Esti Hírlap, 1973. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1973-07-20 / 169. szám
NAGY FEJLESZTÉSEK A KÖNNYŰIPARBAN Tovább javulnak a munkakörülmények Kevesebb éjszakai műszak Fokozott figyelem a nagycsaládosokra (Folytatás az 1. oldalról.) A negyedik ötéves terv időszakában a könnyűipar egészének fejlesztésére mintegy 26—27 milliárd forintot kívánnak fordítani, jóval többet, mint a korábbi tervperiódusokban. Míg korábban a beruházásokra szánt anyagi eszközöknek 3—4 százalékát fordították a szociális és munkásvédelmi helyzet javítására, addig most a rendelkezésre álló, amúgy is nagyobb öszszeg 8—9 százaléka jut erre a célra. Kétségtelenül gondot okoz, hogy a könnyűiparban foglalkoztatott nőknek körülbelül negyven százaléka dolgozik három műszakos és folyamatos munkarenden. Arányuk a textiliparban meghaladja a 60, a pamutiparban eléri a 75 százalékot és a papíriparban is megközelíti a 40 százalékot. Az utóbbi két évben a textiliparban több mint kétezerrel csökkent az éjszakai műszakban foglalkoztatott nők száma. A negyedik ötéves terv végéig további ezerötszáz nő számíthat arra, hogy nem kap éjszakai munkabeosztást. A nők éjszakai foglalkoztatásának teljes megszüntetése a textiliparban azonban az elkövetkezendő évtizedben sem remélhető. Ezért az éjszakai munka végzésének és körülményeinek javításával, valamint a munkaidő csökkentésével, s az éjszakai munka anyagi elismerésével kívánják kedvezőbbé tenni a textiliparban dolgozó nők helyzetét. A vállalati kollektív szerződések általában biztosítják, hogy a többgyermekes családanyák és a gyermekeiket egyedül nevelő nők mentesüljenek az éjszakai munka alól, illetve, csak azok dolgozzanak éjjel, akik ezt önkéntesen vállalják, családi okok vagy a magasabb keresett miatt. A sajtótájékoztatón Keserű Jánosné könnyűipari miniszter elmondta, hogy a múlt évben végzett felmérés szerint a minisztérium felügyelete alatt működő vállalatoknál a férfiak és a nők havi keresete között mintegy 400 forint (húsz százalék) volt a különbség. Ez lényegesen kisebb, mint az egész ipari munkásság körében 1969-ben feltárt negyvenszázalékos eltérés. A különbség az idén márciusban végrehajtott bérintézkedések hatására tovább csökkent. Beszámolt arról is, hogy a rekonstrukció megvalósításával párhuzamban lényegesen javulnak a munkakörülmények. Eredményesen működik az általános üzemorvosi szolgálat is, a nagyrészt nőket foglalkoztató üzemekben nőgyógyászati szakrendelők működnek. Bővül a gyermekintézmények hálózata. Nő azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek valamennyi dolgozójuk számára biztosítani tudják a gyermekek bölcsődei, óvodai elhelyezését. Ilyen például a Bajai Finomposztógyár, a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyár, a Váci Kötöttárugyár, a Kaposvári Ruhagyár, a Soproni Ruhagyár és az Athenaeum Nyomda. A jelentős anyagi ráfordítások ellenére azonban az igények a legtöbb helyen még mindig meghaladják a lehetőségeket. Nagy gond, hogy az egyébként is munkaerőhiánnyal küzdő budapesti és több vidéki városban a vállalatoknál a gyermekgondozási segélyről visszatérő anyák kicsinyeit nem tudják elhelyezni. Nehézséget okoz az is, hogy a tanácsi gyermekintézmények nem alkalmazkodnak a vállalatok több műszakos munkarendjéhez. Szólt a miniszter asszony arról, hogy a vállalatok jelentős részében megkülönböztetetten támogatják a nagycsaládosokat és a gyermekeiket egyedül nevelő anyákat. A kereső foglalkozású nőket védő munkajogi szabályokat általában megtartják, de előfordul, hogy terhes nőket és kisgyermekes anyákat túlóráztatnak, vagy nem mentesítik őket az éjszakai munka alól. Ez megengedhetetlen. Gondot okoz az is a tárca területén, hogy nem értek el megnyugtató eredményt a nők képzésében, továbbképzésében, alacsony az arányuk a közép- és felsővezetésben. A közvéleménykutató felmérés szerint háromszor annyi nődolgozóban él a továbbtanulási szándék, mint ahányan tanulni