): GORKIJ (orosznyelvű mozi) (Akácfa­ u. 4.) háromn. 6, 8, v. fél 4. 1 FELSZABADULÁSUNK ÜNNE­PE 2 SZTÁLIN NÉPÉNEK KÜLDÖTTEI. 3 NEKIK BÉKE KELL: ZUGLÓI (Ango)-u. 260 háromn. 4. 6, fél 9. SZOVJET BÁLNAVADÁSZOK (Szí­nes szovjet film.): KELEN (Ke­­lenvölgyi 31-én: fél 6. három­negyed 8. VADVIZORSZÁG (Színes magyar természetfilm.)­ PARTIZÁN (Üllői­ út 101.) (Kísérőfilm: A kiskakas gyémántéskrajcárja) 4. negyed 7, fél 9., HAZÁM (Váci­ út 150.) 4. negyed 7, fél 9. KÉPZETT BETEG és MAGYAR DOKUMENTMŰSOR: (Olvasztá­rok, Nőmunkás, Hegyek moz­dulnak, 2. sz. Magyar tudo­mány és technika, Kacsa), SZIGETHY (Albertfalva) 31-én, háromn 6, 8 HALLÓ. ITT HELSINKI: (olimpiai sportműsor: 1 sz. magyar sporthíradó, így készültünk az olimpiára, 1., 2., 3. sz. olim­piai sporthíradó. Úszás): FÁK­LYA (Lenin-krt. 88.) fél 5-től 11-ig folyt HÍRADÓ: (Lenin-krt. 13.) 1. Me­gyar híradó, 2. Szovjet hír­adó 3 ÍGY KÉSZÜLTÜNK AZ OLIMPIÁRA. 4. 1.. 2.. 3 sz. OLIMPIAI SPORTHIRADÓ. — Reggel 9-től este 11-ig folyt. 1. sz. OLIMPIAI SPORTHIRADÓ: TINÓDI, TANÁCS, JÓZSEF AT­TILA ZUGLÓI. CSOKONAI UGOCSA, BÁNYÁSZ, ÚJLAKI. BEM ATTILA mozi (Budafok),­ TERV (P.-újhelyi, ÉLMUN­­KÁS (Kispest), KÖLCSEY (Kis­pest). FORUM (P­­lőrinci, KOS­SUTH (R.-mihály), VILÁG (R.­­mihály), CSILLAG (Csillaghegy), MIKSZÁTH (Sashalom), ÚJVI­LÁG (K. keresztúri. 2.­ sz. OLIMPIAI SPORTHIR­­ADÓ: VÖRÖS CSILLAG SZIK­RA, URÁNIA, DUNA, COR­VIN, PUSKIN, DÓZSA, MÁ­JUS 1.: Szabadság, fel­­szabadulás, MUNKÁS: TÁN­CSICS (Csepel), TÁTRA (P.­­erzsébet), ALKOTMÁNY (Új­pest). HUNYADI GORKIJ. ADY BÁSTYA, KOSSUTH. BETHLEN, VÖRÖS­MARTY, MARX, BRIGÁD (P.­­lőrinc).­­RÁKOSI MÁTYÁS KUL­­TURHÁZ, PENTELE, RÁKÓ­CZI, HONVÉD. RÁKÓCZI (Cse­pel), SZABADSÁG (Újpest). Bátor emberek: (Színes, magya­rul beszélő szovjet fam.): KOS­­SUTH (Váci-út 14. ) fél 5, há­­rom­n. 7. 9. Döntő fordulat (Magyarul be­­szélő­­szovjet film ): BÁSTYA (Lenin krt 8.) 11, 1, 3 , 7. 9. Augusztusi vasárnap (Olasz film­): ADY (Somogyi Béla­ út 3. ) fél 4, háromn. 6. 8. Farkasrér (Szovjet film ): VÖRÖS­MARTY (Üllői­ út 4.) 4. negyed 7. fél 9. Tizenötéves kapitány (Szovjet film.): CSOKONAI (Népszínház­­u. 13.) fél­ 4, háromn. 6, ne­gyed 9. Mágnás Miska (Magyar film­vígjáték.): TINÓDI (Nagyme­zőm. 8.) fél 4, háromn. 6, 8. ALKOTÁS (Alkotás­ u. 11.) 4, negyed 7, fél 9. Vidám vásár (Színes, zenés, tán­' ' cos szov­jet filmvígjáték.): TA­NÁCS (Szent István-krt 10.) negyed 5. fél 7. 9. Janika (Magyar filmvígjáték.): MARX (Landler Jenő-u 39.) fél 4. háromn. 6. 8. Szerelmem (Szovjet film.): SPORT (Thököly-út 56.) 4. negyed 7. fél 9. Ütközet békében (Magyar film.): UGOCSA (Ugocsa-u. 10.) fél 4. háromn 6. 8. A cárnő cipője (Zenés szovjet film.): BRK­IÁD (P.-Lőrinc) fél­­ 6. háromn. 8, v. negyed 4. Nincs béke az olajfák alatt (Olasz film ): RÁKOSI MÁTYÁS KULTURHÁZ (József Attila tér 4.) háromn. 