Esti Hírlap, 1966. július (11. évfolyam, 154-179. szám)

1966-07-02 / 155. szám

A Hideg napok Karlovy Vary­ban július 6-a és 19-e között rendezik meg a hagyományos Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivált. A versenyben Magyarországot a Hideg na­pok című alkotás képviseli, amelynek forgatását nemrég fejezték be. A filmet Cseres Tibor regényéből Kovács András rendezte. A Karlovy Vary-i filmfesztiválon részt vesz Kovács András rende­ző, valamint a film két fősze­replője, Latinovits Zoltán és Darvas Iván. □ SHAKESPEARE Ahogy tetszik című vígjátékát film­re viszik, rendezője King Vi­dor, akinek Háború és béke című Tolsztoj-filmjét ját­szották nálunk. O MÓRICZ ZSIGMOND Sári bíró című színművének próbái folynak a győri Kis­faludy Színházban, nyári előadások számára. □ KOVÁCS APOLLÓNIA a „cigánydalok” ismert nép­szerű előadója ezen a héten egyhónapos angliai vendég­­szereplésre indul, a Rajkó zenekarral. □ RIMBAUD ÉLETÉRŐL kezdenek filmet forgatni Pá­rizsban. Rendezője és fő­szereplője Pierre Barouh, a fiatal filmszínész Anouk Aimé fimszínésznő férje, aki egyben filmbeli partnere is lesz. □ AZ ÚJ ÉVAD operai műsortervében szerepel Er­­manno Wolff-Ferrari olasz zeneszerző, A négy házsár­­tos című vígoperájával. A zeneszerzőnek ezt a művét először 1928-ban játszották nálunk. Ő JEAN-LOUIS BAR­RAULT új filmjét forgatja. A film zeneszerzője indiai művész: Ravi Shankar. ■ X+'-MV' ******* ■ a virgonmír táncos­nő volt Isadora Duncan, aki tragikus módon­­ hunját el, nyitott gépkocsiban utazott, hosszú sáljának végét elkap­ta a kerék és a művésznő megfulladt, ő volt az első, aki mezítláb mert táncaiban a színpadra lépni. Most az a hír érkezik,­ hogy az életé­ről szóló film címszerepére Shirley Mac ,Laine-t szer­ződtették. ÉRTHETŐ Nyugatnémet rendezők négy hónap alatt 25 fősze­replő és 120 mellékszereplő segítségével háromrészes tv­­filmet készítettek a világ legnagyobb rablótámadásá­ról, amelyet két és fél évvel ezelőtt hajtottak végre a Glas­gow—London között közle­kedő vonat ellen. Akkor több mint másfél millió fontot ra­boltak el a vonatról. A fil­met az amerikaiak megvásá­rolták , csak Angliában nem engedik bemutatni. Modern Táncok Iskolájában kezdő tanfolyam július 4-én este 7-kor. Vezető: Gyenes Rudolf, Majakovszkij u. 58. Tel.: 423— 615. (x) színházak szombat-VASÁRNAPI MŰSORA: József Attila Színház sz. és v.: A kaktusz virága (7). — Főváro­si Operettszínház v.: My fair La­dy (de. fél 11). — Vidám Szín­pad sz. és v.: Mady in Hungary (fél 8). — Kis Színpad sz. és v.: Naftalin (7). — Margitszigeti Sza­badtéri Színpad sz.: Don Juan (a Pécsi Balett fellépésével, rossz idő esetén 3-án. Este 8). — Bu­dai Parkszínpad sz. és v.: Ma­­rica grófnő (az Operettszínház vendégszereplésével. Rossz idő esetén az Operettszínházban. 8). — Csajkovszkij Parkszínpad (X., Martinovits tér) sz.: Opera-balett koncert (8). — Kulich Gyula Szabadtéri Színpad sz. és v.: Qualiton-koktél (tánczeneest, 8); v. de.: Bohócok a fedélzetre! (Vidám gyermekműsor, 10). — Városligeti Sátorcirkusz sz. és v.: a Zirkus Probst vendégjátéka (fél 4 és fél 8). 1966. július 2. szombat A Habsburgok váltója 264 éve tartoznak minden tizedik jászkunság magyarnak MAGYARKA FERENC DOKTOR, A JÁSZKUNSÁG MÚLTJÁNAK TUDÓS KUTATÓJA, RÉGI, MEGSÁRGULT AKTÁK ÉS OKLEVELEK BÚVÁRA, ÉRDEKES ADATO­KAT TALÁLT A SZOLNOKI LEVÉLTÁRBAN. Oklevelekből, poros, régi kiadványokból megállapítot­ta, hogy Ottó, a Habsburg uralkodók trónörökösi pózban tetszelgő utóda, adósa min­den tizedik jászkunsági ma­gyarnak. Személy szerint tartozik valamennyinek: egyiknek csak pár száz fo­rinttal, másiknak nehéz ez­resekkel, tízezrekkel. Régi az adósság (a Habsburgok soha nem siettek a visszafi­zetéssel). 