Esti Hirlap, 1958. július (3. évfolyam, 152-178. szám)
1958-07-08 / 158. szám
111. évfolyam, 158. szám Hétmillió forintért vásárolt könyvet a falu 41 telitalálat a totón Nyilatkozat a szúnyog-invázióról A jubiláló OKI adatai: Eynyhatadotta csökkent a tüdőbetegek száma Nincs malária már Magyarországon — A diftéria csak jelentéktelen betegség — Magyar Salk-vakcina kerül forgalomba A Nagyvárad térről a Gyáli út felé emeletes épületsor húzódik, utódjaként az Országos Közegészségügyi Intézet 1928- ban alapított székházának. — Nem, nem Horthyék jóvoltából létesülhetett ez az intézet — mondja dr. Bakáts Tibor főigazgató. — Bár hosszú évtizedek múltak el azóta, hogy Fodor József, a múlt század nagynevű közegészségügyi professzora először vetette fel ilyenfajta intézet felállításának szükségességét, a különböző országgyűlési vitákon is csak eddig jutottak el; a pénzt már nem tudta előteremteni a rendszer , külföldi segítségre volt szükség. Az első világháború után a Rockefeller-alapítvány több államnak adott segélyt egészségügyi célokra, s így kezdődhetett meg Magyarország közegészségügyének szervezése is. S noha a nemzetközi élvonalból ekkorra már lemaradtunk, az adott viszonyok között mégis nagy fejlődést jelentett az intézet megalakulása. Egy felemás törvény — De a helyes gondolatot is eltorzította az akkori kormány. Az alaptörvény ugyanis kimondta, hogy az intézet — amelynek működését 1945-ig szabályozták ily módon — csak Budapest kivételével folytathat vizsgálatokat az országban. Ezzel éppen az ipari munkásság zömének egészségvédelmét hanyagolták el. — így is születtek azonban jelentős eredmények, hiszen az intézet egybe tudta hangolni az addigi részletkutatásokat. Megszervezték a hastífusz és a diftéria elleni küzdelmet, kidolgozták az oltóanyagokat és elrendelték a kötelező védőoltást. Elvégezték az országos bacilusgazda-nyilvántartást, feltárták a különböző járványos gócokat. A gyakorló orvos és a megelőzés . A kutatások csak 1945 után folyhattak igazi lendülettel, mert ekkor lett az egészségügyi kormányzat alapgondolatává a betegségek megelőzése. Azelőtt nem ritkán ellentét volt a gyakorló orvosok — akik praxisuk érdekében nem mindig támogatták szívesen a megelőzést — és a közegészségügyi szakemberek között; ma a szoros együttműködés jellemző erre a viszonyra. — Ma már ott tartunk, hogy a tífuszbetegségek száma egytizedére csökkent, s több országot (Ausztriát, Finnországot, Franciaországot) magunk mögött hagytunk. A diftéria, amely azelőtt a gyerekek és anyák réme volt, ma jelentéktelen betegség. Ugyancsak sikerült megszüntetni a maláriafészkeket; most olyan ritka, hogy az egyetemi oktatásnál nem tudunk friss eseteket bemutatni. Az 1947—48-ban indított BCG-akció eredménye az lett, hogy a „magyar betegség” a halálozási statisztika hetedik, nyolcadik helyére esett az elsőről — egyhatodára csökkent a tüdőbetegek száma. Víruskutatás — Milyen kutatásokat folytatnak az intézetben? — A víruskutatások eredményeként még ebben az évben magyar gyártmányú Salk-vakcina kerül forgalomba, tavaszra pedig már teljesen el tudjuk látni a hazai szükségletet ezzel a gyógyszerrel — nem lesz szükség importra a gyermekbénulásos járvány elleni küzdelemben. A fővárosi tanács városrendezési osztályával közösen dolgozunk Budapest 15 éves városfejlesztési tervén. Ellenőrizzük az új lakótelepek szellőzését, a konyhák egészségügyi feltételeit; 50 levegővizsgáló állomásunk a levegőt