Esti Hírlap, 1975. december (20. évfolyam, 281-305. szám)
1975-12-23 / 300. szám
"Nem emlékszem rá, hogy lett volna már ilyen a rádió-sajtótájékoztatók történetében: Szaliman, a budapesti szovjet nagykövetség tanácsosa, egy hallgató kívánságára személyesen olvasta fel azt a telefonszámot, amelynek birtokában állítólag orosz szamovárt lehet kapni Budapesten. S e példát nem csupán a kuriozitás kedvéért említem, hanem azért, hogy ezáltal próbáljam érzékeltetni azt a hangulatot, amely a tegnapi sajtókonferenciát mindvégig jellemezte. Rapcsányi László és munkatársai ez alkalommal a Szovjet Kultúra Házába hívták az újságírókat, ahol többek között a Magyar—Szovjet Baráti Társaság vezetőségének tagjai válaszoltak a meghívottak és a rádióhallgatók kérdéseire a tudomány és a kultúra világából és természetesen igyekeztek választ adni minden egyéb közérdekű kérdésre is, amelyeket a hallgatók telefonon tettek fel. Például ilyenekre: „Mikor jelent meg utoljára Ady-kötet a Szovjetunióban?”, Hány pár cipőt készítenek évente?”, „Ebben vagy abban a gyárban készítenek-e még gőzmozdonyt?”... A műsorban közreműködő válaszadók — mint a magyarul kitűnően beszélő Szaliman, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Elbert János, valamint tudósok, esztéták, volt ösztöndíjasok — felkészülten állták a kérdésostromot, s ha időközben sokszor naiv érdeklődésre kellett is válaszolniuk, azt ügyesen, hangulatosan, kedvesen és türelmesen tették. A műsor teljes egészében családias, meleg, baráti, oldott hangulatú volt. (harangozó) □ ÉVI NEGYVENÖT filmre fejleszti filmgyártását Lengyelország 1980-ra határozta el a Lengyel Minisztertanács. A fejlesztés folyamán tágabb teret tudnak majd adni a fiatal rendezőknek. ( TELEVÍZIÓ ) KEDD: 13.38: Hírek. — 16.50: Így csinálná Sherlock Holmes. Szovjet ifjúsági filmsorozat. 1. rész: A titokzatos lopás. (Színes.) — 17.35: „Életet az éveknek.” Nyugdíjasok műsora. — 18.15: Rólad van szó! Fiatalok önismereti műsora. — 18.45: Játék a betűkkel. — 19.10: Reklám. — 19.15:Esti mese. — 19.30: Tv-Híradó. — 20.00: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna. — 20.05: Cigányzene. 12. rész: Parasztok és cigányzenészek 2. (Színes.) — 20.35: A tenger titkai. Jacques Cousteau sorozata. 4. rész: A Galapagos-szigetek sárkányai. (Színes.) — 21.25: Teleszubjektív. — 22.25: Tv-Híradó 3. 2. MŰSOR: . 20.00: No, de Apu! Magyarul beszélő NDK tévéfilm-sorozat. I. rész: Apu nem akar nősülni. — 21.25: Tv-Híradó 2. — 21.45: Zenei Figyelő. A Televízió zenei újságja. SZERDA DÉLELŐTT: 8.58: Idősebbek is elkezdhetik. Tévétorna (ism.). — 9.05: Szünidei matiné. Kisfilm-öszszeállítás. 1. Marionett- és bábfesztivál. Francia bábfilm. 2. Don és Peter. Angol burleszkfilm. Hotelportások. 3. Holdfényben. Francia rajzfilmsorozat. Állatrezervátum. 4. Pali Gator. Amerikai rajzfilmsorozat. Csak a falon jussak át! — 10.15: Delta. Tudományos híradó (ism.).— 10.40: A tenger titkai. 4. rész: A Galápagos- szigetek sárkányai (ism.). (Színes.) — 11.30: Játék a betűkkel (ism.). — 11.55: Rólad van szó! Fiatalok önismereti műsora (ism.). bérlet. 4. ea. 7) — Nemzeti Színház: iil. Gergely (7) — Madách Színház: Csillag a máglyán (J-bérlet, 7) — Madách Kamaraszínház: A házasságszerző (B/l-bérlet, 7) — Vígszínház: Popfesztivál (7) Pesti Színház: Egy őrült naplója (7) — Thália Színház: Fecsegő ékszerek (7) — József Attila Színház: Windsori víg asszonyok (Z-bérlet, 3. ea., 7) — Fővárosi Operettszínház: Nebántsvirág (L-bérlet, 2. ea., 7) — Vidám Színpad: Él még a kabaré?! (fél 8) — Mikroszkóp Színpad: Magától nem megy ... (fél 9) — Egyetemi Színpad: Jean Vigo Filmklub VIII. (fél 6 és fél 8) — Kamara Varieté: őfelsége, a Nő (fél 6 és 8) — Fővárosi Nagycirkusz: Gála 1 76 (fél 4, fél 8) — Korona-Pódium: Műhelytitkok (Harsányi Gábor előadóestje, 5 és 0). (KÖZLEMÉNYEK ) Értesítjük T. Ügyfeleinket, hogy az 1975. XII. 29-re felvett hirdetéseket, ma, 1975. XII. 23-án közöljük le, technikai okokból. Szives elnézésüket kérjük. (x) Síeljen az Óriáshegységben! 