Esti Hírlap, 1966. április (11. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-18 / 90. szám
Díszhangverseny az Operaházban Nagyszabású díszhangversenyt rendez óra este fél 8 órai kezdettel az Operaházban — a vietnami nép harcának megsegítésére — az Operabarátok Köre és az Operaház. A hangversenyen közreműködő művészek között van Bartha Alfonz, Delly Rózsi, Erdész Zsuzsa, Gombos Éva, Heltai Valéria, Mátyás Mária, Melis György, Neményi Lili, Orosz Júlia, Radnai György, Simándy József, Szilvássy Margit, Udvardy Tibor, valamint Lakatos Gabriella, Kun Zsuzsa, Orosz Adél, Dózsa Imre és Róna Viktor. Az Operaház zenekarát Lukács Miklós, Kerekes János és Fráter Gedeon vezényli, a díszhangversenyt Kenessey Ferenc rendezi. ínycsiklandó műsor A vendéglátásról, ételekről szólt a „Royal Rádió, Budapest ..." legutóbbi adása. Olyan „csemegéi” akadtak az általában sikerült műsornak, mint Berda József pompás kis versei (Greguss Zoltán ínycsiklandó előadásában), a Seres Rezsővel folytatott, s e régi pesti színfoltot szépítés nélkül, de kedvesen bemutató beszélgetés, eredeti cigánydalok előadása. Rátonyi Róbert konferansz-szövegének első része némileg erőltetett volt — előadásában is mintha egy kicsit önmagát parodizálta volna a kitűnő komikus. Ami pedig az újpesti verklissel való jelenetet illeti, arra nem mondhatok mást, mint hogy megalázó volt. A konferanszié bohócot csinált egy emberből, akiben azonban nem volt meg a bohócok bája, aki minden jel szerint kínosan érezte magát... Az ilyesmi nem adja meg egy, kellemes fűszerekben különben sem szűkölködő műsor sava-borsát. Hiányzott viszont a műsorból egy nem hosszú novella. Nem nehéz kitalálni, kitől. Hiszen, ahogy a Berda-versek is jól hatottak, idekívánkozott volna az ételek és evés költészetének valamelyik Krúdy-himnusza, vagy szonettje is. Ha már némely „vendéglátóipari egység” nem teszi, legalább Krúdy mondatai őrizzék a régi magyar konyha jó ízeit. • „Emberek — állatokról”, ez volt a címe Freymann Magda és Rácz György verses-zenés összeállításának. Kimeríthetetlen téma. A tegnapi műsor erénye — egyebek közt — az volt, hogy nemállította be magát nagyobb igényűnek, mint amilyen volt: az egyszerű összekötő szöveg sem utalt szenzációkra. Örömmel hallottuk az adás keretében Ascher Oszkár hangszalagon megőrzött régi, kedves számát, József Attila „Medvetánc”-át. Úgy érezzük azonban, hogy a műsort gazdagította volna egy La Fontaine-mese, esetleg egy Nagy Lajos-karcolat ironikus dramatizációja, két-három szereplős rövid játék, amely kiszélesíthette volna a majd egy órás műsor műfaji változatosságát Ám szigorúan a verseknél maradva is, kirándulni lehetett volna abba a témakörbe, ahol az állatoknak beszélnek — emberekről. A világirodalom ebben is gazdag. .. AND A Balázs Béla Stúdió filmje Rendező és operatőr: Lakatos Iván Bemutató: április 21. Új színházban új darab CSERHALMI IMRE: ALKU NÉLKÜL Harmadszor avattak színházat Békéscsabán. Thália első állandó jellegű hajléka 87 esztendeje nyitotta meg kapuit, a dél-alföldi mezővárosban. Negyvenhárom évvel ezelőtt az újabb avatás alkalmából már korszerűsített színpadot és nézőteret vehettek birtokukba a csabai nézők és színészek. Most, 1966-ban, tehát harmadszor nyílt meg a színház, s mint manapság minden korszerűsítés, a színpadtér nagyobbításával járt együtt. Méterek hátra, méterek felfelé, megduplázott lámpapark, új, zajtalan széksorok, harmonikus, világos