Esti Hírlap, 1959. március (4. évfolyam, 51-75. szám)
1959-03-12 / 60. szám
Egy délelőtt a szovjet küldöttséggel s 1945 őszén már jártam erre. Ugyanott jöttünk át a Dunán, ahol most, csak akkor még pontonhíd állt a mai Szabadság-híd helyén. Itt, a Citadella környékén a háború pusztításának nyomait láttuk. Ha jól emlékszem, valahol itt, a mostani emlékmű helyén egy kéz meredezett ki a földből. Leonyid Szoboljev, a Budapestre érkezett szovjet delegáció vezetője mondta ezt a Gellérthegy tetején. Nagy érdeklődéssel nézték a várost. Rögtön megállapodtak abban is, hogy rövidre szabott budapesti tartózkodásuk során mindenképpen időt szakítanak, hogy felkeressék Kisfaludi Stróbl Zsigmondot, a gellérthegyi emlékmű alkotóját. A küldöttség koszorút helyezett a szobor lábaihoz, majd a Hősök terén szintén koszorút helyeztek el a Névtelen katona sírjánál. Fél tizenkettőkor sajtóértekezlet várta a vendégeket, a közbeeső kis időt felhasználták, hogy körülnézzenek Budapesten. Útközben beszélgettünk Julia Boriszovával, aki elmondta, hogy a Vahtangov Színházban szintén Nasztaszja Filippovát alakítja, mint a most nálunk is bemutatott Félkegyelmű című filmben. Színházuk Sztanyiszlavszkij 3. számú stúdiójából nőtt ki, lényeges stílusbeli különbségek választják el azonban a moszkvai Művész Színháztól. Közben a Margitszigetre értek a kocsik, ahol a halastó aranyhalacskái dideregve várják a tavaszt. A delegáció amatőrfényképésze, B. Sz. Nyildorov, a jogtudományok doktora sűrűn kattintgatta a masináját. Délben a Magyar Újságírók Szövetségének székházában találkoztak a magyar újságírókkal. Szakosíts Árpád köszöntötte a vendégeket, akiknek a nevében L. Szoboljev tartott rövid ismertetőt útjuk céljáról. □ DELHIBEN megkezdődött az ázsiai-afrikai országok filmfesztiválja. Játék- és dokumentumfilmeket mutat be a többi között Indonézia, Ghana, Szudán, Japán, India. A szovjet filmgyártás az Othello című filmmel vesz részt a fesztiválon. A margitszigeti halastónál. (Sándor lehr.) Csepel várja a Nemzeti Színházat Színházi ember számára na-gyon tanulságos idő, amit a 2 Nemzeti Színház közönségszer- ff vező irodájában tölt el. 4 hó- ^ nap első napjaiban megrohan- t ják az irodát a gyárak, vállala- ff tok szervezői. Ilyenkor aztán ff,bolondokháza” van a szó- ff bakban. A többi napon pedig ^ összhangba igyekeznek hozni a ff különböző szervezetek s testű ff letek jegykívánságait a szín- 2 ház lehetőségeivel. Ez idő szerint a színház ff szempontjából fontos tárgyalás ff folyik a MÁVAG-gal arról, miképpen lehetne külön elő- ff adást biztosítani részükre. A ff szervezésnek gondot okoz a ff csepeliek kívánsága is. A cse- ff peli vasasok azt kérik a Nem- fizeti Színháztól, hogy a társu ff lat tartson előadásokat náluk. ff Szívesen látják a művész- í együttest, mint vendégeket — a Nemzeti Színház társulata gyakran látogatja meg a gyáffrakat, üzemeket — de nemcsak ff *,civilben”, hanem „maszkban ff és jelmezben” is. Ez azt jelentíti, hogy kint lépjenek fel a művészek, Csepelen, mégpedig a rendes nemzetiszínházi nívón, ff díszletekkel, kellékekkel, re- ff pertoárdarabokkal. Amióta az Ódry Színház műsorába is bekapcsolódott a ff Nemzeti Színház gárdája, még ff az eddiginél is több feladatot is kell megoldania, így tehát a ff csepeli kirándulásokat most fs nem tudják