264 évvel ezelőtt csinálta Ottó egyik őse, I. Lipót császár, akiről a leg- Habsburg-imádóbb króniká­sok is megállapították: „ön­álló erélyek és ítéletek hiá­nyában” uralkodott. Különö­sen pénzügyekben nélkülöz­te az önálló ítéleteket és erélyeket a kirabolt tartomá­nyok és üres kincstárak fel­séges császára. De volt eré­­lye és önálló ítélete a ta­nácsadóknak, akiknek díszes galériájában első helyen állt a magyargyűlölő Kolonics Lipót érsek. Az érsek-Lipót tanácsára a császár-Lipót példátlan el­határozásra jutott 1702-ben: idegen vevőnek, a német lo­vagrendnek eladta az ország közepét, a Jász-Kunságot. A rend 500 ezer aranyforintot fizetett érte, potom pénzért jutott a zsíros jászsági föl­dekhez. Az üzletet lebonyo­lító császári bizottság először 700 ezer aranyat kért, de Kolonics titokban informálta a lovagokat, hogy sürgősen kell a pénz, Lipót császár megelégszik 500 ezerrel is. Kolonics „jószívűsége” miatt csak ennyi a tartozás ... Az „ingatlanvásárlás” fel­háborította a jászokat. Bead­­,-ván­ Kokkal ... ostromot tárt,...aaw. ' ujch’art: váltsa vissza a'lói­dét a németektől, akik'«­fok'­', kai és ritás feudális’szolgál­tatásokkal sanyargatják őket. — Ezektől a terhektől eddig tucatnyi királyi és császári kiváltságlevél jóvoltából mentesültek. Az utolsón nemrég száradt meg a tinta, maga Lipót császár írta alá. Pár évvel ezelőtt még az volt az üzlet. A vásárlás után a nádor hazafiúi lelki­ismerete is megmozdult, mikor megtud­ta, hogy ezután nem számít­hat a jászoktól beszedett évi 3000 aranyforintra. De már késő volt, nem lehetett visz­­szacsinálni az ügyletet. Sen­­ki sem segített. Lipót és utó­dai, Károly, Mária Terézia ugyan megígérték, hogy „visszaváltják” a jászokat, de sosem volt kéznél félmillió arany, mert a pénz eltűnt a hadviseléshez nem sokat, de a harácsoláshoz annál jobban értő marsallok tarsolyában. 1702-ben kötötték a páratlan adás-vételi szerződést, s a jászok 43 évig vártak, hogy legfelsőbb helyről vett aranyban megérkezzék a fél­millió. Akkor elfogyott a tü­relmük, és összeszedték a pénzt, maguk fizették ki az 500 ezer forintot. 1745-ben Jászság, Kiskun­ság, Nagykunság ismét koro­nabirtok lett, de Mária Te­rézia és a többi Habsburg király elismeri, hogy vissza­fizeti a pénzt a jászsági la­kosoknak. Mennyi is ez a tartozás? Kiszámították: az 500 ezer aranyforint a XVIII. század végén már kétmilliót ért, a reformkorban 50 milliót, a kiegyezés idején 100 milliót. Ma már ki se lehet fejezni az összeg nagyságát: ekkora számok talán 1946-ban, az infláció idején lehettek for­galomban. Minden 1745-ben ott élt szabad jász segített „összeadni a pénzt”, kifizetni azt a félmilliót, amit Lipót elherdált. Tehát minden jásznak tartozott II. József, II. Lipót és a többi Habs­burg, így adósa a jászku­noknak Habsburg Ottó is. Krajczár Imre Július 2. — szombat KOSSUTH. 