Esti Hírlap, 1967. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-14 / 190. szám
Közös a siker — közös a kockázat A gyár és a világpiac ♦ Az önálló exportálás joga Ár, vám, hitel, visszatérítés kényes, bonyolult téma, közvetve mindenkit érint, hisz a magyar népgazdaságot ezernyi szál fűzi a világpiachoz. A külkereskedelmi tevékenység országunkban rohamosan fejlődik. 1964-ben az export csaknem kétszerakkora volt, mint 1958-ban, s ebben is mind nagyobb az ipari eredetű termékek aránya. Nyereség vagy ráfizetés, haszon vagy kár — nagyon sok múlik azon, hogyan alakul a jövőben a termelő vállalatok és a külkereskedelem kapcsolata, a vállalatok exportérdekeltsége, kockázata. Most erről beszélgettünk dr. Szabó Tiborral, a Kohó- és Gépipari Minisztérium kereskedelmi főosztályának helyettes vezetőjével. Új kapcsolat a a termelő és a külkereskedelmi vállalat érdekeltsége kétféle: az egyik a termelési előirányzatok, a másik a külkereskedelem meghatározott tervszámai teljesítésében érdekelt — mondta dr. Szabó Tibor. — A közös érdekeltség elenyésző. A műszaki fejlesztés elmaradásával, a piac ingadozásaival járó kockázat mindkét félnek viszonylag csekély, a nem várt kedvező kereskedelmi eredményekből származó nagyobb jövedelem pedig csak kevéssé progresszív. A külföldi piac hatása nem elég közvetlen, s ezért nem is kellően ösztönző a termelő vállalatokra. Gyártmányaikért a belföldön érvényes árat kapják, függetlenül a valóságos külföldi értékesítéstől. — Hogyan változik ez meg a gazdaságirányítás új rendszerében? — A vállalati exportnyereség nem a termelői ártól, hanem a devizabevételtől függ majd. Ez a módszer szorosabb kapcsolatot teremt a piac és a termelő vállalat, egyszersmind szorosabb érdekközösséget a termelő és a külkereskedelmi vállalat között. Az új elszámolási formák növelik a termelő vállalat beleszólási jogát a termékek értékesítési feltételeibe, ezzel együtt — természetszerűen — fokozzák kockázatát is. Ezek a különféle elszámolási formák a külkereskedelmi vállalatok érdekeltségét is befolyásolják, tehát olyan megállapodásokra ösztönöznek, amelyekben a várható eredmény, a jövedelem , az esetleges kudarc következménye is közös. — Milyen lehetőségeket teremt az önálló külkereskedelmi jog? Milyen vállalatok kaphatják meg? — Ha az iparvállalat önálló exporttevékenységet folytat, az összes ráfordítások és a bevételek egy helyen mutathatók ki: a termelés és a külkereskedelem gazdasági egységetképez. Az önálló exportjog célja, hogy a termelő közvetlen kapcsolatba kerüljön a külföldi piaccal, a vásárlóval, rugalmasabban alkalmazkodjon az igényekhez, az értékesítési feltételekhez, az árviszonyokhoz. Az önálló kereskedelmi apparátus fenntartása azonban nem mindenütt gazdaságos és célszerű, ezért exportjogot csak alapos meggondolások után kaphatnak termelő vállalatok. Jogos indok lehet, ha a vállalat olyan termékeket exportál, amelyek eladásakor a vásárlóval műszaki okokból közvetlen kapcsolatra van szükség. Kérheti termelő vállalat az exportjogot akkor is, ha azt a vevőszolgálat ellátása vagy az állandó pótalkatrész-szállítás lebonyolítása indokolja. Márka, garancia A KGM-hez tartozó vállalatok közül néhány már régebben önállóan exportál, s a tapasztalatok kedvezőek. Az Egyesült Izzó esetében a jól bevezetett és keresett márka indokolta az önálló külkereskedelmet, a Ganz- MÁVAG és a Magyar Vagon- és Gépgyár azért kapta meg az