Esti Hírlap, 1967. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
1967-04-18 / 90. szám
Újjászülettek a várnegyed régi lakóházai Beépítik a foghíjtelkeket is Az idén teljesen befejezik a várnegyed öreg és a háború során súlyosan sérült lakóházainak renoválását. Az utóbbi évtizedekben szinte példátlan feladatot oldott meg ezzel a Fővárosi Tanács építőipara: feltámasztott, a szó szoros értelmében megfiatalított egy egész városnegyedet — azt az építészetileg rendkívül értékes városrészt, amelyet húsz évvel ezelőtt sokan végpusztulásra ítéltek. Körülbelül 135—140, részben több száz évvel ezelőtt épített lakóházban mentették meg a gótikus, a reneszánsz és a barokk, a copf stílusú építészeti kincseket, s modernizáltak több mint ezer lakást. Most már csak néhány házat vesz körül állványerdő, jövőre csupán homlokzatszínezéseket, kisebb karbantartásokat végeznek. A fővárosi tanácsi építőipar azonban még néhány évig nem vonulhat le a várnegyedből, mert beépítésre vár számos foghíjtelek. Az idén befejezik a Tóth Árpád sétány 28., 29., 30., az Úri utca 4., 41., a Táncsics Mihály utca 20. foghíjtelken az új építkezéseket. A műszaki tervek szerint az új épületek tervezésénél sikerült megteremteni a várnegyed miliője és a modern építkezés összhangját, az új házak még modern formájukkal is beilleszkednek a várnegyed hangulatába. A következő két-három évben beépítik az Úri utca 26., 28., 30. és a Fortuna utca 18., a Szentháromság utca 7., 8., a Petermann bíró utca 7., a Tárnok utca 13., a Dísz tér 8. szám alatti üres telkeket, és elkészül a Tárnok utcai skola is. A várnegyed északi felén nagy épületkomplexumokat kapott a Magyar Tudományos Akadémia, ezeknek a felújítását is tervezik már. Szó van arról, hogy a következő években az Akadémia a Kapisztrán téren egy új épületet is emel, ez mintegy lezárja majd a teret, és eltakarja a ma még a térre néző csúf tűzfalakat A várnegyed régi épületeinek restaurálásával még több építőművészeti remek tárul a látogatók elé, mint a háború előtt, hiszen napfényre kerültek a gótikus kőcsipkék, számos gótikus ülőfülke, reneszánsz ablakkeret stb. Teljes szépségében egy-két év múlva láthatjuk az újjászületett várnegyedet, amikor esténként már a régi gázlámpák formáját őrző kandeláberek szórják a fényt az épülethordokzatokra is. (MTI) Felvillan a zöld jelzőlámpa: minden ajtó zárva Egyemberes közlekedés ♦ Jegyváltás, tájékoztatás, biztonság ♦ Kitűnőre vizsgáztak a 15-ös utasai kon az önkiszolgáló autóbusz, vagy ahogy a szakemberek mondják: az egyemberes közlekedés. Az elnevezés abból ered, hogy az utasok szállításával kapcsolatos valamennyi teendőt egyetlen ember, a járművezető látja el. Alapvető feladatán, a kocsik vezetésén kívül, ellenőrzi a le- és a felszállást, nyitja és zárja az ajtókat, ügyel a közlekedés biztonságára, tájékoztatja az utasokat... Mindez egyelőre terv csupán, bár aligha távoli. Vaskos iratköteget, mintegy 250 oldalt töltenek meg azok a feljegyzések, vizsgálati tapasztalatok, amelyeket a Fővárosi Autóbuszüzemnél most készítettek el a kalauznélküli közlekedés dírszedésének lehetőségéről, feltételeiről. A kalauznélküli közlekedésnek ugyanis a műszaki és forgalmi feltételeit is meg kell teremteni. Az