Esti Budapest, 1956. szeptember (5. évfolyam, 206-230. szám)
1956-09-24 / 225. szám
Ma reggeli moszkvai telefonjelentésünk Hatalmas küzdelemben győzött a nagy akarással játszó magyar labdarúgó-válogatott... A menkacfős dőtt magyar taktika Moszkva vasárnap felhős, hűvös időre ébredt. Élénk szél fújt és esőre hajlott az időjárás. A stadionhoz vezető Pirogovszkaja utca feketéllett a tömegtől és úgy látszott, mintha most egész Moszkva a mérkőzésre igyekezne. A magyar fiúk korán, egy órával a kezdési idő előtt érkeztek a szállodából és tréfálkozással próbálták elütni izgatottságukat. . A szovjet öltözőben bizakodó hangulatban készültek a játékosok. Valamennyien nyugodtak voltak és nagy figyelemmel hallgatták Kacsalin és Guljajev edzők utasításait. Végig hatalmas iramú, nagy küzdelmet vívott a két válogatott csapat. A magyar válogatott haditerve száz százalékig bevált. Eddig ugyanis az volt a helyzet a magyar—szovjet mérkőzéseken, és általában a magyar válogatott eddigi mérkőzésein, az ellenfél védekezett és rajtaütésszerű támadásokat vezetett. Most a magyar taktika a védekezés és a rajtaütésszerű támadások vezetése volt. A játék színvonala általában csak valamivel volt jobb a közepesnél, az iram azonban mindent felülmúlt, s ez kárpótolta a nézőket. A magyar válogatott nagyszerű felfogásban, rendkívül nagy akarással játszott, és az év eddigi legkimagaslóbb teljesítményét nyújtotta. Hozottabbnak kellett volna lennem. Sós Károly, a magyar válogatott edzője: A fiúk kitűnően megállták helyüket, és a taktikai utasításokat pontosan betartották. A fergeteges 90 perc alatt mindannyian nagyszerű teljesítményt nyújtottak olyannyira, hogy egyénileg talán senkit sem lehet különösebben kiemelni. A csapatból Kotász, Börzsei, Sándor és Bundzsák dicsérhető mégis a a legjobban. Antipenov, a Szovjet Testnevelési és Sportbizottság labdarúgó-osztályának vezetője: Sajnos, csak küzdelem volt. A játék szépsége csak időnként csillogott. Igazságos eredmény a döntetlen lett volna. . B. J. flidegkuti indította el a labdát, az adogatásba azonban hiba csúszott és azonnal szovjet ellentámadás bontakozott ki. Sztrelcov 16 méteres, hatalmas lövése azonban kapu mellé jutott. Érdekes,változatos, izgalmas volt a játék. Az is észrevehetővé vált, hogy a magyar válogatott ezen a mérkőzésen sokkal nagyobb gondot fordít a védekezésre, mint máskor. A 15. percben pompás magyar támadás végén megszületett a mérkőzés egyetlen gólja. Hidegkúti Cziborhoz adta a labdát, aki a jobbösszekötő helyén elég nehéz szögből jobbkülsővel mintegy 8 méterről kapura lőtt és a labda a jobb felső lécről a hálóba vágódott. (1:0 Magyarország javára.) A gól megnyugtatta a magyar játékosokat, de kemény, izgalmas lett a küzdelem. A 25. percben Sztrelcov elől Grosics lábbal tisztázott, majd a 32. percben kapufát lőtt a magyar csapat. A 37. percben Czibor labdáját Jasin védte, majd a túlsó oldalon Sztrelcov 10 méteres félmagas lövése a kapufán csattant. A magyar csapatban Grosicsnak volt néhány bravúros védése. A hátvédhármasban és egyben az egész mezőnyben Kotász nyújtotta a legjobb teljesítményt. Nem sokkal maradt el azonban mellette Börzsei sem. Kárpátinak nehéz dolga volt a gyors Iljinnel szemben, a Vasas-játékos azonban kitűnően megállta a helyét. A mérkőzésen játszott három fedezet szinte egymást múlta felül. A csatársorban Sándor