Esti Hírlap, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-02 / 27. szám
FÁKLYÁT GYŰJTŐIM szombaton este a fővárosi tanács székházának színháztermében. A szép ünnepségnek Agrigentóban lesz a folytatása, ahol is a Budapest Együttes hamarosan átadja a fáklyát az ősi szicíliai város polgármesterének. A békét és barátságot szimbolizálja a fáklya, azt a legyőzhetetlen eszmét, amelynek el kell töltenie a világ minden tájáról egybesereglett fiatalokat a narancsfa-ligetek, citromfa-erdők övezte városban. Sokszor rendezték meg már ott a népi tánccsoportok vetélkedését, s minden esztendőben egyre erősebben hatják át a részvevőket a béke és ba- rátság eszméi. Ismerik már küldötteinket az agrigentóiak, s egy évvel ezelőtt már meghódították a szicíliaiakat a maj gyar népművészet gazdagságá- val és szépségével. Egy évvel ezelőtt láttak, hallottak először magyar táncot, népdalt Agri- Igentóban, s nem teltek be szíj nedves, ízével. A tavalyi zsűri a nagydíjjal jutalmazta művé-szetüket, így most is ott a helyiek az elmúlt hét esztendő legjobbjainak versenyében. ' A béke és barátság fáklya- ' fát viszi el a Budapest Együttes Olaszországba. Dr. Pesta László, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese és az együttes tagjai(MTI Fotó: Molnár folv.) Elutazott az ukrán kulturális küldöttség Az ukrán kultúra ünnepe alkalmából hazánkban járt ukrán kulturális küldöttség — L. Ty. Kuropatyenko, az Ukrán SZSZK művelődésügyi miniszterének első helyettese, a küldöttség vezetője, A. D. Filipenko érdemes művész, Sztálin-díjas zeneszerző, Sz. I. Olejnyik, Sztálin-díjjal és Leninrenddel kitüntetett író, P. M. Komiszár kolhozfejőnő, a Szocialista Munka Hőse, N. I. Gricenko, Sztálin-díjas kohász és P. F. Jermak, a kijevi Rabocsaja Gazeta szerkesztőségének osztályvezetője , vasárnap elutazott Budapestről. A küldöttséggel együtt utazott a hazánkban vendégszerepelt ukrán művészcsoport is. Vizsgák előtt • Kedves ellenségek Piakát ragasztók Ötszáz fiú és lány a dobogón Van miről számot adni a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Művészegyüttesének a megalakulása tizedik évfordulója alkalmából rendezett jubileumi héten. Megalakulása óta mindig az amatőr csoportok élvonalában foglal helyet, a rangos hat VIT-díj is megérdemelt gyümölcse egy évtized munkájának. E héten a központi együtteshez tartozó 12 művészeti csoport, mintegy félezer ifjú áll a dobogóra. A szombat esti kóruskoncert után vasárnap délelőtt a tánccsoport mutatta be változatos műsorát, régebbi és új számokat. Énekes zenekari művek közbeiktatása nélkül pergett a program, ami egymagában is dicséretes kezdeményezés, s nem vállalkozott rá eddig még hivatásos néptáncegyüttes sem. Néptáncfeldolgozásokból állt a műsor első része. A figuragazdag marosbogáti legényes, az ízes hangulatú pintes-tánc, a szép felépítésű székely-táncok, a lendületes sarkantyústánc előadásán érződött még, hogy sokan mindössze néhány hónapja gyakorolnak az együttesben, ennek ellenére bizonyos, hogy hamarosan kialakul a jól összeszokott, technikailag is biztos együttes. A kútnál Iszakovszkij versének hangulatát elevenítette meg, a Vizsgák előtt két diáklány és két diák találkozóját jellemezte kedves humorral, a Kedves ellenségek pedig katonák és