Esti Hírlap, 1970. szeptember (15. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-18 / 219. szám

• Mindenki közlekedik. És mindenki vesz lélegzetet. Vagy legalábbis szeretne. Régóta figyelem Petress István közlekedési műsorait, s várom, mikor foglalkozik a baleseteknél is ártalmasabb levegőszennyeződéssel. A városi ember életét , szervezetét mérgezik a járművekből kipufogó bűzök, füstök és gázok, amelyeknek nem kellene feltétlenül a levegőbe kerülniök, ha egyszer valóban eréllyel rendeznék ezt a dolgot. Hallottuk: Japánban minisztériumot létesítettek a légszennyeződés meggátlására, s az új miniszter napok alatt drákói rendelkezéseket hozott, például kitiltotta az autókat Tokió belvárosából. Tegnap, többek közt, egy Japánból hazatért közlekedési szakembert is meginterjúvolt a műsor; kíváncsian vártuk, hátha erről is szó esik — még akkor is, ha a magunk portáján nem várunk ilyen radikális intézkedéseket. Ám a messziről jött szakember csupán egy lakatból, bilincsből álló szerkezetet mutatott, amelyet megszégyenítésül a tilosban parkolók ellen használ a japán rendőrség. Hadd kérjük ezúttal erről a helyről a városi közvélemény nevében ezt nagy publicitású műsort: foglalkozzék egyszer a légszenynyezés témájával is. • Akik moziban már látták az Örökös című filmszatírát, azoknak most még jobban feltűnhetett a történet túlírt, túlbonyolított volta, a kabarétréfára elegendő ötletmag kissé erőltetett felduzzasztása. Viszont még jobban élvezhették Sinkovits Imre és Almássy Éva kedves és természetes színeit. (fencsik) Klasszikusok cseréje Madách Berlinben és Lipcsében, Lessing Budapesten . Szeptember 28-án indul a Nemzeti Színház Ma este. Madách Imre Mózesével, illetve Schiller Stuart Máriájával megnyitja kapuit a Nemzeti és kamaraszínháza, a Katona József Színház. Néhány órával a függöny első idei felgördülése előtt rövid beszélgetést kértünk a színház igazgatójától Both Bélától. *Alszentek összeesküvése — Két első bemutatónk plakátja — mondta — már kint van az utcákon: Örkény István Sötét galamb című darabja lesz a Nemzeti első bemutatója az idén, a magyar dráma hete keretében, a Katona József Színház pedig szeptember 25-én játssza először Peter Weiss A luzitán szörny című dokumentumdrámáját. Kamaraszínházunkban közvetlenül a bemutató után megkezdődnek a próbák. Bulgakov Álszentek összeesküvése, avagy Moliére című darabjából, Elbert János fordításában. A darab rendezője Iglódy István, főszereplője Major Tamás. — De azért műsoron marad a tavaly bemutatott Bulgakov-darab is? — Természetesen. Az ugyancsak Iglódy-rendezte Iván, a rettentő, főszerepében szintén Major Tamással, a tavalyi évad egyik legsikeresebb bemutatója volt, s az idén is bizonyára még sok telt házat vonz. Akárcsak az a tizenhat másik produkció, amelyet két színházunkban az előző évadról, illetve évadokról áthoztunk, például a VII. Hadrián, a Szerelmem, Elektra, a Bánk bán, a Varsói melódia, a Stuart Mária. — A nagy színházban mi lesz a második bemutató? — Marton Endre vezetésével kezdődnek meg a próbák Csehov Ivanov című világhírű, nálunk alig játszott darabjából. Címszereplő: Bessenyei Ferenc. — Úgy tudjuk, a társulat hamarosan berlini vendégszereplésre indul. Fellépésünkre a berlini ünnepi napok keretében kerül sor. Bölcs Nátán — A szereposztás változatlan? — Igen: Sinkovits Imre, Váradi Hédi, Major Tamás. Néhány kisebb szerepet azonban új közreműködőre bíztunk. Ez a produkciónk egyébként már több külföldi színpadon állta meg a helyét: Prágában, Varsóban, Moszkvában és Leningrádban. — S mivel mutatkozik be nálunk a berlini társulat? — Ők is nemzeti klasszikusukat hozzák: Lessing Bölcs Nátánját. Főszereplője: Wolfgang Heinz. Madonna két élete KÜLDI ÁLOMFEJTŐT • A TRAKTOROSLÁNYOK Solymár József Madonna két élete című regényének hősnője, Franciska a budapesti presszók pillangója. FRANCISKA TÖRTÉNETE — Franciska — mondja az író — vidékről a fővárosba kerülve, éli pestinek hitt életét. Nem hivatásos pillangó. Hol dolgozik, hol nem. Többnyire cél nélkül lézeng az