kezdenek. Az okok részben családiak, részben az önbizalom hiánya. Bár lassan, de javul a nők aránya a vezetésben. Ez különösen a ruha-, a kötszövő- és a selyemiparban jelentős, ahol az utóbbi két évben a vállalati hatáskörben kinevezett vezetőknek több mint ötven százaléka nő. Befejezésül a miniszterasszony elmondta: tovább akarnak javítani a tárca területén dolgozó nők helyzetén, munkakörülményein ; átfogó tervet készítenek a nők képzésének és továbbképzésének fokozására növelni akarják a nők arányát a vezetésben, s a tanácsokkal együtt erőteljes intézkedéseket kívánnak hozni a gyermekintézmények hálózatának fejlesztéséért. S. M. A Budafoki út sarkán a volt dohánygyári épületek helyén ebben a csupaüvegalumánum, sok emeletes épületben kapnak majd helyet az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint az Olajterv irodái. A 240 millió forintos költséggel épülő irodaház tetején helyezik el az „üvegdoboz"előadótermet. Szüretelik a plántát Megkezdődött a teaszüret a Duna menti erdők szedreseiben. A friss lomb a Herbaria bajai telepére érkezik, ahol feldolgozzák. Az idén nagy mennyiségű szederlevél gyűjtésére kérték fel a szedőket: 15 vagonnyi nyerslombot vár a feldolgozó üzem. A leveleket pácolják, cikóriakávéval színesítik, majd préselés után osztályozzák. Ebből készül a plantatea. Lázadó lázak !öbbször is úsztam már adósságokban, pénzügyiekben, de még erkölcsiekben is. Verítékben is úsztam, és nem annyira munka miatt, inkább azért, mert nagy fáradsággal tudtam csak elintézni magamban azokat az oktalan sértéseket, amelyeket másoktól kaptam és azokat is, amelyeket — gyakran non kevésbé oktalanul — én okoztam másoknak. Úsztam életem során az árral, és úsztam az ár ellen is, bár jelképesen, de azért mégsem kis erőt fejtve ki ez ügyekben. (Az előbbi változat különben csak ,.menet közben tűnik könynyebbnek: utólag az a nehezebb.) Sokszor és sokféleképpen úsztam már tehát, csak éppen uszodában, strandon, folyóban és tengerben lazsáltam. Elvileg tudok ugyan vízben is úszni, ám utoljára suhanc koromban vitettem magamat egy jó darabon a hideg Dunával, hogy aztán nagy karcsapásokkal visszakerüljek. De mert egy örvény majdnem elkapott, és egy Serény nevű osztálytársam és barátom csak nehezen vonszolt ki a partra, a vízben úszás azóta elmaradt. Ki az, aki nem fél valamitől? Én, megvallom, örvényt láttam bele az uszodák medencéibe is. De még ha a serény szót hallottam, vagy olvastam valahol, akkor is felrémiett (ahogy mondják) lelki szemeim előtt az örvény képe. Hálát is éreztem, de kavargást és feneketlen mélységet is, amely magához vonna, lehúzna, menthetetlenül. Ha hagynám!... Nem hagytam azonban. Ezért csücsültem a parton, vagy a pocsolyafélékben. — Ez van velem! — mondtam dacosan. — Én már ilyen vagyok! — fokoztam, amikor arra biztattak, hogy jó lenne azért megpróbálni. Nem, nem próbáltam meg. Mardosott a szégyen, igazából már meg is semmisültem belül, ám csak ültem a forró vízben, mint Füst Milán agyjai. Akik valójában nem is Füsté, hanem Karinthy Frigyesé, és akik éppen a paródiától lettek valódibbakká, mint akár a legkiválóbb irodalmi alkotások figurái, 1/magam is paródia voltam ezzel az úszásiszonnyal. Egy vicc, amelyet azonban — sajnos — nem Karinthy ötlött, hanem egy tehetségtelenebb humorista, az életem. Vannak helyzetek azonban, amikor a láz is fellázad, és átadja a helyét a normális hőmérsékletnek... Esküszöm, a múltkor csak azért mentem el a különösen hideg vizéről nevezetes uszodába, hogy lássam, milyen az, amikor emberek kínozzák magukat, és élvezzem bölcsességemet. Azt, hogy inkább künn lődörgök a medence körül, és nem teszem ki magam a veszedelmeknek. Miképpen történt, hogy egyszerre csak benn voltam a medence közepén, és — hogy ne sülylyedjek el — úsztam? Ki tudja azt, mikor növekszik a fűszál, hogyan pattan ki a sejtelmek bimbójából a szerelem rózsaszála, vagy a gyűlölet kaktusza? És bár egy körülbelül hatéves fiúcska kétségtelenül