lányok évődését mutatta be. A szünet utáni részben látott történelmi képek bizonysága szerint az együttes magáénak vallja azt a feladatát is, hogy a tánc eszközeivel fejezze ki a múlt és jelen lelkesítően szép eseményeit. Az 1 919 piros rózsái az első világháború végéről, s a proletárdiktatúra győzelméről és bukásáról szólt, a Plakátragasztók az illegális idők egy epizódját elevenítette meg, az 1945 tavaszán a fasizmus dühöngését és vereségét mutatta be, végül az Emlékezés a VIT-karneválokra az ifjúsági találkozók felszabadult, vidám hangulatát ragadta meg. Bátor kísérletezések, eltalált hiteles pillanatokkal. Aszalós Károly, Vadady Ágnes és Szirmai Béla koreográfiai és pedagógiai munkássága, a kísérő feladatát jól betöltő Simon Albert vezette szimfonikus zenekar és a Berki László vezette Rajkó-zenekar teljes dicséretet érdemel. A munkásművész kapcsolatokat fejleszti a Képzőművészek Szövetsége Az eddigi tapasztalatok birtokában a Képzőművészek Szövetsége ebben az esztendőben sokrétű munkával segíti képzőművészetünk fejlődését. Az eddigieknél több üzemben, mezőgazdasági termelőszövetkezetben és állami gazdaságban teszik lehetővé az alkotó munkát. Elsősorban a budapesti nagyüzemeket keresik majd fel a művészek. Néhány hónapig dolgozhatnak egy-egy üzemben művészeink, s alkotásaikat a Képcsarnok Vállalat megvásárolja. Február közepén több napos iparművészeti ankét is lesz, amelyen szóba kerülnek az üzemekben dolgozó iparművészek problémái, a szövetkezeti ipar, a főiskolai nevelés időszerű kérdései is. Ugyancsak ankétot kíván rendezni a szövetség a már most előkészületben levő VIII. országos kiállítás anyagából, hogy a bemutatott művek alapján szocialista képzőművészetünk eredményeit mérlegelhessék. Szabó Magda KÍGYÓMARÁS JÓKAI SZÍNHÁZ Bemutató február 4-én. Sheridan-vígjátékra készül a Néphadsereg Színháza A Magyar Néphadsereg Színházában Sheridan „A rágalom iskolája” című vígjátékát próbálják. A tizennyolcadik századi angol író darabját Hubay Miklós fordította. A darab témája: a társadalmi hazugság és az álszenteskedés. A vígjátékot Kazimir Károly rendezi. Szereplők: Bilicsi Tivadar, Szabó Ernő, Szatmári István, Tordy Géza, Petrirs Sándor, Prókai István, Verebes Károly, Földényi László, Nagy István, Gera, Zoltán, Láng József, Ruttkai Éva, Nádasy Myrtill, Sütő Irén és Schubert Éva. □ KÉT ÉRTÉKES GYŰJTEMÉNYT kapott a Természettudományi Múzeum ásványkőzettára. A freibergi Bányászati Akadémia ötvenkét darabból, a prágai Nemzeti Múzeum harminckilenc darabból álló ásványgyűjteményt küldött a magyar múzeumnak. □ HATÁROZTAK a közeljövőben Budapesten vendégszereplő lipcsei együttes szereplésének színhelyéről. A lipcsei rádió tánczenekara tizenhatodikától a Sportcsarnokban rendezi koncertjeit. □ MEGHALT egy híres amerikai színésznő, Diana Barrymore, John Barrymore leánya. □ WALDMANN JÓZSEF néprajzgyűjtő-pedagógus és Mezey Károly, a Szegedi Nemzeti Színház koreográfusa „Csillag ragyog, hajnal hasad” címmel új népi táncjátékot állított össze. A több jelenetből álló táncjáték a felszabadulás történetét eleveníti meg művészi eszközökkel. Az új táncjátékot április 4-én mutatja be az EDOSZ szegedi ének- és táncegyüttese. □ A BRÜSSZELI királyi zeneakadémia tanára évek óta Gertler Endre, a