Esti Hírlap, 1970. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-20 / 246. szám
Az elmúlt napokban két költői drámai játékkal örvendeztette meg hallgatóit a Rádió. Ritkán fordul elő, hogy mai magyar költő erre a nehéz és hálátlan műfajra adja a fejét. Garai Gábor Orfeusz átváltozásai című műve bizonyította: érdemes e műfajjal foglalkozni, nemcsak azért, mert így nagyon sokakhoz juthat el az a képeiben pontos, gondolatiságában ritka, költőiségében erőteljes líra, amelyet mai költészetünkben Garai Gábor képvisel, hanem azért is, mert az a költői eszközökkel építkező dráma, amely a múlt korok és mai életünk érzelmigondolati többsíkúságát képes megszólaltatni, eléggé hiányzik a Rádiószínház, s egyáltalán mai irodalmunk tárházából. Az örökösen átváltozó, végül önnön dalává váló Orfeuszban a legcsodálatosabban azt sikerült megragadnia a költőnek, hogy a legfontosabb az állandóság, a hitnek, a szerelemnek, a szép gondolatnak az az állandósága, amely Orfeuszt Euridikéhez köti. S az új felismerést hogy Orfeusz végül is Euridiké elvesztésével lelheti meg szabadságát. A színészek, különösen Darvas Iván, jó érzékkel szólaltatták meg a költői képekből összeállt dialógust, s nemcsak a kép szépségét adták, hanem annak érzelmi, gondolati magvát. A rendezés Gál István munkája. A darab dramaturgja a költőtárs, Nyerges András. Mintha eredeti bemutató lett volna, olyan erővel, és idényeket ébresztő és visszhangoztató szépséggel szólalt meg ismét a Rádiószínházban Shuji Terayama japán író Yamamba című drámai költeménye. A szeretet, a vágy, a boldogtalanság és az élni akarás a maga megborzongtató egyszerűségében fogta meg a hallgatót. A hegyet, ahol az időseknek az éhségtől, a fagytól és a károgó varjaktól öröklétre kell szenderülniük, most az Onibaba című japán film vetítése után még tisztábban, még pontosabban magunk elé tudjuk képzelni. Költészet és élet ravasz kegyetlensége ritkán fonódik össze ilyen teljes drámai műben, mint a Yamamba. Dr. Cserés Miklós rendezése és a főszereplők — Gobbi Hilda, Basilides Zoltán, Sulyok Mária és Almási Éva — nem pusztán lelkiismeretesen, hanem tehetségük minden szépségét is felcsillantva adták vissza ennek a műnek az egyszerű tisztaságát. Az élményt elmélyítette Seiho Kineya különös lüktetésű zenéje. (harangozó) A Bírák könyvéből, Római rablás, Bikasirató Bűntelen áldozatok Három oratórium bemutatója előtt az Irodalmi Színpadon „Kiválasztottak engem / és megkergettek engem / füvön futtattak engem / lovak közt űztek engem / és felneveltek engem / itattak és etettek / most véremig gyötörnek / és hull és hull a vérem / nem értem és nem értem.” — Madaras József a Bika dalát mondja Devecseri Gábor Bikasiratójából, mellette Gábor Miklós, a költő megszemélyesítője, körülöttük a vörös szőnyegen vörössel bélelt, fekete ponchókban Csernus Mariann, Gordon Zsuzsa, Bozóky István, Somhegyi György és a Kar tagjai. Az Irodalmi Színpadon különlegesnek ígérkező estre készülnek. Három mai költő egy-egy művét állítják színpadra, kék énekből-mozgásból felfokozódó extázisáig. — Az est harmadik darabjának címe: Római rablás, szerzője Vas István. A költő egy ismert versciklusát fűzte össze; műfajában különbözik mind a két másik műtől, mondandója azonban kapcsolódik hozzájuk. A történelem hullámzása, a szent dolgok üressé válása foglalkoztatja; a nagy kudarcokat is kiheverő és mind magasabb szinten megismétlő emberiség, az egyiptomi, hellászi kultúrát kiraboló latinok, a latinok szellemi értékeit kiraboló és felemelő kereszténység... A jelen dolga sem lehet más, vallja a költő, mint a megcsúfolt szépségek átmentése, a „múlt kirablása” a jövőnek. Az ártatlan kínja A Bikasiratóban a költő nagy humanista hitvallása bontakozik ki minden értelmetlen áldozat ellen. Végigkíséri az emberiség nagy mítoszaiban a véráldozat útját — a más vére által, az ártatlan kínja által való megváltódásét. A mítoszok igazságra törekvését szembeállítja az inkvizíció hazájának kegyetlen játékával. A kiszolgáltatottak, védtelenek