utasok tájékoztatására szolgáló berendezéseket — mikrofonokat, hangerősítőket, amelyeket ma még a kalauz kezel — a vezetőfülkében helyezik el. Ezek beépítésekor ügyelnek arra, hogy a sofőrt ne zavarják a vezetésben, s hogy a mikrofon ne továbbítsa az utastérbe a motor zaját A balesetmentes közlekedés egyik fontos feltétele, hogy a jármű csak csukott ajtókkal induljon. Hogyan győződik meg majd erről a vezető, ha nem lesz kalauz, aki lecsengeti a kocsit? Ezt is megoldották: a vezetőfülkében zöld jelzőlámpa gyullad ki, ha minden ajtó becsukódott. A kalauz nélküli közlekedés egyik nélkülözhetetlen eszköze, a viteldíjak befizetésére szolgáló persely. Érdekessége, hogy csupán 10—12 felszálló után nyeli el a pénzt, a bedobott összeg sokáig látható, s így az utasok egymást ellenőrizhetik majd. A jövőre elkészülő új típusú kocsik'Tnár 'jó új követelményeknek megfelelő kivitelben készülnek: a csuklósok és a száz személyes autóbuszok is elől széles, négyszárnyú ajtóval, melyek mellé bármikor felszerelhető a viteldíjgyűjtő persely. A pestiek egyébként az egyemberes közlekedés első próbáján kitűnőre vizsgáztak. A 15-ös autóbusz vonalán 35 kocsi, három hónapon át kalauz nélkül közlekedett, az utasok maguk váltottak jegyet, s a megállókat a járművezető mondta be. A pestiek mindenesetre kiállták a próbát: a kísérleti kocsikon megtelt a persely, s nem volt szükség a kalauz unszolására: „Kérem a jegyeket megváltani ... ” R. Z. MODERN KONSTRUKCIÓ, KIVÁLÓ OPTIKA, MEGBÍZHATÓSÁG jellemzi az amatőrök és szakemberek részére készült fényképezőgépeket, filmfelvevőket, melyeket a V/O Moszkva április 17—26-ig tartó kiállításán mutat be a Technika Házában (Budapest, V., Szabadság tér 17.) naponta 10—18 óráig. A legutóbbi szakmai öszszeröffenés alkalmából ismét feltámadt a nosztalgia a régi jó anekdota-műfaj után. Egyesek csak sóhajtoztak, hogy „bezzeg, akkor, bezzeg ők”, mások jóízű történeteket idéztek fel, megint mások — a tettek emberei — sürgető felszólításokat intéztek a jelenlevőkhöz, csupa nagybetűvel, hogy „ÍRJATOK, ELVTÁRSAK, ÍRJATOK ANEKDOTÁKAT!” Nosza, megfogadom a tanácsot. Ez az anekdota pedig szól nagyváradi Teofil úr Markulf nevű pribékjéről, és arról, hogy mindenkiben megvan az igény az emberi együttérzés iránt Nos, egy tavaszi napon, mikor odakint sütött a nap, Markulf megcsörrentette kulcsait, megnyikorgatta a zárat és behatolt Zsombory és Dévavári nemes urak sötét tömlöcébe, akiket is Teofil úr orvul elfogatott és eme nedves helyiségbe záratott, megbilincseltetett és dohos szalmán hálatott, hogy bizonyos birtokátruházási szerződés aláírására késztesse őket Markulf kirángatott némi szalmát Zsombory úr alól, reáhuppant és fejét mellére lógatva elkeseredetten hallgatott, sóhajtozott. — Mi a baj, Főpribék Mester? — érdeklődött Dévavári úr, felültitulálva Markulfot, mert bölcsen tudni vélte, hogy érdemes jóban lenni azokkal, akiknek az ember a kezében van. — Cudarul leszidott Teofil úr. Cudarul — válaszolta az. — És miért? — Mert kesztyűs kézzel bánok magukkal. Azt mondja. — Az pediglen nem igaz. Markulf felélénkült — Igaz hitemre, nem. Hát mondják meg maguk, maguk tudják a legjobban. Hát nem éheztetem én magukat? Hát nem ütlegelem én magukat? Mondják csak