15.00: Csak fiataloknak! — 15.40: Saint-Saens: Sámson és Delila. Részlet és szerelmi ket­tős a II. felvonásból. — 16.00: Hí­rek. — 16.10: Villanófényben: a gazdasági ábécé. — 16.15: Csaj­kovszkij: VI. „Patetikus” szim­fónia. — 17.02: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 17.05: Hétvége ... — Közben: 18.00: Hírek. — 18.54: Ugyanaz, mással. — 19.20: Ki mit szeret? Híres énekesek ope­rett- és könnyűzenei műsorából. — 19.50: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. — 20.20: Ez a főkérdés? Társadalmi körkép­telenség. Komlós János műsora. — 22.00: Hírek. — 22.10: Sport­híradó. — 22.30: Táncoljunk! — Közben: 24.00: Hírek. PETŐFI: 15.00: Hírek. — 15.05: Heti hangversenykalauz. — 15.40: Or­vosi tanácsok. — 15.45: Verbun­kosok, népdalok. — 16.12: A nyolcvan zecchino. Rádiójáték. — 17.00: Hírek. — 17.05: Operaba­rátoknak. — 17.44: Sebestyén Mi­hály színészanekdotái. Közremű­ködik: Mikes Lilla. — 17.59: Könnyű dallamok. — 18.30: Mun­kásénekkarok a mikrofon előtt. A Magyar Rádió és a SZOT kó­rusfesztiváljának záróhangverse­nye. — A szünetben, kb. 19.05: Himnusz az Értelemhez. Versek. — Kb. 20.10: Nótacsokor. — 20.45: A mű és a közönsége. Botond Edit műsora. — 21.00: Hírek. — 21.05: Közvetítés Prágából. A cseh filharmonikusok hangverse­nye. — Közben: 21.49: Feleségek felesége. Petőfi Sándor versei. — 22.56: Ügetőverseny-eredmények. — 23.00: Hírek. — 23.15: Műsor­zárás. H URH: 18.30: Hírek. — 18.35: Táncze­ne. — 19.10: Zenekari muzsika. — 19.52: Könnyűzene. — 20.29: Puccini-ciklus: A fecske. Há­­romfelvonásos komédia. — 22.30: Hírek. — 22.45: Műsorzárás. Július 3. — vasárnap „ KOSSUTH: 6.00: Hírek. — 6.10: Kellemes vasárnapot! Zenés műsor. — Közben: 6.25: Hirdetőoszlop. — 6.55: Műsorismertetés. Színhá­zak, hangversenyek és kiállítá­sok programja. — 8.00: Hírek. — 8.10: Édes anyanyelvünk. — 8.15: Barátság expedíció a Dunán. — 9.15: Vasárnap délelőtt. A Ma­gyar Rádió Magazinja. — 11.10: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hang­versenye a stúdióban. — A szü­netben: 11.57: Hallgatóink figyel­mébe! — Kb. 12.00: Hírek. Lap­szemle. Időjárás-jelentés. — Kb. 12.50: Lakatos Sándor népi zene­kara játszik. — 13.20: Tiszta szív­vel. Barcs Sándor írása. — 13.30: Népszerű operettdalok és kettő­sök. — 14.00: Rádiólexikon. — 14.30: Júniusban hallották elő­ször. Tánczene. — 15.16: A köl­tő és őrangyalai. — 16.00: Hírek. — 16.05: Időjárás-jelentés. — 16.08: A Rádió lemezalbuma. — Közben: 17.03: Szeretlek. Gyulai Pál verseiből. — 17.06: A Rádió lemezalbuma című műsor foly­tatása. — 17.57: Hallgatóink fi­gyelmébe! — 18.00: Hírek. —­­ 18.05: Randevú. Tánc- és köny­­nyűzene baráti rádiók műsorá­ból. — 19.15: Pillantás a nagy­világba. — 19.35: Új felvételeink­ből. — 19.50: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Magyar­­nóta- és népdalest. — 20.51: A magyar irodalom kincsei*»**». — Palotai álmok. — 22.00: Hí­rek. — 22.10: Sporthírek és totó­eredmények. — 22.15: Közvetítés a Zeneakadémiáról. A Bartók vonósnégyes hangversenye. — 23.17: Modern legenda. — Hel­­tai Jenő karcolata. — 23.27: Szó­rakoztató szimfonikus zene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Muszorgsz­kij: Hovanscsina. A II. felvonás fináléja. — 0.25: Himnusz. PETŐFI: 7.30: A református egyház fél­órája. — 8.00: Szovjet ajándék­felvételeinkből. — 8.26: Népdal­csokor. — 9.00: Operakalauz. — 10.00: Miska bácsi lemezesládája. — 10.30: Térzene. Közvetítés Bé­késcsabáról. — 11.00: Tánczene. — 12.27: Képzőművészet Miskol­con. — 12.47: Kodály: Molnár Anna. — 12.57: Az elégedetlen kis hangya. Mesejáték. — 13.45: Idő­járás- és vízállásjelentés — 14.00: Puccini-ciklus: Manon Lescaut. Négyfelvonásos opera. 