világhírű magyar származású hegedűművész. Gertler levelet írt az Esti Hírlapnak legújabb terveiről. Közli, hogy tavaszra meghívást kapott a Szovjetunióba, hangversenykörútra, amelyet Moszkvában kezd el. Gertler a közeljövőben Budapestre is ellátogat. □ AZ UNESCO 200 ezer példányban megjelenő folyóiratának januári száma Csehov-számként jelent meg. Az UNESCO diapozitív tekercset ad ki Csehov életéről és műveiről az iskolák és tanfolyamok számára. Rádiórészlege 130 rádióállomásnak küldte meg angol, francia és orosz nyelven a Csehovról szóló félórás adás szövegét. A Rajkó-zenekar vasárnap este a Központi Tiszti Házban adott műsort. A siker meggyőzően bizonyította, hogy a Rajkó-zenekar jól tölti be kettős feladatát: gondosan ápolja népzenei hagyományainkat, s megfelelő utánpótlási iskolát teremtett. Az idősebb korosztályú zenekar előadásában hallottuk Csermák Andalgo és frissét, Sarasate Cigányosan című művét. Különösen az előbbit éreztük kidolgozottnak. Az együttest szép tónusú, dinamikailag színes és fegyelmezett játéka alapján szinte hivatásos népi zenekarainkkal is versengő, legjobb együtteseink között kell számon tartani. Ugyancsak magas színvonalú teljesítményt nyújtott a fiatalabb korosztály, főként Farkas Gyula — a fiatal muzsikusok kitűnő nevelője —, Muzsikáló havasok című kompozíciójával. Az egyesített zenekar számai közül Liszt II. magyar rapszódiája szólalt meg legtökéletesebben. Több prímás vezette a műsort. Berki László biztosan irányító, rátermett egyéniség, Sárközi Mihály tudása is jóval meghaladja az átlagszínvonalat, s nagy sikere volt a Lénával Csécsi-testvéreknek, a 11 éves Jenőnek és a hallatlanul virtuóz 15 éves Józsefnek, továbbá a 15 éves ugyancsak ügyes Horváth Zsuzsának. Szólisztikus szerepben Kontra József (cselló) és Ökrös József (cimbalom) vizsgázott jelesre. A közreműködők közül Fekete Réka nagyon szép szavalatát kell kiemelnünk. (—a) Levelek az Évi-vitához ♦ Autóbusz ♦ Szifon-ügy Évike tisztelt mamájának Mivel fiatalember létemre a vitához „hivatalosan” nem szólhatok hozzá, engedje meg, hogy kérdésére Eric Knight szavaival válaszoljak: „Ha van egy gyermeked, egyetlen leányod, azt felneveled úgy, hogy biztonságot találjon saját otthonában. Azután megtanítod, hogy ezt a biztonságot megtanulja az egész világban. Ezt pedig úgy cselekszed, hogy nem támogatod agyon, nem tiltod el attól, hogy körül ne nézzen a világban, hogy bátran járkáljon, a saját lábára álljon, mindössze annak tudatát vésed agyába, hogy az otthon biztonságát, ha szüksége van rá, mindig megtalálja. Nincs semmi értelme ugyanis, hogy az ember óvja leányát a világtól, mert egyszer azután, ha nem leszünk itt, hogy megvédjük, hánykolódik szegény a viharban minden horgony nélkül.” Ráadásul ezeket a szavakat a nagy író az Évikénél még fiatalabb korosztályra értette! Tisztelettel: S. Gábor ..A fiút jól ismerem“ Kétszer kellett elolvasnom az Esti Hírlapban megjelent levelét, mert nem akartam hinni a szememnek. 