Esti Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-19 / 245. szám
Pártértekezletek Budapesten A Csepel Vas- és Fémművek jövője A Csepel Vas- és Fémművek pártértekezletén — amelyen részt vett és felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, s jelen volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára is — az ország legnagyobb iparvállalatához és legnagyobb ipari pártszervezetéhez méltó nagy felelősséggel, szókimondó nyíltsággal, józan realitással vitatták meg az MSZMP IX. kongresszusa óta végzett munka tapasztalatait, s a következő évek legfontosabb feladatait. A pártbizottság beszámolójában és a vitában is legtöbb szó a gondokról, a megoldásra váró problémákról esett, noha figyelemre és tiszteletre méltóak Csepel eredményei is: a főváros nagy múltú ipari központja az utóbbi négy évben egyenletesen, dinamikusan fejlődött, a tervezettnél több és jobb munkát végzett. Az idén befejeződő harmadik ötéves tervben az előirányzott 3,3 százalék helyett várhatóan 4,4 százalék lesz a termelés növekedésének évi átlaga. Az emelkedést a termelékenység javításával érték el, mert dolgozóik száma nem nőtt, hanem 31-ről 35 ezerre csökkent 1965 óta. Aktívabb lett külkereskedelmük is: most kétszer annyi árut exportálnak, mint öt évvel ezelőtt. A pártértekezlet elsősorban annak tulajdonította a sikereket, hogy javult termékeik minősége, bővült a választék, több új gyártmány termelését kezdték meg, s növelték a gazdaságosabban előállítható termékek arányát. Az utóbbi évek nagy összegű beruházásaival megvetették az alapját a közúti járműgyártásban való részvételnek, a földgáztüzelés bevezetésének, a színesfémkohászat erőteljes fejlesztésének, az öntödei rekonstrukciónak, a csőgyár nagyarányú fejlesztésének, a számjegyes vezérlésű és nagy pontosságú szerszámgépek gyártásának, a gyorsabb ütemű vidéki ipartelepítésnek, a szociális, kulturális és egészségügyi ellátás javításának. Az őszinte vitában elhangzottak a gondok is. A vezetés színvonalának emelésével, a műszaki fejlesztés hatékonyságának növelésével, a jobb gazdasági szervező munkával, a zavartalan termelési feltételek megteremtésével nagyobbak is lehettek volna az eredmények — állapította meg a pártértekezlet. Ezért fontos feladatként jelölték meg, hogy fokozni kell a korszerű vezetési és szervezési módszerek megismerését, gyakorlati alkalmazását. A hatékonyabb munka érdekében tovább kell erősíteni a Csepel Vas- és Fémművek trösztjellegét, a vertikum előnyeinek jobb kihasználására kell törekedni. Sok szó esett a munkásság helyzetéről, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásáról. Elismeréssel fogadták a Központi Bizottságnak a kongresszusi irányelvekben is megfogalmazott törekvését, hogy a párt a jövőben is elsősorban a munkásosztály öntudatára és aktivitására támaszkodik, de kérték, hogy az eddiginél jobban vonják be a munkásokat az őket érintő döntések előkészítésébe, végrehajtásába és a végrehajtás ellenőrzésébe. Az irányelvek megvitatásakor elhangzott, hogy bár a párt legutóbbi kongresszusa óta jelentősen fejlődött a munkások politikai, szakmai és általános műveltsége, egyes rétegeknél azonban ez a fejlődés nem kielégítő. Országos gond is, amelynek a Vasműn belüli megoldását sürgeti a pártértekezlet határozata: a szocialista elosztás elvének következetesebb alkalmazásával el kell érni, hogy a bérek megállapításánál fokozottabban ismerjék el a nagyobb teljesítményt, a felelősebb munkát, a különösen nehéz