Esti Hírlap, 1969. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1969-05-02 / 100. szám

BÖZSI ÉS A TÖBBIEK • Valószínűleg ama rit­ka pillanatoknak vagyunk tanúi, amikor egy belátha­tatlan hosszúságú tv-soro­­zat születik, méghozzá a Tv Szabó családja. Pontosab­­ban szólva: Barth­a család­­ja, vagy ha egész pontosak akarunk lenni, Bözsi csa­ládja: azért jó a cím, mert valójában Bözsiről és a többiekről van szó. Pong­rá­cz Zsuzsa forgató­­könyve, Keleti Márton ren­dezése rendelkezik mind­azokkal az előnyös tulaj­donságokkal, amelyek a rá­dió népszerű Szabó család­jának vonzerejét is adják: valódi aktualitás, olyan kontaktus a hétköznapok­kal, hogy minden néző az adas valamilyen mozzana­tában feltétlenül magára, vagy a környezetére ismer Tegyük még hozzá: e tv­­fdm. két olyan tulajdonsá­gai, amelyekkel a Szabó csodád nem rendelkezik: kedves irónia, amellyel Bö­zsit és a többieket az alko­tók körülveszik, a másik pedig Ruttkay Éva színész­női készséget, amelyek oly vonzóvá, valóban a legro­konszenvesebb mai asszony­­típus megtestesítőjévé te­szik Bartha Vilmosáé , Bözsit. Ebben a második Bözsi­­fimben egyébként a ven­déglátás fonalára fűzve vi­szontláthattuk Pongrácz Zsuzsa nagy sikerű tárcáit, amelyek közül nem egy ép­pen az Esti Hirlesp hasáb­jain jelent meg. Talán ha vitatkozni kellene a pro­dukció egészével, éppen itt kellene szóvá tenni, hogy amíg egyik-másik — koráb­ban írásos — anyag kitű­nően illeszkedett a történet egészébe — például a liba­­vasárlás, vagy a „nehéz korban van a gyerek" histó­­­­ni­­a , addig néhány má­­sik betét, például a Latabár Kálmán megformálta sze­­rény öregúr esete, vagy az ajándékvásárlás és csere­bere önmagában kedves és a meg képi megformálásban is rokonszenves története túlságosan megterheli a fil­met, s az egészet valamivel hosszabbra nyújtja, mint amenn­yi Bözsiből és a töb­­biekből egyvégtében jó ke­déllyel fogyasztható. Vann még egy érdekes problémája ennek a születő­ben levő Tv-Bartha család­nak: ez a környezet értel­miségiek, tisztviselők, hi­vatalnokok világa, jóllehet számtalan pontján érint­kezik azzal a vitággal, amit “ Szabó család képvisel — Kaló Flórián mintha csak Horváth Tivadar rádióbeli mása lenne — mégis csak m­ás világ, kissé túl „kifé­nyesített” környezet, amely retteg akadálya lehet an­­hno, százezrek annyira napi politikai és társadalmi életük kibeszélési fórumá­nak tekinthetnék, mint a népszerű Szabó famíliát Hamarosan elválik. Úgy tudjuk, készül a Bözsi és a többiek harmadik része. — bel — D SASDI SÁNDOR A sárga bohóc című új köny­vén dolgozik. A regény, amely városi környezetben játszódik, öregek és fiatalok nézeteinek összeütközését ábrázolja. A kötet a Szép­­irodalmi Kiadónál jelenik meg. Arthur Miller: Alku A VÍGSZÍNHÁZ BEMUTATÓJA Horatius szerint 9 évig kell őrizni, érlelni, csiszol­­gatni egy kéziratot. Arthur Miller 9 évig — egy film­forgatókönyv kivételével (Kallódó emberek) — egyetlen sort sem írt, leg­alábbis nem publikált. Csak nősült (Monroe), el­vált, magányát őrizte, te­hetségét érlelte, bölcsessé­gét növelte, s az életét gondolta végig 1955 és 64 között, kilenc éven át. De nem égett ki ezalatt, ha­nem megújult. Mondandó­ja nem elapadt, hanem gazdagodott. Az Alku két testvér drá­mája, két olyan fivéré, aki tulajdonképpen­­ugyanan­nak a fickónak két fele”. Ma ötvenévesek, közrend­őr