Esti Hírlap, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-22 / 250. szám
Száz előadás naponta - ismeretterjesztés városban és falun * * * * 1' Új formák, új kezdeményezések a TIT munkájában Az elmúlt hónapokban sokat fejlődött az iskolán kívüli népművelés, a tudományos ismeretterjesztő tevékenység. 1960 első felében csaknem annyi előadást tartottak országszerte, mint az egész 1959- es esztendőben. A mintegy 30 ezer TIT-előadás 60 százaléka a munkások műveltségét, szakmai ismereteit gyarapította. Az üzemekben megtartott 10 ezer előadásból 1700 már a munkásakadémiák sorozataiban hangzott el. Munkásakadémiák országszerte A munkások érdeklődése a TIT-programok iránt annyira megnövekedett, hogy Budapesten és vidéken egyaránt szűknek bizonyulnak az előirányzott keretek. Nógrád megyében például hét akadémiát akartak indítani — a bányászszakszervezet jó szervezőmunkájának eredményeként azonban annyian jelentkeztek, hogy a közeljövőben tizennégy bányászakadémián tartják meg az első előadásokat. Budapesten mintegy negyven nagyüzemben — ezek között a Ganz—MÁVAG-ban, a MOM-ban, az Április 4. Gépgyárban, a Vörös Csillag Traktorgyárban, a Hazai Fésűsfonóban és az Ikarusban — tanulnak szervezetten a dolgozók. Borsodban a diósgyőri, ózdi, miskolci és kazincbarcikai munkások ötven akadémia százhúsz tagozatát látogatják. A Győri Vagongyárban 1200 jelentkezővel indult tizenkét tagozatos munkásakadémia. Az akadémiák mellett más oktatási formák is népszerűek. Az immár hét éve működő József Attila Szabadegyetem 46 tagozatára és nyelvtanfolyamaira több mint 15 ezer hallgató jelentkezett. Szerződés — előadásokra A munkásakadémiákkal — nagy számuk ellenére is — csak a munkások kis részéhez jut el az ismeretterjesztés. Ezért a társulat összefüggő tematikájú sorozatokra is szerződést köt üzemekkel és vállalatokkal. Ezeknek a sorozatoknak a hallgatósága cserélődik. Fokozott figyelmet fordítanak a szocialista brigádok és szakszervezeti aktívák képzésére. Sztálinvárosban például háromezer ilyen dolgozó hallgatja a természet- és társadalomtudományi és műszaki tárgyú előadásokat. A kereskedelmi és pénzügyi dolgozók részére a TIT több megyében belkereskedelmi akadémiát indít. Megoldatlan probléma volt eddig az üzemekbe faluról bejáró munkások közötti ismeretterjesztés. Most több megyében egyes üzemek közösen vállalják az olyan községek patronálását, ahol sok bejáró munkás él. A Salgótarjáni Acélárugyár és a bányatröszt 15 község és telep lakóihoz juttatja el a társulat előadóit, az előadásokat kísérő filmeket, vagy az üzem öntevékeny művészeit. Felvilágosító brigádok Ez évben a társulat jelentősebb termelőszövetkezetekkel is szerződést köt. Békés megye 120 szövetkezetéből 110-ben megszervezik a tudományos ismeretterjesztést. A tsz-vezetőségek sokat segítenek. Jászapátiban, Tiszafüreden az elnök maga is foglalkozik a falusi akadémia szervezésével és a helyi igényeket kielégítő tematika kialakításával. Zala megyében jogászokból, agrármérnökökből és orvosokból alakult kis brigádok adnak választ egy-egy tszközség lakóinak kérdéseire, a felmerülő problémákra. A társulat jól felkészült a megnövekedett feladatokra. Ma már 14 ezer társulati tag tekinti társadalmi hivatásának a közműveltség emelését, a nép szocialista tudatának formálását. d. t. . n.XXW,XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV/ Szombat délután fél 3 órakor | ÜGETŐVERSENY ! KÉP SZÖVEG NÉLKÜL Mozi PÉNZTÁR. (Szűr Szabó József rajza) Ifjúsági klubok, ötéves kulturális seregszemle . .