Esti Hírlap, 1973. május (18. évfolyam, 101-126. szám)
1973-05-02 / 101. szám
„ Legyen a Honthynál ma Budán! — invitált a kellemes műsorvezető-riporter, Ráday Imre, s több millió néző elfogadta a meghívást. Ebbe a vendégségbe érdemes volt elmenni. A kecses mozgású, örökifjú primadonna-háziasszony, Honthy Hanna, fiatalos vidámsággal, anekdotázó ötletességgel, élvezetes szellemességgel fogadta látogatóit. Életrajzi vallomás, rövid operetthangverseny, rögtönzött statisztika, meghitt beszélgetés váltotta egymást, hogy színháztörténetté álljon össze ez a hatvanötperces születésnapi vendéglátás. Ami a változatos képet összefogta, egységbe ötvözte, az Honthy Hanna lénye, művészi varázsa, önirónikus humora. Nyolcvanadik születésnapján is ugyanaz, aki volt egész életében: vonzó, hivatásának élő, csillogó tehetségű — primadonna. A trónörökös című tévéjáték tipikus példája volt annak, amikor egy egyperces Tasziló-vicc önálló életet kezd élni, s egy óra tízpercesre terjed. A szerző — Kolozsvári Grandpierre Emil — bátran és keményen megmondta a letűnt úri osztály egyik tagjáról, hogy nem érdeklődik a szebbik nem iránt. Ennek kimondása terjengős, hosszadalmas volt. De még ez lett volna a kisebbik baj, a nagyobb az, hogy ráadásul szellemtelen is. A kikamlós, ámbár egyébként jó alapötletet nem építette tovább az író, csupán körbe-körbe járta. A színészek sem tudták, hogy pontosan mit is kellene eljátszaniuk. Talán egyedül a fanyar humorú Tahi Tóth László szerzett kellemesebb pillanatokat. Az ünnep estéjén maratoni vetélkedő töltötte be a képernyőt. Soproni, győri és csepeli középiskolások versengtek a Májusfa című programban. Kedves, kellemes, hangulatos — bár együttérző izgalmunkat, drukkoló kedvünket nem túlságosan igénybe vevő műsorban volt részünk. S ez a versengő fiatalokon és a tehetséges alkalmi riportereken túl Vitray Tamás műsorvezetésének köszönhető. (harangozó) □ A CSEPEL MŰVEK MUNKÁSOTTHONA és a Kossuth Könyvkiadó politikai könyvkiállítást rendez. A kiállítást, május 9- én fél 4-kor nyitja meg Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a Csepel Vasas Fémművek pártbizottságának első titkára. Mindenkié, aki szereti a mesét JÁNOS VITÉZ Először is azt kellene tisztázni, hogy hű nem ez a másfél órás János vitéz, a magyar rajszfilmgyártás történetében az első ilyen terjedelmű alkotás. Ez nem Kacsóh Pongrác János vitéze, nincs benne Bagó és Kék tó, tiszta tó, nincs benne árvalányhaj, vitézkötés és nemzetiszínű pántlika. Nincs falvédőről ismerős rajzolat, fakanál és bölcs mondások társaságában. Nincs benne álérzelmesség és álhazafiság. Petőfi van benne. Petőfi úgy, ahogy azt mai művészek elképzelik. Bajosan, kedvesen elmesélve a János vitéz utánozhatatlan — s vitathatatlanul magyar — történetei, kicsit Háry János modorában is, kicsit a nemzetközi meseirodalom fordulataival is, hol tiszta érzelmekkel, hol groteszk iróniával, hol aranyos rajzfilmötletekkel. Ez a sokféleség bizonyosan onnan is adódik, hogy a hazai rajzfilmművészek ma már nemzetközi rangú fiatal gárdájának mintegy a fele részt vett a János vitéz létrehozásában. A forgatókönyvírásban Szabó Sípos Tamás és Szoboszlay Péter, a mozdulattervezésben Népp