gyorsabb volt nálam, mégis ott mozogtam a vízben, úsztam. Ha relative rövid ideig is. De micsoda is igazából a relativitás? Einstein ezt azzal példázta, hogy egy hajszál egy emberi fejen semmi, a levesben viszont. .. Kár is hát azzal szőrözni, hogy sok volt-e vagy kevés az a körülbelül négy perc, amit vízisporttal töltöttem? Számomra mindenképpen több volt, mint harminc esztendő addigi — ilyen irányú — összteljesítménye. És mert ilyen személyi dolgokban a személy a mérce, akár azt is mondhatom, hogy sportember vágyott. Hiszen múltkor is gyalog mentem — legalább kétszáz méteres távon — egy taxiállomásig. Egy neves távgyalogló — egy hivatásos amatőr — talán kacagna ezen, én azonban sírok a meghatottságtól, mert — hogy ebben a sportágban húsz éve nem fordult elő velem ilyesmi. És — sok más mellett — szakács is vagyok, kérem, hiszen múltkor sikerült kisütnöm egy hagymás rántottát, amit — pincérnek is nevezhet a világ — ki is tálaltam. A viszonyítási alap az, hogy esztendőkön át vagy a tojás tört el, vagy a tányér, a rántotta nem jött össze. Ahhoz képest, hogy milyen ügyetlen voltam, kifejezett ügyességre vall ez a saját szüretelésű rántotta... !de becsüljük le a tényenket: ügyes vagyok, bátor, és — talán — szép is. Lehet, hogy már nem is paródia az életem, hanem komoly tartalmasság, és tartalmas komolyság. Antal Gábor A KÖRNYEZET VÉDELMÉBEN Jobb fűtés, új parkok TOVÁBBI FÁSÍTÁS ♦ PIHENŐHELYEK A fővárosban nemcsak a lakosok számának növeléséről, az egészségügyi ellátás javításáról, a közlekedési nehézségek megoldásáról, új bölcsődék, óvodák és iskolák építéséről kell gondoskodni; új feladat: a környezetvédelem. Erre már most — a főváros következő ötéves terve készítésekor — gondolnak a szakemberek. LEVEGŐ ÉS VÍZ Az európai polgármesterek budapesti tanácskozásán is fő téma volt a környezetvédelem. Budapestnek azonosak a gondjai a többi metropolissal: gondoskodni kell egészséges ivóvízről, jó levegőről, tiszta, fertőzésmentes talajról. A Fővárosi Tanács évekkel ezelőtt létrehozta a Budapesti Levegőtisztasági Bizottságot, amely megvizsgálta a főváros levegőjét, javaslatot tett először a Belváros fűtésének megoldására, majd felmérte a következő esztendők teendőit. A szükség hozza magával, hogy a bizottság munkaterületét bővítsék, s ezentúl ne csak a levegőtisztasággal foglalkozzék, hanem a környezetvédelem valamennyi kérdésével. Most állítják össze a Városházán az ötödik ötéves terv irányelveit. Ezek között fontos helyen van a környezetvédelem. Elsősorban a jó ivóvízről akarnak gondoskodni. A külső kerületekben nincs mindenütt vízvezeték, ezeknek a területeknek a fővároshoz csatolása óta számottevően fejlesztették a vízcsőhálózatot, bár még sok helyen kutakból merik az ivóvizet. A következő ötéves tervidőszakban mind nagyobb területen kívánnak csatornavezetékeket lefektetni. A dél-pesti, Soroksári út menti szennyvíztisztító telep teljesítőképességét a jelenleginek kétszeresére emelik. Ezt a nagy beruházást már a negyedik ötéves tervidőszak végén megkezdik. A főváros északi részén új szennyvíztisztító telepet létesítenek : a Palota-szigeti szennyvíztisztító építését 100 millió forint költséggel már ebben a tervidőszakban megkezdik. MARGITSZIGET, NÉPLIGET A főváros levegőjének szennyeződése csökkentésére is sok fontos intézkedést javasolnak. Szó van róla, hogy a korszerű fűtési övezetet kiterjesztik a pesti és a budai Nagykörút által határolt területre, tehát a legsűrűbben lakott belső városrészekre. Sok szó esik arról, hogy kevés a zöldterület a pesti oldalon. Az a terv, hogy ahová fasor telepíthető, ott mindenütt ültetnek majd, évente tízezer darabot. Folytatják a Margitsziget és a Népliget rendezését. A lakótelepeken további pihenőhelyeket rendeznek be a bölcsődéseknek, a fiataloknak és a nyugdíjasoknak. A következő tervidőszakban megkezdik Zuglóban a Pascal-strand építését; ez egyike lesz a főváros legnagyobb strandfürdőinek. Pakoli György