Ötszázezren vettek részt az elmúlt esztendőben a KISZ, a népművelési intézmények és a népfront közös rendezésében életre hívott felszabadulási kulturális seregszemlén. Tekintettel a nagy sikerre, a rendező szervek elhatározták, hogy az ötéves terv során megismétlik ezt a kulturális versenyt. Még szorosabban a népművelési intézményekhez, a művelődési otthonokhoz kötik a verseny lebonyolítását. A múlt évi tapasztalatok alapján különböző művészeti ágakban helyi, járási, megyei, illetve kerületi bemutatókat tartanak. Országos bemutatókat 1965—66-ban, az ötéves kulturális seregszemle befejezésekor rendeznek. A megyei bemutatók után iparáganként tartják majd a fesztiválokat, kiemelt művészeti ágakban pedig évenként tartanak országos bemutatót is. ÍTTÉLI ,JOSTA Jancovius és a könyvek Ezen a borús őszi délelőttön megint csak itt ácsorgók az antikváriumban, kuta-tó szemjártatással véve szem- s ügyre a polcokon sorakozó, magukat kellető köteteket. Hát még mindig itt, mint lobogó, s nagy hajú ifjúságomban, az antikváriumban, tétlen órák • kedves támaszpontján. Én még ismertem a régi, híres üzlete- Ikét, a versengő cégeket, Adorján pincefolyosóit, polcutcáit, Magyar mérhetetlen raktárát, Galántai mester humorát, Ranschburgék előkelőségét, ezt • az egész papírzizegős világot. Még jártam Kohn-testvérek nagy boltjában, ahol százezernyi könyv roskadt a polcokon, beosztás és katalógus nélkül, s amint a vevő előadja kívánságát, a három testvér, mint három mókus, szökkent felfelé a létrákon és percek alatt valamelyikük megtalálta az óhajtott könyvet. Akkoriban az antikvárius soha nem olvasott, dicsekedett is ezzel: „A könyvet nem kell elolvasni, a könyvet ismerni kell.” Emlékszem, senki nem hitt az antikvárium jövőjében , 1945 után. Ez a vétel-eladás, csere dolog nem fér össze a szocializmus szellemével. Aztán kiderült, remekül megszervezték a használt könyvek boltjait, jól dolgoznak, mindössze annyi változott, hogy a módszer megszolídult, az eladót nem vágják le, a vevőt nem sarcolják, és a könyvárusok olvasnak. Az antikvárium megváltozott, de a gyűjtő épp olyan, mint régen volt. Többnyire nem az olvasás gyönyöréért vásárol, hanem a szerzés öröméért. Meg kell szereznie a kiszemelt könyvet, ha másképp nem megy, a ruháját is eladja, hogy az áhított kötethez hozzájusson. A rajongóknak ez a fajtája nem is ábrándozik könyvei elolvasásáról, elegendő boldogság számára, ha fátyolos szemmel végignézheti, gyengéd mozdulattal végigsimogathatja ritkaságait. A vérbeli gyűjtő többnyire nem enged be senkit szentélyébe, se műértő vetélytársat, se tájékozatlan álmélkodót. Nagy kegy, ha ajtaját kinyitja idegen előtt. Mit gyűjtenek? Első kiadásokat, számozott példányokat, a századforduló kis példányszámban megjelent, elkallódott, szétfoszlott szépirodalmi köteteit, újabban helytörténetet, mindenfélét. Nemrég egy gyűjtő felháborodott, mert olvasta, hogy Krúdy igen ritka Aranybánya című regényét megjelenteti az egyik kiadó. „Hallatlan — dühöngött — most mindenki megszerezheti tizenöt-húsz forintért.” Az említett kötetért nagy hajsza folyt évek óta. Valaki megtudta hogy egy gyűjtőtársa elhappolta előle a regénynek egy előbukkant példányát — elkeseredésében azonnal eladta valamennyi Krúdyját. A gyűjtők között alig akad nő. Úgy látszik, éppen a legszenvedélyesebb olvasókból, a nőkből hiányzik a könyvtárgyarapítás vágyának mámora. Nyilván inkább földön járó lények, mint az élet végességével kevésbé számoló, céltalan szenvedélyükkel szemben tehetetlen férfiak. És ahogy a gyűjtőkről beszélgetek kedves könyvárus barátaimmal, egyszerre bukkan fel bennünk egy név: Jancovius. Ki volt Jancovius? Antikvárius, ifjú kora óta könyvkereskedésben dolgozott. Sovány, hajlott orrú, hegyes