Esti Budapest, 1956. október (5. évfolyam, 231-250. szám)

1956-10-18 / 246. szám

„ÖnáLLó“ trgídia három (daptuuhan Prológus Egy csőgyár és egy KOHERT -■— most legalább ennyi kell, hogy csőhöz juthasson az egyszerű halandó, legyen bár nagyüzem vagy kisipari műhely. Szükséges egy megrendelés is. Ezt el kell küldeni a bizonyos KOHERT-nek, — a KGM egyik főosztályának — 75 nappal előbb, mint megkezdődik a negyedév, amelyben a csőre szükség lesz. A KOHERT nem szól semmit, sem vissza nem igazol, sem el nem utasít. Csak összesít. Tárcánként felosztja egy kimutatásban a majd elkészülő csövet. S ha ezzel végzett, a megrendelőleveleket vaskos paksamétába csomózva, megfejelve az összesítéssel, elküldi Csepelre a Csőgyárba. Mindehhez kell neki 35 (!) nap. Most a papírok alapján a Csőgyár is elvégez néhány „apróságot”. Szerez anyagot, készít szerszámot és programot, feldolgozza és visszaigazolja a rendelést —amelyre — milyen szép az egyöntetűség! — a gépírónő mind ráírja: szállítási határidő... s itt a negyedév utolsó napja következik. Kivétel nélkül minden visszaigazoláson, s kivétel nélkül minden negyedévben). Minderre van 25 (!) napja. Igen ám! De közben kiderül, hogy bizonyos csöveket a gyár nem tud szállítani. Ezt a lesújtó tényt megírja a KOHERT-nek. A KOHÉRT a rendelőnek. S az egyszerű halandó körülbelül 50 nap múltául értesül, hogy a rendelt csőből semmi sem lesz. Nem kap. S most, mivel sürgeti az idő, nem tehet mást, mint KOHÉRT, papot feledve, szalad egyenest a Csőgyárba. Alkudni. Ha olyan cső nincs, amilyet kér, adhatnának-e hasonlót? Megnézik, kap. Néha másnapra. Akkor minek a KOHÉRT? Túlságosan bonyolult volt — a tervezésről nem is szólva — a vállalat minisztériumi jóváhagyással szentesített bérrendszere. A szakmunkások keresetét négy tényező határozta meg: az alapbér, a minőségi prémium, a minőségi szorzó és a beadagolási terv teljesítése. Néhány bérelszámolón kívül soha senki nem tudta, hogy miért keres éppen annyit akármelyik szakmunkás. Hozzátartozik, hogy teljes legyen a zűrzavar: volt a Csőgyárban 30—32 ezer norma; csak a készáru raktárban, ahol segédmunkások csomókba hordják, kötözik és szállítóeszközre rakják a csöveket, volt 90 embernek 269 normája. Négy csoportvezető reggeltől estig munkalapokat írt... Továbbá: ha az igazgató mondjuk védőételt akart adni, e szándékát fel kellett terjeszteni bő indoklással a KGM munkaügyi főosztályához, a SZOT-hoz. S ha engedélyezték, akkor adhatott mondjuk néhány kiló almát, vagy sóskekszet, pár üveg szódavizet. De hát akkor minek az igazgató? I. felvonás Ismervén a prológust, immár felgördülhet a függöny. A nyitányt a XX. kongresszus adta ebben is. Megr tanulták belőle a Csőgyár vezzetői, hogy lehet üzemet irányítani egyszerűbben is. Később látták az első hazai ki- semeteket. Június elején el-kezdték ők is formálni az önálló gazdálkodás helyi kö- rülményeknek megfelelő ke- , reteit. Segítségükre sietett a Közgazdaságtudományi Intéz zet. Vázlatosan elkészítették az első javaslatot. Zsofinyecz Mihály trösztigazgató meg- nézte, helyeselte, dolgozzák ki részletesebben, felterjeszt- hetik. Kidolgozták. Beleírták a trösztigazgatói véleményt is. " Elküldték