Esti Hírlap, 1963. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1963-07-18 / 167. szám
□ ANTAL ISTVÁN zongoraművész a Dubrovniki Fesztivál vezetőségének meghívására Dubrovnikba utazott. „A már nagy hírű ünnepi játékokon — mondta az Esti Hírlapnak — Beethoven Esz-dúr zongoraversenyét játszom a belgrádi filharmonikusokkal, Milan Horvat karnagy vezetésével.” □ KÉT ÚJ SZOBORRAL gazdagodik rövidesen a budai várnegyed. A Vármúzeum sarkán levő fülkében elhelyezik Pallas Athéné barokk szobrának másolatát, az Anjou-bástya rondelláján pedig felállítják az utolsó budai pasa emlékművét. □ PÁRIZSBAN a Nemzetek Színháza ez évi szereplői közül az első díjat az angliai Shakespeare Színház nyerte el a Lear király előadásával, a második díjat a londoni Workshop Színház Charles Chilton Ó, micsoda csinos háború! című musicaljének színrehozásáért. „A legjobb komikus” címet A. Lepko, a moszkvai Szatirikus Színház művésznője kapta a Poloska című Majakovszkij-darabban nyújtott briliáns alakításáért. Peppino de Filippo „a legjobb rendező” címet nyerte el. □ VAJDAHUNYAD VARA szabadtéri közönsége július 20-án kórushangversenyt hallgat. Az est közreműködője a vasasszakszervezet központi szimfonikus zenekara és énekkara, vezényel Somlai Ferenc és Vass Lajos karmester. MARGITTAI ÁGI, a Petőfi Színház újonnan szerződtetett tagja, a szegedi Szentivánéji álom szereplője nemcsak prózai feladatot kapott, hanem táncosnőként is bemutatkozik a szabadtéri játékok közönsége előtt, az Intermezzót táncolja, Barkóczy Sándor koreográfiájában. □ KOZMA JÓZSEF Lyoni selyemszövők című művét, amely Budapesten került először előadásra a Zeneakadémián oratórium formájában, őszi műsorára tűzte premierként a lyoni operaház. □ NAPOK ALATT ELKAPKODTÁK Fischer Annie lemezeit, amelyeken Liszt- és Schumann-művek szólalnak meg. □ MEGÉRKEZETT Budapestre a csehszlovák Gustav Brom-tánczenekar, amely július 20-án és 21-én a Kulich Gyula Szabadtéri Színpadon szerepel. □ A XII. KERÜLET KÉPZŐMŰVÉSZEI a MOM Művelődési Ház kupolatermében grafikai kiállítást rendeznek, amelyet július 22-én délután 16 órakor dr. Vass László, a XII. kerületi Tanács VB megbízott elnökhelyettese nyit meg. RÁDIÓMŰSOR Július 18. — csütörtök KOSSUTH: 17.00: Petress Zsuzsa énekel. — 17.15: Majakovszkij-emlékműsor. — 18.00: Hírek. — 18.15: Híres prímások lemezeiből. — 18.40: Ifjú Figyelő. — 19.00: Zenés posta. — 19.50: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.30: Simone Boccanegra. Háromfelvonásos opera. — Közben: 22.00: Hírek. — 22.15: Az operaközvetítés folytatása. — 23.15: Közvetítés a vivó-világbajnokságról. — 23.30: Könnyűzene. — Közben: 24.00: Hírek. — 0.10: A könnyűzene folytatása. PETŐFI: 17.00: Hírek. — 17.05: A külföldi sajtó hasábjairól. — 17.15: Tánczene. — 18.00: A Budafoki Munkásdalkör énekkara. — 18.15: A színesek világa. Regényismertetés. — 18.36: Gyulai Gaál János: Concerto hárfára és zenekarra. — 19.00: Hírek. — 19.05: Liszt: Koronázási mise. — 19.50: A fehérje, a terhes anyák „.vitaminja”. — 20.00: Magyar nóták. — 20.25: Élőszóval — muzsikával. — Közben: 21.00: Hírek. — 21.05: Az Élőszóval — muzsikával című műsor folytatása. — 23.00: Hírek. URH-műsor: 18.30: Hírek. - 18.40: A Magyar Rádió és Televízió énekkara. — Tudományos mozaik. — 19.20: Könnyűzene. — 19.50: Chopinzongoraművek. — 20.25: Tánczene. — 21.10: Zenekari muzsika. — 22.30: Hírek. Július 19. — péntek KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.40—7.59: Zene. — 8.10: Népek zenéje. — 8.50: Levelezés. — 9.05: Balettzene. — 10.00: Hírek. — 10.10: Pécsváradi Óvodások énekelnek. — 10.30: Tánczene. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Galamb a kalitkában. Rádiójáték. — 12.00: Hírek. — 12.15: Mindenki kedvére. — Közben: 12.58: A vidéki színházak műsora. — 13.00: A Mindenki kedvére című műsor folytatása. — 13.45: Gazdaszemmel... — 14.00: Hírek. — 14.10: Kamarazene. — 14.30: Fiatalok stúdiója. — 14.56: Könnyű dallamok. — 15.40: A piroskendős lány. XIV. rész. — 16.00: Hírek. — ÜZLETEMBEREK O’Henry novelláiból készült magyarul beszélő szovjet filmszatíra Július 18-tól csak a SZIKRA moziban év és a VÁROSMAJOR kertmoziban 16.10: Kodály-daljátékokból. — 16.50: Kutatóintézet a sztyeppén. — 17.00: Hegedű. — 17.14: Csókolj meg, Kata! Zenés színjű-PETŐFI: 3.00—6.59: Zene. — Közben: 6.30: Hírek. — 8.00: Hírek. — 14.00: Verdi: Don Carlos. —14.25: Színes népi muzsika. — 15.00: Hírek. — 15.05: Beszélgetés. Elbeszélés. — 15.25: Zenekari muzsika. — 16.10: Könnyűzene. — 17.00: Hírek. — 17.05: Ifjúsági filmklub. — 17.25: Fiatalok Zenei Újságja. — 17.50: Hangverseny a stúdióban. A TELEVÍZIÓ MAI MŰSORA: 18.15: Hírek. — 18.20: Zenekedvelő Gyerekek Klubja. — 19.05: Telesport. — 19.30: Tv-híradó. — 19.45: A jövő hét műsora. — 19.55: Szép álmokat, gyerekek! — 20.35: Csak nyáron ... A Lányok — asszonyok műsora. — 20.35: Nagy nevettetők. Charlie Chaplin. — 21.40: Nagy pillanatok — nagy felfedezések. Vulcanus műhelyében. — 22.05: Hírek. A tv-híradó ismétlése. PÉNTEK DÉLELŐTTI MŰSOR: 9.55: Tv-híradó. (ism.) — 10.10: Telesport (ism.) — 10.25: Hintónjáró szerelem. Magyar film (ism.) . — 11.45: A jövő hét műsora. — 11.55: Közvetítés a magyarszovjet barátsági nagygyűlésről. CSÜTÖRTÖKI MŰSOR: Fővárosi Nagycirkusz: Nők a porondon (fél 4 és fél 8). Közélet, magánélet Erkölcsi, etikai kérdések ♦ Irodalom és filozófia * Élő külföldi és magyar irodalom ♦ Titkárnőképző tanfolyam ♦ A József Attila Szabadegyetem új programja A tízéves József Attila Szabadegyetem 1963—64-es évfolyamára augusztus 26- án kezdődnek a beiratkozások. A szabadegyetem sok tudományágat felölelő előadásait a múlt évben sokan hallgatták: a középiskolás diáktól kezdve a vasesztergályoson át a körzeti orvosig, a társadalom minden rétegéből. A legtöbb érdeklődőt az idegen nyelvek és a humán tárgyak vonzzák. — A szabadegyetem — mondja Pákozdi Endre, a budapesti szervezet vezetője — az előadások tematikájának összeállításánál idén is arra törekszik, hogy programja aktuális legyen. Igyekszünk új témaköröket beiktatni, olyan kérdéseket, amelyek iránt nagy az érdeklődés. — Melyek az új témakörök? — Például az Etikai problémák című előadássorozat. Első ízben kapnak a szabadegyetem hallgatói olyan etikai előadást, amely a társadalmi és a magánerkölcs lényeges kérdéseit próbálja megfogalmazni. Ezzel azt a nagyfokú érdeklődést szeretnénk kielégíteni — konkrét esetek, mai példák illusztrálásával —, amely napjainkban megnyilvánul az etika kérdései iránt. Néhány cím az előadássorozatból: Folyamatosság és megszakítottság az erkölcs fejlődésében; Szabadság, egyén és társadalom; Közélet és magánélet (közügy és magánügy, szerelem és család) stb. Ezek a kérdések a tudat nevelésének egyik leglényegesebb oldalát mutatják. Tisztázásuk igen fontos a társadalom egészséges fejlődése érdekében. Ugyancsak most indítjuk A modern tudományok filozófiai problémái kollégiumunkat is. Lesz egy előadássorozat: Az esztétika mai problémáiról. A kérdések tisztázásához — mint például a polgári és a szocialista humanizmus közti különbség, a mai művészet viszonya az „avantgardista” irányzatokhoz, dekadencia mai irodalmunkban — kíván hozzájárulni a filozófiai szakosztály idei esztétikai kollégiuma. Az irodalom kollégiumon — a klasszikusokon túlmenően — szó lesz az angol „dühösökről”, és Jevtusenkóékról, az amerikai beatnik írókról és a napjaink lengyel regényirodalmáról, továbbá az egzisztencialista Sartre-ról és a szocialista realista Aragonról, Hemingwayről és Millerről éppúgy, mint Dürrenmatt és Max Fisch drámáiról. — Az élő magyar irodalmat tárgyaló előadásokban először a legfontosabb irányzatok képviselőiről lesz szó. Az irodalmi előadásokat a legkiválóbb színészek illusztrálják majd. Kollégiumunkat ankéttal zárjuk. Tartunk kollégiumot a mai magyar dráma helyzetéről, a külföldi kortárs irodalomban elfoglalt helyéről és a színház problémáiról is. Kollégium indul A vállalatvezetés időszerű kérdései az iparban címmel. Előkészítünk titkárnőképző tanfolyamot, és előadásokat Az igazságszolgáltatás időszerű kérdései címmel népi ülnökök számára. — A közízlés formálását milyen előadások szolgálják? — Folytatjuk képzőművészeti sorozatunkat. Egyes előadások múzeumokban hangzanak majd el, hogy a hallgatók láthassák az említett képzőművészeti alkotásokat. Előadásokat tartunk a filmművészetről és a lakásművészetről is. A. Gy. KETI Kinikái/Lika A hazugság városa Régi ismerősünkkel, a revizorral találkoztunk a filmvásznon. A kedves csibész Hlesztakov utódja-kollégája a XX. század harmincas éveiben nem orosz — olasz kisvárosba keveredik. Kalandjai a cárizmusnál modernebb diktatúra: a fasizmus, a fekete inges atyuska, a Duce szolgahadának útjába sodorják. Az itáliai garnezonba érkező, „központi ellenőrnek” vélt római idegen —civilben biztosítási ügynök — előtt politikai érdemeikkel hivalkodnak, hűségüket bizonygatják a hajbókoló lakájok. A film szellemesen leplezi le a hazugság világát, a fasizmus hazugságát, ötletesen mutatja, hogy a harsogó propagandagépezet a nyomor jaj szavát, az anyák zokogását fojtja trombitaszóba, dobpergésbe. A gyűléseken kórusban evivázók blöff-metropolisokról hallanak, melyeknek még falai sincsenek meg. A mintamajorok sok száz százalékából a nulla igaz, a tehénbőgést is megafon közvetíti. A térképen szereplő repülőtér csupán papíron létezik, a fellobogózott építkezés állványerdőt rejt. S hazugság az egyszeregy is, hazugságra neveli a tanítónő az iskolában a gyerekeket. A rendező — és az öt forgatókönyvíró egyike —, Luigi Zampa, öngúnnyal mond el sok mindent, azonban nem mindent. Talán szemérem, szégyenkezés, a fülébe csengő Giovinezza