Esti Hírlap, 1964. augusztus (9. évfolyam, 180-204. szám)
1964-08-01 / 180. szám
Vissza a feladónak 1100 BALLONKABÁT TÖRTÉNETE ♦ MENNYISÉG ÉS MINŐSÉG MI A FONTOSABB, HA EXPORTRENDEZÉS A TÉT — Vissza a feladónak! — ezzel a címzéssel érkezett ezerszáz export ballonkabát a Szovjetunióból a Május 1. Ruhagyárba. Már az üzletkötés idején, júniusban jelezte a MODEX Külkereskedelmi Vállalat, hogy a kabátok minősége nem kielégítő, a vevő elégedetlen. A mintát a divatbemutatón szépen kivasalt, alakra szabott kabátokból választották ki, az árubemutatón pedig már gyűrött, ráncos ballonokat kínáltak a szép modellek helyett. Az elégedetlenség miatt majdnem meghiúsult a rendelés. A külkereskedelmi vállalat kérésére a Szovjetunióba utazott a Május 1. Ruhagyár vezérigazgatója és a Vörös Október Férfiruhagyár főmérnöke, hogy személyesen győződjenek meg a hibákról. Ott kivasalták, kijavították az árukollekciót, s ekkor a vevő hajlandó volt vásárolni. A később szállított 1100 kabátot azonban visszaküldték, nőségi ellenőr veszi át a kabátokat. Mindez azonban csak tüneti kezelés, a lényegen még nem változtattak: ma is a mennyiség az uralkodó. Az 1100 kabát nem nagy tétel. Mégis intő jel, hogy a gyár lemaradt a világszínvonaltól. Az igyekezetben — hogy minél többet termeljenek — nem figyeltek a lényegre: áruikat csak akkor értékesíthetik, ha jót és szépet adnak. Ahogy néhány munkás megjegyezte: inkább legyen kevesebb a szállítmány néhány ezer kabáttal, mint hogy az egész piac elvesszék és minőségi kifogások miatt fontos, értékes exportmegrendelések maradjanak el. Bögre Katalin A vevő a jobbat keresi — Most sem kirívóbbak a minőségi hibák, mint máskor — mondja most a gyár főmérnöke. — Az igényesség fokozódott itthon is, külföldön is. A ruhaipar fejlődik. Jugoszláviában, Csehszlovákiában ma szebb ballont gyártanak, mint nálunk. ízléses, szép termékeket készít a szovjet ruhaipar is, a vevő pedig mindig a szebbet választja. Ezért ha versenyképesek akarunk maradni, nagyobb gondot kell fordítanunk a minőségre. — Sajnos, a mi gyártási módszerünk sok kis hiba forrása. Ferde a varrás, tisztázatlan az öltés, ráncos a kabát.. Figyelemmel ezt el lehetne kerülni, de az emberek megszokták a sietséget és nem fordítanak időt a gondosabb munkára Több időt A munkások között is élénk visszhangot keltett az ügy, s a röpgyűlés, ahol megvitatták, mit kifogásolnak a ballonkabátokon. Sokan azt állítják: a napi 170 ballonkabát — azaz fejenként öt darab — túl magas mennyiségi követelmény. Bilek Gusztávné brigádvezető és társai már többször kérték: hadd fordíthassanak több időt az exportmunkára. Bárhogy igyekszünk is, a szalagmunka nem szalonmunka, az export követelményei szerint pedig azt kellene adnunk — mondta Tóth Ferenc. Nem nagy tétet, de... A röpgyűlés óta valamelyest javult a minőség, s ehhez — a vitán kívül — bizonyosan az is hozzájárult, hogy néhány szalagvezetőt felelősségre vontak és új mi- KÉSZPÉNZÉRT is vásárolunk keleti és magyar SZŐNYEGEKET Kívánságára lakására megyünk. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ V. IX. Kinizsi u. 12. sz. T.: 189—646. 187—940. A legkínzóbb: a bölcsességfog Legstabilabb: a szemfog * * A kritikus pont: a középtől számított hatodik Egy év alatt 2 409 084 fogat húztak ki az országban. Tapasztalat szerint a szájüreg legkritikusabb pontja a középtől számított 6. számú zápfog. A tejfogak után ez nő ki legelőször, ha nem ápolják, hamar tönkremegy. A legtöbb álmatlan éjszakát a bölcsességfog okozza. Néha alig tud kibújni, s fájdalmas gyulladást idéz elő. Ha pedig tönkrement, akkor az orvost is alaposan megizzasztja, mert a bölcsességfog nem egy vagy kettő, hanem három, sőt, néha négy gyökérrel ékelődik az állkapocsba. A legstabilabbaknak a szemfogak bizonyultak, a legritkábban lazulnak és a statisztika szerint ebből húzatják ki a legkevesebbet. A felső 1-es számú metszőfog eltávolítása egyszerű, mégis az orvosok mindent megtesznek az esztétikailag is fontos elülső fogak megmentéséért A legújabb felmérések szerint hazánkban 350 ezer embernek teljesen egészséges, eredeti a fogsora, azonban nagyon kevesen tudják megőrizni 32 ép fogukat 65—70 éves korukig. 