Esti Hírlap, 1975. február (20. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-11 / 35. szám
ELKÉSZÜLT KÉT MÚZEUM ÚJ OTTHONA Kulcsátadás a palotában Páratlan műemlék-helyreállítás ♦ Nyitás: még az idén A budavári helyreállítási munka, a legnagyobb európai műemlékvédelmi építkezés ünnepi eseménye: elkészült a palota teljes Duna-parti szárnya. A déli részen már előbb berendezkedett a Budapesti Történeti Múzeum, ma délelőtt pedig az építők átadták a kulcsot a Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum vezetőinek. Pusztulás után éppen harminc éve, hogy romba dőlt Budavára. A német fasiszták és lakásaik, miután kirabolták és elszállították a palota kincseit, a teljes pusztulásnak lökték oda múltunk legértékesebb építészeti örökségét. Leomlottak a középkori lakóházak, kiégett a magyar királyok székhelye. Az értelmetlen pusztításról egyetlen adat is sokat elárul: a palota területén 600 ezer köbméter romot kellett eltakarítani. A helyreállítási munka a határokon túl is nagy érdeklődést keltett. Itt nemcsak a háború előtti Várat kívánták feltámasztani. Ahogy megkezdődött a romok elszállítása, megindult a magyar történelem legnagyobb ásatása is. Már az első kutatások temérdek olyan leletet hoztak napvilágra, amely meggyőzte a tudósokat: lehetőség nyílt, hogy a barokk palota alatt és mellett feltárják a középkori magyar királyi szálláshelyek maradványát. Ez a felismerés alapozta meg a következő gondolatot: az egykori királyi palota a művelődés új központja legyen. Ahol hajdan a középkori magyar tudományos és művészeti élet központja volt, ott őrizzék régi és újabb történetünk legértékesebb emlékeit. Régi falak — minden új Az ásatások feltárták az Anjou-kori palota több fontos maradványát. Ennek talán legrégibb emléke az István-torony. A feltárások arról is tanúskodnak, hogy a legnagyobb építkezések Zsigmond király idejében kezdődtek. A magyar uralkodó német-római császár is volt, s a budai székhely nagy jelentőséget kapott. Sokáig úgy vélték, hogy a krónikások eltúlozták Mátyás király budai udvarának gazdagságát. De a megtalált leletek meggyőzik korunkat a középkori magyar palota messzi földön elismert pompájáról. Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás korának emlékei a Mária Terézia-palota déli részén láthatók. A középső részen kapott otthont a Nemzeti Galéria, emellett pedig a Munkásmozgalmi Múzeum. A palota ma átadott Duna-parti szárnya szemléltetően beszél az építők szándékairól. Ahol lehet, megőrizték a múlt örökségét. Ez állapítható meg a palota homlokzatán is. De a falak mögött minden új, hogy a forma megfeleljen a tartalomnak. A palota rendeltetése: múzeumképtár. Ezért új „palotai” stílust is teremtettek. Következik a könyvtár A képtár és a múzeum új otthonában a termek falát különleges vakolat, sok helyen pedig vörös és szürke márvány borítja. Bőven díszítették bronzzal-rézzel is a palota belsejét. S ha a formák újak is, a felhasznált kövek, fémek az ötszáz év előtti királyi szálláshelyét idézik. A „palotai” stílus jellegzetes vonása, hogy megfelel a hagyományoknak, de mégsem utánoz. Jellegzetes hangulatot kelt, mert összhangban van a barokk külső és a huszadik századi belső. Sajátosan magyar ez a stílus, mert főként hazai anyagokat használt fel. Sikerült megoldani azt is, hogy az építkezés kifejezze: a palota nemcsak történeti jelkép, hanem a magyar építkezés egyik legérdekesebb alkotása. Az építőkre itt még nagy munka vár. Az idén megnyílik a Nemzeti Galéria és a Munkásmozgalmi Múzeum. A következő feladat az új Nemzeti Könyvtár felépítése. Ezenkívül több más tudományos és művészeti intézménynek kell