Esti Hírlap, 1969. június (14. évfolyam, 126-150. szám)
1969-06-02 / 126. szám
Kedvezményes hitel a saját erőből költözőknek Felülvizsgálták az üzemek kitelepítését Meg kell gyorsítani az ütemet Ismét napirendre került egy igen bonyolult, gondos mérlegelést és nagy anyagi ráfordítást kívánó téma. A Budapesti Pártbizottság még 1965 decemberében tüzetesen megvizsgálta egyes üzemek kitelepítésének tapasztalatait. A vitában elhangzott észrevételek alapján javaslattal fordultak a Gazdasági Bizottsághoz: a korábbi határozatot módosítsák a reális fővárosi helyzetnek megfelelően. Ugyanakkor arról is határozott a pártbizottság, hogy az új GB-döntés végrehajtását szigorúan meg kell követelni az illetékesektől, s a kitelepítés meggyorsításáért az erre szánt anyagi eszközöket csak koncentráltan szabad felhasználni. Mi történt azóta? — erről érdeklődtünk most a Budapesti Pártbizottság gazdaságpolitikai osztályán. — Amint arról a pártvégrehajtó bizottság legutóbbi ülésén beszámoltunk — hangzott a válasz —, megállapítottuk, hogy a terv szerint 1966—70-ben mintegy 45 ezer embert foglalkoztató 240 üzem kitelepítéséhez 3,5 milliárd forintra lenne szükség. Ezt a programot 1968-ban valóságos pénzügyi lehetőségek ismeretében felül kellett vizsgálni, az ütemet a realitásnak megfelelően lassítani. A későbbi GB-határozat húszezer dolgozót alkalmazó 140 üzem kitelepítését, illetve megszüntetését írta elő 1971 végéig. Sajnos, 1988-ban csak 14 üzemet telepítettek ki, bár a terv erre az esztendőre 32 üzem elköltözésével számolt. — Mi az oka ennek? — A valóságos beruházási igény jóval magasabb az előre becsültnél. A Gazdasági Bizottság 1968—70-re például évente százmillió forint kitelepítési és 200 millió forint iparfejlesztési támogatást hagyott jóvá, de tavaly ennek csak mintegy ötven százalékát volt szabad felhasználni. Nem elég a rendelkezésre álló kedvezményes hitel, nincs megfelelő tervezési és kivitelezési kapacitás. Előfordul, hogy a vállalatok, illetve a fogadó megyék túlzott követeléseket támasztanak egymással szemben, s az is bizonyos, hogy a vállalatok anyagilag nem eléggé érdekeltek a kitelepítés végrehajtásában. — Egyéb tapasztalatok? — A vállalatok és a szövetkezetek egy része ameddig csak lehet, húzza-halasztja a vidékre költözést. Az illetékes felügyeleti szervek nem segítik, nem szorgalmazzák eléggé a kitelepítést, s elnézőek akkor is ha valahol indokolatlanu nem teljesítik a határoza előírásait. Sajnos, megfelel szankciók nem is állnak rendelkezésükre. — Mi várható? — Az idén februárban Gazdasági Bizottság újab határozatot hozott. Utasította az Országos Tervhivatal és a Fővárosi Tanács elnökét, hogy készítsenek jelentést a kitelepítések eddigi eredményeiről, s tegyenek javaslatot az 1971—75- ben elvégzendő feladatokra. Az utasítás szerint elsősorban azokat az üzemeket kell kitelepíteni, amelyek ittmaradása városrendezési vagy egészségügyi okokból káros lenne. Azoknak a vállalatoknak, amelyek saját erőforrásaikból kívánják a kitelepítést végrehajtani, a bankok adjanak preferált hitelt. Nagyon lényeges és új vonás: a pénzügyminiszternek a Fővárosi Tanács elnökével hatásos szankciókat kell kidolgoznia az elköltözést indokolatlanul elmulasztó vállalatok rendszabályozására. A Gazdasági Bizottság újabb határozata elősegíti a kitelepítések meggyorsítását, de tényleges hatása csak a konkrét intézkedések után várható. S — amint, ezt a párt-végrehajtó bizottság megállapította — az Országos Tervhivatalnak és a Fővárosi Tanácsnak nagyon gondosan kell eljárnia, amikor a kitelepítései, indokait felülvizsgálja, elbírálja. Halmai György 1969. június 2. hétfő ÚJDONSÁGOK Az önkiszolgálás és a szupermarket átalakította a kereskedelmet. Jöttek és győztek az