2 )erna osc/af *\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\v. PARÁZS ÉS IHAUMIZŐ Régen, ha valamelyik enyves kezű felebarátunkról esett szó, azt mondtuk rá, hogy csak parazsat és malomkövet nem lop. A népi véleményt módosítani kell, mert olvasom, hogy dézsmálják az utcai virágokat, s a kővázákból is nem egy esik áldozatul a gyűjtő szenvedélynek. Ami a világot illeti, mindig akadt rá tolvaj, de hogy mindenestől, az nem közönséges. Ami engem illet, ösztönösen kerülöm a rettentő méretű edényeket. Valahogy a tudat alatt félek, valaki rám szól, hogy segítsem megemelni, és a puszta gondolattól is meleg verejték fut le a hátam közepén. Kik lehetnek azok az izomkolosszusok, akik a 3—5 mázsás csészét fölkapják és elszaladnak vele az éji homályban? ★ A Silezia nevű krakkói cigarettát kóstolgatom, csinos csomagolású, füstszűrös, jó. Nekem legalábbis ízlik. És örömmel állapítom meg, hogy a lengyel fináncok lábszára semmivel sem satnyább, mint amilyenek a Kossuth parazsát szokták három felé repeszteni. ★ Kis kék papirusz a kocsi ablakán: UDVARIASSÁG A KULTURÁLT KÖZLEKEDÉS ALAPJA. Igaz, igaz. De azért egy sorral megtoldanám. ÉS VALAMIVEL TÖBB VILLAMOS. • Nézem a vidor plakátot. Súlyosnak ígérkező baleset, a motoros éppen vágódik ki a nyeregből, és bár a megragadott pillanat egy kissé nyugtalanító, szája fülig érő nevetésbe szalad. Miért? Megmagyarázza a szöveg: SZERENCSÉJE VOLT, BUKÓSISAKOT VISELT! A szerencse forgandó és megjelenési formája sokféle. Sisakkal esni — gondolom — kedvezőbb, mint anélkül. Mindazonáltal megnéznék magamnak egy szerencsés fickót. Kíváncsi vagyok, hogy amiközben fejjel röpül a falnak, valóban ily szertelen kacagás ül-e az ajakán, vagy csak amolyan elégedett mosoly? * — Hosszú ujjú, fehér ing a divat — figyelmeztet feleségem, amikor veszem föl a szürkét a röviddel. A járókelők egy tizede valóban azt hord, cserélem hát, s indulok befelé. Meleg. Meleg? Egyszerű a megoldás, az ember felgyűlt. Könyök fölött szép hurkába törve a gondosan vasalt ujj, de mindenki láthatja, hogy tulajdonképpen hosszú, tehát divatos. Olvasom a sportrovatban, hogy újabban kezd eldurvulni a labdarúgás. Rémlik, mintha tavaly is olvastam volna effélét, sőt, két éve is, egy azonban bizonyos. Negyven éve írtam az első sporttudósítást a mi kis városunk helyi derbijéről, és a szigorú beszámoló e szavakkal kezdődött: „Újabban kezd eldurvulni a futball.” (Utána nagy helyesírási vitánk volt az öregekkel, azt mondták, hogy a labdarúgás nem futball, hanem football.) Árva gólya áll magában, a szigeti kis állatkert egy sarkában. Árva, esetlen és jajistenem, de szutykos szegényke. „Felrepülne, messze szállna, csakhogy el van metszve szárnya”... idézi valaki a költőt, ám Jutkának nem ez a gondja. Hároméves, a mama lelkendezve mutatja: — Ő fogja hozni majd neked az Öcsikét! Nézi Jutka, nézi és szól: — Nem kellene ezt beadni előbb a Patyolatba? Kissó Új térkép a soroksári Duna-ágről A soroksári Duna-ág árterületének helyfoglalásairól készítettek térképet, mert a régi az utóbbi esztendők adatait már nem tartalmazta. Körülbelül 150 bérlő adatait vették fel. Találtak olyanokat is, akik nemcsak nyaralót, hanem családi házat építettek engedély nélkül. A POSTÁS... — Zenés üdvözletet hoztam ... Emberek, álarcban Az álarc egykoron templomi szent arcfedő, lovagi harc rostélya, a dumas-i romantika kelléke, karneváli mulatság maszkja volt. Ma: munkaeszköz. Véd víztől, tűztől, gáztól, óvforróságtól, sugárzástól. Képeinken napjaink álarcos emberei. Bányamentők a föld alatt Sebészek műtét közben Izotóp-vizsgálat Kísérlet előtt az atomenergia bizottság munkatársa. (MTI-fotó Bara felv )