Esti Hirlap, 1957. május (2. évfolyam, 100-125. szám)
1957-05-08 / 105. szám
Több kötöttárut és cipőt gyárt a könnyűipar Túlhaladják a tavalyi termelési szintet, de néhány cikkben még hiány lesz A népgazdaság 1957. évi tervének részeként kidolgozták a könnyűipar idei feladatát is, amelynek számadatai megmutatják, hogyan alakul a lakosság iparcikkellátása. A tárca terveiről az alábbi információt adták a Könnyűipari Minisztériumban. Már a második évnegyedtől kezdve valamivel magasabb lesz a termés színvonala, mint a múlt év első három negyedében. Ez nagy erőfeszítést kíván a könnyűipartól, mert a munkaidő kevesebb, a textiliparban például a szombat éjszakai műszak elhagyásával 5,6 százalékkal rövidült meg. ■A legnagyobb mértékben a cipő- és kötöttárugyártást fokozzák. Tavaly az első három évnegyedben hétmillió-ötszázezer pár cipőt készítettek gyáraink, ez év hátralevő részében pedig nyolcmillió-nyolcszázezer párat gyártanak, mintegy húsz százalékkal többet, így 1957- ben 11,1 millió pár cipőt ad a könnyűipar. Kötöttáruból tíz százalékkal készítenek többet mint a múlt évben. A megnövekedett keresletet figyelembe véve sem lesz hiány cipőből, kötöttáruból, harisnyából és pamut méteráruból. A lakosság számára több marad a könnyűipar minden termékéből, mert csökkentik az exportot. Pamutszövetből a szokásosnak csak a felét szállítjuk külföldre, s így a belkereskedelemnek a tavalyi harmincnyolcmillió négyzetméterrel szemben ebben az évben hatvanötmillió négyzetméter jut. Egymillió négyzetméterrel több gyapjúszövet, mintegy nyolcmillió négyzetméter kerül az üzletekbe, s ezenfelül elégítik még ki pamut- és gyapjú-méteráruval a konfekcióipart. Egyes termékből a gyártás fokozása ellenére sem lesz elég. A hiány továbbra is tapasztalható majd a bútornál és a gyapjúszöveteknél, különösen pedig a fésűs gyapjúanyagoknál. Tíz százalékkal több bútort gyártanak ugyan, de a vásárlóerő ennél jóval nagyobb. A nyomdák és feldolgozó üzemek papírellátása az idén is nagy gondot okoz. A könnyűipar tervteljesítését megnehezíti, hogy az anyagellátás most sem lesz jobb, mint korábban. Csaknem valamennyi alapanyagot nyugati országokból kell importálnunk és a készletek általában csökkentek. Ez komoly feladat elé állítja szakembereinket, akiknek igen körültekintően kell gazdálkodni a rendelkezésünkre álló készletekkel. A gyárak feladata, hogy a kereskedelemmel egyetértésben olyan választékot alakítsanak ki, amelyhez viszonylag kevés anyag kell. Megkönnyíti azonban a vállalatok munkáját, hogy sokkal szabadabban, kevesebb megkötöttséggel dolgozhatnak. Nem kapnak utasítást arra, hogy mit termeljenek, nem írják elő a termelési értéket, az összbért és a létszámot, csupán az anyagelosztás szabályozásával akarják megoldani a központi irányítást. Az üzemek önállóbb gazdálkodása már a tervkészítésnél is érvényesül. Negyedévi tervek szerint dolgoznak, és a minisztérium tájékoztatása alapján maguk állapítják meg terv-i feladataikat. Már készül a harmadik negyedévi tervük is. A könnyűipar 1957-es terveiben — a többi tárcához hasonlóan — lényegesen csökkenttették a beruházásokra szánt összeget, és így a nagyobb létesítmények közül csak a Csepeli Papírgyár építését folytat-ják. (MTI) MEGNYÍLT A Palotagyöngye ÉTTEREM