meg, maguk aztán tudják! — De bizony, hogy éheztet! De bizony, hogy ütlegel! — válaszolták kórusban a rabok, mert ezúttal Zsombory úr is indíttatva érezte magát a megnyilvánulásra. Markulfot a helyeslés kezdte felélénkíteni. — Hát talán gyengéden használtam én a hüvelykszorítót? Hát talán nem döfködtem magukat árral, míg véres lett a szalma? Hát talán letöröltem én a vért? Talán gyógyírral kenegettem magukat? — Nem Főpribék úr, maga kellő kegyetlenséggel döfködött, maga nem törölt és nem kenegetett, hacsak nem a hétágú korbáccsal — hangzott a meggyőződésteli válasz. — Hát, lássák, ilyen méltánytalanság ért mégis. Vajon érdemes-e odaadóan szolgálni, mikor nem méltányolják, de sőt megszidalmazzák az emberfiát? Mondják meg, igaz hitükre, nem méltánytalanság ez? — De bizony az. Méltánytalanság. Senki jobban a pribék névre nem érdemes, mint maga, Markulf Mester! Az együttérzés úgy hatott Markulfra, mintha hájjal kenegetnék. Újra visszanyerte szokott kedvét és szokott öntudatos arrckifejezését, és így szólt: — Igen, igen. Magukban több emberség van, mint a gazdámban. Maguk belátóbbak, igaz emberek. Köszönöm, köszönöm, így szólt, s még hozzáfűzte: — Hát akkor lássunk munkához! Azzal felragadta a sarokból a hétágú korbácsot és rendes arckifejezésével, amelyhez vérben forgó szemek is hozzátartoztak, vadul ütlegelni kezdte az urakat, biztatásul a szokásos szavakat kiáltozva: — Nesze, cudar! Nesze, te ebek unokája! A történethez még hozzátartozik, hogy később fordult a kocka, Teofil urat a király pártütés miatt kerékbe törette, Zsombory és Dévavári urak birtokukba visszahelyeztettek, sőt ez utóbbi úr Nagyvárad várkapitánya len. Ekkor maga elé rendelte Markulfot és fejére idézte gonoszságait. Mire Markulf így védekezett: — Csak parancsra tettem, nagyságos és vitézlő Várkapitány Uram! Ez így történt. Aki pediglen netán példázatnak tekintené egynémely Nyugat-Németországban lejátszódó dolgokra, az meggondolkodtató összevető érzékről tesz tanúbizonyságot. Gombó Pál Anekdota a pribékről ELSÜLLYESZTIK AZ ERŐMŰVET Hullámsírba kerül egy erőmű. A tasi erőművet az 1956- os jeges ár alaposan megrongálta. Helyreállítani nem lehetett, s lassú mozgása veszélyeztette a gátakat. A rokkant betonkolosszust felrobbantják, s a körülötte levő vizet feltöltik, így teljes biztonságba kerül a gátszakasz. Képünkön: a robbantások hatására lassan szétmállik a hatalmas betonlábazat, és besüllyed a Dunába. (MTI-fotó : Kácsor felv.) FÁSÍTÁS ZUGLÓBAN Zuglóban keszeken 22 000 utcai sorfát gondoz a Kertészeti Vállalat. Tavaly 1153 új fát telepítettek. Most tavaszszal is rendezik a fasorokat. A Paskál utcában, a Szomolányi utcában, a Népstadion úton, a Nagy Lajos király útján és több más útvonalon ültetnek új fiatal fákat. Folytatják a Rákospatak mentén is a fásítást. Zuglóban mintegy 2400 utcai fát ültetnek a közeli években. A tanács mozgalmat indított, hogy az úttörők közreműködésével szervezzék meg egyegy lakókörzetben a fák védelmét. Terepjáró bányamentők A Szénbányászati Tröszt magyar szakemberek tervei szerint konstruált új terepjáró mentőgépkocsikat vásárolt. A járművek a legnehezebb terepen is biztonságosan közlekednek. Az utazótérben az ülések mellett hordágyakat, gázolajkályhát, mosdót