6, 8, v. negyed 4. Hősök tavasza (Olasz film.): BÁ­NYÁSZ (József­ krt. 63.) 4. ne­gyed 7, fél 9.. OTTHON (Be­­niczky-u 3—5.) fél 4, háromn. 6, 8 Utazás a mesék birodalmában­­(Színes szovjet rajzfilmsoro­zat.): BEM (Mártírok­ útja 5/b.) fél 11, fél 1, fél 3, fél 5, fél 7, fél 9.. VILÁG (R.­mihály) háromn. 6, 8, v. fél 4. Kínai cirkusz (Színes szovjet film.): RÁKÓCZI (Rákóczi-út 68.) 11. 1. 3. 5. 7. 9. Szevasz­topol hősei (Szovjet film.): HONVÉD (Rákóczi-út 82.) fél 11. fél 1, fél 3, fél 5, fél 7/fél 9. Fények a faluban (Színes, ma­gyarul beszélő szovjet film.): (Kísérőfilm: Moszkva a béke­egyezményre szavaz.) PENTE­LE (Lenin­ krt. 39.) 10. 12. 2. 4. 6. 8. Díszmagyar (Magyar film.): ZRÍ­NYI (Lenin-krt. 26.) háromn. 4, 6. fél 9. Titkos küldetés (Magyarul be­­szélő szovjet film.): KULTUR (Kinizsi­ u. 28.) Kertmozi. fél­­4, háromn. 6, 8. Gyermekéveim (Magyarul be­szélő szovjet film.): TÁTRA (Üllői-út 63.) 4. negyed 7. fél 9., ÚJLAKI (Bécsi-út 69.) fél 4, háromn. 6, 8. Emberek között (Magyarul be­szélő szovjet film.): ELŐRE (Delej-u. 4.) fél 6, háromn. 8, v. negyed 4. csüt. szünnap. Tűzkeresztség (Magyar film): ÉVA (Erzsébet kir­né-út 36/b ) fél 4, háromn 6, 8. SZABAD­SÁG (P.­Imre) háromn. 6, 8, v. háromn. 4. Nagy koncert (Színes szovjet film.): HALADÁS (Bartók Bé­­la-út 128.) negyed 4, fél 6, 8. Tell Vilmos (Olasz film.): BÉKE (Szent László-út 48.) fél 5, fél 7. fél 9., ÚJVILÁG (R.-keresz­túr) háromn. 6, 8, v. fél 4. Nyugati övezet (Magyar film.): NAP (Népszínház­ u. 31.) há­romn 4, 6, negyed 9., JÓKAI (R.-hegyi negyed 6. fél 8. v. 3. csüt. szünnap. Hív a tenger (Német film.): VI­LÁGOSSÁG (P.-erzsébeti fél 6. háromn. 8. v. fél 4. fél 6. 8. Rettegett Iván (Szovjet történel­mi film.): VASVÁRI (Kerepesi­ül 44.) háromn. 4. háromn­­. 8., JÓKAI (Budatétény) 2—3. fél 6. háromn. 8. v. fél 4. Furfangos fejedelem (Olasz film ): KOSSUTH (R. mihály) fél 6. há­­romn. 8. v. negyed 4. csüt. szünnap Csapajev (Magyarul beszélő szovjet film.). (Kísérifb­r.: Harcoló Korea.) CORVIN (P. er­zsébeti háromn. 6, 8. v. fél 4. Reszket a föld (Szovjet film): RÁKÓCZI (Csepel) Kertmozi: háromn. 4. háromn 6, 8. Veszélyes vizeken (Szovjet film.): JÓZSEF ATTILA (R.-palota) há­romn 6, fél 9. v. negyed 4., SZIGET (Csepel) fél 6, háromn. 8. v. negyed 4. Ezerarcú hős (Szovjet film.): KÖLCSEY (Kisfaest) 6, negyed 9. v. háromn. 4. Sivatagi tizenhármak (Szovjet film ): ÉLMUNKÁS (Kispest) h­á­­romn. 6, 8, v. fél 4. Expresszszerelem (Színes, zenés szovjet filmvígjáték.): OTTHON (Soroksár) 2—3. fél 6, háromn. 8, v. fél 4. Este 6 kor, háború után (Zenés, vidám szovjet film ): SZABAD­SÁG (Újpest) háromn. 6, 8, v. fél 4. Pilótaszerelem (Szovjet film.): KOSSUTH (Cinkota) 2—3. fél 8, v. fél 4. fél 6. fél 8 Győztesek nemzedéke (Magyarul beszélő szovjet film.): TÜN­DÉR (Újpest) 6. negyed 9, v. háromn. 4., KELEN (Keleti­­völgy) 2—3. fél 6. háromn. 