megrendezni, no- ff ha szeretnének kint játszani, f. Nem egyszerű szállítási kérdés- ről van szó, hanem időhiány- f ról. ff Mi sem jellemzi jobban a f dolgozók érdeklődését a szín- 2 házi témák iránt, mint az egészségügyi dolgozók esete. g Kilencszázan nézték meg kö-szülük Brecht A rettegés £ birodalma című színművét. ^ Az előadás olyan hatást gya-2 korolt a nézőkre, hogy ér- ff ' dekelni kezdte őket a brechti 2zinház problémája. Meghívták ff 6 Nemzeti Színház főrendező- fiét, Marton Endrét, fejtse ki ff Véleményét a darabról, ismer- t- fesse a brechti színházat. Teg- ^ hap este tartották meg az elő- ^ idást a Szentkirályi utcai Or-^ rosi Dokumentációs Központ elemében. Kristóf Károly ! Ferencsik János és Richter hangversenye Moszkvában A Szovjetunióban vendégszereplő Ferencsik János és Ricter, a világhírű szovjet zongoraművész kedden hangversenyt adott a moszkvai zeneakadémia nagytermében. A nagy sikerű hangversenyen a Szovjetunió Állami Szimfonikus Zenekara Ferencsik vezényletével előadta Dávid Gyula magyar zeneszerző II. szimfóniáját, valamint Kodály Zoltán „Felszállott a páva” című népdal-feldolgozását és Richard Strauss Till Eulenspiegeljét. Richter a zenekar kíséretében Bartók második zongoraversenyét adta elő. A két művész legközelebb március 12-én lép fel a moszkvai Csajkovszkij-teremben. Gajane Hollóhajú, karcsú örmény lányok, festői viseletű kurd pásztorok, harcias grúz legények népesítik be az Erkel Színház színpadát. Narancsligetek és hófedte hegycsúcsok országába pillantat be muzsika és tánc, Szovjet-Armenia népének ősi hagyományokban gazdag művészetébe. Aram Hacsaturjan színekben, ritmusokban tobzódó dallamai, Nyina Anyiszimova koreográfiájának líraian gyengéd, majd féktelen lendületet kifejező részletei ragadják forró tapsra a balettpremier közönségét. Igazi „látványos” balett ez a budapesti Gajane — drámai atmoszférát főként csak a második és a harmadik felvonás néhány jelenete sugároz — a muzsika és tánc eggyé forrott pillanatai kerítik hatalmukba a közönséget. Kitűnő a legtöbb szóló és kettős; ilyen például Gajane és Armen pas de deux-je a második felvonásban. Milyen poétikusan fejezik ki a mozdulatok a szerelmesek egyre fokozódó érzéseit! Vagy Aisa nagyszerű szólója! Az egész kurd kép színes és rendkívül hatásos. Leheletfinom karmozgásra épített a narancsszedő lányok tánca, pompás lendületű a lezginka, virtuóz a gopak, s érdekes színekkel gazdagítják a balettet az eredeti néptáncok: a hocsari, soloho, azündara. Az együttes egészében jól sajátította el a technikailag is különleges és szokatlan feladatokat. Szokványos keleti táncok helyett ezúttal erőtől duzzadó, finom bájt árasztó néptáncokat tolmácsolt hitelesen. Kun Zsuzsa egyszerű, művészi eszközökkel állítja elénk Gajane rokonszenves alakját. Játékának, táncának minden mozdulata meggyőző. Megérdemelt sikert arat partnerével, Fülöp Viktorral együtt, aki Armen figuráját dolgozta ki, a szövegkönyv adta lehetőségek szerint, színesen. Lakatos Gabriella Aisa-szólója az est egyik leghatásosabb száma. Giko elvetemült, erőszakoskodó figuráját Eck Imre mintázza — félelmetes erővel. A főbb szereplők közül még Orosz Adél, Róna Viktor, Sipeki Levente bravúros táncait emeljük ki. Forray Gábor díszletei, Szeitz Gizella jelmezei nem mindig találnak telibe. Tóth Péter karmester vezényletével kiválóan tolmácsolja a zenekar Hacsaturján népszerű muzsikáját. (ma) III. Richard - A tisztességtudó utcalány - Gyávaság PA‘- . — ■...