is elhelyeztek. Az új gépkocsik a pécsi és komlói központi bánya-mentőállomásokon állnak készenlétben. (MTI) 14 év alatt 750 szakmunkás Az Orion-gyár tanműhelye éppen tizennégy éves. A majdnem másfél évtized alatt 750 szakmunkást, elsősorban rádióműszerészt nevelt. A felvételnél előnyben részesítették azokat a gyerekeket, akiknek édesanyja vagy édesapja, testvére vagy más, közeli hozzátartozója a gyárban dolgozott. Jelenleg a tanműhelyben öt szakoktató segítségével, száz ipari tanuló képzésével foglalkoznak. Tavaszi jelek CSIRKE ♦ TÖRZSVENDÉGEK ♦ SZANDÁL, KOSZTÜM ♦ STRANDNAP Tavaszi jelek a városban. A meteorológia nyugati szelet és meleget jelent. De az igazi, csalhatatlan tavaszi jelek már megérkeztek a városba. A terek kőcsészéiben ott vannak már az áprilisi árvácskák és a százszorszépek, a házasságkötő termekben ostromolják az anyakönyvvezetőket és a Dunapart, meg a Múzeumkert lépcsőin megjelentek már a hűséges törzsvendégek. VIRÁGOS FÁK A határból, a rákoskeresztúri összefogás Tsz-ből jó hírek érkeznek. Elvetették a kalászosokat — egy hete már —, most folyik 300 holdon a kukorica vetése. A földeken 280 ember dolgozik. A mezőgazdasági kiállításra — ahol árusítanak majd — szőlővel és őszibarackkal készülnek. Az őszibarackfák virágba borultak, a szőlőt most metszik. A tsz baromfitelepéről piacra küldték az első csirkéket, most a második szállítmányt indítják útba. A VÁROS FÖLÖTT Mi újság a város fölött? — Most kezdjük rendbetenni a téli viharok, havazások, fagyok rongálásait. A balatoni műutat elvitték ugyan a Panorámától, de az átmenő forgalom helyett törzsvendégek költöztek a vendéglőbe — erről tájékoztat az üzletvezető. Százával rándultak fel a pestiek a Kamaraerdőhöz és hétköznaponként is nagy a forgalom. A tavasz meghozta a vidékieket is. Hétfőn telefon érkezett az üzletvezetőhöz: a sukorói tsz üzeni, hogy zárszámadás utáni fővárosi jutalomutazásra jönnek, reggelit és városnézés után kiadós vacsorát kérnek. VÁSÁR A divat ilyenkor változik. Hirtelen levettük a nehéz téli holmikat, s mit vásárlunk helyettük? A Corvinban ezt mondják: — A férfiak szandálokat, a nők tavaszi kosztümöket. Megkezdődött a tavaszi idény: papucscipők, sportos gumitalpú cipők, pántos női szandálok és kempingcikkek szezonja. Keresik már a napszemüveget, a sátrakat, a kempingrádiókat, a kempingtáskákat, a motorkerékpárokat , s a napi 40—50 ezer vásárló között jó néhányan fürdőruhát, fürdőnadrágot keresnek... FAGYI! Kik kérik a napszemüveget, fürdőruhát? Az áprilisi strandolók, napimádók tegnap csaknem igazi idénybeli forgalmat rendeztek a Sportuszodában. Fejelő meccsek, sakkpartik, kártyacsaták váltották egymást a zöld füvön, s a nyitott medencékben vidáman úszkáltak a fürdőzők. Az uszodában csak a fizető vendégekről vezetnek statisztikát: arról, hogy a nagy tavaszi napozásban hány vendég bőre égett fel, nincs kimutatás ... Délelőtt: +16 fok. Hogyan hűsíti magát a pesti ember? Fagylalttal! Kinyitottak, megnyíltak a kis utcai üvegablakok, ahol a fagylaltos kisasszonyok tölcsérbe engedik az egyik legkedveltebb tavaszi újdonságot. A tavasz fagylaltdivatja egyébként — minden ismétlődik —, nem változott, maradt a vanília, csokoládé és a málna. (k. cs.)