Esti Hírlap, 1975. december (20. évfolyam, 281-305. szám)

1975-12-23 / 300. szám

"Nem­ emlékszem rá, hogy lett volna már ilyen a rá­dió-sajtótájékoztatók tör­ténetében: Szaliman, a bu­dapesti szovjet nagykövet­ség tanácsosa, egy hallgató kívánságára személyesen olvasta fel azt a telefon­­számot, amelynek birtoká­ban állítólag orosz szamo­várt lehet kapni Budapes­ten. S e példát nem csupán a kuriozitás kedvéért em­lítem, hanem azért, hogy ez­által próbáljam érzékeltet­ni azt a hangulatot, amely a tegnapi sajtókonferenciát mindvégig jellemezte. Rap­­csányi László és munkatár­sai ez alkalommal a Szov­jet Kultúra Házába hívták az újságírókat, ahol többek között a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság vezető­ségének tagjai válaszoltak a meghívottak és a rádióhall­gatók kérdéseire a tudo­mány és a kultúra világá­ból és természetesen igye­keztek választ adni minden egyéb közérdekű kérdésre is, amelyeket a hallgatók telefonon tettek fel. Például ilyenekre: „Mikor jelent meg utoljára Ady-kötet a Szovjetunióban?”, Hány pár cipőt készítenek éven­te?”, „Ebben vagy abban a gyárban készítenek-e még gőzmozdonyt?”... A mű­sorban közreműködő vá­laszadók — mint a magya­rul kitűnően beszélő Szali­man, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Elbert János, valamint tudósok, esztéták, volt ösztöndíjasok — felkészülten állták a kér­désostromot, s ha időközben sokszor naiv érdeklődésre kellett is válaszolniuk, azt ügyesen, hangulatosan, kedvesen és türelmesen tet­ték. A műsor teljes egészé­ben családias, meleg, bará­ti, oldott hangulatú volt. (harangozó) □ ÉVI NEGYVENÖT filmre fejleszti filmgyártá­sát Lengyelország 1980-ra határozta el a Lengyel Mi­nisztertanács. A fejlesztés folyamán tágabb teret tud­nak majd adni a fiatal rendezőknek. ( TELEVÍZIÓ ) KEDD: 1­3.38: Hírek. — 16.50: Így csi­nálná Sherlock Holmes. Szov­jet ifjúsági filmsorozat. 1. rész: A titokzatos lopás. (Szí­nes.) — 17.35: „Életet az évek­nek.” Nyugdíjasok műsora. — 18.15: Rólad van szó! Fiatalok önismereti műsora. — 18.45: Já­ték a betűkkel. — 19.10: Rek­lám. — 19.15:­­Esti mese. — 19.30: Tv-Híradó. — 20.00: Idő­sebbek is elkezdhetik. Tévé­torna. — 20.05: Cigányzene. 12. rész: Parasztok és cigányze­nészek 2. (Színes.) — 20.35: A tenger titkai. Jacques Cous­teau sorozata. 4. rész: A Ga­la­pagos-szigetek sárkányai. (Színes.) — 21.25: Teleszubjek­­tív. — 22.25: Tv-Híradó 3. 2. MŰSOR: . 20.00: No, de Apu! Magyarul beszélő NDK tévéfilm-sorozat. I. rész: Apu nem akar nősül­ni. — 21.25: Tv-Híradó 2. — 21.45: Zenei Figyelő. A Tele­vízió zenei újságja. SZERDA DÉLELŐTT: 8.58: Idősebbek is elkezdhe­tik. Tévétorna (ism.). — 9.05: Szünidei matiné. Kisfilm-ösz­­szeállítás. 1. Marionett- és báb­fesztivál. Francia bábfilm. 2. Don és Peter. Angol burleszk­­film. Hotelportások. 3. Hold­fényben. Francia rajzfilmso­rozat. Állatrezervátum. 4. Pali Gator. Amerikai rajzfilmsoro­zat. Csak a falon jussak át! — 10.15: Delta. Tudományos hír­adó (ism.).­­— 10.40: A tenger titkai. 