16.07: Mit hallunk a jövő héten? — 16.40: Gyöngyösi Rácz Géza népi zenekara játszik, Farkas Ilona énekel. — 17.10: Tudósaink arcképcsarnoka. Gerecs Árpád akadémikus. — 17.25: Klasszikus operettrészletek. — 17.56: A Rá­diószínház múzeumából. Don Carlos: Schiller drámájának rá­dióváltozata. — 21.00: Beethoven: Hr. „Eroica” szimfónia. — 21.50: Hanglemezparádé. — 22.56: Ga­­loppverseny-eredmények. — 23.00: Hírek. — 23.10: Műsorzá­rás. A TV MŰSORA SZOMBATON: 16.23: Moszkvai fiatalok hang­versenye. (A jún. 12-én, a Ze­neakadémián adott hangverseny, képfelvételről.) — 17.00: Hírek. — 17.05: Idegen vér. Magyarul be­szélő szovjet film. (16 éven fe­ felieknek.) — 18.30: Tájak, vá­­rosok, emberek. Utazás a világ­térkép szélére, Chilébe ... — 18.40: A tv jelenti. Aktuális­­ri­­portműsor. — 19.20: Esti mese. — 19.35: Sardou: Váljunk el. Há­­romfelvonásos zenés vígjáték. (16 éven felülieknek.) A veszp­rémi Petőfi Színház társulatának vendégjátéka a szombathelyi kul­túr- és sportpalotában. — Az I. szünetben: kb. 20.25: Tv-híradó. A H. szünetben: Foo-Foo, Gog és a modern festészet. (Rajz­film.) — Kb. 22.25: Tv-híradó. 2. kiadás. A TV MŰSORA VASÁRNAP 9.28: Leningrádi fehér éjsza­kák. Az Ifitervízió műsora. — 10.00: Támadás a király ellen. Élő sakkjátszma-bemutató. — 10.45: A Tenkes kapitánya IV. A fürdőmester (ism.). — 11.15: Mesterfokú tornászbajnokság. A szerenkénti döntő közvetítése a Sportcsarnokból. — 17.08: Dr. Fa­ragó Mihály kisfilmje. 17.20: Be­szélgetés Pham Ngoe Thuannal, a Vietnami Kulturális Kapcsola­tok Bizottsága elnökével. — 17.35: A Magyar Hirdető műsora. — 17.50: Foxi Maxi kalandjai. Ma­gyarul beszélő amerikai rajzfilm­sorozat. — 18.15: Jazz-randevú a Karancs alján. Részletek a sal­gótarjáni amatőr jazz- és tánc­zenekari fesztivál gálaestjéből. — 18.55: Napló. — 19.00: A magyar tudomány nagy öregei. Dr. No­­vobáczky Károly. — 19.30: Tv­­híradó. — 19.50: Esti mese. — 20.00: Vasárnap esti szórakoztató műsor Varsóból. Intervízió-adás. — 20.45: Sporthírek. — 20.55: Egy este a strandon ... Vidám játé­kos műsor a Gellért fürdőben. Kedvezőtlen időjárás esetén: Csodálatos vagy Júlia. Magyarul beszélő osztrák film. (16 éven fe­lülieknek). — Kb. 22.30: Tv-hír­­adó — 2. kiadás. — 22.50: Jó éj­szakát, felnőttek! Gusztáv, plusz 1 fő. Magyar rajzfilm. ÚJ TYBALT Az Operaház Romeo és Julia előadásán, amely egyben az évad utolsó estje volt, Sterbinszky László először táncolta el Tybalt szerepét. (MTI fotó : Keleti felv.) Az aranyvonat emléke BUDAPESTEN FORGAT A MOSZKVAI TV Hetyke, mókás arc az el­nyűtt katonasapka alatt: a kisfiú hatalmas vödrével messziről, a történelemből gyalogolt ide, az Ybl téri mű­terembe. Alkotója Olcsai Kiss Zoltán, Kossuth-díjas szobrászművész — aki jelen­leg Kun Béla reliefjén dol­gozik —, azokról az időkről beszél, amikor szobrainak modelljei még éltek és har­coltak. Olcsai Kiss Zoltán barát­jával és harcostársával, Po­­gonyi Antal íróval együtt részt vett a magyar hadifog­lyok Kolcsak-ellenes kom­munista szervezkedésében. Életük egyik legizgalmasabb fejezete, amikor Lenin utasí­tására Kazanyba kísérték a híres aranyvonatot. A vona­ton 13 vagonban 409 millió 625 ezer 870 rubel értékű vert arany érme utazott — a szovjet kormány tulajdona —, lőszeres ládákba csoma­golva. Veszélyes út lehetett... — Igen. Különösen Omszk­­nál, a megrongált Irtis-hídon volt veszélyes az átkelés. A vagonokat egyenként kellett áttolni. Maga az utazás sem volt veszélytelen, mert az or­szágban még ellenforradalmi