dallama fogja vissza a teljes, fenntartás nélküli következetességtől. A szórakoztató film ezért többször is percekre-negyedórákra leáll. A vitriolt pacsulival pótolja, nem bizonyít, ábrázol — csak mesél. Pedig a vádbeszéd soha nem lehet restelkedő, a szatíra sem anekdota. A hazugság városa így is több könnyű nyári szórakozásnál. Muzsikája korhű, kitűnő. A szereplők — az egyes alakok külön-külön nincsenek kidolgozva — jól komédiáznak. Közülük elsősorban említésre méltó a hős, Nino Manfredi, partnernője, Michele Merzier és a csizmás, nyakkendős, derékszíjas basa, Gilio Cervi. (Lz.) Néger üüldözés a színpadon és a filmen Hollywoodban, Herbert Hill, a négerek érdekeinek védelmére alakult színesek szakszervezetének titkára bejelentette, hogy rövidesen harcot indítanak a hollywoodi filmipar ellen, amely produkcióiban valósággal üldözésszerűen mellőzi a néger művészeket, akiket legjobb esetben gyilkosok, kábítószercsempészek és hasonló gengszterszerepekben játszatnak. „Ugyanez a helyzet a televízióban is — mondja a nyilatkozat —, ahol szintén nem szerepeltetnek néger színészeket, még olyan városokban sem, ahol nagyobb a néger lakosság arányszáma a fehérekénél. Nem fogjuk tovább is tétlenül tűrni a diszkriminációnak ezt a kirívó formáját, cselekedni fogunk! Ha tárgyalásokkal nem érünk célt — fejeződik be a nyilatkozat —, tömegbojkottot hirdetünk a film ellen egész Amerika területén. Ma már annyira kiéleződött a néger művészeket sújtó faji megkülönböztetés, hogy Hollywood filmcézárai még azt a Samy Danist is bojkottálják, akinek pedig a Koldusopera nagy filmsikerét köszönhetik. XX. századi falikárpitok kiállítása az Iparművészeti Múzeumban Rippl- Rónai József harsány színezésű „Piros ruhás nő” című hímzése és Vaszary János sajátos, erősen kontúros „Fiatal házasok”, a „Juhász” és a „Vásár” című — szinte egy időben készült — gobelinjei. Utóbbiakat Vaszary nem sokkal a „Szolgalegény” közismert olajképe után készítette hasonló felfogásban, bár igyekezett a gobelin törvényszerűségei ■ alapján kifejezni mondanivalóját. A Szolgalegényhez hasonlóan ezekre is a kevésalakos ábrázolás jellemző. Művészetében ebben az időben a típusábrázolás erőteljessége mellett fontos helyet kap az állatábrázolás is, mint erre több gobelinjének tárgyi, és címe is utal (Vásár, Juhász stb.). Kőrösfői Kriesch Aladár „Cassandra” (1909 és „Kopjafák” című gobelinje a szecesszió erős hatásáról tanúskodik. A nagybányaiakat Ivány Grünwald Béla képviseli a Szürettel. A kiállítás legkvalitásosabb darabjai a Ferenczy Noémi korai korszakából való „Teremtés” és „Menekülés Egyiptomba” címen ismert gobelinek. A Teremtés — bár lényegében Ferenczy Noémi első alkotása — már teljes nagyságában tükrözi a művész tehetségét, a gobelinművészete újrateremtő erejét. A bordár virágfőoszorújának rendezetten zsúfolt füzérei és a kilenc mezőre osztott, kitűnően szerkesztett, gazdag kompozíció a régi francia— flamand virágszőnyeges hangulatát idézi. A játékos naivsággal, de már a gobelin anyagszerűségének megfelelően formált alakok állatok és a tropikus növényzet buja vegetációja szerves egységet alkot és híven tolmácsolja a művész természetszeretetét. A Menekülés Egyiptomba ugyan