és Czibor volt a lendítőkerék. A belső hármas tagjai között Hidegkuti végezte a legnehezebb munkát. Kocsis a második félidőben volt jobb. Többször „sziporkázott“, Puskás irányított, nagy akarással küzdött. A szovjet válogatottban Jasin remekül védett. A hátvédhármas oszlopa Basaskin volt. Börzseihez hasonlóan, fejjel és lábbal egyaránt biztosan hárított. A két fedezet közül Netto a második félidőben játszott jobban, ekkor igen veszélyes volt a magyar kapura is. A csatársorban egyik jobbszélső sem tudott szóhoz jutni Kotász mellett. Az ötösfogatban a középcsatár Sztrelcov játszott jól. Szalnyikov nem tűnt ki különösen, de játéka hasznos volt. Ivanov pompásan cselezett, Iljin kapkodva játszott. Ki, hogyan játszott ? A mérkőzés után óriási öröm és lelkesedés volt a magyar öltözőben. A játékosok egymást csókolgatták, és itt is, ott is pillanatonként elevenítették fel a nagy találkozó részleteit. Az első vélemények: Grosics : Csak a második félidőben volt nehéz dolgom, de megnyugtatott és nagy önbizalmat adott, hogy a csapat minden tagja nagy akarással küzdött. Puskás: Úgy vélem, teljesen megérdemelten győztünk a lelkesen, keményen, de nem sportszerűtlenül játszó szovjet válogatott ellen. Különösen a hátvédhármas és a két szélső játszott ragyogóan. Sándor: Fokozta akarásunkat, hogy teljesen esélytelennek kiáltottak ki bennünket. A mérkőzés végig nagyszerű játékot hozott, mi, magyarok szívvel-lélekkel küzdöttünk. Bundzsák: Első válogatott mérkőzésem rendkívül izgalmas körülmények között kezdődött el. Nagyon izzó légkörben léptem pályára, de játékostársaim lelkesedése és nyugalma láttán bennem is elcsitult minden izgalom. Örülök, hogy jól játszottam. Kocsis: Voltak helyzeteim, de sajnos, nem tudtam őket kihasználni. Sokkal hatás A 3. félidő Hatalmas iramot diktált a szovjet csapat és hosszabb ideig a magyar 16-oson pattogott a labda. Az 50. percben Sztrelcov és Berendi összecsapott, a magyar balfedezetet sérülten levitték a pályáról és helyére Bundzsák jött be. A magyar labdarúgók higgadtabban játszottak, a szovjet csapat játékába több hiba csúszott és különösen a csatárok rontottak gyakran. Igaz, hogyebben a magyar védők is „ludasak“, akik mindig jókor léptek közbe. A 72. percben Hidegkúti labdáját Kocsis kapásból lőtte kapura. Már-már úgy látszott, hogy a lövés védhetetlen, Jasin azonban a levegőben úszva bravúrosan hárított. Óriási volt az izgalom, a magyarok számára nem volt elveszett labda, a játékosok szinte egymást múlták felül. A 84. percben Sztrelcov kiugrott Börzsei mellett, de Grosics lábravetődéssel, bravúrosan hárított. A mérkőzés utolsó percében a magyar válogatott erősen beszorult. Támad a Vörös Meteor A labdarúgó NB II-ben Meleg helyzet a magyar kapu előtt! Az egyik szovjet játékos már örömében széttárta karját, de a labda mégsem jutott a kapuba, Buzánszky elrúgta az utolsó pillanatban, kézilabda-csapatának csatársora. A szürkemezes Vörös Lobogó védelme azonban jól zár s szereli a kitörni készülő csatárt. Végülis 10:8 arányban a Vörös Lobogó együttese győzött, ezen a héten is több meglepetés született s általában színvonalas, izgalmas mérkőzéseket láthatott a közönség. Jó mérkőzés volt a kiesés ellen küzdő Bp. Vörös Meteor —Nagybátonyi Bányász találkozó is, amelyet 4:0 (3:0) arányban a budapesti csapat nyert. A képen Csanádi a kifutó kapus mellett a Vörös Meteor első gólját rúgja. Budapest kerékpáros hegyi bajnokságán nagyszerűen megrendezett versenyt vívtak legjobb kerékpározóink. A csaknem 150 induló közül a felnőttek versenyét Bicskei Richárd (Szikra Szabad Nép), az ifjúságiakét Fazekas (Csepeli Vasas) nyerte Nincs telitalálat a totón! Ismét nem volt 12-es találat. A vasárnapi totó fordulóban 69 fogadó ért el 11-es találatot. A nyereményösszeg egyenként 8496 forint. 