-- - — A hét filmjei közül a III. Richardot illeti az elsőség, és erre nemcsak Shakespeare neve kötelez. A filmet magát illeti e hely. Azt a filmet, amely hű maradt Shakesspeare-nez, hű maradt a műhöz is és mégsem éreztük, hogy egy 2 színpadi alkotás filmváltozatát látjuk. ff Nehéz lenne eldönteni, kiélegyen a nagyobb érdem: ff Lawrence Olivier rendezőé, ff vagy Lawrence Olivier színésszé, III. Richard alakítójáé. 'f Amit mint rendező nyújt, ki- 2 váló. III. Richard koronázása, ff bár ceremóniában hű mása IV. ff Edwardénak, hangulatában reffmekül érzékelteti, hogy egytöbbszörös gyilkos előtti retffegés billenti hódolatra a fejefkét. Vagy az a képsor, amikor ff Richard látszólag vonakodva, ff s végül engedve a városi polgárok kérésének, elfogadja a ff koronát. De lehetne tovább soffrolni. S ha egy kritikai megff jegyzést is illesztünk ide, azt a 2 csodálkozás sürgeti: bizony a ff csata Bosworth mezején rendelízőileg alatta marad e két és ff félórás remek alkotásnak. ff És Lawrence Olivier, a szí- 2 nesz. Alázatában is kegyetlen, s hódolatában is alávaló, hitszegésre mindig kész ez a hatalom- ra törő, testi-lelki nyomorék, s ff mégsem fantomember, akitől is undorodunk. Ez a kitűnő színész kitűnő társakat tudhat ff maga körül. Csak példának is említjük — sajnos, nem méltathatjuk mindegyiket — Claire ff Bloom Lady Annáját: amikor I. Richard szerelmet vall a halott fi férj koporsójánál, az arc játéfokán érezzük, miképpen gyűri le a hiúság az utálatot. A másik film ugyancsak színpadról került a mozivászonra. Sartre darabja, A tisztességtudó utcalány megérdemelt sikert aratott pesti és vidéki színházainkban. Meggyőződésünk, hogy a film is, mert amit a színpad csak jelezni tud, az a vásznon életre kel, s részleteiben is kidolgozott, hiteles történetet perget az amerikai négerek sorsáról. Sokat olvastunk a négerek elkülönítéséről, a filmen gyakorlatban.’láthatunk egy vasúti kocsit, ahol néger a személyzet, ahová fehér nem teszi be a lábát, s amelyet néger nem hagyhat el. A szenátor fia itt veri agyon a néger utast, mert részeg, s mert úgy nevelték: a színes bőrű nem ember. A fehér társadalom helyi erői összefognak, hogy a vért egy másik négerre kenjék. Talán sikerül is, ha — micsoda gyilkos és leleplező gúny! — a társadalom aljáról egyetlen fehér ki nem nyújtja a kezét: egy utcalány. A drámától feszülő, lüktető tempójú film rendezői, Marcel Pagliero és Charles Brabant, dicséretes munkát végeztek. Jó alakítás Barbara Lange utcalánya és Ivan Desnyé, a szenátor fiának szerepében. A Gyávaság című jugoszláv film valamelyik jugoszláviai kisvárosban játszódik, a német megszállás idején. Van, aki gyávaságból áruló, besúgó lesz, de úgy, hogy szerepét sokáig titkolni tudja barátai és szerelme előtt. Többen mártírhalált halnak, míg lelepleződik, a sorban az utolsó: a szerelmes leány, aki a rendőrség előtt leckét ad az árulónak emberségből. Meghal, de nem aljasodik le. Bár a film ötlete nem új — sokszor és sok változatban láthattuk már — újszerűnek hat, megrázza a nézőt. Feszültté teszi az emberi jellemek ellentéte, összeütközése, harca. Ivan Sibl forgatókönyvéből Sime