különösképpen szennyező üzemek kitelepítéséhez biztosít adatokat. Minden forgalomba kerülő gyógyszert és oltóanyagot megvizsgálunk, s emellett nálunk történik az ország aszszisztenseinek képzése is... Az intézet — amely 30 év alatt tízszeresére növekedett — évi költségvetése sok millió forint. Külön kis állatkertje van kísérleti célokra, 13 osztályán száz tudományos kutató dolgozik, akik — az ország egészségének őrizőiként — sokrétű munkájuk mellett nem feledkeznek meg az elődökről sem: most, az évforduló alkalmából emlékkönyvet állítanak össze érdemeikből. Keresztényi Nándor Ára GO fillér Nylon kendőket és nylon írógépszalagot is gyárt a Lőrinci Csipkegyár Nylon csipkék és nyakkendők előállítását tervezik Szép bútorhoz szép csipkefüggöny is kell. Sajnos napjainkban a függöny, a lakályos, mutatós lakás egyik kelléke, még hiányzó cikk. Ennek okát kutatva felkerestük a pestlőrinci Szalag- és Csipkegyárat, az ország egyetlen ilyen szakmai üzemét, ahol csipkefüggönyt is gyártanak. A gyárépület csendes udvaráról vasajtók nyílnak az üzembe, amelyek a biztonsági szempontokon kívül hangtompítók is. Erre szükség is van, mert a csipkeverő gépek tömegének pokoli zajában még kísérőm szavát sem hallom. A gépgyárak masináinak dübörgésével is versenyre kelnek a pergő orsók százai, a finom fonalakat fűző és kötő különleges gépek. Az egyik teremben mérhetetlen mennyiségű, sokféle színű szalagok, a másikban ágynemű-csipkék gyártása folyik. Az egészségügyi intézmények számára sebkötöző pályát, az ipar szükségletére pedig szigetelőszalagokat is előállítanak. Egy külön teremben a gyár újdonsága készül: a nylon áru. Ebből az üzem első gyártása a nylon írógépszalag volt. Már két évvel ezelőtt megkezdték. Jól bevált. Szakemberek megállapították, hogy tartósságban sokszorosan felülmúlja a pamutból előállított szalagot. Olyan nagy mennyiséget gyártottak, hogy a kereskedelem nem tud többet átvenni, ezért gyártását egyelőre leállították. Az üzem azonban tovább fejleszti a nylon áru gyártását. Megkezdték az ízléses női sálak előállítását és kísérleteznek nylon nyakkendők, nylon tastszalagok, ágynemű- és fehérnemű-csipkék gyártásával is. — Célunk a nylongyártás fokozása, mert tartósabb, mint a pamutanyag — mondotta . Rossi Pál főmérnök. A vásárló érdekében is előnyösebb, mert a műszál jobb és tartósabb, az áru mutatósabb, azonkívül a műszál feldolgozása kevesebb munkát igényel. Csipkeárunk külföldön is keresett. Főleg az északi államokban. A legtöbbet. Hollandiába és Belgiumba szálltunk. Termékeink 40—50 százaléka kerül exportra. — Csipkefüggönyből, sajnos, nem tudunk annyit gyártani, mint amennyire a kereskedelemnek szüksége lenne — mondotta a főmérnök. — Legalább száz százalékkal kellene a gyártást növelni, hogy az igényeket kielégíthessük. Több és jobb gépekre van szükségünk. Most készítik a korszerű gépeket. A prototípust ebben az évnegyedben megkapjuk. Háromnégyhónapi próbára beállítjuk. Az esetleges módosítások után aztán megkezdik a szériagyártást. Több típus is készül, szélességben más-más méretben, ami lényeges a különböző gyártási lehetőségek szempontjából. A korszerű gépekre kétségtelenül nagy szükség van, de még valamire. Az üzemnek ■nincs. mintázóosztálya. A függönyök, csipkék még a régi rajzok alapján készülnek. A gyárban azt mondják, hogy egy tervezőrészleg felállítására nincs keret. Úgy véljük, ez hiba. Elvégre a közönség mindig újabbat és szebbet kíván. Kérdezzük: csipkegyártásunk azért maradjon le a korszerű fejlődésben, mert tervezők alkalmaztatására nincs keret? A szebb és mutatósabb áru behozná annak árát, amibe a keret kerülne! Bizonyosak vagyunk benne! F. L. 2 tonna ezüst, 200 kiló arany Kiaknázzák a Csepel Művek és a Metallokémia „aranybányáját“ Magyarországnak igen értékes természeti kincse a recski érc, amely rézen kívül ezüstöt, aranyat, nikkelt, szelént és egyéb fémeket is tartalmaz. A réz különválasztása után keletkező, úgynevezett nemes iszapból azelőtt bérmunkában külföldön vonták ki számunkra az aranyat, ezüstöt. Illetékes szervek azonban néhány évvel ezelőtt elhatározták, hogy a nemes iszap feldolgozására hazánkban is üzembehelyeznek megfelelő berendezést, ezért az 1952 óta keletkezett nemes iszapot Csepelen és a Metallokémiában tárolják. A két gyár udvarán és raktáraiban naponta sokasodik az értékes alapanyag. A Metallokémiában eddig összegyűjtött nemes iszap több mint két tonna ezüstöt és 200 kiló aranyat tartalmaz Jobb szenet akarnak termelni Borsodban Olcsóbb legyen a bányászás, ez is a céljuk Miért kell annyit utazni a bányásznak Borsod, július 7. (Kiküldött munkatársunktól.) Jó munkát végeztek az év első hat hónapjában a borsodi bányászok. A Borsodi Szénbányászati Tröszthöz tartozó bányák öt nappal a határidő előtt fejezték be féléves tervüket, s 3,8 százalékkal több szenet adtak, mint amennyire a terv összeállítása idején számítottak. Január 1. és július 1. között 44 ezer tonnával több szén került ki a Borsod vidéki bányászok csákánya alól, mint tavaly. A Borsodi Szénbányászati Tröszt vezetői azt ígérik, hogy legalább négy százalékkal túlteljesítik majd a most megkezdett második félév tervét is. S ezzel az év folyamán mintegy 600 ezer tonnával több szenet termelnek, mint a múlt esztendőben. Ez a mennyiség körülbelül 120 ezer háztartás bőséges ellátásához elegendő. Megkérdeztük a tröszt vezetőitől, miért szorgalmazzák a túlteljesítést, hiszen néhány nappal ezelőtt megjelent a nehézipari miniszterhelyettes nyilatkozata a szénbányászat termelésének bizonyos mérvű átmeneti csökkentéséről. Tudvalevőleg az elmúlt hónapokban igen kedvezően alakult a széntermelés. A kérdésre ezt válaszolták: A Borsod vidéki bányákra nem vonatkozik az országos termelési korlátozás. Mi olyan hatalmas üzemeket látunk el szénnel, mint a Lenin Kohászati Művek, a Bor-sodi és a Tiszapalkonyai Hőerőmű, hogy csak a legnagyobbakat említsük. A vállalt kötelezettségeinket teljesíteni akarjuk, hogy ezzel a borsodi iparvidék zavartalanul termelhessen. Ezért legalább négy százalékkal több szenet kell szállítanunk az eredetileg tervezett mennyiségnél. A sajóvölgyi, alberttelepi, ormospusztai és a többi borsodi bánya nemcsak többet, hanem jobbat is akar adni, mint eddig. Mostanában túl sok poros aprószén jött a tárnákból, mert a szükségesnél több robbanóanyagot használtak fel a robbantásokhoz. Néhány nap óta minden olyan munkahelyen, ahol hat bányásznál több dolgozik, önálló, szakavatott lőmester irányítja a robbantást Ez máris érezteti kedvező hatását Nagy erőfeszítéseket tesznek azért is, hogy olcsóbb legyen a széntermelés. A borsodi bányák évente 114 ezer köbméter bányafát használnak el a tárnák aládúcolásához. Ezek eddig legtöbb esetben ott vesztek a beomlasztott bánya mélyén, megdrágítva ezzel a szén minden mázsáját. Most hozzákezdenek — először a Rudolf telep egyik aknájában — a fa nélküli, acélrudas bányabiztosításhoz. Az