exportálás jogát, mert ezt a termékek sajátosságából eredő, állandó műszaki kapcsolatok tették szükségessé. A Gazdasági Bizottság határozata pontosan rögzíti, hogy milyen újabb vállalatok kapják meg ezt a jogot 1968. január 1-től. Többnyire bonyolult berendezéseket gyártanak, amelyek eladása garanciális, s tevékenységük egyéb okok miatt is szoros kapcsolatot feltételez a vevővel. Az ilyen vállalatok közé tartozik például a Magyar Hajó- és Darugyár. Ez a vállalat — érthetően — eddig is közvetlen kapcsolatban állott vevőivel, exportját mégsem maga bonyolította, ezért az érdekeltség — és felelősség — szükségtelenül megoszlott. Önállóan exportálhatja a jövő esztendőtől speciális műszereit a Magyar Optikai Művek, de sok más cikkét továbbra is csak a külkereskedelmi vállalat révén értékesítheti. — Hogyan alakul a központi szervek szerepe, tevékenysége a külkereskedelemben? — A külkereskedelem nem képzelhető el rendszeres állami szabályozás, ellenőrzés nélkül. A központi szervek ezt a funkciót elsősorban gazdasági eszközökkel — különféle szorzószámok, ár- és vámelőírások, hitelpolitika, állami visszatérítés — látják majd el. De ha a nemzetközi egyezmények, kötelezettségeink teljesítése, különösen fontos népgazdasági érdekek megóvása úgy kívánja, közvetlenül,esetleg utasítások formájában is beleszólhatnak a vállalat tevékenységébe — mondta befejezésül dr. Szabó Tibor. Méry György LEGYEN VENDÉGÜNK AZ pálmakertjében (IX„ Napfény utca 1.) MINDEN PÉNTEK, SZOMBAT. VASÁRNAP ESTE 8 órától látványos ÚJ VARIETÉMŰSORRAL Fagylaltkülönlegességek! — Kitűnő konyha! Műsor után tánc! Megközelíthető: 3S-es és S1-es autóbusszal DÉL-PESTI VENDÉGLÁTÓITAZÓ VÁLLALAT Alkalmas-e a választott pályára ? Korábbi megfigyelések szerint az első évfolyamról kimaradó egyetemi és főiskolai hallgatók mintegy 40— 50 százaléka betegség miatt hagyja abba tanulmányait. A végzett hallgatók munkába állításával kapcsolatos alkalmassági vizsgálatok is azt mutatják, hogy egyes diplomások egészségüknek, alkatuknak, fizikumuknak meg nem felelő pályát választottak, egészségileg alkalmatlanok bizonyos munkakörök betöltésére. Az idén országszerte mintegy 35 500 fiatal egészségi állapotát vizsgálták meg az illetékes orvosok, és a pályaalkalmassági szempontok alapján nyilvánították őket alkalmasnak vagy alkalmatlannak. „Urbanizálódnak“ a madarak A Fejér megyei ornitológusok megfigyelései szerint a városlakó madarak egyre inkább „urbanizálódnak”. Székesfehérvárott például a Pannónia Áruház és a Totózó egész éjjel világító neonreklámjai közé telepedett néhány balkáni gerlepár, az Engels Frigyes utcában pedig valóságos lámpalakó verébkolónia alakult ki. Több száz verébcsalád „bérli” az ostornyeleket. A megváltozott „lakásviszonyok” megszokott életrendüket is felbolygatták: rátértek az éjszakai táplálkozásra. A fényre odasereglő rovarok ugyanis bőséges zsákmányszerzési lehetőséget jelentenek számukra. MENTIK A FÁKAT A főváros egyik legszebb sétánya a Gorkij fasor. 