KERTHELYISÉGE XV. HUBAY TÉR 7—8. Kitűnő ételek és italok HANGULATOS ZENE Az ESZPRESSZÓBAN ZENE — TÁNC Rendelet a házkezelési bizottságok felállításáról A főváros tanácsa még korábban elhatározta, hogy az újjászervezett budapesti házkezelőségek tevékenységének megsegítésére és társadalmi ellenőrzése érdekében házkezelési bizottságokat kell létesíteni. Dr. Pongrácz Kálmán, a tanács végrehajtó bizottságának elnöke ma adta ki rendelkezését, amelyben intézkedik a házkezelési bizottságok szervezéséről, szabályozza működésüket, meghatározza feladataikat. A rendelkezés szerint amint újjászerveznek egy házkezelőséget, ezt követő egy hónapon belül fel kell állítani a házkezelési bizottságot is. Általában tanácstagokból — lehetőleg műszaki képesítéssel rendelkező személyekből — kell összeállítani a bizottságot. A házkezelési bizottság társadalmi szerv, amely a házkezelőséggel nem áll alá- vagy fölérendeltségi viszonyban. Szoros kapcsolatot tart fenn a lakóbizottságokkal. És legalább negyedévenként ülésezik; kívánságára a házkezelő köteles megjelenni a bizottság ülésén és megadni a szükséges felvilágosításokat. Ha a bizottság és a házkezelőség között véleményeltérés van, a kerületi házkezelési igazgatóság, illetve a végrehajtó bizottság dönt. A rendelet szerint a házkezelési bizottság közreműködik a házkezelőség műszaki és pénzügyi programjának összeállításában, figyelemmel kíséri annak végrehajtását. Ellenőrzi a műszaki munkák kivitelezését, az anyagfelhasználást és az anyagtárolást és szervezi ezzel kapcsolatosan a társadalmi ellenőrzést. Együttműködik a házkezelőséggel a társadalmi munkák szervezésénél. Javaslatot tesz épületfelszerelési, illetve lakásfelszerelési és berendezési tárgyak szétosztására. Fontos feladata lesz a házkezelési bizottságoknak, hogy figyelemmel kísérik a lakók és lakóbizottságok javaslatainak, jogos igényeinek intézését és azokat szükség szerint megtárgyalják a házkezelőséggel. Végül feladata a bizottságnak, hogy a házkezelési igazgatóság vagy a végrehajtó bizottság figyelmét felhívja azokra a jelentősebb hibákra, amelyeket a házkezelőség működésében tapasztal. A VB elnöke rendeletében úgy intézkedik, hogy ezentúl minden hónapban jelentést kell hozzá eljuttatni a kerületi végrehajtó bizottságok elnökeinek a házkezelési bizottságok szervezéséről. Első ízben június 6- ig kell megtenni ezt a jelentést. A bizottságok működése elé rendkívül nagy várakozással tekintenek és azt remélik, hogy a házkezelőségek munkáját ez a társadalmi ellenőrzés jelentősen meggyorsítja és megjavítja. gy, kuszáltan, kicsit gyűrötten és sebhelyesen is szeretem Budapestet, minden I házát, minden utcáját, minden I fáját, minden kövét. I Kódorgások közben egyik I vagy másik utca kövét koptatni va, egyre csak eszembe jut, s hogy ezek a simára taposott, szürke kockakövek, ez a föld I és ez az aszfalt valahol a mély- I ben, az egyszerű halandók lépteinek milliárd rárakódott rétege alatt őrzi Petőfi lábanyomát is, mint ahogy a hegyekegymásra torlódott rétegei őrizik méhükbe zárva drága kincsüket. Itt, ezen az úton bale lakott mindennap Arany tekintetes úr az Akadémia felé, itt kocogott apró, zömök lépteivel a szerkesztőségbe Móricz Zsiga bácsi, itt vonult éjjelente , a Három Hollóhoz