állú, penészes arcú fiatalember. Dadogott. Talán az egész világon nem akadt ember, aki nála jobban szerette volna a könyvet. Szájától vonta el a könyvekre kiadott pénzt. Hány rostélyost nem evett meg, hány utazást mulasztott el, csakhogy fétisének áldozzon ... A raktikr egyik sarkában halmozta fel azokat a köteteket, amelyeket lassacskán majd megvásárol, de jövedelmét tekintve, ehhez száz évre lett volna szüksége. Minden könyv lelőhelyét ismerte, fültanúja voltam, amikor egy ritka Lovikkötet után tudakozódó vásárlónak így felelt: „Egy példány van belőle” — és megnevezte azt a győri ügyvédet, akinek a birtokában van. Gondoskodott törzsközönsége óhajainak teljesítéséről, de megválogatta, hogy a ritkaságot kinek adja, méltó könyvet méltó kézbe. A látogatót, aki lakásán felkereste, abba a szobába vezette, ahol alkönyvtárát tartotta. Az igazi, a nemes darabokat otthonának egyik rejtett részén őrizte, oda senki nem léphetett be. Negyvenéves lehetett, amikor az irtózatos, kivédhetetlen betegség leterítette. Már mindenki tudta, hogy a csontig lefogyott ember menthetetlen. Halála előtt két-három nappal meglátogatta egy barátja. Figyelmeztette vendégét, tegyen el neki egy kötetet, mert arra feltétlenül szüksége sí van. Meghalt és a féltett, aggodalommal őrzött darabok szétszóródtak. Idegen ujjak tapintják a finom kötéseket. Aztán majd új birtokosok váltják magukhoz a kincseket, a nemes darabokat és az álkönyveket, mert az emberek halnak, a könyvek élnek. Keller Andor □ MAGYAR FESTŐK is részt vesznek a római II. egyetemi képzőművészeti tárlaton, amelyet november 5—14. között tartanak a kiállítások palotájában. Az ösztöndíjas, Olaszországban tanuló Szurcsik János és Vecsési Sándor két-két festményével szerepel a tárlaton. □ BUCSUMŰSOR: Előreláthatóan november közepéig játsszák a Budapest Varieté új és egyben utolsó műsorát, amelynek Búcsú a Józsefvárostól a címe. A vidám, hangulatos és látványos műsor rendezéséért Gál Dezsőt, a színvonalas konferálásért Halász Tivadart illeti dicséret. Diplomata a zongoránál Építőművész Carmen - Mi van a koncertnaptárban a. Budapesti zenei nezeűt eseményekben gazdag programja után is több külföldi szólista fellépése színesíti a koncertek, operaelőadások műsorait. Kiemelkedő eseménye lesz a zenei életnek Igor Bezrodnij szovjet hegedűművész fellépése november 3-án és 8-án a Zeneakadémián. A különleges tehetségek iskolájában kezdte, s a moszkvai konzervatóriumban fejezi be tanulmányait. 1955-ben aspiráns lett. Tizenhét éves korában már a prágai nemzetközi ifjúsági fesztiválon, később pedig Lipcsében nyert első díjat. Európa sok országában aratott rendkívüli sikert. Vibeke Warlev koppenhágai zongoraművész tízéves, midőn első nyilvános hangversenyét adta, ma Dánia egyik legjelentősebb pianistája. Október 28- án a Bartók-teremben ad koncertet. November 11-én ugyancsak a Bartók-teremben először mutatkozik be a magyar közönségnek Alain Bernhein fiatal francia zongoraművész, november 23-án pedig Pia Sebastiani argentin zongoraművésznő, aki egyébként a brüsszeli argentin követség kultúrattaséja. A balettművészet kedvelői hosszabb idő után kiváló szovjet táncospár vendégszereplésében gyönyörködhetnek az Operaházban. A novoszibirszki Operaház két magántáncosa táncolja november 4-én és 11- én a Hattyúk tava, 9-én pedig a Gisele főszerepeit. Tatjana Zimina Dániában, Vietnamban és Kínában is nagy sikerrel szerepelt már. 1955-ben az OSZSZK népművésze kitüntetést kapta. Partnere Hermann Janson. Nagy várakozás előzi meg a moszkvai Nagy Színház magánénekesnőjének, Irina Arhipovának fellépéseit, november 13-án és 22-én a Carmen címszerepében, 17-én pedig az Aida-előadáson mutatkozik be. Zenei tanulmányai mellett ifjú korától nagy érdeklődést tanúsít a rajz iránt is és 1948-ban építőművészi diplomát szerzett. A külföldi sajtó nagyra értékelte énekesnői képességeit, igen melegen nyilatkozott róla Tito Schipa és Mario del Monaco, akinek egyébként partnere volt a moszkvai Carmen-előadáson. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kísérleti fizikai tanszéke új laboratóriummal gyarapodott. Az elsőéves hallgatók ismerkednek itt meg az alapvető mérésekkel. Átalakították és új műszerekkel látták el az ötven évvel ezelőtt épült, elavult másodéves kísérleti laboratóriumot is. Képünkön: Keglevich László egyetemi tanársegéd az egyenletes és az egyenletesen változó mozgást mutatja be egy vonat modelljén. (MTI fotó : Friedmann felv.) D A FŐVÁROSI VILLAMOSVASÚT dolgozói szocialista szerződést kötöttek a Nemzeti Színházzal. November 18-án tartják az első munkás-művész találkozót. □ A KUBAI BALETT több mint hatvantagú, kiváló társulata vendégszerepel e hónap második felében Moszkvában, Leningrádban, Rigában. November 1-én a Kreml Színházban is bemutatja klasszikus és forradalmi témájú műsorát az együttes. □ A KÖLYÖK című filmet újabb kitüntetés érte: meghívták Mexikóba, a fesztiválok fesztiváljára. A díjnyertes produkciók nagy seregszemléjét november 18. és december 6. között rendezik meg Mexikóban. □ FRANCOISE SAGAN Szereti Brahmsot? című regényéből film készül, melynek női főszerepét, az írónő kívánságára, Ingrid Bergman játssza. A férfi főszereplő Anthony Perkins. A harmadik főszereplő: Yves Montand. □ A MOSZKVAI KAMARAZENEKAR október 11-i hangversenye hatalmas sikert aratott — a közönség alig akarta leengedni a pódiumról a kiváló együttes tagjait. A moszkvai művészek október 28-án ezért újabb koncertet adnak a Zeneakadémián. A zenekar egyébként október 22- én este is fellép Budapesten, a Csepeli Munkásotthonban; koncertjükkel kezdődik meg a csepeli bérleti hangversenysorozat. □ A SZERELMES OROSZLÁN címmel mutatták be Shelagh Delaney fiatal angol írónő új darabját Coventryben. (A szerzőnő első művét Budapesten is színre hozták.) Az új színmű egy észak-angliai iparvárosban játszódik, s egy agyondolgozott asszonyról szól, akit megcsal a férje, s a gyermeke is elhagyja. A kritika és a közönség ezúttal hűvösen fogadta az újdonságot, amelyről megállapítják, hogy nem jelent fejlődést a sok reményre jogosító szerzőnő munkásságában. Különösen a felvonásvégeket kifogásolják, hogy ezek erőtlenek és hatástalanok. □ A KIS GÉSA címmel forgatnak rövidesen filmet Yves Montand főszereplésével, Shirley MacLaine címszereplésével, részben japáni külső felvételekkel. MA JELENT MEG Mám in - Szíbir jauk kisregénye. A préda, mely a szibériai tajga egyik aranylelőhelyére viszi el az olvasót, Borisz Polevoj Messze a front mögött című regénye, melyet különösen poetikussá és lebilincselővé tesz egy szovjet lány és egy fasisztaellenes német katona tragikus szerelme, és Lev Tolsztoj Szevasztopol című elbeszéléskötete. Normandia-Nyeman (Szovjet—francia film) Az év: 1942. Európa német beszédtől, ágyúdörgéstől hangos. Franciaország megszállva, szovjetföldön Sztálingrád a hitleri cél. Európa fázik, éhezik. Teheránban süt a nap. Innen indul keletre 16 francia repülős, hogy a szovjet hadsereg oldalán harcoljon a hazáért. Nekik —és a később Keletre szökötteknek — állítanak művészi emléket a forgatókönyv írói: Charles Spaak, Elsa Triolet, Konsztantyin Szimonov és a rendező, Jean Dreville. Erénye a filmnek, hogy nemcsak a szeplőtlen hőst, hanem jellemükben, indulataikban, gondolkodásukban eltérő