utcákon, míg egy-egy régi vagy újonnan szerzett barát hozzácsapódik. Inni viszi, vagy magához hívja, s ő megy, mert nincs ötlete az időtöltésre. Vidéki kiránduláson ismerkedik meg azzal a bányalakatossal, akihez feleségül megy, s akinek kedvéért példás családanya lesz. — Van-e realitása a Magvető kiadásában megjelent történetnek? — Magam is sok Franciskát ismertem. Személyes élmények alapján írhattam a regényt. Talán ezért is kedvelem. ZSOLDOSOK — Az Új Gilgames és a Négy lány egy udvarban forgatókönyvírója hátat fordított a filmnek? — Nagyon sokat köszönhetek a filmnek, mégis szívesebben írok regényt. Ez szuverén műfaj, senki nem szól bele, csak papír és ceruza kell hozzá. No, meg téma, élmények, világismeret. Azt szeretném, ha minden regényem — a Madonna két élete már a tizenkettedik — különbözne, egyik sem hasonlítana a másikhoz. Nemrég Küldj álomfejtőt címmel ókori történetet írtam. A zsoldosok lélektana izgatott, arra kerestem választ, milyen emberek, akik nem eszméért harcolnak, hanem zsákmányért. — Most mit ír? — Szeretném megtudni, hová lettek a tizenöt-húsz év előtti traktoroslányok. Újságíróként sokat forgolódtam közöttük, sokat írtam munkájukról, lelkesedésükről, terveikről. Aztán valahogy eltűntek. Mi lett belőlük? Erre szeretnék új regényemben válaszolni. (e. á.) Tolmácsberendezés — Két és fél év óta szoros kapcsolatban vagyunk a berlini Deutsches Theaterrel. Megbeszéléseinket még 1968 elején kezdtük el Wolfgang Heinzcel, a színház akkori intendánsával, a kiváló színésszel. A dramaturgok meglátogatták egymás színházát, s az együttműködés betetőzéseként határoztunk az idei vendégjátékcsere programjáról. Társulatunk szeptember 28—29-én utazik az NDK-ba, szeptember 30-án és október 1-én Lipcsében, október 3-án és 4-én Berlinben lépünk fel. Műsorunk mind a négy alkalommal: Az ember tragédiája. — Hogyan értik meg majd az előadást a német nézők? — Ezúttal is visszük magunkkal tolmácsberendezésünket. A nézők fejhallgatókon át hallhatják majd, német színészek tolmácsolásában a Mohácsi Jenőféle remekműfordítást. Barrault 60 éves Világszerte ismert művész érkezett ezekben a napokban hatvanadik születésnapjához: Jean-Louis Barrault. Családi sugalmazásra először matematikusnak, majd kereskedőnek készült, de hajlamai — és tehetsége —, erősebbek voltak, végül mégis a színháznál kötött ki. 21 éves korában, 1931-ben lépett fel először a párizsi Theatre de Vitelier színpadán. A rendezést is egészen fiatalon kezdte: 1935-ben. 1951-ben a Theatre de France, 1965-ben pedig a Nemzetek Színházának, a párizsi Odeonnak lett az igazgatója. 1968-ban, Franciaország forrongó május—júniusában Barrault a lázongó fiatalok mellett foglalt állást, akik egyébként szinte elsőül foglalták el Barrault színházát. Azokban a napokban a többi színház is csatlakozott asztrájkhoz, André Malraux akkori művelődésügyi miniszter (vagy talán személyesen De Gaulle elnök?) mégis éppen Barraultnak nem tudott megbocsátani: a rend helyreállása után Jean-Louis Barrault nem igazgathatta többé a Nemzetek Színházát. 1969/70-ben a kis Théatre Recamier nevű, Párizs-balparti színházban tűnt fel egy Beckett-ciklus rendezésével, az Elysée- Montmarte színházban pedig egy Rabelaisról szóló darabot állított színpadra. Következő munkája, októberben, egy Alfred Jarry darab rendezése. flasználja ki A KELLEMES NYÁRUTÓI IDŐJÁRÁST: vikenttessen, üdüljön A DUNA-KANYARBAN! Olcsó utószezoni árak. Szobarendelés: PEST MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATAL Budapest VI., Bajcsy-Zsilinszky út 17. Telefon: 314—533. Filmkultúra, 70/3 Megjelent a Filmkultúra idei harmadik száma. A Premier plan című rovat folytatja az előző számban megkezdett visszatekintést a magyar film múlt negyedszázadára, szemelvényeket ad filmtörténeti dokumentumokból, ezúttal főleg a múlt másfél évtized új filmjeiről és irányzatairól. A Mérleg-rovat két érdekes kritikát is közöl az ítélet című filmről, továbbá az Arcról, a Mérsékelt égövről, valamint a Légyfogó című lengyel filmről. Mészöly Miklós tanulmányát