az egyik, gazdag és si­keres sebész a másik. De Victor, aki tehetséges ter­mészettudós lehetett volna, azért maradt piti kisember csupán, mert gazdag ban­kár apjuk tönkrement az 1929-es gazdasági válság­ban, s rá maradt az apa eltartásának vezet­­ékesen nehéz gondja. Közben fi­vére, Walter, a családdal nem törődve, kiverekedte magának az élettől a dip­­lomátát, a gazdagságot, a tár­sadalmi rangot, a sikert. A képlet oly egyszerű lenne: az egyik fiú felál­dozta önmagát az apáért, a másik feláldozott minden­kit önmagáért. Az élet azonban csak a romanti­kusoknál ilyen fekete-fe­hér, csak a giccsíróknál ilyen melodramatikus. Mil­ler ennél sokkal nagyobb író és bölcsebb ember. Ő megmutatja, hogy bármi­lyenek és akármennyit szá­mítanak is a körülmények, az emberek azért önma­guk is felelősek sorsukért. S fő gyengeségük, hogy nemcsak mindenki más­nak, de önmaguknak is ha­zudnak. Walter csak azzal az ön­csalással tudja elviselni és igazolni gonosz ridegségét, hogy apjuknak annak ide­jén maradt még pénze, ér­téke, Victor tanulhatott volna tovább, ha igazán akarja. Victor pedig azzal áltatja magát, hogy ő tar­totta életben apját, ő őrizte meg emberi méltóságának maradványait, ez volt a szükségszerű ára annak, hogy belőle, Victorból, neki lett semmi. S egy kicsit tulajdonkép­pen mindkettőjüknek iga­za van,­­teljességgel egyi­kük sem hibáztatható. Merci, úgymond Miller: „A világban, ahogyan az ma működik, mindkét testvér tulajdonságára szükség van”. Azért percig se higgyük, hogy az író csakugyan így érez, s valóban nem foglal állást egyik testvér mel­lett sem. Miller szíve Vic­­torhoz húz. Fent idézett szavaiban az ,.ahogyan az ma működik” mellékmon­datán van a hangsúly, egyszersmind bizonyítva az Alkuval, miként egész életművével, hogy szerin­te rosszul működik. Az­ is félreérthetetlen, hogy a kapitalista világról van szó, ahol egy nagy gazdasági válság jómódú családok százezreit képes egyik napról a másikra koldusbotra juttatni, to­vábbi milliókat tud éveken át munkanélküli páriává alázni. Miller a példa rá, hogy nem kell kommunis­tának lenni ahhoz, hogy az ember tagadja a kapitaliz­must, a pénz mindenható­ságán alapuló berendezke­dést. Erről szól Miller egész életműve, erről szól tisztán, nemes költészettel az Alku is. Kapás Dezső szép elő­adást rendezett. Tomanek Nándor nem döngőléptű, csillogó szemű pozitív hős, és Szakáts Miklós sem el­vetemült lelkű, pisztoly­végre kívánkozó, talpig gonosz intrikus, hanem mindketten egy egész, ér­zelmi és gondolati árnya­latokban gazdag, bonyo­lult emberi életet játsza­nak el — kitűnően. Méltó társuk Bánki Zsuzsa, Vic­tor feleségének megjelení­tésében, Drégely László találó díszletében, Vajda Miklós milleri színvonalú magyar szövegével Bánki, Tomanek és Szakáts úgy él és mozog, mintha világ­­életében Esther Franz, Vic­tor Franz és Walter Franz lett volna. Az előadás kimagasló él­ményét Básti Lajos nyújt­ja, egy 89 éves bútorbe­csüs szerepében. Évtizedek több tucatnyi első rangú Básti-alakítását felidézve, is ki merjük mondani: ez pályafutásának legjobb munkája. Szív, ész, ravasz­ság, naivság, matuzsálemi bölcsesség és örökifjú él­­niakarás, hatezer éves ül­döztetés és elpusztíthatat­lan energia a zsigereiben, kicsinyesség és nagyvona­lúság, szelídség és szigor, szomorúság és jókedv, s így sorolhatnak jellemvonásait