színek, félautomata világítóberendezés, változatlanul négyforintos helyek a kényelmes kakasülőn, 434 férőhely c íme, ez az újjáépített Jókai Színház. Mindez, persze, nem készülhet el a többszörösen megváltoztatott határidőre sem, ezért meredeznek bejárati tető helyett csupasz vassínek az utcán, s tekintettel arra, hogy Magyarországon csak egyetlen állami vállalat készít tükröket, a színészek az öltözőben és a hölgyek a nézőtér előcsarnokában, egyelőre csak saját tükreikben nézegethetik magukat. Ezek azonban csak olyan apróbb „foncsorozási” hibák, amelyek nem homályosíthatják el a tény jelentőségét: vadonatúj épülettel lett gazdagabb a magyar színikultúra. S egy vasfüggönnyel is. Mert eddig a csabai színházban nem volt vasfüggöny. S a vasfüggöny elé most fiatal magyar szerzőt hoztak ki meghajolni a színészek. Cserhalmi Imre Alku nélkül című darabja volt az első ősbemutató az újjáépített színházban. Mert a csabaiak a kettősen ünnepi évadot — az új színházat és a magyar színjátszás 175 éves évfordulóját — azzal teszik emlékezetessé, hogy idén csak magyar szerzőket játszanak. Bródy Sándor Tanítónőjével nyitották meg az új színházat, Ábrahám Pál Viktóriájával folytatták, Cserhalmi darabja a harmadik bemutató. Műsorra kerül még A néma levente, a Mária főhadnagy, a Föltámadás és még egy mai magyar szerző műve. Az Alku nélkül tehát igénybe veszi a „vasat”, s a közönség rokonszenve érthető. Cserhalmi Imre jó ismerője a vidéki életnek, és az apropó — egy társasházépítési akció, amelynek kapcsán hősei összeütköznek egymással és önmagukkal a magán- és a közélet mezején — ismert a közönség előtt. A szünetben sokan arról beszélgetnek, hogy ez náluk is megtörtént, ezt a figurát innen vagy onnan ismerik, a dialógusokat mintha már az életben hallották volna. Egy kisváros cselédlányból lett tanácselnöke áll a darab középpontjában, aki először a törvény betűjével kerül öszszeütközésbe, mert lakást akar biztosítani nyolcvan családnak, majd konfliktusba keveredik szerelmével, egy kisz mérnök vezetőjével is, mert kiderül, hogy az ügyeskedő ember máris csalásra használta az özvegy elnökasszony egyébként magyarázható törvénysértését. Az asszony azonban így is szeretne kitartani szerelme mellett. Ehhez a szituációhoz jól játszható szerepeket írt Cserhalmi Imre — talán csak a főhősnőt kényszeríti állandó passzivitásra. * A szerzőnek határozott szituációteremtő készsége van, általában jól peregnek a dialógusok. Sok fordulatát igen élvezték a nézők. Érthető tehát a közönség rokonszenve, a vastaps. Mégsem lehet csak a darab rokonszenves vonásairól írni, annál is kevésbé, mert a négy, színpadot kapott Cserhalmi-darab egyértelműen fejlődésről tanúskodik, nincs hát értelme az udvariaskodásnak, így például sajnáljuk, hogy a kétségtelenül érdekes kiindulópont, a jól sikerült expozíció ellenére az igazi, a nagyon izgalmas konfliktus lényegéhez a darab csak az utolsó harmadában jut el, s így szükségszerűen elkapkodott a megoldás. Sok felesleges epikus elemmel, visszapillantó betétekkel terheli meg a darabot. S végül szereplőinek egy része inkább csak egy-egy emberi magatartás illusztrációja. (Különösen áll ez az egykor kuláknak deklarált paraszt bácsira.) Miszlay István rendezésében a Jókai Színház együttese igen rangos előadásban vitte színre a darabot. A tanácselnöknő passzívabb szerepéből is teljes embert formált az együttes vezető színésznője, Stefanik Irén. Szoboszlai Sándor érett