úgy, mint a Teremtés, dekorativitásával, a színek és a formák harmóniájával és a szerkesztés fegyelmezettségével a gobelinszerűség jegyében fogant. A Ferenczytanítványok között Prepelicza Katalin és Pintér Eix két-két gobelinnel is szerepel. Különösen Prepeliczi Katalin Burgonyaszedőkre tűnik ki, bár még Ferenczi Noémire emlékeztető, de már sajátos hangra is utaló felfogásával, színhatásával. Solti Gizi Szüretiér, viszont az egyhangúság, s színbeli fáradtság uralkodik el. Bedő Ferenc nagyméretű Munka-kompozícióját a harsány színezés és s formai oldottság jellemzi — Kár, hogy a kiállításon nem találkozhatunk Domanovszky Endre és Hincz Gyula gobelinjeivel. Úgy érezzük, hogy nélkülük nem teljes az itt felvonuló gobelinművészek sora. —na Megnyílt a XX. századi magyar falikárpitok kiállítása az Iparművészeti Múzeumban. Az itt látható alkotások a múzeum anyagából valók és csak szemelvényszerűen érzékeltetik e művészeti ág útját. A kiállítás legkorábbi darabjai: Színjáték középkori tornaudvaron A kubai hősi emlékmű tervein dolgozik a Cid díszlettervezője . A Cid, Corneille remeke ritkán kerül kétszer előadásra az ember életében, ezért minden művész vágyálmai között szerepel, így kezdi a beszélgetést Rajkai György, a Körszínház szombati bemutatójának díszlettervezője. A mostani felújítás különös jelentősége és érdekessége, hogy a díszlet nem úgynevezett „hagyományos színpadra” került. — Mit jelent a világ egyik legnevesebb drámájának előadása a díszlettervező számára? — kérdezzük. — Instrukció szempontjából Corneille a díszlettervezők álma — feleli. — Nem bőbeszédű, a színhelyre vonatkozóan például csak annyit mond: játszódik Sevillában. Ami az én szempontomból megragadó volt ebben a drámában, az, hogy megvalósíthattam benne a modern színház alapvető szcenírozási törekvését, egy díszletmegoldás átalakítását a mindig megfelelő színhelylyé, anélkül, hogy megmozdulna. Egyszerűen a néző asszociációs tevékenysége következtében. A változást egyedül fényeffektusok beiktatásával idézzük elő. — Milyen különleges díszletezési problémát vetett fel a mű? — Nehézséget okozott, hogy egyszerre „két színpadban” kellett gondolkodnom. A Cid ugyanis az esztergomi várjátékok alkalmával az ottani híres vár XII. századból fennmaradt tornaudvarán is színre kerül. Itt a díszleteknek összhangban kell lenniök a vár tornaudvarának eredeti falmaradványaival. Emellett az itteni helyszín, úgynevezett különleges jellegű szabadtéri színpad. — Milyen tervekkel foglalkozik még? — Készülök a Thália Színház jövő évi szezonnyitó darabjainak: Max Frisch „Andorra’“ és Racin „Britannicus” című darabjának előkészítő munkálataira. De mindenekelőtt nagy örömmel és izgalommal dolgozom a kubai kormány által meghirdetett Playa de Giron-i hősi emlékmű üvegablakának és építészeti színes terveinek elkészítésén. (más) Az esztergomi várjátékok „Cid”-díszlettervével. Fotó: Bíró Klára □ ALDO FERRARES olasz hegedűművész mutatkozik be a magyar közönség előtt július 19-én, a Magyar Állami Hangversenyzenekar Károlyi kerti koncertjén. Nevéhez fűződik Paganini IV. Hegedűversenyének megtalálása. A vendég bemutatkozó koncertjén Paganini D-dúr hegedűversenyét játssza, Komor Vilmos vezényletével.