szállást adni . De a látogatók már a következő hónapokban elözönlik majd a palota dunai szárnyát. S bejárhatják a tereket is, ahol lefejezték Hunyadi Lászlót és ahol Mátyás király vívott lovagi tornát... Aczél Kovách Tamás A Nemzeti Galéria új otthona: a barokkalak mögött a XX. század belsőépítészete. Az utolsó munkák, a Mária Terézia palota homlokzatán. PRO URBE A MÉRNÖKNEK Fél élet a városért Harmincöt esztendő Budapest szolgálatában Harmincöt esztendőt, hatvan évének több mint felét Budapest szolgálatában töltötte el dr. Kovácsházy Frigyes, a negyedszázados Fővárosi Mélyépítő Tervező Vállalat igazgatóhelyettese. A Margit-híd budai hídfője, a Hungária körút és a Kacsóh Pongrác út csomópontja, az Örs vezér tér, az új Baross tér, a Belgrád rakpart, a Hegyaljai út, az Erzsébet-híd budai hídfője és még sok, jelentős fővárosi beruházás tervezését vezette. A Dózsa György úti, a Dimitrov téri, a Béke úti aluljáró, a nagy felszíni vízmű, több közmű beruházásáért is ő volt a felelős. Úri utcai irodájában fogad. Magas, erőteljes férfi, egyetlen ősz hajszála sincs. Beszélgetésünk közben többször csöng a telefon, gratulálnak a Pro Urbe kitüntetéséhez. Szerényen, halk köszönömmel fogadja. — Harminchétben végeztem a Műegyetemet. Háromévi állami szolgálat után kerültem a fővároshoz. Működésemet a Polgármesteri Út- és Mélyépítési ügyosztályon kezdtem, nagyobb híd- és partfalépítéseket irányítottam. A Fővárosi Tervező Irodát 1949-ben szervezték, előbb a FÖTI-hez, majd egy évvel később a Fővárosi Mélyépítési Tervező Vállalathoz helyezték. A kezdetben kislétszámú vállalat fontos munkáit vezette, majd a mélyépítési tervezés irányítását vállalta. Céljának tekintette a közlekedés, a fővárosi közművesítés fejlesztését. — Az ember, az én időmben, saját tapasztalatain tanulta meg a szakmát, a legnehezebb munkáktól kezdve. Ugyanúgy dolgoztunk a keszonban, mint a fizikai munkások. Ha árvíz volt, három hétig is kint voltunk, építettük a gátat — éjszaka-nappal egybefolyt. Kisebb munkákon és a nagy veszélyekben tanultuk meg az építést. Az építésznek benne kell élnie a fővárosban, hogy gondjait-örömeit a magáénak érezze — így tud igazán építeni, alkotni, maradandót adni városának. A távlati tervezés — amit mi már az ötvenes években javasoltunk — tágabb teret, szabadabb kezet ad nekünk, építőknek, az előrelátás pedig nagyobb értelmet munkánknak. Korán felismerte a távlati fejlesztési tervek jelentőségét. Az utóbbi tizenöt évben nyolc szakági fejlesztési terv készítését irányította, felelős tervezője volt a főváros 15 éves komplex közmű- és mélyépítési távlati tervének. E terv kidolgozásával is segítette a jelenlegi út-, közmű- és mélyépítési munkák előkészítését. — Mielőtt elkezdtük a metró építését, a Szovjetunióban, Párizsban és Stockholmban tanulmányoztuk az építési módszereket. Hallatlanul izgalmas feladat, igazi építészálom ez a munka. A hidak, a műtárgyak, alul- és felüljárók, szerkezettervezés, vízcsatorna-szerkezetek, közművesítés, városrendezés — mind, mind sorolhatnám a szívemhez nőtt feladatokat ... Szeretem a fővárost, s azt hiszem ez a legfontosabb: nincs olyan elvégzett munka, amelyre ne örömmel emlékeznék. A múlt huszonöt esztendőben sokat foglalkozott fiatal szakemberek nevelésével. A vállalat mai, szakmáját kiválóan értő gárdájának képzése neki is köszönhető. — A hivatali munkán túl — ami sosem fér a nyolc órába — tanítok a műegyetemen, immár több, mint két évtizede. A tudományos kutatás is sok elfoglaltsággal, búvárkodással jár ... és sok áldozattal a családomtól: feleségem-küzdőtársamtól és két, ma már felnőtt mérnök fiamtól. Kutató és oktató munkája