József és Ternovszky Béla, a háttértervező Richly Zsolt, s a munka minden fázisában, a szövegkönyv, majd a képes forgatókönyv elkészítésében, a mozdulattervezésben és film egész munkálatának vezetésében karmester Jankovics Marcell. A film meglepő módon képes helyet adni a benne résztvevő rajzfilmrendezők különböző egyéniségének; felfedezhetjük benne a stúdió olyan művészeinek halását is, akik konkréten nem vettek részt ennek a filmnek az elkészítésében. Kovásznay György Gémes József, Dargay Attila. Szinte antológiája a János vitéz a Pannónia Filmstúdió ifjú rajzfilmművész generációjának. Vajon a sokféle egyéniség, a stílusok többfélesége, nem veszélyezteti-e a film egységét? A válasz egyértelmű: nem. Két okból. Egyrészt a János vitéz anyaga kínálja a különféle elemeket, a művészek ezeket a különbözőségeket nagyon erősen kihasználták, szinte megnövelték. Csak a végletek példájaként: Jancsi és Hulka szerelmes kettőse a patakparton a kezdeti naturálisabb pillanatok után színek és formák olyan ritmusú váltakozását hozza, amely szinte elvont szimfóniája lesz a szerelemnek. Viszont mikor a huszárok Franciaországba érkeznek, megjelenik a határsorompónál a király, attól kezdve a feje fölött — mint egynémely festményen — két kis szárnyas angyal tartja a koronát, s röpdös végig, idegesen, ideoda, hogy az ideges királyt követni tudják a koronával. Ha úgy tetszik, hagyományos, bár nagyon eredeti rajzfilmötlet ez, amely mulatságos és bájosan ironikus. A sokféleséget egy alapvető rajzstílus fogja egybe, amit felületesen talán a szecesszió mai változatának tarthatnánk, s ami vitathatatlanul rokonságot mutat a Sárga tengeralattjáróval: a múlt évtizedben alighanem ez volt a legeredetibb kísérlet ilyen hosszú rajzfilmmel. Sokan bizonyára e rokonságot vádnak érzik, vagy gondolják, pedig egyáltalán nem az. A rajzfilm — valószínűleg a hosszabb lélegzetű — a jelek szerint örömmel vonzódik a vonalnak és a foltnak ahhoz a különleges felhasználásához, amely a szecesszió sajátja volt, főként ha konkrét történetet, mesét kívánnak elmondani vele. A grafikusabb, a karikatúrához közelebbi stílus valóószínűleg a rövidebb, a filozofikusabb filmtípusokban használhatóbb. Ez a mostani, mondjuk így, divatosabb alapstílus Jankovics Marcell kezében mégis sajátosan magyar lett, nemcsak részleteiben, hanem egészében is képviselve egy, a múlt század második felének sajátosan magyar grafikai stílusát. Mindezt nagyszerűen szervezi egységgé Gyulai Gaál János zenéje, amely alapanyagában ugyancsak felhasznál magyar népdalmozívumokat, de karakterében mai, a beatre emlékeztető népszerű hangszerelésben szolgáltatja a film nagyon fontos zenei kötőszövetét. Ezekből és még fel nem sorolt részletekből áll össze úgy ez a János vitéz-film, hogy büszkék lehetünk rá. Tegyük hozzá: elsősorban nem a kisgyerekek filmje, ámbár 7—9 éves kortól élvezhető, igazában az ifjúságé és a felnőtteké, mindenkié, aki szereti a mesét, az iróniát és a költészetet. Talán nem túlzás arra is gondolni, hogy első hosszú rajzfilmünk messze határainkon túl is híveket, esetleg rajongókat szerez Petőfinek és a mai magyar rajzfilmművészetnek. Bernáth László Jancsi beáll huszárnak. ( TELEVÍZIÓ ) " SZÍNHÁZ" SZERDA 16.58: Bulgária—Portugália labdarúgó világbajnoki selejtező mérkőzés közvetítése Szófiából. (Színes.) — 18.45: Hírek. — 18.50: Sanzonról — sanzonra. — 15.10: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Majomparádé. Vígjáték. — 20.55: Kék fény. — 21.55: A festészet kalandja. A látás iskolája Képzőművészeti filmsorozat. Vili. rész: Mozgás, ritmus, idő. (Színes.1 — 22.30: Tvhíradó — 2 kiadás. KÍSÉRLETI (2.) MŰSOR 20.00: A nagy láng. — Angol tévéfilm. — 21.25: Kossuth-díj 1973. sánta Ferenc: Erkel Színház. Don Carlos (7) — Nemzeti Színház: Testvérek (7) — Katona József Színház: Bölcsek a fán (7) — Madách Színház: Kurázsi mámia (C-bérl., 7) — Madách Kamaraszínház: A szembesítés eredménytelen (7) — Vígszínház: Angyali történetek (C-bérlet, 5. előadás, 7) — Pesti Színház: A hirdetés (III. kernet, 3. előadás, 7) — József Attila Színház: A kutya testamentuma (7) — Vidám Színpad: Hippy End (fél 8) — Mikroszkóp Színpad: A versenyló halála ,7) — Zeneakadémia: Mozart kvintettjei, HL, a Tátrai vonósnégyes (dal 8). POEZIS S.OSIÓS JÁNOS FAFARAGÓ NÉPMŰVÉSZ MUNKÁJÁRÓL SZÓL TÓTH JÁNOS SZÍNES DOKUMENTUM FILM JF ♦ BEMUTATÓ V. 1*. PIT M PONT Shakespeare Szentivánéji álom című darabját mutatta be a szczecini Várszínház Jozef Gruda rendezésében. Aachenben mutatták be Roz Wolf futballparódiáját A pont az pont címmel. A huszonegy jelenetből álló, egyórás időtartamú darab futballistákról, szurkolókról, sportriporterekről és a sport körüli reklámról szól ironikus hanggal. KI VOLT P. R. Holtnak hitt költő „P. R. sem ír egy éve már, talán halott egy holt gyökér alatt” — írta 1979 májusában Radnóti Miklós, Csütörtök című versében. Kit rejtett e két kezdőbetű? „Költő volt és Hispániába ment” — olvassuk a következő sorban P. R.-ról, azaz Pierre Robin-ról, akinek nevével Radnóti műfordításai között is találkozunk. Pierre Robin néhány napja hazánkba érkezett. A provence-i egyetem irodalomprofesszora — a Kultúrkapcsolatok Intézetének vendégeként — fővárosi és szegedi egyetemistákkal találkozott. — 19'6-ban — emlékezik — az Aragon szerkesztésében megjelenő De Soire munkatársa voltam. Lapunk a politikailag elkötelezett, kommunista költőket, írókat, újságírókat tömörítette. A spanyol polgárháború kitörésekor többen elhatározták, hogy részt veszünk a nemzetközi brigádok harcaiban. Akkor még aktív költőként, Pablo Neruda kiadványaiban tiltakoztam a spanyol fasizmus ellen. Ebben az időben, ebben a körben ismert meg Radnóti. Az általa lefordított Ma'aga című versem is ekkor íródott. Egy hónapig volt Párizsban, s nagyon hamar megbarátkoztunk, ő szerettette meg velem a magyar irodalmat, párizsi tartózkodása alatt együtt próbáltuk Adyt franciául megszólaltatni. A fordítási kísérleteket hűen őrző dossziéból előbukkan egy képeslap; 1937. december 22-én keltezték Budapesten. Radnóti azonban — ma már nem rekonstruálható körülmények miatt — nem kapott választ. (hegedűs) MÁJUSBAN7: A harmadik nekifutás Három új alkotással jelentkezik májusban a magyar filmművészet. Bacsó Péter ismét munkás témájú filmet készített. A harmadik nekifutás, főszereplője, Jakus István vezér- ■ igazgató úgy érzi, nem képes tovább ellátni feladatát: beadja lemondását, s eredeti szakmájában, hegesztőként helyezkedik el. Ez a film magja, amelyet a rendező Zimre Péterrel együtt írt; operatőr: Zsombolyai János, zenéjét Vitkár György szerezte. Főszereplők: Avar István, Kassai Ilona, Bodor Tibor, Madaras József, Molnár Piroska és Matza Alice. Szövőnő a főhőse Mészáros Márta Szabad lélegzet című alkotásának. A film operatőre Koltai Lajos, zenéjét Szörényi Levente szerezte. Főszereplői Kútvölgyi Erzsébet, Nagy Gábor, Moór Mariann, Máriáss Melinda, Kállai Ferenc, Szemes Mari, Földi Teri és Szabó Lajos. Tersánszky Józsi Jenő kedves csavargó regényhősének, Kakuk Marcinak a kalandjai elevenednek meg a hasonló című filmben. A színes magyar filmmusicalt a regényből Révész György írta és rendezte; az operatőr Ragályi Elemér, zeneszerző Vukán György. A versek Vargha Balázs és Weöres Sándor nevéhez fűződnek. A címszereplő Harsányi Gábor. SZÍNHÁZI HETEK Don Quijote Kaposvárott KATAJEV ŐSBEMUTATÓ • PÁSZTORÓRA, PARASZTBECSÜLET szonötödik Színház Gyurkó László: Don Quijote, a búsképű lovag című darabját, az Irodalmi Színpad Örkény István Egyperces novelláit mutatja be. A szomszéd pécsiek kétszer vendégszerepelnek, az operatársulat Ravel Pásztoróráját és Mascagni Parasztbecsület című egyfelvonásos operáját mutatja be. A Pécsi Balett Egyszer volt című műsorát hozza Kaposvárra. Az Alföldről is várnak vendégeket, a szolnoki színház Moliere Dandín György című művét mutatja be A színházi hetek egyik látványos műsorának ígérkezik a Román Néphadsereg Művészegyüttesének fellépése. A kaposvári Csiky Gergely Színház hazai ősbemutatóra vállalkozott. Valentin Katajev: A műveltség netovábbja című vígjátéka kerül színre. A darabot Szőke István főiskolai hallgató rendezi, ez lesz a diplomamunkája. A május végéig tartó színházi heteken színész- néző találkozókat is rendeznek, a színház közművelődési küldetéséről tanácskoznak a népművelőkkel, a munkásnézők a szocialista brigádvezetők klubjában és a TIT székházában is elmondhatják véleményüket a látottakról. T. Jelentős eseményéhez érkezik májusban a kaposvári centenáriumi ünnepségsorozat. A hagyományoktól eltérően ezúttal nem a dunántúli színházak találkozója lesz, hanar színházi heteket rendeznek. Két fővárosi színházat várnak Somogyba. A Hu- A LEGRÉGIBB A lengyelországi Duszniki Zdrój helységben áll Közép-Európa legrégibb fennmaradt papírmalma. A fából épült barokk papírmalom 1605-ből származik és a maga idején a legkorszerűbb gépekkel és berendezésekkel volt felszerelve. Az állandóan korszerűsített kis papírüzem egészen 1938-ig működött. Ma ebben az épületben van Lengyelország egyetlen Papírgyártási Múzeuma. □ TOLNAI KLÁRI nyitja meg szombaton déli 12 órakor a Nagytétényi Kastély Múzeumban az Iparművészeti Múzeum Női viselet a XIX. században című kiállítását. □ AZ EURÓPAI ELLENÁLLÁSI MOZGALMAK irodalmának bibliográfiája jelent meg a Heves megyei könyvtár füzetei című sorozatban. Az összeállítás Markovits Györgyi munkája. Jékely-est Jékely Zoltán szerzői estjét holnap rendezi a Kossuth Klubban a TIT irodalmi-nyelvi szakosztálya. Bevezetőt Rába György mond, közreműködik Jancsó Adrienne, Mára Enikő, Faragó Laura, Deák B. Ferenc és Orbán Tibor.