Simatovic rendezte ezt az izgalmakban bővelkedő filmet. Nagyon jó alakítást nyújt Boris Hrzic, az áruló és Bratislav Grbic, az ellenálló szerepében. Sasa Novak Vjerája olykor színtelennek tűnt. Resold Ferenc Két fiatal költő hozzászól Valahol dolgozni kell Ha ott ülök a kerek asztalnál, amikor Vadász György, a Magvető Könyvkiadó igazgatója és az Esti Hírlap riportere a fiatal költők helyzetéről, munkához való viszonyáról beszélgetett, bizonnyal így kapcsolódok a beszélgetésbe: „Dolgozni jó.” Kell, hogy a fiatal író vagy költő valami munkahelyet keressen. Miért állítom ezt ilyen határozottan? Mert évekig vidéken újságíróskodtam, utána pedig több mint két esztendeig kizárólag irodalmi munkáimból éltem, vagyis újságíró- nyelven: „szabadúszó” voltam. Alkalmam volt tehát kitapasztalni mindkét életmódot. Két éven át, amikor nem volt munkakönyves és havi fizetéses munkahelyem, örökös anyagi bizonytalanság kínzott, bár ötvenhét ősze óta verseim elég gyakran megjelentek, mégsem kerestem annyit, amennyi a megélhetéshez elegendő lett volna. S azért is rossz volt a sokszor napokig tartó dologtalan lézengés (irodalmi munkám a napnak csak parányi részét tette ki), mert valósággal partravetettnek éreztem magam, nem találtam helyem az emberek között.. Irigyeltem a munkást vagy a hivatalnokot, aki a nyolcórás munkaidő után láthatóan elégedett arccal lépett ki a gyár vagy hivatal kapuján. Különösen olyankor, ha nekem már hetekig nem ment az írás, arra gondoltam, hogy lám ez a munkás ma több mé ’ ter szövetet gyártott, vagy ez a hivatalnok ma elintézett — mondjuk — éppen egy lakásügyet, tehát nem élt hiába. S a megírandó témák is aggasztóan fogytak, mert a kávéházi ablakból csak rohanó embereket láthattunk, még az üvegen át beleselkedő tekintetekből sem lehet újat kiolvasni. Igazi irodalmi nyersanyagot leginkább munka közben találhatunk. Eddigi tapasztalataimat öszszegezve csak helyeselni tudom Vadász György szavait, amikor elítéli az olyan fiatal írókat és költőket, akik csak irodalmi munkásságukból akarnak megélni, s többet várnak a társadalomtól a megérdemeltnél. Ismerem az ilyen írók és költők álláspontját, vagy — ha úgy tetszik — mentegetőzését is. Azt mondják, hogy a rendszeres hivatali vagy üzemi munka gátolja őket irodalmi munkásságukban. Bizony van ebben egy jó adag nagyképűség, szerénytelenség, amely félő, hogy zsákutcába vezet. Simon Lajos SZÍNHÁZAK SZERDAI MŰSORA: Operaház: Anyegin (Takács-bérlet, 7. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: Fra Diavolo (2. bérlet, 7. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Az ember tragédiája (fél 7). — Katona József Színház: Pygmalion (7) . — Madách Színház: Az ördög cimborája (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: Száz nap házasság (7). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Lysistrate (7). — Petőfi Színház: Tizenkét szék (6-bérlet, 5. előadás, 7). — Jókai Színház: A teremtés koronája (7). — József Attila Színház: Boldogság, merre vagy? (7). — Irodalmi Színpad: Komját-est (8). — Ódry Színpad: Szünnap. — Fővárosi Operettszínház: Három tavasz (7). — Blaha Lujza Színház: Narancshéj (7). — Vidám Színpad: 120 éven aluliaknak (fél 8). — Kis Színpad: Majd a papa . . . (7). — Állami Bábszínház: Hófehérke (3). — Bartók-terem: Mirko Dorner gordonkaestje (8) . — Könyv Klub (Liszt Ferenc tér 1.): Budapesti Madrigálkórus hangversenye (8). — Jégszínház: Ujjé, a Ligetben! . .. (fél 8). — Kamara Varieté (MEDOSZ, Jókai u.): Különleges vidám nap (8). — Budapest Varieté: Nem gyerekjáték (7). Az Országos Filharmónia közleménye: A „Szonáta története*’-bérlet további előadásait a Bartókteremből az Országos Filharmónia kamaratermébe (V., Semmelweis u. 1.) helyeztük át. (x) NAGY SIKER! 