80— 100 éves gesztenyefáit — mint már jelentettük — kikezdte az idő. Korhadnak, odvasodnak. A Fővárosi Kertészeti Vállalat tíztagú brigádja most azon fáradozik, hogy megmentse a fákat és 15—30 évvel meghosszabbítsa életüket. A beteg részeket kikaparják, megtisztítják, fertőtlenítik, utána pedig betonnal betömik a sebeket. A Föld hívja Achilles!... EA ELHALLGAT AZ ŰRHAJÓSOK RÁDIÓJA Még ebben az évszázadban elérkezik az a korszak, amikor több emberből álló expedíciók huzamosabb időt töltenek a Holdon, más űrhajósok a Mars bolygóról küldik híreiket, s megint más asztronauták közelítenek a Venus felé. S mert a messze távolba szakadt űrhajósokkal nem lehet állandó, kétoldalú rádiókapcsolatot tartani, most tudósok, rádiófizikusok keresik a megoldást: az állandó összeköttetés lehetőségét a bárhol tartózkodó űrhajókkal. Ha a Hold, a Föld és a Nap közelítően egy vonalban helyezkedik el, akkor a Földről nézve éppen teliholdat látunk. Ha a három égitest egy vonalban áll, akkor elsötétül a Hold, mert a Föld árnyékkúpjába kerül: holdfogyatkozás van. Ilyen esetekben a Holdon tartózkodó űrhajósok a Földet a Nap irányában látnák, s a Földről jövő rádióadásokat erősen zavarja majd a Nap. RÁDIÓLÁNC AZ ŰRBEN Hasonlóképpen kellemetlen, bár fordított a helyzet újholdkor: ekkor a Hold a Nap és a Föld között helyezkedik el, a Hold tőlünk láthatatlanná válikk, bizonyos esetekben a Földről ilyenkor napfogyatkozást figyelhetünk meg. Ebben az égi helyzetben a Holdról idesugárzott rádióadásokat zavarja majd a Nap. Szerencsére mindkét esetben lesz kerülőút: nem kell közvetlen Föld—Hold, illetve Hold—Föld összeköttetést teremteni, hanem mindkét fél a Föld körül keringő reléállomásokra, az Egyenlítő feletti, úgynevezett álló híradástechnikai holdakra irányítja adásait. Az adás útja tehát: Föld—reléállomás— Hold, vagy megfordítva: Hold—mesterséges hold— Föld. A több mesterséges hold közül mindig akad majd egy, amelynek olyan lesz a helyzete, hogy vele a Nap zavaró hatását kikerülhetik. 7,70 MILLIÓ KILOMÉTERRE Képzeljük el a következő esetet: egy Venus felé tartó űrhajó a Földről nézve éppen a Nap korongja elé kerül, s a Nap erős rádiózörejei miatt megszakad vele az összeköttetés. S még ennél súlyosabb eset is feltételezhető. Ilyen például, ha a Marson több mint egy évig kényszerűen tartózkodó — a bolygók mozgása miatt nem lehet azonnal visszatérni — űrhajósok hiába keresnék rádiójukkal a Földet, mert az éppen a Nap irányában, sőt, a Nap „mögött” helyezkedik el, vagy megfordítva: éppen a Mars válik láthatatlanná a Földről nézve. Ilyenkor megszakadna a kölcsönös rádiókapcsolat. A legutóbbi javaslatok szerint ebben az esetben nem mesterséges holdakkal, hanem mesterséges bolygókkal teremtik meg az összeköttetést. Képzeljünk el két — a Föld pályája mentén keringő — automata rádióállomást. Az egyik a Föld előtt, a másik pedig mögötte halad majd, mindegyik 60—60 fokra a Földtől Ez annyit jelentene, hogy mindkét automata állomás 150 kilométerre lenne a Földtől is, a Naptól is, és akárcsak a Föld 365 és negyed nap alatt kerülnék meg a Napot. MIT TANÍT AZ ÉGI MECHANIKA A fizika és az égi mechanika törvényeiből tudjuk mindkét mesterséges bolygó megtartaná pályáját a Földhöz és a Naphoz képest, mert helyük úgynevezett egyensúlyi pontban — tudományos néven: Lagrange-pontban — van a nagyobb égitestek között. Gyakorlati bizonyíték erre a kisbolygók ismert csoportja, a trójaiak, amelyeke az Iliász hőseiről neveztek el (Achilles, Patroklos, Hector Priamos stb.). Ezek mind háborítatlanul keringenek hatalmas Jupiter „árnyékában”, pontosan annak pályája mentén, egyesek a Jupiter előtt, mások mögötte haladnak, éppen 60—60 foknyira az óriásbolygótól. Az égi mechanika szabálya erre azt mondja: ha három test — például: a Nap, a Föld és a mesterséges bolygó — egy egyenlő oldalú háromszög egy-egy csúcsában