4. rész: A Galápagos- szigetek sárkányai (ism.). (Szí­nes.) — 11.30: Játék a betűk­kel (ism.). — 11.55: Rólad van szó! Fiatalok önismereti műso­ra (ism.). bérlet. 4. ea. 7) — Nemzeti Színház: iil. Gergely (7) — Madách Színház: Csillag a máglyán (J-bérlet, 7) — Ma­dách Kamaraszínház: A há­zasságszerző (B/l-bérlet, 7) — Vígszínház: Popfesztivál (7) Pesti Színház: Egy őrült naplója (7) — Thália Színház: Fecsegő ékszerek (7) — Jó­zsef Attila Színház: Windsori víg asszonyok (Z-bérlet, 3. ea., 7) — Fővárosi Operett­színház: Nebántsvirág (L-bér­­let, 2. ea., 7) — Vidám Színpad: Él még a kabaré?! (fél 8) — Mikroszkóp Színpad: Magától nem megy ... (fél 9) — Egye­temi Színpad: Jean Vigo Film­klub VIII. (fél 6 és fél 8) — Kamara Varieté: őfelsége, a Nő (fél 6 és 8) — Fővárosi Nagycirkusz: Gála 1 76 (fél 4, fél 8) — Korona-Pódium: Mű­helytitkok (Harsányi Gábor előadóestje, 5 és 0). (KÖZLEMÉNYEK ) Értesítjük T. Ügyfeleinket, hogy az 1975. XII. 29-re fel­vett hirdetéseket, ma, 1975. XII. 23-án közöljük le, technikai okokból. Szives elnézésüket kér­jük. (x) Síeljen az Óriáshegységben! 8 napos tanfolyamunk utazás­sal együtt 1850 Ft. Időpontok: január, február, március hó­napokban. Felvilágosítás és je­lentkezés a Budapest Tourist irodáiban. " Tanuljon meg síel­ni! 1 hetes tanfolyamok Bán­­kúton és Nagyhideghegyen, ja­nuár és február hónapokban. Részvételi díj: 720 Ft. Felvilá­gosítás és jelentkezés a Bu­dapest Tourist irodáiban, (x) Szilveszterkor táncoljon ! Néhány különórán kiválóan megtanítja dr. Gulyásné tánc­tanár 312—892 Lenin krt. 76. Vidékiek aznap, (x) Táncolni megtanulhat pár óra alatt különórán, Szeif Gyuláné tánctanártól, VII., Lenin krt. 37. 220—494. du. 15- től. (x) A Kiállítási Intézmények Igazgatósága értesíti a tárlat­látogató közönséget a Mű­csarnok — az Ernst­ Múzeum —, a Kulturális Kapcsolatok In­tézetének Kiállítóterme — és a Helikon Galériában rende­zett kiállítások ünnepi nyitva tartásáról. December 24-én nyitva 15 óráig. 25-én zárva. 26-án nyitva. 27-én nyitva (in­gyenes látogatás). 28-án. 29-én zárva. 30-án nyitva. 31-én­­ nyitva 15 óráig. 1976. január 1- én zárva. 2-án nyitva. A Kul­turális Kapcsolatok Intézeté­nek kiállítótermében a „Tér­formák” c. kiállítás, a Helikon Galériában Szabados Árpád grafikusművész kiállítása 27- én zárul. (x) Az Országos Filharmónia az alábbi hangversenyeket ren­dezi bérletszünetben: decem­ber 29-én a Zeneakadémián Gergely Ferenc többek közt Bach, C. Franck, Messiaen, Reger műveiből orgonál. Ja­nuár 5-én Margittay Sándor tartja orgonáért­jét Béres Fe­renc és Pavlánszky Edina köz­reműködésével. A Liszt Ferenc Kamarazenekar amerikai tur­néja előtt, január 10-én ad hangversenyt. Műsoron Mo­zart: Kis éji zene, Bach: d­­moll kettősverseny, Mendels­sohn: c-moll vonósszimfónia. Művészeti vezető: Sándor Fri­gyes. Pertis Zsuzsa Bach­cembalóestjét január 4-én tartja. Műsoron: Bach D-dúr toccata, B-dúr partita, Gold­ berg-variációk. A Zeneakadé­mia Kistermében január 10-én Rásonyi Leila Händel, Brahms, De Falla és Debussy műveiből ad hegedűestet. Németh Ta­más január 11-i zongora­estjének műsora: Mozart: A- dúr szonáta. Beethoven: cisz­­m­oli