2 napon át megismételjük! Március 11-én és 12-én este 7 órakor a MARGITSZIGETI NAGYSZÁLLÓ termeiben tavaszi-nyári divatbemutató a BUDAPESTI TEXTIL KISZÜV és az OKISZ-labor rendezésében! Jegyek elővételben 10 forintos árban kaphatók a szövetkezeti mértékszabóságoknál és a helyszínen! Az újat a valóság érjeli Érettségi után nem vettek fel egyetemre. Hányódtam a világban, többféle munkával próbálkoztam, de mindig olyan nehéz, fizikai munkához kerültem, ami annyira elárasztott, hogy utána sem írni, sem művelődni nem volt erőm. Elhatároztam, hogy mivel más lehetőségem nincs, csak az írásnak fogok élni. Országos pályázatot nyertem, verseim sűrűn jelentek meg a lapokban, a honorárium — és később az Irodalmi Alap ösztöndíja — hozzásegített, hogy bár szűkösen, de így is megéljek. Sokat fejlődtem, olvastam és írtam ez alatt az idő alatt. Látszólag szabadon, gondtalanul és vidáman éltem, de csak látszólag, mert egyre feleslegesebbnek, üresebbnek éreztem magamat. Csavarogtam az utcán és kívülről néztem az embereket, nem dolgoztam velük, nem is érezhettem a problémáikat. Mindig lenéztem az öncélú költészetet, és egy napon iszonyodva döbbentem rá, hogy valójában magam, is ezt csinálom, hiszen verseim már csak fantázia-szülemények, technikai és formai bravúrok, összeroppantam. Kérhettem volna továbbra is az ösztöndíjat, de én szégyelltem magamat azok előtt, akik hittek a tehetségemben, akik biztattak és segítettek. A mai napig sem mertem szemük elé kerülni. Vergődtem. Aztán dolgozni kezdtem. Ismét nehéz, fizikai munkát tudtam csak szerezni, de ez is megnyugtatott. Először nem akartam írni, de a munkatársak barátsága, szeretete és osztályunk lendülete új költészetet adott, és most el kell mondanom, le kell írnom, ami bennem van. Sokan ígérik, hogy könnyebb munkához fognak segíteni, de ha nem sikerül, már az sem tántorít meg. Inkább kevesebbet írok, de legyen tartalma, emberi hangja és értéke az írásaimnak. Fiúk, ti, akik még tévelyegtek, mielőtt végleg elsüllyedtek az ürességben, térjetek vissza erre az útra. Korunkat akarjátok kifejezni? Az újat nem a csavargás, nem a kávéházi csend érleli, hanem a munka, a füstben és verejtékben születő valóság. Rajnai András □ MÁJUSBAN Budapesten vendégszerepel a Gheorghe Enescuról elnevezett bukaresti filharmonikus zenekar. □ A BELÜGYMINISZTÉRIUM Duna Művészegyüttese március 25-én két és félhónapos turnéra a Német Demokratikus Köztársaságba utazik. Lipcsében kezdi fellépés-sorozatát, majd több héten át Berlinben és az NDK legnagyobb városaiban mutatja be műsorát. □ BUDAPESTRE ÉRKEZETT tegnap a legnagyobb londoni zenei kiadóvállalat igazgatója, Paul Hauke. A Szerzői Jogvédő Hivatallal és néhány magyar muzsikussal, színpadi szerzővel folytat rövid ittléte alatt tárgyalásokat. □ TIZENHAT BUDAPESTI ÁLTALÁNOS ISKOLA gyermekkara szerepel azon a nagyszabású zeneakadémiai