előre csomagolt, előre adagolt áruk, s mind ismertebbé válik a tudományos táplálkozás, amelynek elve: kevesebb zsír és fehérjebőség. Ennek jellemző tünete, hogy Nyugat-Európa és Amerika szupermarketjeiben mind jobban csökken a sertéshús iránti kereslet, a marhahúsé pedig nő. Ugyanez a helyzet a vaj és a margarin párharcában, s a szemeskávé lépésről lépésre átadja helyét az oldható — az úgynevezett ness — kávénak. Óriási a változás az élelmiszerkínálatban. Egy húsz év előtti üzletben maximum négyezer cikket tartottak, ma a korszerűs élelmiszeráruházban ez a szám húszezerre tehető. . AGRÁRIA Az állami gazdaságok Kereskedelmi Irodája Agrária néven kereskedelmi egyesülést szervez. A cél az összehangoltabb áruellátás biztosítása, a szervezettebb boltrendszer kialakítása. Az egyesülés feladata lesz korszerű, új feldolgozó üzemek és raktárházak építése is. Az új cég előreláthatóan még az idén megalakul. A JÖVŐ ÜZEME: , JI I f háztartás vállalat Gép, munkarend, családi felvásárlás ♦ A főzés száműzetése ♦ Üzlet, lakás, búzm* A századforduló óta az élelmiszerfogyasztás világszerte többet fejlődött, mint az előző két-háromszáz esztendőben. Az okok: szinte teljesen átalakult a mezőgazdaság, megváltoztak a szállítási módszerek, új találmányok, felfedezések forradalmasították a tárolás technikáját. Széles körben elterjedt például a mélyhűtés, hatására ma már januártól decemberig, egész esztendőben friss zöldségfélét, gyümölcsöt talál a boltokban a vevő. A főzés, úgy tűnik, maholnap anakronisztikus műveletté válik; sok országban előre elkészített és a félkész ételek tömegében lehet válogatni. Módosul a szabadidő felhasználása: minden megtakarított perc értékes a családnak, s úgy tűnik, hogy a háztartási munkák közül te főzés is a korszerűbb életmód ..áldozatául esik” — olvashatjuk tfr. Imre János kutató érdekes összeállításában: a felkínált választékban legalább ötezer olyan élelmiszerféle van, amelyet tíz évvel ezelőtt még nem ismertek a vásárlók. Pedig az élelmiszerek nyersanyagai Kolumbus óta — az egyetlen szójababot kivéve — nem változtak. A szakemberek szerint ez a tendencia tartós lesz, bár a fogyasztók az évente piacra jutó mintegy ötezer új élelmiszerkészítmény közül csak körülbelül 1700-at kedvelnek meg. Érdekes jelenség, hogy minden három új cikk megjelenésekor két régi eltűnik a boltokból. A HÁZIASSZONY HELYETT Sok közvéleménykutatás egybehangzó eredménye, hogy — bár sok a változás — a lakosság túlnyomó többsége szinte mindenütt a világon még mindig a hagyományos ételeket szereti. Mégis valószínű, hogy a század végére a főzés és különösen a főzés előkészítése a háziasszony helyett az iparra hárul. A háztartás vállalattá válik, gépparkkal, munkaidőbeosztással, munkaerőgazdálkodással ... A legtöbb család bevásárlási terveket dolgoz majd ki, egyes cikkeket csak havonta, vagy annál is ritkábban vásárol. A rengeteg ,,házi felvásárló vállalatot” a kereskedelemnek kell ellátnia, s ezt nem árt már jó időben nálunk is felismerni. Az üzletek megtervezésekor, az eladótér meghatározásakor, a választék összeállításakor gondolni kell erre éppúgy, mint a nagy ABC áruházak mellett megfelelő parkolóhelyek létesítésére. A TV SZEREPE S hogyan változik a lakás? Kevés lesz a szabadopítő bútor, sok a beépített. Olyan beépített szekrények készülnek majd, amelyeket elválasztóelemként használhatnak. Az ülő- és a fekvőbútorok, az asztalok, a könyvállványok csupán a lakás kiegészítői lesznek, s minden darab könnyen mozgatható, részben gördülő. A ma fűtése is, a jövőé pedig bizonyosan a központi fűtés. Módosul a világítás is — az életritmus elválik a természetes napszakoktól. 