helyezkedik el, akkor stabil helyzetben maradnak egymáshoz képest. Két trójai mesterséges bolygóval, mint reléállomással megoldható a hírközlés naprendszerben, akárhol is tartózkodik a mozgó űrhajó, vagy bárhol várakoznak az űrhajósok. A két úgynevezett librációs pontban levő reléállomással a kétoldalú összeköttetés során a Nap irányát mindig el lehet kerülni. Gauser Károly Az KBESZ tanácsai Sorozatunk mai témája egy nagyon fontos közlekedési szabály, a BALRA KANYARODÁS A balra kanyarodó jármű vezetője mindenkor hátrányosabb helyzetben van, mint a vele szemben egyenes irányban haladók. Járművével irányjelzés után köteles az úttest felező vonalához húzódni. A felezővonalhoz húzódás megkezdése előtt a vezető köteles biztosítani annak a járműnek zavartalan elhaladását is, amely mögötte már megkezdte az előzést. És ami még nagyon lényeges: nem akadályozhatja az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosok és az úttesten vele szemben egyenes irányban haladó (1) vagy jobbra bekanyarodó (1/a) járművek és a villamos forgalmát. Ezeken kívül a balra kanyarodónak (3) természetesen előnyt kell adnia a jobbról közeledő járműveknek (2) is. Nemzeti kincs — albérletben A KÖLTÖZÉS NEGYEDIK HATÁRIDEJE A könyvtárban dolgozó emberek óvják, védik, aggódva próbálják, amennyire, lehet a zsúfoltságot csökkenteni, rendszereznek, felmérnek, katalogizálnak, ugyanakkor vigyázniuk kell a könyvek és kéziratok „fizikai erőnlétére”. Nehéz munka ez, hiszen itt több száz éves kéziratokkal, ügyiratokkal, könyvekkel és kiadványokkal kell dolgozni. Ezért, amikor megszületett a határozat, hogy az Országos Széchényi Könyvtár felköltözik a Várba, hogy külön épületet terveznek új otthonként, mindannyian örültek. De mikor költöznek? Eddig már 3 határidő múlt el, a legújabb most: 1970. És hát eddig semmi sem változott. A Nemzeti Múzeum, benne az Országos Széchényi Könyvtár, azért lett szimbólummá, mert nemcsak Petőfit jelenti, nemcsak a magyar kultúrhistória és a képzőművészet fellegvára; talán valamennyi budapesti könyvtár közül legerőteljesebben és legmozgékonyabban, ez a könyvtár vállalja a legnagyobb részt egyebek között az új generáció tudományos képzéséből. A könyvtár most két problémával küzd. A helyhiány, a zsúfoltság hovatovább tűrhetetlen, másrészt ha majd felköltöznek a Várba, a megközelítés nehézségeivel kell számolni. Hogyan lehet majd felmenni? — Ez nem nyugtalanít bennünket — mondta Milhoffer Alajos, a szakszervezet titkára —, bár ez lenne a legnagyobb problémánk. A Dózsa-szobor felől két gyorsfelvonó viszi majd a könyvtár látogatóit is a Várba, és ha igaz, talán ingyen. Azért kell ezt a kérdést minden felelős szervnek nagyon komolyan kezelni, mert ez a könyvtár — hiszen nem véletlenül kapta a Nemzeti Könyvtár nevet — az ország művelődésének, a szakemberek képzésének egyik góca. S most az a helyzet, hogy kénytelenek a folyóirat- és könyvállomány egy részét hely hiányában — „albérletbe” — Keszthelyre és Kiscellre költöztetni. És a könyvtár vezetői fájlalják legjobban, hogy ez az anyag egyelőre hozzáférhetetlenné válik. G. E. Közismert: a Nemzeti Múzeum épülete magában foglalja a muzeális anyagot, és a Széchényi KSfirtár óriási könyvtáróáogát. Pontosan-a bánt nem magában foglalja, hanem együtt szoronganak. E könyvtár kultúr- és pénzértékben szinte felmérhetetlen gyűjteménnyel rendelkezik. Tulajdonképpen már évtizedek óta „szorítja a csizma”.