Esti Hírlap, 1969. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1969-05-02 / 100. szám
BÖZSI ÉS A TÖBBIEK • Valószínűleg ama ritka pillanatoknak vagyunk tanúi, amikor egy beláthatatlan hosszúságú tv-sorozat születik, méghozzá a Tv Szabó családja. Pontosabban szólva: Bartha családja, vagy ha egész pontosak akarunk lenni, Bözsi családja: azért jó a cím, mert valójában Bözsiről és a többiekről van szó. Pongrácz Zsuzsa forgatókönyve, Keleti Márton rendezése rendelkezik mindazokkal az előnyös tulajdonságokkal, amelyek a rádió népszerű Szabó családjának vonzerejét is adják: valódi aktualitás, olyan kontaktus a hétköznapokkal, hogy minden néző az adas valamilyen mozzanatában feltétlenül magára, vagy a környezetére ismer Tegyük még hozzá: e tvfdm. két olyan tulajdonságai, amelyekkel a Szabó csodád nem rendelkezik: kedves irónia, amellyel Bözsit és a többieket az alkotók körülveszik, a másik pedig Ruttkay Éva színésznői készséget, amelyek oly vonzóvá, valóban a legrokonszenvesebb mai asszonytípus megtestesítőjévé teszik Bartha Vilmosáé , Bözsit. Ebben a második Bözsifimben egyébként a vendéglátás fonalára fűzve viszontláthattuk Pongrácz Zsuzsa nagy sikerű tárcáit, amelyek közül nem egy éppen az Esti Hirlesp hasábjain jelent meg. Talán ha vitatkozni kellene a produkció egészével, éppen itt kellene szóvá tenni, hogy amíg egyik-másik — korábban írásos — anyag kitűnően illeszkedett a történet egészébe — például a libavasárlás, vagy a „nehéz korban van a gyerek" histónia , addig néhány másik betét, például a Latabár Kálmán megformálta szerény öregúr esete, vagy az ajándékvásárlás és cserebere önmagában kedves és a meg képi megformálásban is rokonszenves története túlságosan megterheli a filmet, s az egészet valamivel hosszabbra nyújtja, mint amennyi Bözsiből és a többiekből egyvégtében jó kedéllyel fogyasztható. Vann még egy érdekes problémája ennek a születőben levő Tv-Bartha családnak: ez a környezet értelmiségiek, tisztviselők, hivatalnokok világa, jóllehet számtalan pontján érintkezik azzal a vitággal, amit “ Szabó család képvisel — Kaló Flórián mintha csak Horváth Tivadar rádióbeli mása lenne — mégis csak más világ, kissé túl „kifényesített” környezet, amely retteg akadálya lehet anhno, százezrek annyira napi politikai és társadalmi életük kibeszélési fórumának tekinthetnék, mint a népszerű Szabó famíliát Hamarosan elválik. Úgy tudjuk, készül a Bözsi és a többiek harmadik része. — bel — D SASDI SÁNDOR A sárga bohóc című új könyvén dolgozik. A regény, amely városi környezetben játszódik, öregek és fiatalok nézeteinek összeütközését ábrázolja. A kötet a Szépirodalmi Kiadónál jelenik meg. Arthur Miller: Alku A VÍGSZÍNHÁZ BEMUTATÓJA Horatius szerint 9 évig kell őrizni, érlelni, csiszolgatni egy kéziratot. Arthur Miller 9 évig — egy filmforgatókönyv kivételével (Kallódó emberek) — egyetlen sort sem írt, legalábbis nem publikált. Csak nősült (Monroe), elvált, magányát őrizte, tehetségét érlelte, bölcsességét növelte, s az életét gondolta végig 1955 és 64 között, kilenc éven át. De nem égett ki ezalatt, hanem megújult. Mondandója nem elapadt, hanem gazdagodott. Az Alku két testvér drámája, két olyan fivéré, aki tulajdonképpenugyanannak a fickónak két fele”. Ma ötvenévesek, közrendőr az egyik, gazdag