a fürtösfejű Ady, itt koppant a város pe- szemén a csillagos homlokú József Attila törékeny lépte, itt üldögélt a szigeti fák alatti Pest szerelmese, Bródy Sándor, itt kaptatott felfelé a zegzugos budai utcán panaszával Kosztolányi, és innen figyelte az utca szívverését a város lelkének tudós ismerője, Karinthy Frigyes. Drága kövek ezek, sőt drágakövek, amelyeket most meg akar védeni a fegyelmezetlen szemetelőktől az a VB-határozat, amely a helyszínen való megbírságolást javasolja mindazoknak, akik villamosjegyek- kérelem mel, narancshéjakkal, almacsutakokkal és egyéb haszontalanságokkal vétenek épülő és szépülő utcáink rendje és tisztasága ellen. Aki szereti Pestet, a költők és gyógyvizek városát, csak helyeselhet minden olyan civilizációs rendszabályt, amely a szemetelő tiszteletlenség megfékezésére irányul. Erre annál inkább szükség van, mert önkéntes társadalmi ellenőrként tegnap délelőtt három órán át innen, a kávéház kirakatából figyeltük a Körútnak előttünk elterülő, mintegy hatvanméteres útszakaszát, és észleléseinkről az alábbi hiteles jegyzőkönyvet állítottuk össze: „A járókelők a megfigyelt szektorban elhullatták a következő felesleges anyagokat: 122 összegyűrt autóbuszjegy, 36 egyéb kisebb papírdarab, egy levél apró darabokra tépve, 12 nagyobb papírgalacsin, négy kisebb doboz, egy nagyobb papírgöngyöleg, 52 cigaretta- és két szivarvég, egy tejesüveg (törve), egy zsákdarab, öt üres gyufásdoboz, egy zsebkendő, egy fél pár cérnakesztyű, 19 égett gyufaszál, egy porrongy (az emeletről), egy gumisarok, két újságlap, egy törött csavarhúzónyel, három virágszál (vegyesen hervadton), két fél tégla két liter sóder (építkezésből), egy darab 30 centiméter hoszszú rozsdás kályhacső, 17 féle közelebbről meg nem állapítható kosz és szesz.” * Ez a szemétcsapadék három óra leforgása alatt hullott egy cirka 200—250 négyzetméternyi területre, igaz, hogy a legforgalmasabb napszakban. Tessék most ezt a mennyiséget Budapest egész területére átszámítani. Még akkor is sok, ha 25 százalékát vesszük alapul átlagban. Most jön a helyszíni pénzbírság... Jelen esetben csak egy forint fejpénzt kalkulálva, 280 forint bevétel ütötte volna a főváros markát, egyedül a mi szűk kis szektorunkban. Ez egy napon egész Budapesten több, mint egymillió! A pénz valóban az utcán hever, csak le kell érte hajolni. A főváros egy-kettőre talán meggazdagodik fegyelmezetlen szemetelő polgáraiból. Éppen ezért a legnagyobb takarékosságot indítványozom. Tisztelt lakótársak! Ne dobjunk ki a zsebünkből az utcán naponta egymilliót! Büntetlenül csak a pesti fák hullathatják el az utcán leveleiket. De ő is csak ősszel. Szegedi Emil * Megnyílt a KLM budapesti irodája Ma délelőtt a Vörösmarty téren megnyílt a KLM Holland Légiforgalmi Társaság első budapesti irodája. A reprezentatív információs iroda feladata tájékoztatni a KLM légijáratairól, a csatlakozásokról és a repülési lehetőségekről. A jegyeladást és a helybiztosítást továbbra is a MALÉV végzi. Értékes műtárgyak és festmények a bizományi boltokban A Bizományi Áruház Vállalat nagyobb üzleteiben ismét vannak nagy értékű műtárgyak, festmények, bútorok. A SzentIstván körúti képüzletben több világhírű magyar festő alkotásain kívül XVI. századbeli flamand és