közli a folyóirat a Vadászjelenetek Alsó-Bajorországban című Fleischmann-filmről. A Fórum-rovatban egy rendező, egy operatőr és egy hangmérnök nyilatkozik filmgyártásunk technikai helyzetéről. Néhány glossza és tartalmas nemzetközi folyóiratszemle zárja a folyóirat új számát. Tegnap megnyílt a XIV. nemzetközi zenei verseny. Megtartották a klarinét- és az oboaverseny sorsolását, majd a 25 országból érkezett versenyzők és a zsűritagok baráti találkozón vettek részt. Képünkön a részvevők egy csoportja: James Campbell (Kanada), Frank Katalin (Magyarország), Dagobert Kotika (Svájc) és Erdélyi Tamás (Magyarország). (MTI fotó : Molnár Edit felv.) Ványa bácsi: Latinovits Zoltán Ma este a Vígszínházban, Horvai István rendezésében az eredeti elképzeléseknek megfelelően, Latinovits Zoltánnal a címszerepben mutatják be Csehov drámáját, a Ványa bácsit. Latinovits színházi balesete miatt a múlt évadban Tomanek Nándor játszotta a címszerepet; Tomanek most a professzort alakítja. □ FEKETE ISTVÁN Tüskevár című regénye a legsikeresebb magyar könyvek közé tartozik. Nyolcadszor jelenteti meg a Móra Ferenc Kiadó. □ BÍRÓ LAJOS születésének 90. évfordulójára a Szépirodalmi Kiadó megjelentette az író A Molitor- Ház című regényét, amely 1918 tavaszán látott először napvilágot. □ GYURKOVICS TIBOR Vaskakas címmel gyűjtötte össze legújabb verseit Sikerült a bemutatkozás Faragó Vera, a Vidám Színpad tagja hazaérkezett ausztráliai vendégszerepléséről. Sydneyben lépett fel több alkalommal. A televízió önálló show-műsort készített vele, amelyben sanzonokat énekel és a Vidám Színpad előző évi műsorában sikert aratott Sztriptíz magyar módra című magánszámát adja elő. Faragó Verát — a sikeres bemutatkozás után — az ausztrál televízió 13 részes filmsorozatának egyik szerepére is szerződtették. A forgatás a jövő év nyarán kezdődik. A falusi, de kiváltképp a tanyasi gyerek az iskolába vezető dűlőútnál, az iskolánál, a közvetlen környezetében szemlélhető világánál többet, sajnos, nemigen láthat. Pedig sorsa, tehetsége és a lehetőség előtte is nyitott kapu lehetne. Nyitott, de ez ma még nem egyértelmű azzal, hogy ezek az életkörülményüket tekintve is mélyből induló parasztgyerekek minden esetben kibontakoztathatják tehetségüket. Pedig semmivel sem kevésbé igénylik a szépet, a jót, a többet, mint várositársaik. A változtatni akaró szándékhoz kapcsolódik a Rádióiskola rovatának új műsorsorozata, a Nyitnikék. A sorozat, a rádióslecke 48 félórában jelentkezik majd, hogy ablakot nyisson az osztatlan tanyasi iskolák kisdiákjainak a magyar nyelvre, az univerzumra, a zenére. A beköszöntő adásban nagy emberek vallomásain át mutatták meg a gyerekeknek — és reméljük, a szülőknek — az indulás és a beérkezés közötti ívet. Illyés Gyula, Németh László és Váci Mihály írott gondolatain kívül Kodály hangszalagon őrzött szavai a zenei nevelésről és az egykori tanyasi kisiskolás, Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára vallomása adott mélységet a műsornak. Okos, fontos kezdeményezés a Nyitnikék. Várjuk, figyeljük, s reméljük, nemcsak mi, hanem főleg azok, akikhez és akikért szól. A szép műsor Szabó Éva szerkesztőt dicséri. ★ Az embert leginkább emberré nevelő legkisebb közösség, a hagyományos tartalmú család felbomlóban van. Pedig nem könnyű enélkül az életre szóló indítás nélkül talpon maradni. És még ritkább a nagy család, amely éppen a fokozott egymásra utaltság miatt még nagyobb összetartásra nevelt gyereket és szülőt egyaránt. Az ilyen nagy családok belső törvényeit, szokásait, szépségeit, s hangsúlyozzuk: emberi gazdagságát keresi és szólaltatja meg sorozatban Rab Nóra. A legutóbbi adásban idős, tizenegy gyerekes tanító feleségét és a család egy részét ismerhettük meg. S valami fontosat. Azt az érzést, hogy „segítségben nincs hiányom, ha baj van, örömben nem vagyok egyedül” egy ilyen közösségben. Szép, fontos adássorozat ez, szükség van az ilyen figyelmeztetésre, a korszakváltás nagy pillanatában élő ember arcát megmutató, példát adó, jó műsorra. (harangozó)