munkakörülményeket. Több felszólaló is szóvá tette, hogy például a kohászok a bérarányok megváltozásával elveszítették a nehéz munkakörülményeikhez igazodó korábbi kiemelt fizetésüket, s ha ezen a helyzeten nem változtatnak, veszélybe kerül a kohászok és a martinászok utánpótlása. A pártbizottság beszámolója feletti sokoldalú pezsgő vita után a pártértekezlet újjáválasztotta a Csepel Vas- és Fémmű 51 tagú pártbizottságát, amelynek első titkára ismét Borbély Sándor, titkára Závori László és Véghelyi Andor lett. A párt-végrehajtó bizottság tagjai: Csató László, Koltai Endre, Kiss László, Domozi János, Kollár József, Nádasi Lászlóné, Lengyel Mihályné és Soltész István. Magyarország története tíz kötetben Az I. kerületben több nagy tudományos és tervezőintézet van. Működésük számottevő helyet kapott a kerületi pártbizottság beszámolójában. A tervezőirodák négy év alatt csaknem 25 milliárd forint értékű beruházások tervét készítették el, és sok munkát vállaltak külföldi megrendelésre. A vita megállapította, hogy a tervezésben nagyobb gondot kell fordítani a minőségre, és tarthatatlan, hogy a gondos és valóban alkotó tervezői munkát lényegében ugyanúgy díjazzák, mint a mechanikus, szokványos tevékenységet. Jobban meg kell becsülni és jutalmazni az átlagosnál jobb teljesítményt, hiszen a tervek minősége, korszerűsége hoszszú időre meghatározza egy-egy új gyár teljesítményét. A Magyar Tudományos Akadémiának tíz intézete működik a Várban. A történettudományi kutatómunka a legutóbbi időben sok fontos kérdéssel foglalkozott. Gyarapodott és tartalmilag elmélyült a második világháborút tárgyaló és a polgári nézetekkel vitatkozó történeti irodalom. Nagyobb számban jelentek meg a munkásmozgalomról szóló tanulmányok. A Történettudományi Intézet nagyban hozzájárult az új szocialista történeti tudat kialakításához. Magyarország kétkötetes történetének megírása után vállalták a tízkötetes nagy mű megírását. Elismeréssel szóltak a pártértekezleten a néprajztudomány, a szociológia és a jogtudomány kutatóinak jelentős eredményeiről is. A beszámoló feletti vita befejezése után a pártértekezlet megválasztotta a kerület 41 tagú új pártbizottságát. A pártbizottság első titkárának ismét Kada Istvánt, titkárainak Balázs Istvánt és Kovács Istvánt, a végrehajtó bizottság tagjainak Gárdonyi Évát, Hartmann Rudolfot, Jantner Antalt, dr. Mucsi Ferencet, Ormos Tibort, Privezenczeva Ilonát és Séllei Frigyest választották. Egyesült erővel az új technikáért A budai villamossági gyárak jelentékeny fejlődéséről számoltak be a II. kerületi pártértekezleten. Az ipar vezetői nagy gondot fordítottak a gyártmányok korszerűsítésére, a gyártás gazdaságosságának növelésére. A VBKM-ben az új gyártmányok aránya az idén elérte a 85 százalékot. Elismeréssel szóltak a Ganz Villamossági Művek kiváló műszaki színvonalon álló termékeiről is. A fejlesztés kiemelkedő eredménye az óriási transzformátor, s a 2700 lóerős Diesel villamos mozdony. A gazdasági szervező munka színvonalának emelkedésével megjavult a beruházások előkészítése. Az ipar egyik legfontosabb törekvése az erők összefogása, hogy minél előbb megkezdhessék a munkát az új üzemrészek, az új gépek, s hogy a legújabb technikát alkalmazhassák. Több helyen állítottak fel automata gépeket. A kerületi pártbizottság beszámolója kiemelte, hogy a gyárak vezetői a termelő berendezések felújításával egyidőben fejlesztették a szociális létesítményeket is. Szóba került a pártértekezleten