védelmében íródott ez a hatalmas vers, amely a költő spanyolországi utazásának élményéből született, s most oratóriumként kel életre a színpadon. Az oratóriumot gyermekkar tárja és emeli fel: egy Bach-korál, a János-passió egy részletes gyermekhangon elénekelt szép könyörgés. A történelem hullámzása — Somlyó György Bírák könyvéből című ótestamentumi témájú költeménye mondandójában rokon a Bikasiratóval — mondja Huszár Klára, a három mű rendezője. — A Somlyómű Levitája, akárcsak a Bika, nem érti, miért kell a bűntelennek áldozattá lennie. A három költői mű közül ennek a műfaja áll legközelebb a drámához, Jenei Zoltán zenéje és a Gaál Éva tervezte táncok kapcsolódnak a cselekményhez, a hangulathoz és ritmushoz. Szeretnénk leásni a műfaj legősibb gyökeréig, a misztériumjáté Faust elkárhozása OPERA A SPORTCSARNOKBAN A párizsi Operaház , amelynek édeskés stílusú épülete mindig csipkelődés tárgya volt, bezárta kapuit. Tatarozzák a százéves palotát; a munkálatok tizennégy hónapig tartanak. Az utolsó előadások közönségének különleges, igazi párizsi élményben volt része: a szünetben röplapokat osztogattak a művészek. Az operapártoló publikum segítségét kérték: a rekonstrukció ideje alatt az igazgatóság ne szüneteltesse az operaelőadásokat, hanem valahol, alkalmas teremben kapjanak ideiglenes színpadot. A „mozgalom” sikerrel járt: Párizs nem maradt opera nélkül, átköltöztették a társulatot a Palais ,des Sports óriási csarnokába. És a sportpalota nagy sikerű előadás színhelye lett: Berlioz művét, a Faust elkárhozását mutatták be. A szokatlan környezet, a nehéz feltételek csak fokozták a zseniális Maurice Béjart képzelőerejét, és a világhírű művész rendezése, koreográfiája magával ragadta a közönséget. Pedig nemcsak az Operaház megszokott, bennfentes publikuma volt jelen, hanem, a helynek megfelelően, új, főleg fiatal nézősereg is. Olyanok is eljöttek és lelkesen tapsoltak, akik soha nem jártak még a Nagyopera előkelő, fényben úszó foyer-jában és pompázatos nézőterén. A Faust izzó, forró siker. „Érdemes volt átköltöztetni a társulatot és nem várni 14 hónapot az előadással’ — írják a lapok. I. T. □ MOLNÁR FERENC A zenélő angyal című könyvét új kiadásban adta közre a Szépirodalmi Kiadó. A kötethez Vécsei Irén írt utószót. □ HAJNAL ANNA Parti város címmel gyűjtötte össze új verseit. A kötet a Szépirodalmi Könyvkiadónál jelent meg. □ VILT TIBOR szobrászművész a miskolci galériában állította ki legújabb munkáit. A tárlat november 1-ig tekinthető meg. □ MAJOR OTTÓ új regénye, a Szent Kelemen vallomásai megjelent a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában. □ MEGNYÍLT a mártírhalált halt kommunista zeneszerző és karnagy nevéhez kapcsolódó Vándor Sándor kórusfesztivál. Harmincnyolc budapesti, három vidéki, egy külföldi, összesen 42 énekkar ad hangversenyt október 24- én, kétezer dalos részvételével. A munkáskórusok képviselői megkoszorúzzák a Kerepesi temetőben Vándor Sándor síremlékét. • • Ünnepi sorozat Rajkai György díszletei közt és Meluzsin Mária jelmezeiben október 27-én lesz a három költői mű színpadi bemutatója. Szereplői a fent már felsorolt színészeken kívül Verdes Tamás, Cserhalmi Anna és Dőry Virág. A három oratórium a budapesti művészeti hetek ünnepi eseményeinek része lesz. (f. t.) NYOLCADIK KÖTET Dervistánc A minap került a könyvesboltokba Takács Tibor új regénye, a Dervistánc. A szerző ismét történelmi témához nyúlt: 1686 sorsfordulójához. — Buda visszafoglalása csak történelmi háttér — mondja Takács Tibor. — Bár a regény sokszálú cselekménye középpontjában a török uralom megtörése áll, tulajdonképpen csak alkalom arra, hogy olyan történelmi személyeket vonultassak fel, s támaszszák életre, akiknek sorsa, törekvése, cselekedetei a ma emberének is érdekes és értékes példákkal szolgálhatnak. így többek között gróf Marsigli, kora egyik humanista tudósa, aki csak azért tanul meg törökül, s jön harcolni Budára, mert ifjúkora óta hiszi és reméli, hogy megment valamit Mátyás király