Esti Hírlap, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-07 / 288. szám

KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK TELEFONJELENTÉSE: Ma befejeződik Koszigin vidéki körútja Holnap: tárgyalások Rambouillet-ben „Az a szándékunk, hogy meghívjuk De Gaulle tábor­nokot a Szovjetunióba” — mondotta Koszigin tegnap este Lyonban, a tiszteletére adott fogadáson, a körülötte rajzó újságírók kérdésére vá­laszolva. Az újabb De Gaulle-lá­to­gatás lehetősége, természetesen, a ma reggeli lapok egyik szenzációja, bár a szovjet kormányfő koránt­sem kész tényként beszélt róla. Francia politikai körök serint Koszigin kijelentése nem annyira konkrét meghí­vás, mint inkább figyelemre méltó gesztus, amelynek az a szerepe, hogy érzékeltesse a két ország egyre barátibbá váló kapcsolatainak mélysé­gét. E politikai körök azt jósolják, hogy De Gaulle hivatalos meghívá­sára Podgornir és Brezs­­nyev jövőre esedékes fran­ciaországi útja alkalmával kerül sor. A vidéki körút tehát, mint Koszigin kijelentése is jelzi, az újságírók előzetes várako­zásával ellentétben, szorosan összefügg a francia—szovjet politikai kapcsolatok alaku­lásával is, noha a közvetlen tárgyalásokban háromnapos szünetet hozott. Tegnap este azonban Koszigin — a Figa­ro tudósítóinak értesülése szerint — már a látogatás végén kiadandó közös közle­mény előmunkálatain dolgo­zott Ma délután pedig a szov­jet küldöttség az elnöki különrepülőgépen visszatér Párizsba, és este a szovjet nagykövet­ségen Koszigin által adandó nagyszabású fogadáson a po­hárköszöntők minden bi­zonnyal az „összefoglalás je­gyében” hangzanak majd el. A Tour de France-ot holnap, Koszigin franciaországi tar­tózkodásának utolsó napján, egy végső Tour d’Horizon, négyszemközti tárgyalás kö­veti Rambouillet-ben, a francia elnök nyári palotájá­ban, ahol Koszigin De Gaulle vendége lesz. A mai nap első felét Ko­szigin Grenoble-ban, az 1968-as téli olimpiai játékok városában, a Francia Alpok legfontosabb ipari gócpontjá­ban tölti. Az Isere partján elterülő, festői fekvésű vá­rosban, illetve közvetlen kör­nyékén a szovjet kormányfő és kí­sérete a francia tudomány két fellegvárát keresi fel: az atomkutató központot és a cseppfolyós levegő-kísérle­tek színhelyét. Koszigin ezúttal bizonyára ismét tanújelét adja a mo­dern műszaki és tudományos eredmények iránti rendkívü­li — és avatott — érdeklődé­sének. A Berliet-féle közle­kedési gépgyár igazgatója, Paul Berliet a vendégek tá­vozása után például így nyi­latkozott az újságíróknak: „Kosztgin nem mindennapi hozzáértése elképesztett ben­nünket. Ez a látogatás igen nagy hatást tett ránk.” Mi­után a méltatás Koszigin műszaki és közgazdasági kvalitásairól egy gépjármű­gyárban hangzott el, hadd emlékeztessünk még egyszer arra, hogy a szovjet kor­mányfő eredetileg textilmér­nöki diplomát szerzett... A ma reggeli Combat egyéb­ként úgy vélekedik, hogy az a spontán ünneplés, amely immár egész vidéki körútján végigkíséri Koszigint, ahol csak megjelenik, a szovjet politikus mellett egy kissé annak a rokonszenvesen szerény férfinak is szól, aki szemmel láthatóan járatos a legmodernebb techniká­ban is. Maga Koszigin igen meg­­hatottan beszélt tegnap a lyoni kongresszusi palota épületében tiszteletére ren­dezett díszebéden a vendé­gek iránt megnyilatkozó ér­zelmekről, a feléje sugárzó „baráti tekintetekről”. Itt, a francia Ellenállás fővárosá­ban, a lyoni polgármester történelmet idéző szavaira válaszolva, Koszigin