embereket mutat meg, akik hősökké lesznek. Az alkotók figyelmét elsősorban ők kötik le, és ezzel újat tudnak adni a háborús filmben. Kár, hogy teljességre törő vágyukon nem tudtak végig uralkodni: a háború befejezéséig követik hőseiket, így a film második felében csupán az események villanásnyi vázlatát adhatták. Ami azonban végig töretlen: az emberség ábrázolása egy embertelen korban. Lehettek nyelvi korlátok, lehettek megtorpanások, érezhette úgy egyegy ember, hogy nem érdemes az áldozatot vállalni, lehettek lelki roppanások a legjobb barát elvesztése miatt múló dolgok. Az állandó, a még kimondatlanul is mindig jelenlevő, a tiszta emberek erős szövetsége az embertelenség ellen. Ezt maradéktalanul mutatja meg a film. Francia repülők húznak Európa felett szovjet földre. Szovjet emberek megosztják fegyverüket, kenyerüket és ezzel — nem nagy szavakkal — róják le tiszteletüket az idegenből jött katonáknak. Ez a legszebb ebben a filmben, s egyben figyelmeztetés is: a becsület és a tisztesség mindig erősebb a gyalázatnál. P. F. RÁDIÓMŰSOR OKTÓBER 21. PÉNTEK KOSSUTH: 15.00: Hírek. — 13.10: Daltanulás. Gyermekrádió. — 15.30: Beszélgetés külföldön járt fiatalokkal. — 15.50: Szív küldi ... — 16.20: Versek. — 16.35: Rafael Márta és Bilicsi Tivadar énekel. — 17.00: Hírek. — 17.15: Ötórai tea. — 17.45: Rádióiskola. — 18.45: Alice Babs és Inger Berggren énekel. — 19.05: Ifjúsági Rádió. — 19.20: Bemutatjuk Nicola Rossi Lemeni operaénekest. —* 19.54: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.30: Könnyű zene. — 21.20: Moszkvai tudósítónk útijegyzete. — 21.30: Népi zene. — 22.00: Hírek. — 22.20: Német zenei hét. — 23.40: Könnyű zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Könnyű zene. PETŐFI: 15.00: Lili, Florimond Hervé operettje. — 16.00: Hírek. — 16.05: Riportműsor. — 16.15: Hindemith: Szonáta. — 16.50: 1000 szó németül. — 17.00: Könnyű zene. — 17.15: A szocialista irodalom hagyományai. Illés László írása az Uj Hang c . folyóiratról. — 17.30: Liszt zongora- művek. — 18.00: Hírek. — 18.03: Szendrey-Karper László gitározik. — 18.25: Operarészletek. — 18.43: Gyári sziréna. — 19.00: Hírek. — 19.05: Népdalok, csárdások. — 19.40: Falurádió. — 20.00: Heti hangversenykalauz. — 20.45: Sporthíradó. — 21.00: Hírek. — 21.05: Rimszkij-Korszakov: Aranykakas — szvit. — 21.40: Győr színházi életéről. — 22.00: Tánczene. Közben: 22.20: Ha a kislány nem álmos. Móricz Zsigmond novellája. — 23.00: Hírek. OKTÓBER 22. SZOMBAT KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—7.59: Zene. — 8.10: Reggeli szerenád. — 8.40: Lányok, asszonyok ... — 9.00: Cherubini: D-dúr szimfónia. — 9.30: A Szabó-család. — 10.00: Hírek. — 10.10: Óvodások műsora. — 10.30: Fúvószene. — 10.45: Rádióiskola. — 11.45: Könnyű hangszerszólók. — 12.00: Hírek. — 12.10: Népi zenekar. 12.50: Mit olvassunk? — 13.05: Szív küldi... — 13.45: Válaszo lünk hallgatóinknak. — 14.00: A Máday—ifj. Nagy-együttes játszik. — 14.20: A romantika. — 14.40: Debussy: Szirének. — 15.00: Hírek. — 15.10: Előszóval — muzsikával. Közben: 16.50: Hét nap a külpolitikában. — 17.00: Hírek. — 18.00: Kedves prímásaink. PETŐFI: 6.00—8.00: Zene. — 14.15: A Londoni Rádió műsorából. — 14.40: Autósok és motorosok öt perce. — 14.45: Német zenei hét. — 15.00: Operakalauz. Verdi: Simone Boccanegra. — 16.00: Hírek. — 16.05: Dunántúli rapszódia. Rádiójáték. Írta: Lévai Béla és Sípos Tamás. — 17.12: A Magyar Rádió Énekkara énekel. — 17.35: Két vers. — 17.40: Népi hangszerszólók. — 18.00: Hírek. GYEREKEK! A távbeszéld mesemondó (4 2 7 — 9 6 0) műsora október 22-én, szombaton: A három lusta (elmondja: Komlós Juci).