szonáta, Schubert: Wan­­derer-fantázia. Jegyek váltha­tók az Országos Filharmónia jegypénztárában és az üzemi közönségszervezőknél. (x) Angol intenzív háromhóna­pos középhaladó nyelvtanfo­lyam indul január 12-én. Taní­tás: szombat kivételével min­dennap, 8—15 óráig. Felvilágo­sítás: 426—683. (x) ­J SZÍNHÁZ Operaházi Falstaff (L-ber­tet, 4. eas )) — Erkel Színház: A bahcsiszeráji szökőkút (l. STRAUSS SZEMÉLYESEN DIRIGÁLTA A zenés Elektra előkészületei Még a század elején tör­tént, pontosabban 1910 már­ciusában. Akkor mutatták be nálunk először Richard Strauss zeneszerző színpadi művét, az Elektra című drámai költeményt, amely­nek Szophoklész inspirálta szövegét Hugo von Hof­mannsthal írta. Az Elektra­­téma éppen úgy ihlette az osztrák költőt, mint két em­beröltővel később Gyurkó Lászlót a Szerelmem Elekt­ra című színpadi mű, Jan­­csó Miklóst pedig Elektra­­filmje megalkotására. Hof­­mannstahl a démoni szen­vedélyt választotta a darab eszmei középpontjának. Most, hogy az állami Ope­raház Richard Strauss Hofmannsthal szövegére írt Elektrájának felújításá­ra készül, érdemes ismer­tetni színháztörténeti vonat­kozásait. *Bősbemutató Drezdában Strauss a Deutsches Theaterben látta a Hof­­mannsthal-drámát Gertrud Eysoldt kiváló német szí­nésznővel a címszerepben. Saját elbeszélése szerint nyomban felismerte a darab zenei lehetőségeit. Ez volt az első közös művük. Két évtizedig dolgoztak együtt, Hofmannsthal 1929-ben be­következett haláláig. Az Elektra ősbemutatója Drez­dában volt 1909. január 25-én. — Amennyivel magasabb a Kilimandzsáró a Semme­­ringnél — gratulált a zene­szerzőnek egy barátja —, annyival jobb Elektrád a Saloménál! Strauss mosolyogva felel­te: — Lehet, hogy igazad van, de a Semmeringet mindig többen látogatják, mint a Kilimandzsárót. Kitűnő címszereplő A budapesti közönség Srauss zenéjét hangverse­nyeken ismerte meg, és — akárcsak a kritika — tar­tózkodó volt vele szemben. Hosszadalmas sajtóharc után az Operaház megvette az Elektra előadási jogait. Korábban ugyanis a Salome című operát gróf Apponyi Albert kultuszminiszter nem engedte előadni. 1910. márciusában megtartották az Elektra bemutatóját, de a bírálatok akkor is szigo­rúak voltak. Strauss nem jött el a bemutatóra. Leve­let írt egyik budapesti hí­vének: „Azt, hogy Krammer Te­réz kitűnő Elektra, tudtam, és el is vártam tőle. Ének­- és játéktudását, magas ze­nei intelligenciáját ismerem még Drezdából. Sajnálom, hogy a legközelebbi időben nincs módomban alakítását megnézni, mert el vagyok halmozva munkával. De ami késik, nem múlik. Há­rom évvel ezelőtt találkoz­tam Krammer Terézzel Grazban, amikor Salomé­mat neki szóló dedikációval személyesen adtam át. Csakugyan szeretném látni, mint Elektrát! Fényes lehet ebben a szerepben. Legyen­­szíves, kérem, kifejezni előtte végtelen sajnálato­mat, hogy mostani nagy alakításában nem nézhetem meg, és énekét nem hallha­tom. Több mint egy félévnek kellett eltelnie, amíg Strauss eljöhetett az Opera­házba Elektráját dirigálni. (Első igazi sikere azonban nem Budapesten és nem is saját hazájában volt vele, hanem a