8 napos tanfolyamunk utazással együtt 1850 Ft. Időpontok: január, február, március hónapokban. Felvilágosítás és jelentkezés a Budapest Tourist irodáiban. " Tanuljon meg síelni! 1 hetes tanfolyamok Bánkúton és Nagyhideghegyen, január és február hónapokban. Részvételi díj: 720 Ft. Felvilágosítás és jelentkezés a Budapest Tourist irodáiban, (x) Szilveszterkor táncoljon ! Néhány különórán kiválóan megtanítja dr. Gulyásné tánctanár 312—892 Lenin krt. 76. Vidékiek aznap, (x) Táncolni megtanulhat pár óra alatt különórán, Szeif Gyuláné tánctanártól, VII., Lenin krt. 37. 220—494. du. 15- től. (x) A Kiállítási Intézmények Igazgatósága értesíti a tárlatlátogató közönséget a Műcsarnok — az Ernst Múzeum —, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének Kiállítóterme — és a Helikon Galériában rendezett kiállítások ünnepi nyitva tartásáról. December 24-én nyitva 15 óráig. 25-én zárva. 26-án nyitva. 27-én nyitva (ingyenes látogatás). 28-án. 29-én zárva. 30-án nyitva. 31-én nyitva 15 óráig. 1976. január 1- én zárva. 2-án nyitva. A Kulturális Kapcsolatok Intézetének kiállítótermében a „Térformák” c. kiállítás, a Helikon Galériában Szabados Árpád grafikusművész kiállítása 27- én zárul. (x) Az Országos Filharmónia az alábbi hangversenyeket rendezi bérletszünetben: december 29-én a Zeneakadémián Gergely Ferenc többek közt Bach, C. Franck, Messiaen, Reger műveiből orgonál. Január 5-én Margittay Sándor tartja orgonáértjét Béres Ferenc és Pavlánszky Edina közreműködésével. A Liszt Ferenc Kamarazenekar amerikai turnéja előtt, január 10-én ad hangversenyt. Műsoron Mozart: Kis éji zene, Bach: dmoll kettősverseny, Mendelssohn: c-moll vonósszimfónia. Művészeti vezető: Sándor Frigyes. Pertis Zsuzsa Bachcembalóestjét január 4-én tartja. Műsoron: Bach D-dúr toccata, B-dúr partita, Gold berg-variációk. A Zeneakadémia Kistermében január 10-én Rásonyi Leila Händel, Brahms, De Falla és Debussy műveiből ad hegedűestet. Németh Tamás január 11-i zongoraestjének műsora: Mozart: A- dúr szonáta. Beethoven: ciszmoli szonáta, Schubert: Wanderer-fantázia. Jegyek válthatók az Országos Filharmónia jegypénztárában és az üzemi közönségszervezőknél. (x) Angol intenzív háromhónapos középhaladó nyelvtanfolyam indul január 12-én. Tanítás: szombat kivételével mindennap, 8—15 óráig. Felvilágosítás: 426—683. (x) J SZÍNHÁZ Operaházi Falstaff (L-bertet, 4. eas )) — Erkel Színház: A bahcsiszeráji szökőkút (l. STRAUSS SZEMÉLYESEN DIRIGÁLTA A zenés Elektra előkészületei Még a század elején történt, pontosabban 1910 márciusában. Akkor mutatták be nálunk először Richard Strauss zeneszerző színpadi művét, az Elektra című drámai költeményt, amelynek Szophoklész inspirálta szövegét Hugo von Hofmannsthal írta. Az Elektratéma éppen úgy ihlette az osztrák költőt, mint két emberöltővel később Gyurkó Lászlót a Szerelmem Elektra című színpadi mű, Jancsó Miklóst pedig Elektrafilmje megalkotására. Hofmannstahl a démoni szenvedélyt választotta a darab eszmei középpontjának. Most, hogy az állami Operaház Richard Strauss Hofmannsthal szövegére írt Elektrájának felújítására készül, érdemes ismertetni színháztörténeti vonatkozásait. *Bősbemutató Drezdában Strauss a Deutsches Theaterben látta a Hofmannsthal-drámát Gertrud Eysoldt kiváló német színésznővel a címszerepben. Saját elbeszélése szerint nyomban felismerte a darab zenei lehetőségeit. Ez volt az első közös művük. Két évtizedig dolgoztak együtt, Hofmannsthal 1929-ben bekövetkezett haláláig. Az Elektra ősbemutatója Drezdában volt 1909. január 25-én. — Amennyivel magasabb a Kilimandzsáró a Semmeringnél — gratulált a zeneszerzőnek egy barátja —, annyival jobb Elektrád a Saloménál! Strauss mosolyogva felelte: — Lehet, hogy igazad van, de a Semmeringet mindig többen látogatják, mint a Kilimandzsárót. Kitűnő címszereplő A budapesti közönség Srauss zenéjét hangversenyeken ismerte meg, és — akárcsak a kritika — tartózkodó volt vele szemben. Hosszadalmas sajtóharc után az Operaház megvette az Elektra előadási jogait. Korábban ugyanis a Salome című operát gróf Apponyi Albert kultuszminiszter nem engedte előadni. 