bandák garázdálkodtak. Sza­mara — a mai Kujbisev — előtt lövöldöztek a vonatra. A fényszórók lovas kozákok alakjait világították meg, de erős gépfegyvertüzünk visz­­szakergette őket. Az aranyvonat 1920. ápri­lis 12-én indult a szibériai Acsinszkból, és május 3-án érkezett Kazanyba, ahol 4474 láda aranyat és 2341 láda ezüstöt cipeltek át a vago­nokból az állomáson várako­zó teherautókra. Az arany vo­nat kísérői között volt a le­gendás hírű Zalka Máté, ak­kor mint zászlóaljparancs­nok. Milyennek látja alakját Pogonyi Antal író? — 1919 tavaszán, a krasz­­nojarszki hadifogolytáborban ismerkedtünk meg — mond­ja. — Zalka Máté jóképű, vil­logó szemű fiatalember volt. Szürkéskék vászonból varrt, kínai kabát volt rajta, ami nem jelentett különösebb ele­ganciát, de azért ő mégis csi­nosan festett benne. Nagy­szerű, bátor katona volt, jó­kedvű és szeretetre méltó. Gyűlnek az emlékek. Seré­nyen forog a magnetofon szalagja. Felizzanak a lám­pák. A beszélgetésről riport készül a szovjet televízió ré­szére. Az érdekes riport — melynek készítői a Magyar Televízió munkatársai — a közeljövőben itthon is bemu­tatásra kerül V. Zs. Szolgabírótól­­ Szabó Lőrincig JÚLIUS 8-ÁN: ESTI FŐPRÓBA A KÖRSZÍNHÁZBAN* Serényen folynak a pró­bák a vásár területén levő lengyel pavilonban, amelyet körszínházzá alakítottak át Shakespeare „Troilus és Cressida” előadásai számá­ra. A Kazimir Károly vezet­te próbák szünetében sok szó esik a mű korábbi ma­gyar előadásairól. Legelőször egy Bihar megyei szolgabíró, Tokody János adott közre részlete­ket a műből 1827-ben a Tudományos Gyűjtemény­ben. A teljes Troilus és Cressida sokára, 1870-ben je­lent meg. Pontosan a szá­zadfordulón játszották a Nemzeti Színházban. Az első Troilus Beregi Oszkár, Cressida Márkus Emilia volt 1900-ban. Hec­tor: Császár Imre, Penda­­rus: Újházy Ede, Menelaus: Gábányi Árpád, Achilles: Szacsvay Imre, Hersites: Vízvári Gyula, Helena: He­gyezi Mari, Andromache: Hettyei Aranka, Cassandra: Fáy Szeréna. A Nemzeti Színház meg­bízásából a felszabadulás után Szabó Lőrinc fordította le a Troilus és Cressidát, amely 1948-ban jelent meg nyomtatásban. Az új Troilus és Cressida nyilvános főpróbája július 8-án este lesz a városligeti körszínházban. K. Sophia Loren —150 képen A Modern Művészetek Múzeumában, New Yorkban most rendeztek először olyan kiállítást, amelyet egyetlen filmszínésznőnek szentel­nek. A májustól szep­temberig nyitva tartó kiállí­táson 150 filmfotót állítottak ki, mindegyik Sophia Lo­­renről készült, különböző filmszerepekben. A legko­rábbi kép 15 évvel ezelőtti — ekkor kezdődött ugyanis Sophia filmkarrierje. A ki­állított fotók a filmsztár személyes gyűjteményéből valók. Vers­napilap Kalkuttában nemrég nap­világot látott a világ első napilapja, amely kizárólag költeményeket, verseket tar­talmaz. Első számában öt nagy elbeszélő költemény olvasható. A lapot Rabindra­nath Tagore, a nagy indiai költő születésének évfor­dulója alkalmából adták ki. A világ egyetlen verslapjá­hoz szerkesztői nagy remé­nyeket fűznek. Az első szám iránt valóban nagy az ér­deklődés Indiában, sőt kül­földön is. Nyeremények Az ünnepi könyvhét aján­­dék-könyvsorsjegyének hú­zására nemrég került sor. A főnyereményt, egy Wartburg de Lux személy­­gépkocsit a XVIII. osztályt 9982 sz. ajándéksorsjegy nyerte. Földközi tengeri uta­zást nyert a VII. osztály 2906 sz. sorsjegy. A teljes nyereménylista megtekint­hető a könyvesboltokban.

Next