21 éves „kislánya” van, aki — ó, borzalom — kettesben szeretne szórakozni fiúismerősével. Kedves Mama! Nincs igaza, ha azt állítja, hogy nem illik egy leánynak (21 éves!) fiúval elmenni moziba, színházba vagy táncolni. Az én leányom 18 éves. Körülbelül egy évvel ezelőtt ment el először kettesben fiúval moziba. A fiút jól ismertem, tehát nyugodtan elengedtem. Most már többször jár táncolni is, és én nem kísérem el sehová. Mindig tudom, hol van és mikor jön haza. Meg kell értenie, hogy Évike leánya nem kislány, hanem már komoly dolgozó ember. Lehet, sőt, biztos, hogy őt vagyon bántja az ön felfogása és sérti is az önérzetét. Előfordulhat — remélem nem —, hogy leánya engedelem nélkül megy majd el szórakozni. Azt hiszem, nem ezt akarja ön elérni. Feltétlenül meg kell változtassa felfogását. Salgóczy Györgyné ,,Ezentúl komolyabb leszek." Engedjék meg, hogy ismeretlenül köszönetet mondjak dr. Zajtay Ervin tanár úrnak lapjukban közzétett hozzászólásáért, melyben az Évike-üggyel foglalkozik. Én is lányos mama vagyok, s aggodalommal láttam, hogy 19 éves lányom fiúkkal kezdett járni. Későn jött haza és állandóan arra hivatkozott, hogy joga van az élethez. Kerestem az alkalmat, meg is találtam, hogy lányom a cikket elolvassa. Az elolvasás után lányom megdöbbent. Meglepetésemre azt mondta: — Anya, én nem akarok olyan nőszámba menni... ígérem neked, ezentúl komolyabb leszek. Amit eddig én sok-sok fáradsággal nem tudtam elérni azt az újság, a nyilvánosság hatására lányom elfogadta. Egy lányos mama Könnyű az autósoknak és való igaz, hogy sok örömet okoz a kocsi, akár egy mátrai útra, vagy egy nyári balatoni kirándulásra gondolunk. A kocsitulajdonosoknak azonban véleményem szerint a reális gondjaikon kívül felesleges bosszúságai is vannak, így például ilyen a biztosítási díj fizetése. A biztosítási összeget előre és egy összegben kell befizetni az Állami Biztosítónak. Az 1960- as biztosítási díjat január hónapban kellett befizetnem nekem éppen úgy, mint a többi autóstársamnak. Természetes, hogy kell biztosítás, de a befizetés ütemével nem lehetne-e figyelembe venni, hogy nálunk az autótulajdonosok is dolgozó emberek, tehát havi fizetést kapnak. Talán méltányos lenne, ha a biztosítási díjat havi vagy negyedévi részletekben fizethetnék. Mi erről az Állami Biztosító véleménye? U. S. W artburg-tulajdonos Mindig örömmel olvassuk az Esti Hírlap „Itt a budapestiek leszélnek” című rovatát, mert a dolgozók problémái kerülnek napvilágra és jelentős részük ezáltal megoldódik, reméljük ebbe a kategóriába tartozik a mi problémánk is. Mi, csillaghegyiek, örömmel üdvözöltük, mikor a múlt évben megindult a 42-es autóbuszjárat. Sokan — akik a HÉV-állomástól messze laknak — jelentős gyaloglástól mentesültek. Az autóbusz kifogástalanul közlekedett, a menetrendet betartotta, de sajnos, az örömünkbe üröm vegyült; az autóbuszunk lassan, de fokozatosan „züllésének indult, először csak késett, később már ki-kimaradt. Jelenleg az a helyzet, hogy már egyáltalában nem lehet rá számítani! Tisztában vagyunk azzal, hogy a téli időjárás, csúszós út stb. erősen befolyásolja a közlekedést, de ez legfeljebb késést jelenthet, de nem az autóbuszok eltűnését. Reggel csúcsforgalmi időben kimaradnak az autóbuszok, az utána következő természetesen nem képes az így megnövekedett utastömeget elszállítani, ezért egyes megállókat kihagy. Ekkor kezdődik a totózás, mert hol itt áll meg, hol ott. Ennek megfelelően az utasok kénytelenek tippelni, az aznapi elgondolásuk szerint, vagy ehhez, vagy ahhoz a megállóhoz