olasz mesterek képei is ott sorakoznak. A Kossuth Lajos utcai antikboltban művészi kivitelű ezüst tárgyak, értékes porcelánkészletek és antik kisbútorok találhatók. Ma: 220000 fej saláta, 70000 csomó retek, 60000 csomó zöldhagyma a piacon A Nagyvásártelepre ma reggel 39 vagon áru érkezett, többek között citrom 1, saláta 9, vegyes zöldség 4 és darabáru 16 vagon. Tehergépkocsival 48 fuvar idei zöldáru, hajóval 76 nagy kosár paraj, sóska érkezett. A nagy esőzések miatt a termelők az Alföldön kevesebb kertészeti árut szedtek, a főváros környéki homokos területeken a kertészeti üzemekben azonban zavartalanul folyt az árukitermelés. A Közért és a Földművesszövetkezeti Vállalat 220 000 fej salátát, 70 000 csomó retket és 60 000 csomó zöldhagymát osztott el az árudák között. A Makó vidékéről ma reggel befutott 4. vagon levesbe való vegyes zöldségre nagy szükség volt, mivel a hideg idő miatt a háziasszonyok zöme húslevest főzött. Az állami boltokban a salátát 70, a retket 90, a zöldhagymát 80 fillérért árusították. Az új kelkáposztát kilónként 7,80 forintért adták. Az új karalábét már csomónként is árusítják. Darabonként átlagosan 2,70 forint az ára. Kiss Kamng előadása : Az MSZMP-a munkásosztály forradalmi pártja Tegnap délután rendezték meg a Néphadsereg Központi Tiszti Házában, az MSZMP Központi Bizottsága politikai sorozatának második előadását. Az előadáson megjelentek Biszku Béla, Kállai Gyula, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Intéző Bizottságának tagjai, valamint a politikai és társadalmi élet számos vezető személyisége. Biszku Béla megnyitója után, Kiss Károly, az MSZMP Központi Bizottsága intéző bizottságának tagja tartott előadást Az MSZMP — a munkásosztály forradalmi pártja címmel. A sorozat keretében a közeljövőben politikai életünk számos problémájáról hangzik el majd előadás. Tűz a martfűi Tisza Cipőgyárban A. kar 3—4 millió forint Tegnapelőtt a késő esti órákban tűz ütött ki a martfűi Tisza Cipőgyárban. A gyorsan terjedő tűz következtében égett a keverőterem, a tetőszerkezet és lángra kapott nagy mennyiségű gumianyag is. A helybeli és környékbeli tűzoltóság megfeszített munkával meggátolta a tűz továbbterjedését, de a kár — az első becslések szerint — így is 3—4 millió forintra tehető. . A tűz keletkezésének és a kár pontos megállapítására vizsgálat folyik. Negyvenkét gyermek jön haza Jugoszláviából A Magyar Vöröskereszt és a Jugoszláv Vöröskereszt közvetlen megegyezése alapján Renoválják a Gellérthegyet (Újsághír) (Szűr Szabó József rajza) Bíróság előtt a karcagi fegyveres ellenforradalmrok Nyugatról akartak fegyvereket szerezni - A Szabad Európa rádión kaptak üzeneteket - Röpiratokat készítettek és terjesztettek A budapesti Fővárosi Bíróság egyik gyorsított tanácsa ma kezdte meg annak a nagyszabású bűnügynek a tárgyalását, amelynek 12 karcagi és kisújszállási vádlottja már novemberben szervezkedést kezdett a népi demokratikus államrend megdöntésére. A szervezet vezetői Sinkovics Gyula 31 éves karcagi laboratórium-vezető és Rácz Sándor 21 éves karcagi anyagbeszerző voltak. Még a múlt év végén kapcsolatba léptek KissVarga Sándor volt repülőszázadossal, aki megígérte, hogy disszidál és Nyugaton fegyvereket szerez nekik. [Külföldi tárgyalásai