és sikeres sebész a másik. De Victor, aki tehetséges természettudós lehetett volna, azért maradt piti kisember csupán, mert gazdag bankár apjuk tönkrement az 1929-es gazdasági válságban, s rá maradt az apa eltartásának vezetékesen nehéz gondja. Közben fivére, Walter, a családdal nem törődve, kiverekedte magának az élettől a diplomátát, a gazdagságot, a társadalmi rangot, a sikert. A képlet oly egyszerű lenne: az egyik fiú feláldozta önmagát az apáért, a másik feláldozott mindenkit önmagáért. Az élet azonban csak a romantikusoknál ilyen fekete-fehér, csak a giccsíróknál ilyen melodramatikus. Miller ennél sokkal nagyobb író és bölcsebb ember. Ő megmutatja, hogy bármilyenek és akármennyit számítanak is a körülmények, az emberek azért önmaguk is felelősek sorsukért. S fő gyengeségük, hogy nemcsak mindenki másnak, de önmaguknak is hazudnak. Walter csak azzal az öncsalással tudja elviselni és igazolni gonosz ridegségét, hogy apjuknak annak idején maradt még pénze, értéke, Victor tanulhatott volna tovább, ha igazán akarja. Victor pedig azzal áltatja magát, hogy ő tartotta életben apját, ő őrizte meg emberi méltóságának maradványait, ez volt a szükségszerű ára annak, hogy belőle, Victorból, neki lett semmi. S egy kicsit tulajdonképpen mindkettőjüknek igaza van,teljességgel egyikük sem hibáztatható. Merci, úgymond Miller: „A világban, ahogyan az ma működik, mindkét testvér tulajdonságára szükség van”. Azért percig se higgyük, hogy az író csakugyan így érez, s valóban nem foglal állást egyik testvér mellett sem. Miller szíve Victorhoz húz. Fent idézett szavaiban az ,.ahogyan az ma működik” mellékmondatán van a hangsúly, egyszersmind bizonyítva az Alkuval, miként egész életművével, hogy szerinte rosszul működik. Az is félreérthetetlen, hogy a kapitalista világról van szó, ahol egy nagy gazdasági válság jómódú családok százezreit képes egyik napról a másikra koldusbotra juttatni, további milliókat tud éveken át munkanélküli páriává alázni. Miller a példa rá, hogy nem kell kommunistának lenni ahhoz, hogy az ember tagadja a kapitalizmust, a pénz mindenhatóságán alapuló berendezkedést. Erről szól Miller egész életműve, erről szól tisztán, nemes költészettel az Alku is. Kapás Dezső szép előadást rendezett. Tomanek Nándor nem döngőléptű, csillogó szemű pozitív hős, és Szakáts Miklós sem elvetemült lelkű, pisztolyvégre kívánkozó, talpig gonosz intrikus, hanem mindketten egy egész, érzelmi és gondolati árnyalatokban gazdag, bonyolult emberi életet játszanak el — kitűnően. Méltó társuk Bánki Zsuzsa, Victor feleségének megjelenítésében, Drégely László találó díszletében, Vajda Miklós milleri színvonalú magyar szövegével Bánki, Tomanek és Szakáts úgy él és mozog, mintha világéletében Esther Franz, Victor Franz és Walter Franz lett volna. Az előadás kimagasló élményét Básti Lajos nyújtja, egy 89 éves bútorbecsüs szerepében. Évtizedek több tucatnyi első rangú Básti-alakítását felidézve, is ki merjük mondani: ez pályafutásának legjobb munkája. Szív, ész, ravaszság, naivság, matuzsálemi bölcsesség és örökifjú élniakarás, hatezer éves üldöztetés és elpusztíthatatlan energia a zsigereiben, kicsinyesség és nagyvonalúság, szelídség és szigor, szomorúság és jókedv, s így sorolhatnak jellemvonásait és tulajdonságait