Corvináiból. De hasonlóképpen izgalmas életpályájú Petneházi Dávid is, Thököly ezredes kapitánya, akinek hányattatása, a köréje fonódó cselszövés és elbukása adja a regény gerincét. A Dervistáncban török szereplőimet is árnyaltan igyekeztem ábrázolni. A cím a hanyatló, bomló török birodalom jelképe. Ez a regényem nyolcadik könyvem, s ebből öt az 1672—1712. közötti negyven esztendő eseményeit ábrázolja. B. Hagyaték Húszezer néprajzi, történeti, természettudományi és más jellegű illusztrációt hagyott az utókorra Csikós Tóth András. A legjelesebb magyar néprajzi illusztrátor nevéhez fűződik többek között Bartók és Kodály világhírű kiadványsorozatának és a több kötetes Magyarság néprajza c. könyvnek illusztrálása. Munkáiból a túrkevei Finta Múzeumban nyitottak kiállítást. GYORSINTERJÚ „Forradalom, fogadj el katonának" Fiatal előadóművész estje lesz a szovjet kultúra napjainak első budapesti rendezvénye. Kürti Papp László mai szovjet költők műveivel lép pódiumra szerdán este a Magyar— Szovjet Baráti Társaság Gorkij fasori Barátság Házában. — Jevtusenko, Voznyeszenszkij, Rozsgyesztvenszkij, Ahmadulina, Maja Boriszova, Vinokurov és Tvardovszkij verseiből állítottam össze önálló estem programját — mondja. — Három egységből épül fel a műsor. Az első rész az emlékezésé: Így volt. A közeli és távolabbi múltat idézik meg a versek. A második rész címének Jevtusenko-idézetet vettem: „Az élet mi mindent nem hoz rám”. Az egyén legbelsőbb, legintimebb érzelmei szólalnak meg a versekben. A harmadik rész címe ugyancsak Jevtusenko-sor: „Forradalom, fogadj el katonának”. A közösséggel együtt élő, akaró, küzdő ember gondolatait,tetteit, mondják ki a költemények, már általánosabb szinten, egy elkötelezett magatartás jegyében. Az est előtt Elbert János mond bevezetőt, gitáron közreműködik Androvicz István. (-y~) Szomszédasszony kukucskál AZ ELCSERÉLT FELESÉG ből a tyúkokat az udvarra, amikor beállít az első szomszédasszony, majd lassan odacsődül a fél falu, hogy tanúi legyenek ennek a kijózanító reggelnek. Egyelőre ugyanis éppen csak ez az angol parasztaszszony nem tud semmit, a többiek viszont már mind tudják, hogy éjszaka az Ülő tyúkhoz címzett kocsmában jó férje pénz híján a feleségét adta el egy agglegénynek, egy pofa rumért. Most jött a falu, hogy tanúja legyen, amikor az agglegény megérkezik frissen vásárolt aszszonyáért. (Az agglegény Körmendi János, a férj Avar István, a szomszédok: Békés Itala, Bulla Elma, a postás Rajz János, az Ülő tyúk gazdája Alfonzó.) A sztentori kiáltás elhangzik, Békés Itala, mint szomszédasszony, bekukucskál az ablakon. A világítás mesterei azonban későn kapcsolták be azokat a lámpákat, amelyek a napsugarakat hivatottak érzékeltetni, amikor az asszony leveszi a fatáblákat az ablakról. Elkésve sütött be a nap, Czabarka György operatőr és Szalkay Sándor rendező leállítják a jelenetet, újra kell kezdeni. Aztán ismét meg kell állítani a telerekording-szalagot, mert most úgy határoztak, hogy az egyik kamera közeliből mutassa, amint a csirkék kikerülnek a has alól. Jó néhányszor elkezdik még Az elcserélt feleség című tévékomédia felvételeit, de végül is sikerül egyvégtében, egyszerre rögzíteni a darab első harmadát. Mert — a filmforgatással ellentétben — egy tévékomédia három-négy nap alatt elkészül. Az elcserélt feleség is már bemutatásra vár. —bel— Máté Erzsi éppen csak hozzáérinti nedves ujját az arcához, s ezzel már kész is a mosakodás, aztán sztentori hangon felkiált az emeletre férjének, de onnan csak horkolás hallatszik. Kiengedi a ketrec Máté Erzsi és Avar István az egyik jelenetben. □ MAI MAGYAR ZENESZERZŐK címmel adta közre angol nyelven a Zeneműkiadó korunk magyar életrajzát és műveik bibliográfiáját. A kötet 73 zeneszerző adatait tartalmazza Ádám Jenőtől Weiner Leóig. □ SZABÓ LŐRINC születésének 70. évfordulójára kiállítás nyílt a Csepel Galériában. Az író munkásságát gazdag, a Petőfi Irodalmi Múzeumtól kölcsönzött anyag szemlélteti. A látogatók a költő hangját is hallhatják.