eredményét a megbeszélés szerint [ „Nagykunság vagy pulykakafkas“ jelszó alatt a Szabad [Európa rádión küldte, közben [társai itthon néztek fegyverek [ után. [ s Sikerült is nekik kézigránátokat és revolvereket szerezniük. [A szervezet a konspiráció legszigorúbb szabályai szerint [dolgozott, Karcagon két, Kissújszálláson egy csoport működött, de megbízottjuk volt Szollnokon és Nézsán is. A tagok [sem ismerték egymást, úgy vigyáztak, nehogy leleplezhessék [őket. A fegyveres szervezkedésen kívül röpiratokat készítettek és osztogattak, [sőt a szervezet egyik tagja, Filep István karcagi gimnáziumi [tanár, a diákjaival készíttetett [és sokszorosíttatott röpiratokat. A rendőrség azonban a [szervezetet leleplezte és így [kerültek ma a bíróság elé. Elsőnek Rácz Sándort hallgatták ki, aki részletesen elmondta, miképpen működtek. A tárgyalás lapzártakor tart. Jugoszláviába távozott. 14 éven aluli magyar gyermekeket — a szülők kívánságára — viszszajuttatják családjukhoz. E megegyezés értelmében 1957. május 9-én a Magyar Vöröskereszt 42 gyermeket vesz át a Jugoszláv Vöröskereszttől Horgoson, a jugoszláv határállomáson. Sok tízezer háztartásban készítik házi*lag a szódavi zet. Az autó* szifon-palackok — különösen mióta a jászberényi gyár nagy tömegben hozta forgalomba a tetszetős, színezett alumínium szifonokat — nagyon népsze* rűek. Az utóbbi időben azon*ban a palacktulajdonosok so* kat bosszankodnak a szénsavas patronok nehézkes cseréje miatt. A tízes csomagolású patronokat illatszerboltokbart és háztartási boltokban árusítják, de számos üzletet végig lehet járni anélkül, hogy becserélnék a kiürült patronokat. Érdeklődtünk a Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalatnál mi okozza ezeket a nehézségeket. — Naponta 30 000 patront töltünk meg, az igény azonban ennek több mint a kétszerese — hangzott a válasz. A mai kapacitás mellett nem tudunk több szénsavas patront a közönség rendelkezésére bocsátani. De rövidesen javul a helyzet, mert új töltőgépeket állítunk üzembe. A magyar ipar hat új gépet szállít rövid időn belül, és ennek segítségével a termelést lényegesen emelhetjük. Más oldalról viszont azt az információt kaptuk, hogy a rossz minőségű szénsav miatt kevés a szifonpatron. A Gáz- és Szénsavértékesítő Vállalat magas víztartalmú szénsavat szállít a Vegyicikkeket Kiszerelő Vállalat töltő üzemébe. Itt eddig hat régi töltőgép működött, de a rossz minőségű szénsav két gépet tönkretett. Az amúgy is csekély kapacitást ez még jobban csökkentette. Nemcsak új, nagyobb teljesítményű töltőgépekre van tehát szükség, hanem jobb minőségű szénsavra is. _________ (…) Új „növényserkentő'' A Hatvani Cukorgyár célgazdaságában, továbbá az érdi és a bökönyi dohányipari célgazdaságban új műtrágyafélével, a fiatal barnaszénből, vagy tőzegből, különböző savas eljárásokkal előállított ammon-humáttal kezdtek fejtrágyázási kísérleteket a cukorrépa-, paprika-, paradicsom-, illetve dohányültetvényeken. Az eddigi tapasztalatok szerint a magas nitrogéntartalmú új tejtrágya rendkívül hamar felszívódik a gyökereken, s igen gyors ütemű fejlődésre serkenti a növényeket. A most megindult kísérletek célja a terméshozamok növelése mellett a termények minőségének további javítása. 1957. május 8. szerda