a végtelenségig, mert ebből a színészi megformálásból éppúgy kicsap az emberi teljesség, mint ahogy magában a darabban, ebben a csodálatosan szép alkotásban is benne van az egész élet. Barabás Tamás Mireille Mathieu, a Piaf utódjaként emlegetett népszerű fiatal francia énekesnő brüsszeli látogatása alkalmából a belga Vöröskereszt intézetében vért adott. □ A KÉPCSARNOK ÉS A TELEVÍZIÓ képzőművészeti rovata közös rendezésében Ligeti Erika szobrászművész kiállítása nyílik a Derkovits Teremben (Lenin krt. 63.), ma délután 5 órakor. A kiállítást Szabó Iván Munkácsy-díjas szobrászművész nyitja meg. A televízió Tvgalériája címen, május 8- án, csütörtökön 21 óra 40- től 22.20 óráig számol be egyenes adásban a kiállításról. A Tv-galéria szerkesztője Papp Gábor, műsorvezető Rapcsányi László, műtörténész Rozgonyi Iván. □ AZ ÁLLAMI DÉRYNÉ SZÍNHÁZ pénteken este mutatja be Kulich Gyula téri színházában Tamási Áron Énekes madarát. A népi játékot Kertész László főrendező állította színpadra. Szereplői: Jurik Júlia, Fáy Györgyi, Szűcs Ildikó, J-Hajdú Endre, Siménfalvy Lajos, Cyukár Tibor, Sárosi Margit, Fehér Tibor és K. Nagy László. Színpadkép: Sostarics Zsuzsa, jelmeztervező: Rimanóczy Yvonne. Válaszolnak az együttesek Keddi számunkban közöltük Bánki Lászlóval, a tévé szerkesztőjével készített interjúnkat, amelyben többek közt elmondta: úgy hallotta, hogy néhány vezető beategyüttes nem nevezett be az idei fesztiválra. ígéretünkhöz híven megkérdeztük a két legnépszerűbb együttest, az Illés- és az Omega-zenekart: miért nem indulnak a táncdalfesztiválon? ILLÉSÉK — Már két évvel ezelőtt elmondtuk, hogy azért nem veszünk részt, mert úgy érezzük, a mi műfajunk teljesen más, mint a fesztivál alaphangja. Mivel voltak, akik azt mondták: „félünk” indulni, tavaly beneveztünk és nagyon nagy örömünkre szolgált a közönségsiker mellett a Rádió és Televízió elismerése, díja is. Két év előtti véleményünk azonban nem változott. — A Rádió és Televízió a táncdalfesztiválon kívül évente még két nagy seregszemlét tart, a Slágerkupát és a Made in Hungaryt. E három verseny egyikébe sem fér be a beatzene. Jó volna legalább egyszer egy évben a beatzenekarok seregszemléjét is megtartani, ahol egymással mérnénk össze erőnket, ha nem is versenyszerűen. Úgy hisszük, ezzel a Rádió és Televízió is jobban megtalálná közönségét, a tizenévesek körében. gek, látványos és drága előkészítés. Ma már a magyar beatzenekarok között is számos érdekes és eltérő stílusirányzat virágzik, jó volna nekünk is és a közönségnek is, ha együtt bemutatkozhatnánk. Versenyre sem lenne szükség, ez csak egymás ellen hangolja az egyébként jól megférő zenészeket. Évi három táncdalseregszemle: sok, kifárasztja a zeneszerzőket, kifárasztja a közönséget. Ebből a háromból egyet igazán nekünk adhatnának .. .! (f. f.) OMEGÁÉK — Valóban, mi sem neveztünk be az idei fesztiválra. — Mi is úgy véljük, jó lenne egy olyan fesztivál, amelyen csak a beatzenekarok vesznek részt. Nem kellenének nagy külsőség KÁROLYI-KERT, KISCELL... Szabadtéri muzsika Az időjárás jóvoltából elképzelhető közelségbe kerültek a szabadtéri programok, a nyári hangversenyek. Mint az Országos Filharmóniától megtudtuk, idén nyáron is változatos és népszerű koncertprogram várja a közönséget a