londoni Covent Gardenben sir Thomas Beecham vezénylete alatt.) Kasza Katalin, Erese Margit Az operai Elektrát a fel­újításra Erdélyi Miklós és Borbély Gyula tanítja be és vezényli. Kettős szereposz­tásban tanulják a zenedrá­mát, a címszereplő Kasza Katalin és Erese Margit. A többi főszereplő Komlóssy Erzsébet — Jablonkay Éva, Kovács Eszter — Horváth Eszter, Sólyom Nagy Sán­dor — Berczelly István. Az előadást Békés András ren­dezi. Kristóf Károly Széphistóriák, Ikonok, Fejfák AZ EURÓPA KIADÓ ÚJ KÖNYVEI „Halljátok meg mostan, e két sorával indul a tré­­rígi dolgot mondok, / Az fás hangvételű Az Béla k­i- Béla királynak idek­ül szó­­rályrul való és az Bankó lók” — a Semptei Névtelen leányárul szép história, és az a művészi kivitelű kis - kötet, amely a Széphistó­riák címmel a téli könyv­vásárra jelent meg. A XVI. századi magyar széphistó­­ria-költésből négy olvasha­tó itt. A régi verses szöve­get a kódex-iniciálék han­gulatát idéző illusztrációk, Berki Viola munkái díszí­tik. Különleges könyvművé­szeti értékű az Európa Ki­adó Magyar Helikon osz­tályának gondozásában megjelent másik két kiad­vány is. A középkori orosz festészet Viktor Lazarev moszkvai művészettörté­nész esszéit gyűjti kötetbe, az ikonművészet csodálatos remekeiből válogatott több mint negyven fekete-fehér és színes képmelléklettel. Az illusztrációk között van például a leghíresebb ikon­festő, Andrej Rubljov né­hány munkája is. A népi művészet sajátos területére enged bepillan­tást a Fejfák című al­bum. Olasz Ferenc fotómű­vész Székelyföld temetőiben örökítette meg az enyészet világának népi remekeit, a kopjafákat, s tette e képek mellé az ősi siratóénekek egy-egy szép részletét. Dr. Kós Károly utószavában a formák művészeti elemzé­sén kívül a temetkezési szokásokról és ezek társa­dalmi-családi forrásairól, valamint a népi hitvilág­ról olvashatunk. □ VARGA MÁTYÁS munkáiból nyílt kiállítás Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeum­ban. Ugyanitt láthatja a közönség László Gyula Kortársaim című tárlatát. AMRITA SN­ER-GIL A DUNA MELLŐL INDIÁBA A modern indiai festé­szet úttörője, korszakos je­lentőségű mestere — Bu­dapesten született és félig magyar. Nevének hangzá­sa idegen és távoli: Amrita Sher-Gil. De arcának né­hány vonása és festészeté­nek egy rövidke szakasza már jóval ismerősebb. Édesanyja magyar volt, a festőnő pedig felnőtt korá­ban is visszatért hazánkba. És ha most, az Új-Delhi Nemzeti Múzeumban, ahol műveinek többségét őrzik, a látogató, miközben meg­csodálja modern szemléle­tű munkáit, az olajképe­ken számára idegen betűk és arcok tűnnek fel: baj­szos magyar paraszt, domb­oldalra kapaszkodó kis fa­lusi temető, a dülöngélő fejfákon „Itt nyugszik , felírással és jellegzetesen magyar barokk templom oldalában tanyázó piaci nyüzsgés. Egyszóval a ma­gyar táj és a magyar em­berek, amelyek és akik té­mát kínáltak, ihletet ad­tak e kivételes tehetségű művésznek. Amrit a Sher-Gil életét és munkásságát bemutató ki­állítás nyílt a Műcsarnok­ban. Bár a képeket, saj­nos, csak fotókópiákon ve­hetjük szemügyre, mégis teljes és színes­­képet