segítette szakmai működését is. A mélyépítési szerkezetek fejlesztésében elért tudományos eredményeiért 1954-ben a műszaki tudományok kandidátusa, majd 1964-ben a műszaki tudományok doktora címet kapta. Több országos szervezet munkájában is részt vállalt. A városi közmű- és mélyépítésben országosan elismert szaktekintély. A főváros szülötte. Érte dolgozik, épít több, mint három évtizede... S most — sok kitüntetése mellé — megkapta Budapesttől az aranyba foglalt köszönetét: a Pro Urbe érmet. Sziklai Júlia Napirenden az üzemegészségügy Emelik a főfoglalkozású üzemi orvosok fizetését Új feladatokat kapott az Országos Munkaegészségügyi Intézet: a jövőben Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet néven ez a szakintézet látja el az üzemegészségügy központi koordinációs és szakmai tanácsadó-ellenőrző feladatait is. Az elmúlt két évtized alatt széles körű üzemi orvosi , üzem egészségügyihálózat jött létre hazánkban. A nagy ipari üzemekben több mint 460 főfoglalkozású, a kisebb üzemekben pedig több mint ezer részfoglalkozású üzemi orvos, összesen másfél millió munkás és alkalmazott ellátásról gondoskodik. Ugyanakkor a termelés fejlődésével számos új egészségrontó hatás is keletkezett, s mindezzel nem tart lépést az üzemi orvosi ellátottság mértéke, színvonala. A Minisztertanács 1974. decemberi határozata alapján az V. ötéves terv egészségügyi céljai között kiemelt feladat az üzemegészségügyi ellátás fejlesztése. Ennek érdekében — sok egyéb intézkedés között —, a területi vezető üzemi főorvosokat is be kívánják vonni a megyék gyógyítómegelőző intézményhálózatának vezetésébe, s az üzemorvosok munkájának fokozottabb erkölcsi-anyagi megbecsüléséért 1975. július 1-vel átlagosan 1000 forinttal emelik a főfoglalkozású üzemorvosok bérét. A továbbiakban például gondoskodni kell arról is, hogy a legnagyobb üzemekben közegészségügyi kirendeltséget, illetve munkahigiénés laboratóriumot létesítsenek. A tervek szerint az üzemi egészségügyi szolgálattal nem rendelkező vállalatok, üzemek és gazdaságok dolgozóit továbbra is az általános gyógyító-megelőző intézmények keretében kívánják ellátni. (MTI) MÁSODIK BIBLIOBUSZ Hat új könyvtár Királyerdőn épülő művelődési házban. Itt több mint 500 négyzetméteren 40 ezer kötetes könyvtárat rendeznek be a felnőtt és a gyermek olvasók számára. Budapest legnagyobb kölcsönkönyvtárát november elején adják át rendeltetésének a kőbányai új művelődési házban. Ezerötszáz négyzetméteren csaknem 100 ezer kötetes felnőtt- és gyermekkölcsönző, kiállítóterem, zenei részleg kap helyet., Pesterzsébeten a Vecsési utcában, a II. kerületi Szabadság úton, valamint a kispesti szolgáltatóházban vegyeskönyvtárat, a XII. kerületi San Marco utcai ifjúsági házban gyermekkönyvtárat nyitnak ebben az évben. Augusztustól üzembe helyezik a második mozgókönyvtárat is, amely — akárcsak az első számú bibliobusz — 7—8 kerület, 10—11 állomásán kölcsönöz könyveket. A Kulturális Minisztérium és a Fővárosi Művelődési Tanács egyetértett azzal a javaslattal, hogy korszerű közművelődési könyvtárak épüljenek Újpesten, Újpalotán, Kelenföldön, az Örs vezér téren, Békásmegyeren szintén művelődési házakon belül. Az V. ötéves terv jóváhagyásakor határozzák el: melyiket mikor valósítják meg. A növekvő keresletnek megfelelően gyarapítják a könyvállományt is. Tavaly 210 ezer új könyvet vásároltak, mivel azonban 155 ezer elavult könyvet kiselejteztek, a könyvállomány 55 ezer kötettel szaporodott. A központi és a kerületi könyvtárak jelenleg 2 millió 800 ezer könyvvel rendelkeznek. (MTI) Tavasszal avatják a Szabó Ervin Könyvtár új kerületi könyvtárát, a Csepel