ismét kifejtette: „Ha a franciák és a szovjetek meg tudnának egyezni, az akcióegységben földrészünkön, többé nem lenne háború.” Érdekes, hogy a ma reggeli lapok közül ezt a mondatot éppen a De Gaulle-hoz közelálló Nation emeli ki — ezzel indítja egész lyoni tudósítását. A lyoni látogatás bővel­kedett derűs jelenetekben. A már említett Berliet cégnél, egy munkásküldöttség fran­ciakulcsot nyújtott át Koszi­­ginnak a minszki autógyár munkásai részére, akikkel szeretnék magukat testvér­­üzemmé nyilvánítani. A de­­putáció egyik tagja különben egy orosz származású mun­kás volt, aki — „Dorogoj to­­variscs!” megszólítással — anyanyelvén köszöntötte Ko­szigint. A forró hangulatból az újságírók külön is profi­táltak, mert a szovjet kor­mányfő készséggel beleegye­zett, hogy egy Strader volán­ja mellett, mosolyogva és in­tegetve lefényképezzék. Koszigin a zsúfolt nap után, Lyonban is éppen olyan fáradhatatlannak bizonyult, mint Párizsban. Este, a prefektúrán adott fo­gadás után vagy fél 11 táj­ban, Kirillin és Gromiko tár­saságában, sétára indult a városban. A République-on, az itteni Champs Élysées-n, kirakatokat nézett, kezet szo­rított a járókelőkkel, auto­gramot osztogatott És ha már a magánemberről esik szó, említsük meg, hogy Ko­szigin leánya, Gisviani asz­­szony, Zorin szovjet nagykö­vet feleségének társaságában már napközben a várost jár­ta, majd­ felkereste a híres lyoni kelmék múzeumát. Serény Péter Derűs pillanat: kormányfő a kormánynál (MTI telefoto) LAGOSI LEVÉL: Törzsfőnökök az operációs asztalnál A nigériai magyar kiállításon A hidroglóbusz ezüstös fej­ben végződő minaretként emelkedik Lagos fölé. Rajta felirat: Hungarian Trade Ex­hibition — Lagos 1966. A magyar és a nigériai nemze­ti zászlókkal övezett korsze­rű víztorony hívogatóan int, s a lagosiak, akik mindig és mindenre kíváncsiak, szaka­datlanul jönnek. A magyar ipari kiállítás rendezői ál­mukban sem számítottak ilyen nagy érdeklődésre. Is­kolás gyermekek és felnőt­tek, politikusok és üzletem­berek, munkások és törzsfő­nökök lepik el a kiállítás te­rületét. Minden érdekli őket. Hosz­­szan időznek a magyar szer­számgépek mellett, de a ki­állított motorkerékpár, vagy a sokat tudó traumatológiai operációs asztal jobban fel­kelti érdeklődésüket. Lagos egyebek között arról­­s is­mert Nyugat-Afrikában, hogy útvonalain rengeteg a bal­eset. S a középkori kínzó­kamrához hasonlító , operá­ciós asztal, szakavatott ke­zekben sok autóbaleset áldo­zatát menthetné meg A magyar kiállítás, mére­teivel és gazdag látnivalójá­val valóban egyedülálló je­lenség Laposban. Nigéria ed­dig nem tapasztalt méretű belpolitikai válságot élt át. Nem véletlen, hogy Damcida kereskedelmi államtitkár, aki a megnyitó beszédet tar­totta, erre is célzott. Mint mondotta, a nigériai kor­mány a bizalom jeleként ér­tékeli azt a tényt, hogy Ma­­(Folytatás az 5. oldalon) Magyar kiállítási plakát a lugosi utcán Tíz hónap alatt­­ 13 ezer baleset , vasárnap is baleseti nap • A veszedelmes október A Belügyminisztérium Közlekedési Csoportfőnökségén 1966 elmúlt tíz hónapja országos közúti közlekedési balesetei­nek fontosabb adatairól elmondták: október 31-ig 13 144 sze­mélyi sérüléses közlekedési baleset történt az országban — 0,6 százalékkal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A szerencsétlenségek, a karambolok közül 597 halálos, 4848 súlyos, 7699 könnyű sérüléssel végződött. Sajnos, a halálos kimene­telű balesetek számában a múlt