ka­punk e kalandos és ifjan ellobbant élet főbb állomá­sairól, eredményeiről. Am­­rita Sher-Gil Budapesten született, 1913-ban. Apja, Sardar­tharao Singh, vagy nemesi címén: Szerdár, elő­kelő indiai úr, évekig élt Budapesten, magyar nőt vett feleségül. (A tárlaton az ő fotóportréját is lát­hatjuk, hófehér szakállú, égő szemű, turbánba és gazdag keleti pompájú ru­hába öltözött férfiú, aho­gyan olvasmányaink alap­ján a hindu bölcseket el­képzeljük.) A házasságból két leányuk született. Itt éltek hét-nyolc esztendős korukig, s természetesen a magyar volt az első nyelv, amelyet megtanultak. Am­­rita zongoraleckéket ka­pott, s mivel családja ko­rán felismerte rajztehet­ségét, festésre, rajzolásra buzdították. Az alapvető rajzleckék után Párizsba küldték, ahol az Ecole des Beaux-Artsban tanult, Lu­cien Simonnál. Tanulóévei alatt látványosan haladt előre, több ízben kapott dí­jat, az Ecole des Beaux- Arts évi csendélet- és port­répályázatán. Sikerei csú­csán azonban mégis úgy érezte, hogy egy másik földrészen lelheti meg iga­zán önmagát. Erről így ír: „Az 1933-as év vége felé egyre gyakrabban éreztem erős vágyat arra, hogy visszatérjek Indiába, meg­magyarázhatatlanul furcsa módon­­úgy éreztem, hogy festői sorsom ott van leté­ve.” Egy esztendő múlva visszatért Indiába, ahol fes­tői sorsa valójában letéte­tett. S az európai modern mesterek, Cézanne, Gauguin munkáitól érintve és azok­ban­ megmártózva, s a cso­dálatos szépségű indiai rai­(MTI fotó — Benkő I. felv.) miatúrákból merítve alakít­ja ki önálló festői nyelvét, sajátos szemléletét. A fekete-fehér reproduk­ciókról nyugalmas szépségű aktok, vibrálóan gazdag portrék tekintenek ránk, s fáradt szemű indiai parasz­tok, menyasszonyok, Brah­­man-ifjak,­­ zenélő hinduk, elefántmenet, és öreg mese­mondó. Festményeinek egy­séges összetevője, amint azt dr. L. P. Sil­are, Új-Delhi Nemzeti Galériájának igaz­gatója is megállapítja, az az érdeklődés, amely Sher-Gilt mindenekelőtt az egyszerű indiai emberek és a falusi élet megragadására ösztön­zi. Amrita maga említette, hogy valódi küldetése: „az indiaiak életének, különö­sen a szegények életének festői közvetítése; a végte­len alázatosság és türelem csöndes képeinek megfesté­se, a szikár barna testek visszaadása, melyek a ma­guk csúnyaságával furcsa szépséget hordoznak, lefes­teni rámfüggesztett szemük kifejezését...” A festmények, reproduk­ciók mellett Amrita életé­nek néhány mozzanatát is megörökítette a fényképe­zőgép. Láthatjuk kilencéve­sen, amikor a simlai szín­házban szerepelt, festő ko­rában, Párizsban, amint ki­csattanó jókedvvel a Café de Paris teraszán ül, mű­vésztársaival, indiai szári­ban és szitáron játszva, majd 1938-ban Budapesten, amikor állványa fölé hajol­va a Duna-parton fest. Amrita Sher-Gil fiatalon, huszonnyolc esztendős ko­rában hunyt el. Fiatal kora ellenére szinte teljes élet­művet hagyott maga után. Reméljük, hogy egyszer majd az Új-Delhiben őr­zött képeket eredetiben is megismerheti a magyar kö­zönség. (h. m.) A kiállítás egyik szép darabja, az Indiai anya című festmény reprodukciója.

Next