rohannak. Aki nyer, az bejut a munkahelyére, aki veszít, az elkésik. Jó lenne, ha az Autóbusz Vállalat végre intézkedne és felszámolná ezt a reggeli autóbusz-„totócskát” és lehetővé tenné, hogy a dolgozók időben beérjenek a munkahelyükre. Szentimrey Béla mérnök Budapest, III., Csillaghegy, Nyár utca 11. Autóbusz-fotó Az 503-as számú bolt Az „Itt a budapestiek beszélnek” rovatban az 503. sz. Háztartási Bolt „vevőinek” levelét közük, melyre az alábbi észrevételeket teszszük: A boltot 1958-ban kifejezetten kísérleti jelleggel — nem önkiszolgáló, hanem gyorskiszolgáló rendszerre alakítottuk át. Miután ez a rendszer a háztartási bolt szakmai adottságaihoz nem volt megfelelő, néhány nap múlva a hagyományos formát visszaállítottuk. Helyiség- és berendezésátalakítás, festésmázolás egyáltalán nem történt. A felállított, majd leszerelt vaskorlátot másutt felhasználtuk. Az áruda az átalakítás alatt nyitva volt. Az 503. sz. üzlet csúcsforgalom idején zsúfolt. A vásárló sorba áll a pultnál, amíg kiszolgálják, utána a pénztárnál, majd az árukiadónál. Az új rendszerben a pultok által elfoglalt hely is vevőtér lenne, és csupán a pénztárnál kell néhány percig várakozni. A vásárlási idő megrövidül. Nem hisszük, hogy ezt a vásárlók kifogásolnák. Kemenes Ernő igazgató Szavatossági dátumbélyegző lesz a patrondobozhoz A vállalatunk által töltött szénsavpatron minőségével hosszú ideig reklamáció nem merült fel. Most, az utóbbi hónapokban hirtelen megsokszorozódtak a fogyasztó közönség panaszai. A kiskereskedelmi hálózatban levő patronmennyiséget több ízben átvizsgáltuk, és megállapítottuk, hogy igen sok a lejárt szavatosságú szénsavpatron. A szénsavpatron-dobozok két fedelét külön origináló címkével fogjuk a jövőben zárni és szavatossági dátumbélyegzővel ellátni. A dobozokban szavatossági jegyeket helyezünk el, és fel fogjuk hívni a fogyasztó közönség figyelmét, hogy lejárt szavatosságú patront ne vegyen át a kereskedelemtől. Általában 42 nap a szavatossági idő, és a határidőn belül elszivárgó patrontöltetek száma három-hét és fél százalék. A lezárás módjából és a szénsav természetéből adódóan ezt az arányszámot egyelőre leszűkíteni nem tudjuk. Reméljük, hogy a fogyasztó közönség jogos panaszai intézkedéseink nyomán megszűnnek és a patronok minősége nem fog több bosszúságot okozni. Vegyicikkeket Kiszerelő Vállalat BELVÁROSI KÁVÉHÁZBAN február 3-án (szerdán) MAGYAROS VACSORA BEMUTATÓ Felszolgálásra kerül: Szepesi sonkás gombócleves Munkácsi töltött karaj Szűz sült pólyában Csongrádi csúsztatott palacsinta Asztalrendelés Tel: 384—502, 184—699, 189—685. A budaörsi kismamák panaszolják Kedves Szerkesztőség! Igen sok budaörsi kismama nevében írok és kérem, orvosolják — úgy érezzük — jogos panaszunkat. Mindnyájan fővárosi üzemben dolgozunk és mégsem kapunk csecsemőtejjegyet, mivel azt állapították meg, hogy önellátók vagyunk. Minden alapot nélkülöz, ez a meghatározás, mivel egyetlen egy ténye sem áll fent egyikünknél sem. Budaörsre is a Kelenföldi Tejipari Vállalat szállítja a tejet és a tejtermékeket, tehát a szállításnak és a tejjegy beváltásának semmi akadálya nem lenne. Kérjük, hassanak oda, hogy ez a kivételes helyzetünk megszűnjön. Budaörsi kismamák nevében Sz. J-né Budaörs, Szabadság út