az is, hogyan segítették a kerü leti gyárak a vidék iparosítását. A Ganz Villamossági Művek Baján és Szolnokon, a VBKM pedig Kaposvárott, Kalocsán és Kunszentmiklóson épített új üzemet vagy bővítette a meglevőt. A pártélet és a közügyek sok fontos kérdésére kitérő vita lezárása után a pártértekezlet megválasztotta a Az óbudai változásokról, az új tervekről és feladatokról adott átfogó képet a III. kerületi Pártbizottság beszámolója. Aránylag rövid idő alatt megújul a főváros legrégibb ipari negyede. A Flórián tér környékén, a régi kis vályogházak helyén, már állnak a tízemeletes sáv- és toronyházak, s az építkezés gyorsan terjed három irányban. több mint harmincezer új lakás felépítését határozták el a kerületben, vagyis körülbelül százezer ember kaphat majd itt új otthont. Az első két szakaszban tizenkétezer lakás készül el a központban, de már dolgoznak az újlaki, a csillaghegyi, a békási nagy építkezések tervén is. A nagy lakásépítkezés szükségessé teszi, hogy fejlesszék a közlekedést, a kereskedelmet, s az egészségügyi és a művelődésügyi intézmények hálózatát is. kerület 49 tagú új pártbizottságát, amelynek első titkára ismét Kovács Ottó, titkára Kakuk Józsefné és Szilágyi György lett. A 11 tagú végrehajtó bizottság többi tagjai: Csíkvári Jenő, dr. Dési Frigyes, dr. Horváth Sándor, dr. Molnár István, dr. Nagy Ferenc, Nyírlaki Jenő, Nyitrai Ferencné és Zsednai Pál. Sajnálattal állapította meg az értekezlet, hogy a kapcsolódó beruházások nem a lakásokkal egy időben épülnek meg, s a tervezett óbudai áruház megnyitása is elhúzódik. Nemcsak a lakónegyed arculata változik meg: megújulnak a kerület régi üzemei is. A megnőtt piaci igények mindenütt sürgetik az elavult gépek kicserélését, a legújabb gyártási eljárások bevezetését. A pártbizottság beszámolója feletti vita után megválasztották a kerület 47 tagú új pártbizottságát, amelynek első titkára ismét Bihari László, titkára Jámbor Árpád és Maróti Gyuláné lett. A végrehajtó bizottság tagjaiul Benkő Tibort, Horváth Istvánt, Horváth Károlynét, Horváth Lászlót, Kiss Zoltánt, Maár Tihamért, Oláh Gyulát és Tóth Zoltánt választották életben, ezért a pártbizottság beszámolója részletesen szólt a kultúra kérdéseiről. Elhangzott, hogy az írók, művészek többségének munkájával javult a színházak műsorszerkezete, jobb az előadások színvonala, fejlődött a zenei élet, a képzőművészet majd minden ága, a művészeti főiskolák oktatómunkája. Mindez — hangsúlyozta a beszámoló — — viták, összeütközések, az alkotóközösségek növekvő aktivitása közben ment végbe. Kiemelték: a kerület művészeinek többsége becsülettel szolgálja a haladó kultúra ügyét, a szocialista kultúra terjesztését, erősítését. A kerületi pártértekezlet fontos feladatként jelölte meg, hogy minden illetékes fórum több segítséget, elvi és gyakorlati iránymutatást adjon a bonyolult körülmények között dolgozó művészeti közösségeknek. A kerületi pártbizottság teremtsen szorosabb kapcsolatot a kommunista írókkal és művészekkel, ösztönözze őket, hogy a jelenleginél erősebb támaszai legyenek saját pártszervezeteiknek, neveljenek az eddiginél több fiatal művészt a párt tagjává, kommunistává. A beszámoló feletti vitát követően — amelyben felszólalt Aczél György, az MSZMP KB titkára — a pártértekezlet megválasztotta a kerület 51 tagú új pártbizottságát. Első titkárnak dr. Móró Istvánt titkárnak Hajnal Györgynét és dr. Jeney Jenőt, a végrehajtó bizottság tagjainak dr. Füredi Lászlót, Szűcs Zoltánt, Bajor Tibort, dr. Hollós Istvánt, Siklósi Norbertet, Takács Lászlónét, Penczner Bertalannét és Csernyecz Istvánt választották. Százezer új lakó és ami hiányzik Nagyobb választékot olcsó áruból A IV. kerület pártértekezlete sokat foglalkozott Újpest fejlesztésének feladataival. 