a miniszternek. A miniszter július 6-án szóban helyeselte a törekvést. Utasí- tás: dolgozzák ki teljes rész- letességgel az ügyrendet. S ezzel az optimista motí- vummal lezárul az első fel- vonás. , II. felvonás , Szín: kétfelé választott szín- ‘ pad. Egyik felén magányos író- asztal. Felirat: tervosztály. Az asztal mögött alacsony, szikár, őszülő hajú férfi ül: Alberti György osztályvezető. A másik oldalon több íróasztal, több te-kintélyes külsejű férfi, felirat: minisztérium. Idő: a júliusi■ határozat előtt. Alberti György időnként feláll az asztaltól, s átmegy a túlsó oldalra. Benyújtja a részletes tervet. Semmi választ nem kap. Július 18. a Központi Vezetőség határozata. Alberti György osztályvezető és számos munkatársa most már határozottabban követel. S mintha mozdulna is valami. Átdolgozásra visszakapják a javaslatot. Megcsinálják. Beviszik. Hazamennek. Megint érdeklődnek. Megint átdolgoztatják ... A világítás lassan csökken. Közben Alberti György lázasan, szívvel-lélekkel munkálkodik és harcol, hol sürget, hol átdolgoz. Azért ez a felvonás is optimista motívummal zárul: a minisztérium egyszerűsítési bizottsága augusztus 10-i dátummal tárgyalásra tűzi a javaslatot. III. felvonás Véget ér az augusztus 10-i tárgyalás. Elvben mindenki egyetért — de azért most is át kell dolgozni a javaslatot. Mert mi van benne? Gazdálkodjék a vállalat önállóan, egyetlen mutató alapján. Vagyis: mondják meg, hogy egy-egy negyedévben mennyi nyereséget kell befizetnie az államkasszába. Ha ennél többet ér el, a többlet 75 százaléka fölött az igazgatók rendelkezzék, 25 százalékát pedig befizetik terven kívüli nyereségként.m «*( Aztán: kapcsolják ki a cső-* gazdálkodás szervezetéből c KOHERT-et. Nincs rá szük-• ség, ezt a tevékenységet sokkal* egyszerűbben, közvetlen tár-! gyalás, megegyezés és szerző-J dés alapján ellátja maga a* Csőgyár. Szüntessék meg a havi tér-ívet, ezzel együtt a hóvégi fo-rint- és tonnahajszát, az ebből • következő látszateredménye- • két. A vállalat munkáját prog-i I—. -■■MM-1........... .11.1 • ramszerűségén mérjék. Ez az ipar érdeke, s ehhez kapcsolják a munkások bérét, a műszakiak prémiumát. Szüntessék meg a létszám- és a béralapkötöttségeket. (Nem azért, mintha most baj volna vele: 1954 októbere óta a Csőgyárban béralap-túllépés egyszer sem volt, előfordult néha csekély megtakarítás, s annak miértjét esetenként bőségesen indokolni kellett.) Védőétel, munkaruha stb. ügyekben az igazgató és az IB közösen döntsön. Az igazgatói alapból képezhessenek bizonyos tartalékot az év végére, amelyet esztendő zárásakor afféle hűségjutalomként osztana ki az igazgató. Nagyjából ezek az önállósági javaslat főbb irányelvei. Az augusztus 10-i tárgyalás után már csak a csőgazdálkodásra vonatkozó részt kellett átdolgozni. Október 1-én tehát annak rendje-módja szerint be lehetett volna vezetni az egész új ügyrendet. Ám a szín a második felvonás óta nem változott. Alberti György osztályvezető most is sürget, most is javítgat, módosítgat a terven. Mégis október 2-ig tart a huzavona. Akkor végre tárgyalják az ügyet. Azzal, hogy 5-én — véglegesen letárgyalják. S ezzel akár le is gördülhetne a függöny. Elhangzott