8. v. negyed 4. Karrier Párisban (Ném­et film): (Kisérőfilm: 700 méter a föld alatt. TERV (P.-újhely) fél 6. há­romn. 8, v. negyed­ 4, csüt. szünnap., PETŐFI (N.-tétény) háromn. 6, 8, v. fél 4. Elítélt falu (Német film.): ÁRPÁD (Soroksár) háromn. 6, 8, v. háromn. 4 Uzsorás (Szovjet film.): CSILL­AG (Csillaghegy) negyed 7. fél 9. v 4, csüt. szünnap. Botrány Kiosmertben (Magyarul beszélő francia film.): SZA­BADSÁG (Cs.-Ziget) háromn. 6, 8. v. fél 4 Sportbecsület (Színes szovjet film.): SZABADSÁG (R.-tiget) fél 6. háromn. 8. v. negyed 4. csüt szünnap.CSABA (A­­Csaba) negyed 6. fél 8. v. 3. csüt. szünnap.. SZIGETHY (Al­bertfalva) 2—3. háromn. 6, 8,­­ fél 4. Hol volt, hol nem volt (Színes, szovjet rajzfilmek.): MIKSZÁTH (Sashalom) 5,. negyed 8, v. há­romn. 3. Csoda Milánóban (Olasz film.): KULTÚRA (P. hidegkút) há­romn. 6, 8, csül. szünnap. Huszonnyolc esztendővel ezelőtt mondták ki a halálos ítéletet a budai híres Szarvas­ház felett, de huszonnyolc év óta ma is él, vidáman örül a nyári napfénynek. A fővárosnak talán legkülö­nösebb épülete a Szarvas-ház. Kü­lönös formában, háromszög­letben épült, az udvara is, ahol rózsaszín leanderek virítanak, szabályos háromszögletű . Az előterében vaskorláttal övezett széles terrasz van; a háromszög­letű ház ablakai az egykori Tabánra és a Dunára tekinte­nek. Furcsa ez a ház azért is, mert emeletes mindhárom olda­láról, de a végefelé, a Váralja­utca felé haladó végén, ahol felfelé kell kapaszkodni, föld­szintessé alacsony­odik. A ház — s a tér is, mielőtt Szebeny Antal nevéről elke­resztelték volna — a bejárat fe­­lett, elhelyezett domborműről, a fővárosi házak egyik legszebb domborművéről kapta nevét. Iramló szarvast ábrázol a dom­bormű, amelynek alkotóját­­ a legszo­rgalmas­abb művészettör­téneti kutatás sem tudta kide­ríteni. A szarvas vad vágtában ■menekül a cserjék és fák kö­zött, de két kopó már beérte és „(­z egyik a­­lábába, a másik a vékonyába készül harapni. „A dombormű szobrászáról — ál­­la­pította meg az egykori kri­tikus — csak annyit tudunk, hogy jó művész volt, aki nem­csak az élő állatokon tanulmá­nyozta idomaik szerkezetét, ha­nem komponálni is szépen tu­dott." A Szarvas-ház terrasza most üres, a vaskorlát kókkadtan lóg le, mögötte friss téglafalazás, amel­y a régi gyógyszertár be­járatát tü­ntette el. Valamikor a gyógyszertár helyén a Szarvas­­kávéház volt, amelyet budai Pilvaxnak neveztek . .. Ide járt a lobbanó kedvű budai fiatal­ság, de látta a régi kávéház a költő Virág Benedek tisztes alakját is és itt akadtak az osztrák zsandárok Czuczor Ger­gelyre, akit „Riadó" című ver­séért kerestek . .. A Szarvas-ház más híres­ségek nevével is összeforrott. Két híres színésznő lakott a fa­lai között: Déryné, a múlt ma­gyar színészetének leghíresebb egyénisége és Kántorné Engel­hardt Anna, korának — s talán kora után is sokáig — legna­gyobb drámai hősnője: zengő szavú és hódító termetű. Példát mutatott a színészi lelkiismere­tességből, hogy ott lehessen a Nemzeti Színház előadásán, lé­­lekvesztőben is átkelt a zajló Dunán. Bokájáig ért a jeges víz, mindkét­ lába elfagyott, ez­zel kezdődött pályafutásának deréktörése. Elha­gyottan és szegényen halt meg Marosvá­sárhelyen ... Déryné lenge és Kántorné tiszteletet parancsoló alakját idézi a képzelet a Szarvas-téri házban, amelyben valamikor vendégfogadó és korcsma is volt. A ház megállta a helyét, a vendégfogadó korcsmárosa ke­­vésbbé. Barabás Miklós, a festő jegyezte fel, hogy a vendéglős a pesti árvíz idején alaposan kihasználta a menekültek szo­rultságát, forró kávét és forralt bort árusított — feleannyit adott, mint máskor, de dupla árat számított érte. Huszonnyolc éve halálra­ítélten élt az öreg ház. Stílusa a rokokóból a neoklasszikusba átvezető copf-stílus. Egyszerű épület. Most még szánalmas ál­lapotban van. A­­Váralja­ utca felé rugaszkodó hátsó része ro­mokban hever, elburjánzott a gaz, vakolata mindenütt lehul­lott. Ahogy elnézi az ember, a múltra gondol, de a jövőbe néz. Kormányzatunk a házát műem­léknek­­ nyilvánította és stílusos helyreállítására már tervek is készültek. A Szarvas-ház bejárata. Augusztus 1-től lehet operabérletet előjegyezni Az Operaház és a Városi Színház igazgatósága az 1952/53-as évadban nagymér­tékben felemeli a bérletek szá­mát. Az Operaházban az eddigi tervek szerint 180 bérleti elő­adást tartanak, 18 sorozat lesz és mindegyikben 10—10 elő­adás. A Városi Színházban a bérleti előadások száma 120 és 15 sorozatban 8­8 előadást tartanak. A jövő évadban te­hát­ 58 százalékkal növekszik a bérletjegyek száma. Az üzemekben, hivatalokban és egyéb munkahelyeken már augusztus elsején megkezdődik a bérletelőjegyzés. Elsejétől 10-ig adják ki a közönségszer­vezők a kitöltendő kötelezvé­nyeket, augusztus 10—20 között veszik át a bérleti összegek első részletével együtt és augusztus 20-tól a hónap végéig a dolgo­zók már kézhez is kapják bér­leteiket. Nagy számban jelentkeznek felvételre az Agrártudományi Egyetemen Most folynak a felvételi vizs­gák az Agrártudományi Egye­temen az 1952/1953-as tanévre. Az első évfolyamra nagy szám­ban jelentkeztek a középiskolát végzettek,­­ de egyes karokon a női hallgatók száma még nem kielégítő. A minisztertanácsi ha­tározat értelmében el kell érni, hogy az Agrártudományi Egye­temen a hallgatók összlétszá­mának 20 százaléka nő legyen. Pénteken kezdődnek az Ag­rártudományi Egyetemen a me­zőgazdasági technikumot vég­zett tanulók felvételi­ vizsgái. A szakérettségis tanfolyamok diák­jai nem tesznek felvételi vizs­gát, mert az Agrártudományi Egyetem megbízottja már a szakérettségin felülvizsgálja a tanulók szakmai képzettségét- Jövő héten az egyetem leve­lező­ tagozatának felvételi vizs­gái kezdődnek.

Next