1971 végére befejeződik a Pozsonyi úti lakónegyed építése, s ezzel egyidőben átrendezik a kerület déli kapuját. Az év végéig újabb 192 lakás készül el a Rózsa és az Árpád utcai kísérleti lakótömbben. A negyedik ötéves tervben Újpesten mintegy 3000 lakás épül állami és szövetkezeti, s 500 vállalati erőből. A pártbizottság beszámolója a jelentős fejlődés elismerése mellett megállapította: Újpest városképe, lakásfejlesztése, kereskedelmi, szolgáltatási és kommunális hálózata, valamint művelődési feltételei elmaradnak a főváros átlagos fejlesztési ütemétől. A pártértekezleten megállapították, hogy a lakosság ellátása az elmúlt években kulturáltabb lett: három ABC-áruház nyílt, több üzletet felújítottak, s megkezdődött az István téri piac építése. Ezzel szemben az olcsó áruk választéka még hiányos. Ezért szolgáltatóházat terveznek a Dózsa György útra. Az Egyesült Izzóban és az újpesti könnyűipari üzemekben dolgozó nők magas aránya különösen fontossá teszi a gyermekintézmények fejlesztését. Ebben az évben két új bölcsőde nyílik, az óvodák zsúfoltságát is két új — már épülő — óvoda enyhíti majd. Aggodalmat okoz azonban — ez hoszszasan téma volt a pártértekezleten —, hogy az újpesti munkásszülők gyermekei nem jutnak el kellő arányban sem a gimnáziumokba, sem az egyetemekre. A pártértekezlet intézkedéseket sürgetett a helyzet javítására. A pártbizottság beszámolója és a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatos állásfoglalás feletti vita után a pártértekezlet megválasztotta a kerület 51 tagú pártbizottságát. A pártbizottság első titkárának ismét Somogyi Imrét, titkárának Major Sándort és Scheidl Róbertet, a végrehajtó bizottság tagjaiul Lajtai Endrét, Máté Andrást, Kozák Tibornét, Filipszki Jánost, Sugár Györgyöt, Vörös Gyulánét, dr. Pataki Györgyöt és dr. Varga Sándornét választották. Viták füzében léptek előre A VI. kerületi Pártbizottság beszámolója sokoldalúan foglalkozott a városrész életének, munkájának szinte valamennyi fontos kérdéseivel. Tizenhat művészeti intézmény — közöttük nyolc színház, három művészeti szövetség és két művészeti főiskola — működik a kerü Sokoldalúan segítik a munkásgyerekeket Az erzsébetvárosiak küldöttértekezletén sokoldalúan elemezték a közoktatás és a kultúra négyéves fejlődését. A közoktatás feladatait 12 általános, 4 közép- 5 szakmunkásképző iskola és 2 felsőoktatási intézmény látja el a VII. kerületben. A harmadik ötéves terv során jelentős összegeket fordítottak az oktatási intézmények korszerűsítésére. Gond azonban, hogy az iskolák zöme 50—100 éves, s felújításuk igen sokba kerül. A pártértekezlet elismeréssel szólt róla, hogy a kerület oktatási intézményeiben elsőrendű politikai feladatnak tekintik a fizikai dolgozók gyermekeivel való törődést. Az állami szervek a napközi- és a tanulószobai hálózat bővítésével, speciális szakkörök szervezésével támogatják ezt a munkát. A középiskolai és felsőoktatási intézményekben a fizikai dolgozók jelentkezési aránya az utóbbi években fokozatosan csökkent, de a felvételek aránya voltaképpen nem változott. Évről évre növekszik az óvodáskorú gyermekek száma. Bár a negyedik ötéves terv során a kerület üre(Folytatás a 7. oldalon)