a végszó: a miniszter néhány napja aláírta a javaslatot. De... Befejező tanulság Színelőadás után a néző hazamegy, s a látottakból tanulságot alkot. Ebből a drámából is levonhatunk bizonyos következtetéseket. Először: a júliusi határozat sok lelkesedés, sok akarás, sok kezdeményezés előtt tisztította meg az utat a dogmák torz köveitől. Éppen ezért méltatlan és visszatetsző az a huzavona, amely a csőnyáriak törekvését hónapokra megkötötte, elodázván számos új, merész lépést. Másodszor: Nincs az a görcsös ragaszkodás a megszokott formákhoz, amelyet szét ne feszítene a júliusi légkör. A Csőgyárban a sokáighúzódó „igen“ nélkül is átszervezték a MEO-t — 23 dolgozó szabadult fel produktív munkára —, a TMK-t, bevezették az új, egyszerű és a programszerű termelésre ösztönző bérrendszert, nagyobb jogkört kaptak az üzemrészek vezetői stb. De hol tartanának, ha nincs huzavona, ha nem kellett volna például tizenhétszer átdolgozni a javaslatot? Harmadszor: fényt derít ez az ügy arra is, hogy miért oly kevés a kohó- és gépiparban az önállóan gazdálkodó vállalat. Csak bátortalansággal és csak az üzemek iránti bizalmatlansággal magyarázható, hogy míg a könnyűipar számos vállalata önállóbban gazdálkodik, s ilyen jogot kap januártól az egész bőr- és cipőipar , a KGM területén a javaslat aláírásakor három üzemnek volt önálló joga, negyedik a Csőgyár. S ez a lassúság ellentétes júliusi szellemével. Igaz, nem lehet kapkodni, nem lehet fejest ugrani az ismeretlenbe, elkaphatja az örvény, aki ezt teszi. De hiábavaló és visszatartó, ha örvényt keresnek a sima víztükörben is. Az eddig önálló jogot kapott vállalatok tapasztalatai már általánosíthatók. A Csőgyár sémája alapul megfelel bármely gépipari üzemben. Csak alkalmazni kell, csak kezdeményezni kell — huzavona, halogatás nélkül. Még akkor is, ha az üzemek önállósága esetleg kérdésessé teszi magasabb gazdasági irányító szervek szükségességét... Lantos László 1955-ben kezdtek hozzá a normálfrekvenciás berendezés sorozatgyártásához az Elektronikus Mérőműszerek Gyárában. Előnye a külföldi hasonló berendezésekkel szemben, hogy két teljesen önállóan működő részből áll. A berendezést 1957-ben a Lipcsei Nemzetközi Vásáron is bemutatjuk. „1945 óta ez az felső olyan kötetem — írja Zelk Zoltán új verseiről —, melynek egyetlen darabját sem hagynám ki, ha ismét könyvbe gyűjteném válogatott verseimet.” (Szépirodalmi Kiadó.) Ára kötve 8.— Ft. Kossuth-díjas költők új versei Zelk Zoltán: ALKONYI HALÁSZAT Kónya Lajos: EMBERSÉGED SZERINT Az elmúlt két esztendő alkotásait tartalmazza a kötet. Verseinek ihletői az átalakult magyar tájak, dolgozók, a közösség sorsában részt vállaló igaz hazafiak. (Szépirodalmi Kiadó.) Ara kötve 12,— Ft. Kaphatók: AZ ÍRÓK KÖNYVESBOLTJÁBAN. Budapest, VI., Sztálin út 45. és valamennyi állami könyvesboltban. ÖVEGES JÓZSEF: A Calder Hall-i 92 000 kilowattos atomerőmű II. ERZSÉBET ANGOL KIRÁLYNŐ tegnap nyitotta meg Calder Hall-i nagy teljesítményű atomerőművét. Az ipari áramot szolgáltató atomerőmű építését 1953 májusában kezdték meg az angolok Calder Hall-ban. Az erőmű 92 000 kilowatt (125 000 lóerő) elektromos energiát ad az ország villanyhálózatának és