acélrudakat, amikor már nem szükséges a dúcolás, egy ügyes műszer segítségével könnyen elvihetik a helyéről és máshol használhatják. Sok, drága devizáért külföldön vásárolt fát takarítanak majd meg. Borsod megye területén most csaknem hat és félezer bányász utazik naponta hoszszú kilométereket a munkahely és a lakás között. A napokban kivizsgálják, hogy miért utaznak ennyit a bányászok, nem lehetne-e ésszerűbben megszervezni a járatokat, elosztani a munkahelyeket. Most ugyanis előfordul, hogy egyes bányászok elutaznak két bánya előtt is, amíg munkahelyükre, a harmadik bányába érnek. Az állam hatalmas öszszeget költ a bányászjáratok üzemben tartására. Ideje utánanézni, hogy mennyi ebből a felesleges kiadás, jobb szervezéssel mennyit lehetne más, égetőbb dolgokra fordítani. Sz. G. Drága, vagy nem drága az üzletportálok átépítése Teljes erővel folyik a tatarozott főútvonalakon az üzletportálok kicserélése, átépítése. Csaknem húsz éven át hozzá sem nyúltak a portálokhoz, azok bizony tönkrementek, leromlottak, tovább halasztani tehát nem lehet már a portálok újjáépítését. A fővárosi tanács határozata alapján a házkezelési igazgatóságok készítik a portálok tervét és a portálépítést is ezek végzik a bérlők költségére. Az üzletbérlők, elsősorban a magániparosok és kereskedők, gyakran panaszolják, hogy rendkívül nagy költséget vetnek ki rájuk a portálok rendbehozása címén. Azt állítják: jobban járnának, ha ők maguk csináltatnák a portált. Érdeklődtünk a tanács városrendezési osztályán, mi a véleményük az üzletbérlők panaszaival kapcsolatosan. A következő választ kaptuk. — A főútvonalak világvárosi színvonalú üzleteket kívánnak meg. Nem lehetne kellő esztétikai összhangot elképzelni, ha minden üzlettulajdonos maga terveztetné és készíttetné portálját. Különben is az üzletbérlők a portálokat meg sem tudnák építtetni, mert a portálépítési kapacitás kicsi és csak két állami üzem rendelkezik modern portálok készítéséhez alkalmas gépekkel. Előfordulhat, hogy a Házkezelési Igazgatóság költségvetésébe hibák csúsznak be. Az üzletbérlő azonban még a költségvetés elkészítése előtt előadhatja kívánságait, de joga van elkérni a terveket is és felülvizsgáltatni a költségvetést. A városrendezési osztályra is érkeztek panaszok, drágállták a portálokat. A panaszok egy része jogos volt és ilyen esetekben a Házkezelési Igazgatóság a költségvetést korrigálta is. Helyesen teszik az üzlettulajdonosok, hogy ha észrevételük, panaszuk van, a Központi Házkezelési Igazgatósághoz fordulnak orvoslásért. A Házkezelési Igazgatóság ellenőrzi a költségvetéseket. Megemlítettük, hogy vannak olyan üzletbérlők, akik aggodalmaskodnak, elkészíttetik a drága portált és azután esetleg el kell költözniök a főútvonalon levő üzlethelyiségből. A városrendezési osztályon kijelentették, hogy egy múlt évben hozott szabályrendelet kimondja: ha kisiparos, vagy kiskereskedő a hatósági előírásnak megfelelően alakítja ki , tartja karban üzletét, öt évig nem lehet üzlethelyiséget igénybe venni, feltéve, ha olyan cselekményt követ el, amely miatt iparjogosítványát elvonják. (mts) Ma délelőtt 22 fok A Meteorológiai Intézet jelenti: Továbbra is felhőátvonulások, futó záporokkal. Időnként élénk északnyugati szél. A nappali hőmérséklet húsz fok felett lesz. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 22 fok. 1958. július 8, kedd Gőzön Gyula a bányászok kulturális seregszemléjének részt vevőivel. ___ IWTI Foto: Sarkas fel.)