játékkultúrával ábrázolta a paragrafusok kiskapuit oly jól ismerő, ügyeskedő embertípust. A két tanácselnök-helyettest kiválóan elevenítette meg F. Nagy Imre és Cserényi Béla. A fiatal egyetemista lány mai, érdekes vonásait sikerült hitelesen megformálni Balla Olgának. Egy örök bürokratát Körösztös István elevenített meg. Csányi Árpád, a vendég díszlettervező rendkívül egyszerű, nem hivalkodó megoldásai hatásosak voltak és kitűnő lehetőséget adtak a sok jelenetes darab gyors színváltozásaihoz. Bernáth László Táncfilm készül (MTI fotó: Keleti Éva felvétele) Harangozó Gyuláról, a Magyar Állami Operaház Kossuthdíjas koreográfusáról készít táncfilmet Banovich Tamás rendező a televízióban. Képünkön: Harangozó Gyula Szumrák Verával a Csodálatos mandarin forgatása közben. Új kísérlet - a vászon nélküli mozi! A hang után a szán, a szín után a szélesvászon, majd a 180 fokos félkörvászon és — szélesebb már nem is lehet — a 360 fokos közvetítés vonult be a filmtechnikába. „Ez mind semmi! Az igazi forradalom még meg sem kezdődött!'* — jelenti be ezek után egy nem kisebb egyéniség, mint Abel Gance, a francia filmművészet 76 éves veteránja. Gance minden eddigit felülmúló merészségű kísérletről, a vászon nélküli filmről számolt be a párizsi Arts riporterének. Elmondta, hogy bizonyos eljárással lehetségessé vált optikai úton létrehozni a teljes illúziót keltő vetített figurákat, amelyek — akárcsak a színpadon — díszletek között mozoghatnának. Csak a megérintésük kísérlete árulná el, hogy optikai csalódással van dolgunk. Operatőr az árbocon ÚTIFILM - KALANDOKKAL Az Alexandriából távozó hajó hat és feles szélerősségű viharba került. Az imbolygó fedélzetre fel-felcsaptak a hullámok. Egy férfi lépett az úrhochoz, s megindult az olajtél" síkos, korlát nélküli létrán. Meg-megcsúszva, csak nagy erőfeszítéssel haladt fokról fokra, nyakában ötkilós kamerával. Tíz méter magasban a szél szinte odatapasztotta a rúdhoz. — A tv-nézők mindebből néhány másodpercnyi képiét láttak: magasból a táncoló fedélzetet, s az ütemesen felágaskodó, s mélybe zuhanó hajóorrot. Ki kellett használnom az utolsó lehetőséget, hogy lefilmezzem tengerjáró hajónkat. Nem törődhettem a viharral... — mondja Burza Árpád tvoperatőr. Egy közel-keleti útról készített, Hat országon keresztül című riportfilmjét nemrég mutatta be a televízió, s az Árion görög utazási iroda bejelentette: szeretné megvásárolni a filmet. A több ezer kilométeres tengeri és szárazföldi utazás élményei ötven perc alatt peregtek le a képernyőn. Nézni és gyönyörködni kényelmesen egyszerű — de hogyan készül egy ilyen riportfilm? Mi minden vár arra, akinek kezében van a kamera? — Például az, hogy elveszítik — meséli Burza Árpád, aki egy személyben volt operatőr, rendező, író, világosító, hangfelvételező. — Sokszor csupán néhány órát töltöttünk nagy múltú, híres városokban, vagy még kevesebbet az ókori történelmet idéző helyeken. Percek alatt kellett kiválasztanom a filmezésre a legszebb, legalkalmasabb helyet, cipelve a 12—13 kilónyi felszerelést. Így történt, hogy miközben Baalbekben esőben, szélben felvergődtem egy magas romkőre, és elkészítettem a felvételeket — eltűnt a csoport. A templom hatalmas területén, az óriási oszlopok közt az ember olyan paránynak tűnt! Mi lesz, ha itthagy a busz? Műemlék köveken bukdácsolva, az indulás előtti percekben találtam honfitársaimra. — Bejrútban a bazár egzotikus, színes kavargását kezdtem