és tulajdonságait a végte­lenségig, mert ebből a szí­nészi megformálásból épp­úgy kicsap az emberi tel­jesség, mint ahogy magá­ban a darabban, ebben a csodálatosan szép alkotás­ban is benne van az egész élet. Barabás Tamás Mireille Mathieu, a Piaf utódjaként emlegetett népszerű fiatal francia énekesnő brüsszeli látogatása alkalmából a belga Vöröskereszt intézetében vért adott. □ A KÉPCSARNOK ÉS A TELEVÍZIÓ képzőmű­vészeti rovata közös ren­dezésében Ligeti Erika szobrászművész kiállítása nyílik a Derkovits Terem­ben (Lenin krt. 63.), ma délután 5 órakor. A kiállí­tást Szabó Iván Munká­­csy-díjas szobrászművész nyitja meg. A televízió Tv­­galériája címen, május 8- án, csütörtökön 21 óra 40- től 22.20 óráig számol be egyenes adásban a kiállí­tásról. A Tv-galéria szer­kesztője Papp Gábor, mű­sorvezető Rapcsányi Lász­ló, műtörténész Rozgonyi Iván. □ AZ ÁLLAMI DÉRYNÉ SZÍNHÁZ pénteken este mutatja be Kulich Gyula téri színházában Tamási Áron Énekes madarát. A népi játékot Kertész László főrendező állította színpad­ra. Szereplői: Jurik Júlia, Fáy Györgyi, Szűcs Ildikó, J-Hajdú Endre, Siménfalvy Lajos, Cyukár Tibor, Sárosi Margit, Fehér Tibor és K. Nagy László. Színpadkép: Sostarics Zsuzsa, jelmezter­vező: Rimanóczy Yvonne. Válaszolnak az együttesek Keddi számunkban kö­zöltük Bánki Lászlóval, a tévé szerkesztőjével készí­tett interjúnkat, amelyben többek közt elmondta: úgy hallotta, hogy néhány ve­zető beategyüttes nem ne­vezett be az idei feszti­válra. ígéretünkhöz híven megkérdeztük a két leg­népszerűbb együttest, az Illés- és az Omega-zene­kart: miért nem indulnak a táncdalfesztiválon? ILLÉSÉK — Már két évvel ezelőtt elmondtuk, hogy azért nem veszünk részt, mert úgy érezzük, a mi műfajunk teljesen más, mint a fesz­tivál alaphangja. Mivel voltak, akik azt mondták: „félünk” indulni, tavaly beneveztünk és nagyon nagy örömünkre szolgált a közönségsiker­ mellett a Rádió és Televízió elisme­rése, díja is. Két év előtti véleményünk azonban nem változott. — A Rádió és Televízió a táncdalfesztiválon kívül évente még két nagy se­regszemlét tart, a Sláger­­kupát és a Made in Hun­­garyt. E három verseny egyikébe sem fér be a beatzene. Jó volna legalább egyszer egy évben a beat­zenekarok seregszemléjét is megtartani, ahol egy­mással mérnénk össze erőnket, ha nem is ver­senyszerűen. Úgy hisszük, ezzel a Rádió és Televízió is jobban megtalálná kö­zönségét, a tizenévesek körében. gek, látványos és drága előkészítés. Ma már a ma­gyar beatzenekarok között is számos érdekes és el­térő stílusirányzat virág­zik, jó volna nekünk is és a közönségnek is, ha együtt bemutatkozhatnánk. Versenyre sem lenne szük­ség, ez csak egymás ellen hangolja az egyébként jól megférő zenészeket. Évi három táncdalseregszemle: sok, kifárasztja a zeneszer­zőket, kifárasztja a közön­séget. Ebből a háromból egyet igazán nekünk ad­hatnának .. .! (f. f.) OMEGÁÉK — Valóban, mi sem ne­veztünk be az idei feszti­válra. — Mi is úgy véljük, jó lenne egy olyan fesztivál, amelyen csak a beatzene­karok vesznek részt. Nem kellenének nagy külsőség KÁROLYI-KERT, KISCELL... Szabadtéri muzsika Az időjárás jóvoltából el­képzelhető közelségbe ke­rültek a szabadtéri progra­mok, a nyári hangverse­nyek. Mint az Országos Fil­harmóniától megtudtuk, idén nyáron is változatos és népszerű koncertprogram várja a közönséget a