jelenleg a világ legnagyobb atomerőműve, összehasonlításul megemlítjük, hogy több energiát termel, mint a bánhidai széntüzelésű erőművünk. Hazánkban 1 millió 500 ezer ember jelenlegi átlagos villanyáram-fogyasztását fedezné. Ezek az adatok mutatják, hogy az angol atomerőmű teljesítményben egyenrangú a nagy széntüzeléses erőművekkel és ezeket belátható idő alatt feleslegessé teszik majd a hasonló atomerőművek Angliában és az egész világon. CALDER HALL, A TÍZÉVES ANGOL ATOMERŐ-TERV ELSŐ ALKOTÁSA. A következő 10 év alatt (1955— 1965) 12 hasonló atomerőművet szándékoznak építeni. A következő 10 évben (1965—1975) fokozottabb ütemben akarnak további erőműveket létesíteni, amelyeknek teljesítménye hatszor nagyobb, mint amekkorát az első 10 évben vettek tervbe. Mi készteti Angliát ennek a nagyszabású tervnek a megvalósítására? Szénvagyonának kímélése. Anglia áll a második helyen a világ széntermelő országai között. Szénkincsével pedig a harmadik helyen áll. Ha a jelenlegi fogyasztással számolunk, akkor ez a szénkincs még 600 évre elég, de már most kell gondolni kímélésére. Az atomerőművek építésével 10 év múlva évi 6 millió tonna, 20 év múlva pedig évi 40 millió tonna szén megmentését tervezi. Anglia ezt az atomerőmű-tervet az ország második ipari forradalmának nevezi. Az első ipari forradalom az volt, amikor a széntüzeléses gőzgépek vonultak be a termelésbe, mintegy 150 évvel ezelőtt. MIT JELENT ANGLIÁBAN EZ AZ ATOMERŐ-PROGRAM, amely Calder Hall-lal indult el? Ahhoz, hogy egy ország a polgári jólétet elérhesse, úgy számítják, hogy egy főre 0,5 lóerőnyi állandóan termelő munkavégzőképességnek kell esnie. Megjegyezzük, hogy világátlagban egy főre csak kb. 0,15 lóerő jut. Angliában a polgári jóléthez tehát mintegy 25 millió állandóan dolgozó lóerő (18 millió kilowatt) szükséges. A második tízéves terv végére az angol atomerőművek körülbelül ennyit termelnek. Tehát Angliában 1975-re atomenergia fogja fedezni a polgári jólét fenntartásához szükséges munkavégző képességet. Érdemes megemlíteni, hogy a most megnyílt atomerőmű nem valami új típusú. Nem törekedtek erre két okból. Először is a feltétlen üzembiztonságot tartották szem előtt. Ezért olyan típusú atomreaktort alkalmaztak, amely 1948 óta állandóan üzemben van Harwell-ben, az angol atomkutatás középpontjában. A második ok pedig az volt, hogy az elektromos energián kívül még plutóniumot is akarnak termelni az üzemben a későbbi erőművek számára, amelyeket az atomenergia felszabadításának haladottabb módszerei szerint szándékoznak építeni, ha a biztos eljárásokat kikísérletezték. Az atomenergia felszabadításának ez idő szerint legkitűnőbb módszere az, amely az üzemanyagul szolgáló természetes uránt teljes mértékben felhasználja és nemcsak egy részét, mint a Calder Hall-ban levő erőmű reaktora. Az új típusnak nagyüzemi kipróbálására már épül Anglia északi csúcsán, egy hatalmas méretű, gömb alakú úgynevezett „szaporító reaktort. Ez 1958-ban kezdi meg üzemét és remélik, hogy az itt nyert tapasztalatok alapján már az első tízéves terv végén ilyen reaktort is építhetnek atomerőműbe. A következő években világszerte gyors egymásutánban kezdik meg üzemüket a már