filmezni, mikor megjelent egy hatalmas termetű férfi, henteskötényben, késsel az övében. Határozott mozdulattal mutatta: jobb lesz eltűnnöm. A mohamedánok általában nem szeretik, ha fényképezik őket. A filmben látható volt egy sötét rész: ekkor valaki a fenyegető arcúak közül a lencse elé tette a kezét. A bazár másik oldalán sem jártam több sikerrel, kénytelen voltam lopva, a hónom alá rejtett géppel filmezni. Csak itthon, a 2500 méteres fim lepergetésekor tudtam igazán élvezni a megtett utat, s gyönyörködni mindabban, amit pedig saját szememmel láttam ... (b. é.) AZ ÍRÓSZÖVETSÉG KLUBJÁBAN kedden folytatódik az a kerekasztal-konferencia, amely a magyar költészet európai szerepét vitatja meg és foglalkozik költőink műfordítói tevékenységével. □ FRANK SINATRAVAL a főszerepben a Magas-Tátrában forgatják a „Síláz” című új filmet. Többek között Toni Sailer olimpiai bajnok is látható majd a vásznon. □ PÁLFFY ZSUZSA táncdalénekesnő, aki az elmúlt hónapokban nagy sikerrel vendégszerepelt Münchenben, meghívást kapott a francia televíziótól. □ SZEMLÉR FERENC romániai magyar költő és író új kisregényen dolgozik. „A sárkányok meghalnak” 1918 őszén játszódik Brassóban, az első világháború összeomló frontjainak, a felfénylő forradalmak hangulatában. Április 18, hétfő: KOSSUTH. 14,00: Hírek. — 14,05: Operarészletek. — 14,45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 15,00: Tánczene. — 15,40: Colas Breugnon. Romain Rolland regénye folytatásokban. — 10,00: Hírek. — 16,15: Gyermekrádió. — 16,55: Édes anyanyelvünk. — 17,00: Nathan Milstein hegedül, Kirsten Flagstad énekel, Emil Gileisz zongorázik. — 17,47: Könyvszemle. — 18,00: Mi történt a nagyvilágban? — 18,15: Hazánk hírei. — 18,20: Lazarij Berman zongorázik. — 18,35: Zenés játék bemutató. — 20,00: Esti Krónika. — 20,30: Népi muzsika. — 21,05: Nemzetközi rádiójáték fesztivál 1966. Yamanba. Japán hangjáték. — 22,00: Hírek. — 22,15: Könnyűzene — 22,40: Beszélgetés dr. Novobátzky Károly professzorral. — 23,00: Kamarazene. — 24,00: Hírek. — 0,10: Verbunkosok. PETŐFI: 14,00: Mezei csokor. — 14,25: Elbeszélés. — 14,45: Dzsessz. — 15,00: Hírek. — 15,05: A Zeneművészeti Főiskola zeneszerző növendékeinek hangversenye a Zeneakadémiáról. — 15,41: Könnyű dallamok. — 16,20: Délutáni hangverseny. — 17,00: Hírek. — 17,05: A hazajáró lélek. Jókai Mór elbeszélése. — 17,30: Tánczene. — 18,20: Lányok, asszonyok . . — 18,50: Fúvósmuzsika. — 19,00: Hírek. — 19,10: Decsényi: Három elégia. — 19,20: Mezőgazdasági előadás. — 19,35: Csajkovszkij-hangverseny közvetítése a Zeneakadémiáról. Közben 20,30: Könyvismertetés, 20,45: Hírek. — 21,35: Krizsán László írása. — 21,55: Magyar nóták. — 22,15: A hét zeneszerzője: Schumann. — 23,00: Hírek. URH: 18,30: Hirek. — 18,35: Orff: Carmina Burana. — 19,35: Láttuk, Hallottuk... — 19,55: Tánczene. — 20,30: Bach-hangverseny. — 21,18: Könnyűzene. — 21,55: Orlando lovag. Részletek Haydn operájából. — 22,30: Hírek. Április 19. — kedd KOSSUTH: 4,30: Hirek. — 4,32—8,00: Reggeli zene. Közben 5,30, 7,00: Reggeli Krónika. — 5,00, 6,00, 6,30, 8,00: Hirek. — 8,20: Operarészletek. — 9,00: Harsan a kürtszó! Gyermekrádió. — 9,40: Fúvószene — 10,00: Hirek. — 10,10: Könyvismertetés. — 10,30: Népi muzsika. — 11,00: Iskolarádió. — 11,35: Kórusok. — 12,00: Hírek. — 12,15: Tánczene. — 13,00: Elbeszélés — 13,16: Zenekari muzsika. — 14,00: Hírek. — 14,05: Négyszer változó esztendők. Előadás. — 14,20: Délutáni frissítő. — 