év első tíz hónapjához képest bizonyos növekedés tapasztalható, csakúgy, mint a könnyű sérüléses balese­tekben is. A középső kategóriában, a súlyos baleseteknél viszont csökkenés mutatkozik. A statisztikai adatok ismét azt bizonyítják, hogy a gépjárműpark növekedé­sével nem törvényszerűen növekszik a közlekedési balesetek száma, hiszen a múlt félévben a gépjárműállomány 7,6 száza­lékkal növekedett, a balese­tek növekedése viszont mindössze 2,3 százalékos volt. A több gépjármű, a nagyobb forgalom, természetesen, na­gyobb baleseti veszély, azon­ban a közlekedési karambo­lok, a szerencsétlenségek el­ső számú előidézője mégsem a több jármű, hanem a könnyelműség, a gondatlan­ság, a közlekedési szabályok megsértése. A járművezetők hibájából 9251 baleset történt — az összbalesetek 70,8 százaléka —, a gyalogosok, az utasok fegyelmezetlensége, szabály­­sértése 2987 balesetet oko­zott — 22,9 százalék —, a járművek műszaki hibája pedig 407 esetben — 3,1 szá­zalék — volt a karambol okozója. Ami. .A gépjárművezetők szabálysértéseit illeti: a leg­több balesetet — 20,7 száza­lék —, az áthaladási elsőbb­séggel kapcsolatos szabályta­lanságok, a gyorshajtás, a fi­gyelmetlen, gondatlan veze­tés, a szabálytalan kanyaro­dás és előzés, a követési tá­volság megsértése idézte elő. Szembetűnően megnőttek a szabálytalan kanyarodásból, a gyorshajtásból bekövetke­zett balesetek. A gyorshajtás például 8,1 százalékkal több karambolt idézett elő, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. A gyalogos balesetekkel kapcsolatban figyelemre méltó jelenség hogy a legtöbb sérült, vagy ál­dozat a 14 évnél fiatalabb, illetve a 60 évnél idősebb korosztályból kerül ki. Változatlanul a leggyakoribb és a legveszélyesebb gyalo­gos szabálysértés az úttesten való szabálytalan áthaladás — 1611 balesetet idézett elő —, valamint a mozgó jármű­re való fel- és leugrálás, az álló jármű előtti áthaladás. A legveszélyesebb és a legtöbb balesetet előidéző jármű változatlanul a mo­torkerékpár. Ezt követi a személygépkocsi, a kerékpár, végül a tehergépkocsi. A leg­több baleset szombaton, hét­főn és pénteken történt. El­gondolkoztató, hogy ugyan­csak „erős baleseti napnak" számít a vasárnap is, amikor a járművek jelentős része nincs is forgalomban, a gya­korlatlan, kezdő gépjármű­­vezetők viszont éppen ezen a víkendnapon uralják­ az országutakat, azt gondolva, hogy ilyenkor kisebb ve­széllyel kell számolniuk. Ez a tévhit, valamint a gépjár­művezetők már említett könnyelműsége, szabálysér­tése teszi a vasárnapot is baleseti nappá. A múlt tíz hónapban egyébként szembetűnően kiugrott az október: indokolatlanul sok és súlyos közlekedési baleset történt a tizedik hónapban. Csaknem annyi, mint az üdülő- és idegenforgalmi fő­szezon miatt legkritikusabb augusztusban. A múlt tíz hónap mérlege alapján jelentősen csökken­tek a balesetek, Heves, Haj­­dú-Bihar, Komárom és So­mogy megyében, Fehér, Bé­kés és Szolnok megyében vi­szont —a múlt évhez hason­lítva — kisebb-nagyobb nö­vekedés tapasztalható. Az örvendetes, hogy a főváros részaránya az összbalesetek alakulásában a korábbi évek 40—45 százalékáról 1966 tíz hónapjában 31,7 százalékra csökkent. (K. I.) MA DÉLELŐTT 3 FOK A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése holnap estig: Erősen felhős idő, ha­vazással, havas esővel, eső­vel. Időnként élénk délkele­ti-keleti szél. Enyhe éjszaka­ , Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 3 fok volt.

Next