Káro­lyi-kerti és a kiscelli sza­badtéri koncertterem fái alatt. A Károlyi-kertben négy bérletsorozatot hirdetnek. Június 26-án Mozart-est lesz, július 3-án Honegger Jeanne d’Arc oratóriuma hangzik el, július 10-én egy Penderecki, Mozart és Beethoven műveiből össze­állított koncertet vezényel Henryk Czyz. Kovács Dénes közreműködésével, s egy másik vendégművész, H. Czerny Stefanska lép fel a július 17-én rendezendő Mendelssohn-, Chopin-, Frank-esten — az A-sorozat keretében. A B-bérlet első eseménye Beethoven C-dúr zongoraversenye és IX. szimfóniája Massimo Frec­­cia vezényletével, Idil Biret és a Budapesti Kórus köz­reműködésével július 28-án. Július 14-én Kodály Psal­­musát és Liszt Esztergomi miséjét vezényli Lukács Miklós a Budapesti Kórus­sal. Egy Dvorak- és egy Brahms-est egészíti ki a B- sorozat programját. A C- bérletben elsőként egy Csajkovszkij-estre kerül sor július 31-én, majd egy orosz klasszikus muzsikából összeállított hangverseny, Verdi Requimje és egy Mendelssohn-est szerepel a programon, az utóbbin Rug­giero Ricci adja elő a he­gedűversenyt. Szép kamarazene-esteket ígér a Kiscelli park prog­ramja. A két 4—4 hangver­senyből álló sorozatban a Magyar Kamarazenekar, a Magyar Állami Hangver­senyzenekar, a Pro Musica és a Liszt Ferenc Kamara­­zenekar működik közre. A sorozat szerzői: Händel, Vi­valdi, Bartók, Bach, Tarti­ni, Corelli, Britten, Purcell, Pergolesi, valamint Farkas Ferenc, Sárai Tibor és Su­gár Rezső. Felára vokban •­ Az öröm? Néhány pohár sör. A szórakozás? Minél több találat a céllövöldé­ben. Kapcsolat a világgal? A bűnügyi krónikák az új­ságban, a tévéből a krimi­­fim. És a vágy? Kis családi ház, virágoskerttel — idill. Jól ismert életformák; a valóságból, az irodalomból és a szociográfiából évtize­dek óta nyugtalanítóan emelkedik ki ez a réteg, amelyiknek fiait Félárnyék című riportm­űsorában leg­utóbb a rádió is megszólal­tatta. A mikrofon előtt ti­zenévesek beszéltek — leg­alábbis életkoruk szerint ti­zenévesek. Világlátásuk, ve­getatív létezésük azonban egy elöregedett, az idő sod­rának partjain maradó, anakronisztikus életformáé. Nemrég kerültek ki az álta­lános iskola padjaiból, a kérdésre azonban, mikor élt Hitler,­ 1848-at válaszolják, Vietnamot Dél-Európába helyezik, s ez még a ki­sebbik baj. Érdeklődés, kí­váncsiság sincs bennük a világ elmúlt, jövendő, sőt, jelen dolgai iránt. Az élet elején járnak, s szellemük máris iszaposodik, lelkük zsibbadtan megül a generá­ciókon át öröklött lumpen­­proletár igénytelenségében. Élnek, helyesebben: létez­nek, de a félárnyékban. A napi türelmetlenségek, meg­­fáradások és idegességek közben az ilyen és az eh­hez hasonló műsorok adnak új meg új energiát ahhoz, el ne bóbiskoljon lelkiisme­retünk! Ezek a szondák fi­gyelmeztetnek arra, hogy az egyre kedvezőbb képet rajzoló népművelési, közok­tatásügyi és egyéb statisz­tikáink mellett még igen göröngyös utakat kell meg­járnunk a száz százalékig. (nóti) Hatszázezer néző Egy hónappal ezelőtt mu­tatták be a magyar—ame­rikai koprodukcióban ké­szült Pál utcai fiúk című filmet. Az idegen nyelvű Oscar-díj listáján szereplő műről a legnagyobb pél­dányszámú amerikai mozi­­lap, a Variety márciusi szá­mában írtak kritikát. A ma­gyar közönség nagy érdek­lődéssel fogadta a filmet, nézőinek száma egyetlen hónap alatt elérte a hat­százezret.

Next