15,30: Colas Breugnon. Romain Rolland regénye folytatásokban. — 16,00: Hírek — 16,15: Mesejáték gyermekeknek. PETŐFI: 4,30—11,00: Azonos a Kossuthrádió műsorával. — 14,00: Igor herceg. Borodin operájának közvetítése. Közben 15,22: Hírek. SZÍNHÁZAK HÉTFŐI MŰSORA: Operaház: Díszhangverseny a vietnami nép megsegítésére (fél 8). Nemzeti Színház: Dundo Mareje (7). — Katona József Színház: Későn (7). — Madách Színház: Hamlet (7) — Madách Színház Kamaraszínháza: A bolond lány (7). — Vígszínház: A testőr (H- bérlet, 5. előadás, 7) — Ódry Színpad: Leon és Noel (fél 8). — Thália Színház: A helytartó (7). — József Attila Színház: Dr. Pepiké (B-bérlet, 5. előadás, 7). — Fővárosi Operettszínház: My fair Lady (7) — Irodalmi Színpad: Csintalan múzsák (B-bérlet, 5. előadás, 7). — Egyetemi Színpad: Horizont (,,Elidegenedés"), 7). — Zeneakadémia: Magyar Állami Hangversenyzenekar (vez.: Komor V, közr.: Mihail Vajman. Tavaszi bérlet: C-sorozat, fél 8). — Kamaraterem: Sirokay Zsuzsanna és Supala Kolos hangv. (fél 8). — Állami Déryné Színház a Pestimrei Műv. Házban: Az új földesúr (7). — Állami Bábszínház: Szentivánéji álom (felnőtt műsor 7). • A krimik állhatatos rajongói, öregek és fiatalok, gyerekek és felnőttek megnyugodhatnak: Simon Templar, az Angyal visszatért. Ugyanolyan okos, jóképű és ügyes, mint amikor búcsút vettünk tőle, és ugyanolyan jól verekszik, ha ugyan nem jobban. Újbóli bemutatkozása alkalmából ugyanis rögtön akkora ökölharcba keveredett, hogy még gyönyörű frizurája is összekócolódott. Nincs semmi kifogásunk Simon Templar akrobatikus ügyessége ellen, de mégis meg kell mondanunk: jobb szeretnénk a tv-ben olyan nyomozókat és felügyelőket látni, akik többet használják az eszüket, mint az öklüket. Mert a krimi igazi sajátsorsát a logikai játék adja, és nem a ki kit üt le szimpla izgalma. • A tv jelenti műsorában ismét kedves vendéggel találkozhattunk. Mihail Romm beszélt nagy sikerű, kitűnő dokumentumfilmjének, a Hétköznapi fasizmusnak születéséről, arról, hogy hányféle helyről, milyen kalandos úton jutottak hozzá a felvételekhez. A beszélgetés során rendkívül vonzó és érdekes művészegyéniséggel ismerkedhettek meg a képernyő előtt ülők: a film után, amely nagy sikerrel szerepel a mozik műsorán, a rendező is meghódította a magyar közönséget. • Ugyancsak vendég személyéhez kapcsolódott a vasárnap délutáni, Költészet című műsor is: Pablo Neruda mutatkozott be a magyar tv-nézőknek. A szűkre szabott idő ellenére, az ügyesen, biztos kézzel összeválogatott versek sokoldalúan mutatták be Pablo Neruda költészetét. Kár, hogy egyikmásik versének túlságosan is ünnepélyes előadása kissé ellentmondásba került a költő kedves, közvetlen egyéniségével. • Garai Gábor verses táncjátéka, a Rapszódia az elragadtatásról, amelyet az Irodalmi Színpad műsorából vett át a televízió, nem tartozik a könnyen megemészthető művek közé; gondolkodásra serkent és figyelmet igényel. Szimbólumokkal átmeg átszőtt költemény ez, amely egyszerre több gondolatot is megsejtet. Ha nem is hibátlan, ha sok szempontból vitára is késztet, annyi bizonyos: figyelemre méltó, érdekes kísérlet. És figyelemre méltó tény, hogy ezt a műsort szombaton este sugározta a tv. Az eddigi, gyakorta túlzottan is óvatos műsorösszeállítás után ez merészségnek tűnik a rokonszenves merészségnek. Cs. I. Gyerekek! A távbeszélő mesemondó műsora (171—888) 18-án, hétfőn: Punyka és a madarak (elmondja: Gombos Katalin).