épülő hatalmas atomerőművek és biztosra vehetjük, hogy sokkal rövidebb idő alatt szorítják ki a széntüzeléseseket, mint amennyi idő ahhoz kellett, hogy a gőz ereje helyette-esítse az emberi és az állati munkaerőt. Már ma is annyira fejlett a technika és a világ gazdaságosan kitermelhető urán- és tóriumi kincse olyan bőséges, hogy az egy-két évtized alatt felépíthető atomerőművek az egész emberiség számára sok ezer éven át biztosíthatnák a jólét magas fokát. Csupán az lenne szükséges, hogy erre a célra összefogjon az emberiség. A LENIN-DÍJAS MANFRED VON ARDENNE professzor becslése szerint ma annyi hasadó anyag van elraktározva az atomtudományban vezető államokban, amennyi 50 000 darab atombomba készítésére elegendő. Ez bőven elegendő lenne az egész világ elpusztítására. De Ugyanakkor még csak két atomerőmű működik, a szovjet és az angol. Nem lenne hasznosabb az emberiség számára a fordított helyzet: 50 000 atomerőmű és 2 bomba (azok is múzeumban)? Házhoz megy a tej Október 1 óta 139 budapesti KÖZÉRT vezette be a tej és a péksütemény házhozszállítását. Tudósítás a fővárosi tanács VB mai üléséről (Folytatás az 1. oldalról) csolatos nehézségekről szóban és írásban tájékoztassa a Minisztertanácsot. A végrehajtó bizottság határozatban kimondta, hogy a KÖZELBIZ munkáját szükségtelennek és törvénysértőnek tartja, és kéri ennek a szervnek megszüntetését. A VB úgy határozott, hogy a fővárosi tanács legközelebbi ülését az eredeti tervtől eltérően november 9-én tartják. A tanácsülésen egyebek között a következő napirendi pontok szerepelnek: Pongrácz Kálmán beszámol a végrehajtó bizottságnak a legutóbbi tanácsülés óta végzett munkájáról, és az 1956. évi városfejlesztési terv első félévi teljesítéséről. A tanácsülés majd több rendeletet is alkot. Ezután megtárgyalták az autóbusz- és villamoshálózat fejlesztésének 1957. évi tervét. Új autóbuszjárat indul 90-es jelzéssel a Moszkva tér—Orbánhegyi út—Szabadság-hegy —Csillebérc útvonalon. A 91- es jelzésű autóbusz majd a Vörösmarty tértől a Calvin téren, Kőbányai úton át a Ferihegyi repülőtérig közlekedik. A pestimrei vasútállomást a gyáli határral köti majd össze a 92- es jelzésű járat. Ezzel azoknak a kérését teljesítik, akiknek most 2 kilométert kell gyalogolniuk a 40-es villamos végállomásához. A 10-es autóbuszt a Vegyész utcáig, az 52-es autóbusz útvonalát pedig körülbelül 800 méterrel hosszabbítják meg a most folyó útépítés befejezése után. A jövő évben egy új villamosvonalat építenek a az Irinyi József utca—Scheiherz Zoltán utca—Bocskay út—Kosztolányi Dezső tér útvonalon. Ez a járat tehermentesíteni fogja a Szabadság-hidat és a 49-es villamosvonalat, mert ezen az útszakaszon majd a meghosszabbított járatú 4-es villamos közlekedik egészen a Kelenföldi pályaudvarig. A fővárosi tanács 1957. január 1-től hat jéggyárat vesz át a Budapesti Hűtőipari Vállalattól. Ezenkívül még több más vállalat is a fővárosi tanács irányítása alá kerül. A végrehajtó bizottság dicséretben részesítette a Fővárosi Vízművek azon dolgozóit, akik a múlt héten a Szabadság-híd budai hídfőjénél történt munkák során önfeláldozóan dolgoztak és biztosították a közlekedés gyors helyreállítását.