1991 táján teljes gépesítésre számíthatnak a háztartásokban. Változik majd — s ez már ma is érezhető — a televízió szerepe. A képernyő akár falnagyságúra is növekedhet, s e film, a hang, az oktatási és információs tevékenység legfontosabb eszköze lesz (d. k.) ff/ r ..ff /• treszul az fr/ köztisztasági rendelet ÁTSZERVEZÉSRE SZORUL A HÁZMESTER-RENDSZER SENKI FÖLDJE A VÁROS UTCÁJÁN A közterületek tisztaságiról tanácskozott ma déllőtt kibővített elnökségi désén az Egészségügyi Földlogosítás Társadalmi Tanácsa. A témáról Fehér Gyula és dr. Róna Borbála, a 7. Országos Közegászságügyi Intézet két osztályvezetője készített referátumot. A városokban sok gondot okoznak a nyílt utcai árusítóhelyek, a forgalmas aluljárók, az eldobált apróbb csomagolóeszközök, villamosjegyek, újságok, gyümölcsmagok. A kedvelt háziállatok — kutyák, macskák —, s az utcai fasorokban, a lakóházak párkányain, tetőzetén megtelepedő, akadálytalanul szaporodó, sokszor a környékbeliektől is támogatott verebek, galambok is rengeteg káros szennyezést okoznak. Gyakori a szállítások közben lehulló szemét, a rosszul kezelt építési anyag, a törmelékek, a kukák mellé szóródó hulladék. Soha nem történnek megfelelő intézkedések, további romlással lehet számolni. Hiányos a köztisztasági szervek felkészültsége, felszereltsége, a házfelügyelői feladatukat nem mindenütt látják el rendesen jelentős fejlesztésre, s közfelügyelői rendszer milőbbi átszervezésére lenne zöikség. A most érvényes köztisztasági rendelet sem elel már meg a korszerű követelményeknek. Az új ■endelettervezet elkészült, kiadására hamarosan sor kerül. Ez összefoglalja az alapvető köztisztasági szabályokat és előírja azokat a büntetési módokat is, amelyekkel az előírások megszegőit sújthatja a törvény. De, hogy az új rendeletet megfelelően végre is hajthassák, egész intézkedésre van szükség. A városokban sok az olyan közterület, amelynek tisztántartása jelenleg egyetlen szervfeladatkörébe sem sorolható. Az ilyen ,,senki földjéhez” tartoznak a grundok, az üres telkek előtti járdák, az úttestet a járdától elválasztó parksávok, egyes feljárók, lépcsők. E helyek takarítását célszerű lenne a köztisztasági szervek feladatkörébe sorolni. Sok szó esett a tanácskozáson a játszóterekről is, s hangsúlyozták: nemcsak a tisztántartás a gond, hanem az is, hogy elegendő kellemes, jó játszóterük legyen a gyermekeknek. Az új lakótelepeken a lakótömbök közelében általában létesítenek játszótereket az egy-három éveseknek, a felszerelés azonban egyhangú, sablonos, ötlettelen. A nagyobb gyermekeknek egyáltalán nincs helyük a szabadtéri játékokhoz. Budapesten évente hét-nyolcezer gyerek szenved súlyosabb közlekedési balesetet. Ennek egyik oka az, hogy a gyerekek az utcán játszanak, kiszorulnak az udvarokból, nincs játszóterük. Külön hangsúlyozták a tanácskozáson, hogy másfajta és másképpen elhelyezett játszótérre van szükségük az 1—6, a 6—10, a 10— 14, és a 14—18 éves gyermekeknek. A játszóteret tanácsos minden esetben körülkeríteni. A nagyobb, főleg a kombinált játszótereken szükség lenne állandó pedagógusfelügyeletre. Ezt — a társadalmi tanács véleménye szerint — nyugdíjas pedagógusokkal vagy egyetemi hallgatókkal kellene megoldani. S. M. AZ INTRANSZMAS MAGYAR-BOLGÁR TÁRSASÁG értesíti minden kedves ügyfelét, hogy budapesti fiókjának címe, telefonszáma és postafiókszáma június 10-től megváltozik Az új cím: Budapest I., Márvány utca 17. Az új telefonszám: 361—384. Az új postafiók száma: Postahivatal, Budapest 13. Postafiók 12. (Worster felv.) Bejárató túrát rendezett a KERAVILL, a Csepel Nagykereskedelmi Vállalat és a Budai Robogóklub harmincöt Csepel motorkerékpár indításával. Tegnap reggel 8 órakor a Liszt Ferenc téri KERAVILL bolt elől startoltak a túra részleetei. A képen: szervizvizsga az ügyességi verseny előtt.