Károlyi-kerti és a kiscelli szabadtéri koncertterem fái alatt. A Károlyi-kertben négy bérletsorozatot hirdetnek. Június 26-án Mozart-est lesz, július 3-án Honegger Jeanne d’Arc oratóriuma hangzik el, július 10-én egy Penderecki, Mozart és Beethoven műveiből összeállított koncertet vezényel Henryk Czyz. Kovács Dénes közreműködésével, s egy másik vendégművész, H. Czerny Stefanska lép fel a július 17-én rendezendő Mendelssohn-, Chopin-, Frank-esten — az A-sorozat keretében. A B-bérlet első eseménye Beethoven C-dúr zongoraversenye és IX. szimfóniája Massimo Freccia vezényletével, Idil Biret és a Budapesti Kórus közreműködésével július 28-án. Július 14-én Kodály Psalmusát és Liszt Esztergomi miséjét vezényli Lukács Miklós a Budapesti Kórussal. Egy Dvorak- és egy Brahms-est egészíti ki a B- sorozat programját. A C- bérletben elsőként egy Csajkovszkij-estre kerül sor július 31-én, majd egy orosz klasszikus muzsikából összeállított hangverseny, Verdi Requimje és egy Mendelssohn-est szerepel a programon, az utóbbin Ruggiero Ricci adja elő a hegedűversenyt. Szép kamarazene-esteket ígér a Kiscelli park programja. A két 4—4 hangversenyből álló sorozatban a Magyar Kamarazenekar, a Magyar Állami Hangversenyzenekar, a Pro Musica és a Liszt Ferenc Kamarazenekar működik közre. A sorozat szerzői: Händel, Vivaldi, Bartók, Bach, Tartini, Corelli, Britten, Purcell, Pergolesi, valamint Farkas Ferenc, Sárai Tibor és Sugár Rezső. Felára vokban • Az öröm? Néhány pohár sör. A szórakozás? Minél több találat a céllövöldében. Kapcsolat a világgal? A bűnügyi krónikák az újságban, a tévéből a krimifim. És a vágy? Kis családi ház, virágoskerttel — idill. Jól ismert életformák; a valóságból, az irodalomból és a szociográfiából évtizedek óta nyugtalanítóan emelkedik ki ez a réteg, amelyiknek fiait Félárnyék című riportműsorában legutóbb a rádió is megszólaltatta. A mikrofon előtt tizenévesek beszéltek — legalábbis életkoruk szerint tizenévesek. Világlátásuk, vegetatív létezésük azonban egy elöregedett, az idő sodrának partjain maradó, anakronisztikus életformáé. Nemrég kerültek ki az általános iskola padjaiból, a kérdésre azonban, mikor élt Hitler, 1848-at válaszolják, Vietnamot Dél-Európába helyezik, s ez még a kisebbik baj. Érdeklődés, kíváncsiság sincs bennük a világ elmúlt, jövendő, sőt, jelen dolgai iránt. Az élet elején járnak, s szellemük máris iszaposodik, lelkük zsibbadtan megül a generációkon át öröklött lumpenproletár igénytelenségében. Élnek, helyesebben: léteznek, de a félárnyékban. A napi türelmetlenségek, megfáradások és idegességek közben az ilyen és az ehhez hasonló műsorok adnak új meg új energiát ahhoz, el ne bóbiskoljon lelkiismeretünk! Ezek a szondák figyelmeztetnek arra, hogy az egyre kedvezőbb képet rajzoló népművelési, közoktatásügyi és egyéb statisztikáink mellett még igen göröngyös utakat kell megjárnunk a száz százalékig. (nóti) Hatszázezer néző Egy hónappal ezelőtt mutatták be a magyar—amerikai koprodukcióban készült Pál utcai fiúk című filmet. Az idegen nyelvű Oscar-díj listáján szereplő műről a legnagyobb példányszámú amerikai mozilap, a Variety márciusi számában írtak kritikát. A magyar közönség nagy érdeklődéssel fogadta a filmet, nézőinek száma egyetlen hónap alatt elérte a hatszázezret.