10 találatos szelvény 783 darab volt. Egyenként 748 forint a nyereményük. 9 találatos szelvény 5799 darab van, a nyereményösszeg egyenként 134 forint. Mindhárom nyerőosztály nyereményeit október 2-től (keddtől) kezdve fizetik. A győztes totószelvény: 2, 1, 1, X, 2, 2, 1, 2, 2, 2, 2, X. BUDAPEST ÖKÖLVÍVÓVÁLOGATOTTJA Belgrádban 11:9 arányban vereséget szenvedett. Győzött Kellner, Dóri, Pavics és Szabó, döntetlent ért el: Balogh, vereséget szenvedett: Nagy, Riskó, Pécsi, Csiszár és Raduly. ÚJ NŐI ORSZÁGOS IFJÚSÁGI ÚSZÓCSÚCSOT ért el tegnap Ördögh Zsuzsa a margitszigeti Sportuszodában megrendezett Bp. Vörös Lobogó versenyén. Az új csúcs 1:05.3 p. BUDAPEST IFJÚSÁGI LABDARÚGÓ-VÁLOGATOTTJA 12:0 arányban győzött tegnap a Népstadionban Baranya megye ifjúsági válogatottja ellen. Megérdemelt magyar győzelem a Népstadionban — Egygólos előnnyel indulunk ezen a mérkőzésen — volt többek véleménye tegnap délután a Népstadionban a B- válogatottak találkozójának megkezdése előtt. Ezek a szurkolók arra az egy gólra gondoltak, amellyel alig néhány órával előbb Moszkvában a nagy mérkőzésen diadalmaskodott válogatottunk. Ez a győzelem bizonyára lelkesíti, jó, szép, játékra serkenti majd a Népstadion gyepén küzdelemre induló magyar fiúkat — gondolták a budapesti szurkolók. Csalódás érte a közönséget, mert az első félidőben nagyon szárnyszegetten mozgott a magyar csapat. A csatárok alig mozogtak, kevés volt a helyváltoztatás, a gyors indítás. Csupán Budai nagy kapufán csattant lövése, s Szusza szép fejese veszélyeztette a szovjet kaput. A szovjet csatárok kevesebbet támadtak, de több veszélyes helyzetet teremtettek, s Banka többször bebizonyíthatta, hogy jó formában van. Különösen Rizskin, a világos szőke, fürge balszélső és Mamedov középcsatár játszott ekkor jól. Megváltozott a játék képe a második félidőben. A magyar csapat nagyon feljavult, tartós fölénybe került. Két szélsőnk, Fenyvesi és Budai sorra vezették a támadásokat, s több gólhelyzetet teremtettek. Budait szabálytalanul szerelték, s Buzánszky tizenegyesével, majd később Vilezsál bombájával kialakult a 2:0-ás végeredmény. Még több gólhelyzet kihasználatlanul maradt, s a szovjet csapat már alárendelt szerepet játszott. Játéka ezen a mérkőzésen várakozáson aluli volt, hiányzott belőle a megszokott lendület. A magyar együttes végeredményben sportszerű mérkőzésen megérdemelten győzött. Az egyik szép támadás végén Szusza kapura fejel. A labdát azonban a következő pillanatban a nagyszerűen védő szovjet kapus kiütötte a bal alsó sarokból. Az újpesti öbölben szombaton és vasárnap kenusaink és kajakozóink versenyeztek. A Farkas —Hanics pár és az Urányi — Fábián kettős a legeredményesebb versenyzőpár volt. Farkasék a kenu-kettes 1000 és 10 000 méteres távján, Urányiék a kajak-kettes 1000 és 10 000 méteres versenyén végeztek az első helyen. Fenti képünkön a Farkas—Hunics páros, az alsón az Urányi —Fábián kettős látható.