koncerten, amelyet március 30-án rendeznek a Tanácsköztársaság negyvenedik évfordulója emlékére. □ KÉT ÉRDEKES KIADVÁNYT jelentet meg a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulója alkalmából a Hazafias Népfront szegedi bizottsága. Az egyik kötet „Szegedi írók a Tanácsköztársaságért” címmel jelenik meg, Móra Ferenc és Juhász Gyula cikkeivel, s mai írók írásaival. A másik kiadványnak „A szegedi munkásság harcai 1918—19-ben“ a címe. □ MIHAIL SOLOHOV „Embersors”' című novellájából film készült a Szovjetunióban. A film rendezője és főszereplője Szergej Bondarcsuk. A forgatókönyvet Solohov közreműködésével Lukin és Sahmagonov írta. □ GYERMEKRAJZ-KIÁLLÍTÁS nyílik március 18-án a csepeli Rákóczi Ferenc úti iskolában. A ROMÁN ZENEDRÁMÁT eddig nemigen ismert a magyar közönség. Ezért várják a zenebarátok fokozott érdeklődéssel Enescu „Oidipusz” című négyfelvonásos operájának bemutatóját szombaton, március 14-én este a Petőfi-rádióban. A bukaresti Állami Opera együtteséről készült hangfelvételen Constantin Silvestri vezényel. □ KÁROLYI SÁNDOR, a frankfurti operai zenekar hangversenymestere díjat nyert a Vieuxtemps Henri nemzetközi hegedűversenyen, amelyet minden második évben tartanak meg a nagy komponista szülővárosában, Verviers-ben. A MOM Művelődésházban 1959. március 12-én, csütörtökön fél órakor Barangolás a nagyvilágbansorozat keretében Közel-Kelet országai címmel Math Béla tanár tart előadást. Bemutatásra kerülnek: Egyiptomi útijegyzetek, Kétezer mérföld a Fekete-tengeren, Afrika kapuja c. dokumentumfilmek (x) RÁDIÓMŰSOR A/\A\AAA\A\A\AaAVA\AV^vVV\AV/wV* KOSSUTH: 18.00: Hírek. — 18.10: Élő szóval — muzsikával. — 19.00: Híres tangók. — 19.15: Menyasszonyok, vőlegények iskolája. — 19.35: Amelita Galli-Curci énekel. — 19.54: Mese. — 20.00: Esti krónika. — 20.30: Zenés vélemény az operettről. — 21.20: Közvetítés Torinóból. Az Olasz Rádiótelevízió szimfonikus zenekara. Közben: 22.00: Hírek. — 22.20: Lóversenyeredmények. - 24.00: Hírek. — 0.10: Éji zene. PETŐFI: 18.35: Tamási Áron elbeszélése. 19.00: Hírek. — 19.05: Egy vers• több dal. — 19.40: Falurádió. — 20.00: Hangverseny a stúdióban. —* 20.45: Sporthíradó. — 21.00: Hírek. — 21.05: Magyar tájak, magyar népdalok. — 2027: A világirodalom humora. — 22.00: Tánczene. Március 12. csütörtök KOSSUTH. 4.30: Hírek. — 4.40—8.00: Zene. 8.10: A Császár—Groll harmonika kettős. — 8.55: Édes anyanyelvünk. — 9.00: Menyasszonyok, vőlegények iskolája. — 9.20: Gyermekrádió. — 9.40: Munkásmozgalom dalaiból. — 10.00: Hírek. — 10.10: Új hajtás. — 10.40: Dalok. — 11.00: Regényrészlet. — 11.20: Béres János furulyázik. 11.30: Ezüstkalászos gazdatanfolyam. — 12.00: Hírek. — 12.10: Könnyű zene. — 13.00: Nordahl Grieg versei. — 13.10: Operarészletek. — 14.20: Egy falu — egy nóta. — 14.50: Kórusok. — 15.10: Fiatalok sakkiskolája. — 13.20: Daltanulás. — 15.35: Nagykőrösi fiatalok között. — 16.00: Hírek. — 16.10: Könynyű zene. — 16.50: Lányok, asszonyok. — 17.05: Operettrészletek. — 17.25: Tóth Árpád-vers. —17.30: Beszélgetés a népzenéről. PETŐFI: 5.00—7.59: Zene. — 8.00: Hírek. —* 14.00: Hírek. — 14.20: Tánczene. — 15.20: A külföldi sajtó hasábjairól. — 15.30: Operarészletek. —* 16.05: Leningrádi képeslap. 16.40: Ifjúsági Rádió. — 17.10: Az ember étlapja. Előadás. — 17.25: Mekari hangverseny.