1910. márciusában megtartották az Elektra bemutatóját, de a bírálatok akkor is szigorúak voltak. Strauss nem jött el a bemutatóra. Levelet írt egyik budapesti hívének: „Azt, hogy Krammer Teréz kitűnő Elektra, tudtam, és el is vártam tőle. Ének- és játéktudását, magas zenei intelligenciáját ismerem még Drezdából. Sajnálom, hogy a legközelebbi időben nincs módomban alakítását megnézni, mert el vagyok halmozva munkával. De ami késik, nem múlik. Három évvel ezelőtt találkoztam Krammer Terézzel Grazban, amikor Salomémat neki szóló dedikációval személyesen adtam át. Csakugyan szeretném látni, mint Elektrát! Fényes lehet ebben a szerepben. Legyenszíves, kérem, kifejezni előtte végtelen sajnálatomat, hogy mostani nagy alakításában nem nézhetem meg, és énekét nem hallhatom. Több mint egy félévnek kellett eltelnie, amíg Strauss eljöhetett az Operaházba Elektráját dirigálni. (Első igazi sikere azonban nem Budapesten és nem is saját hazájában volt vele, hanem a londoni Covent Gardenben sir Thomas Beecham vezénylete alatt.) Kasza Katalin, Erese Margit Az operai Elektrát a felújításra Erdélyi Miklós és Borbély Gyula tanítja be és vezényli. Kettős szereposztásban tanulják a zenedrámát, a címszereplő Kasza Katalin és Erese Margit. A többi főszereplő Komlóssy Erzsébet — Jablonkay Éva, Kovács Eszter — Horváth Eszter, Sólyom Nagy Sándor — Berczelly István. Az előadást Békés András rendezi. Kristóf Károly Széphistóriák, Ikonok, Fejfák AZ EURÓPA KIADÓ ÚJ KÖNYVEI „Halljátok meg mostan, e két sorával indul a trérígi dolgot mondok, / Az fás hangvételű Az Béla ki- Béla királynak idekül szórályrul való és az Bankó lók” — a Semptei Névtelen leányárul szép história, és az a művészi kivitelű kis - kötet, amely a Széphistóriák címmel a téli könyvvásárra jelent meg. A XVI. századi magyar széphistória-költésből négy olvasható itt. A régi verses szöveget a kódex-iniciálék hangulatát idéző illusztrációk, Berki Viola munkái díszítik. Különleges könyvművészeti értékű az Európa Kiadó Magyar Helikon osztályának gondozásában megjelent másik két kiadvány is. A középkori orosz festészet Viktor Lazarev moszkvai művészettörténész esszéit gyűjti kötetbe, az ikonművészet csodálatos remekeiből válogatott több mint negyven fekete-fehér és színes képmelléklettel. Az illusztrációk között van például a leghíresebb ikonfestő, Andrej Rubljov néhány munkája is. A népi művészet sajátos területére enged bepillantást a Fejfák című album. Olasz Ferenc fotóművész Székelyföld temetőiben örökítette meg az enyészet világának népi remekeit, a kopjafákat, s tette e képek mellé az ősi siratóénekek egy-egy szép részletét. Dr. Kós Károly utószavában a formák művészeti elemzésén kívül a temetkezési szokásokról és ezek társadalmi-családi forrásairól, valamint a népi hitvilágról olvashatunk. □ VARGA MÁTYÁS munkáiból nyílt kiállítás Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban. Ugyanitt láthatja a közönség László Gyula Kortársaim című tárlatát. AMRITA SNER-GIL A DUNA MELLŐL INDIÁBA A modern indiai festészet úttörője, korszakos jelentőségű mestere — Budapesten született és félig magyar. Nevének hangzása idegen és távoli: Amrita Sher-Gil. De arcának néhány vonása és festészetének egy rövidke szakasza már jóval ismerősebb. Édesanyja magyar volt, a festőnő pedig felnőtt korában is visszatért hazánkba. És ha most, az Új-Delhi Nemzeti Múzeumban, ahol műveinek többségét őrzik, a látogató, miközben megcsodálja modern szemléletű munkáit, az olajképeken számára idegen betűk és arcok tűnnek fel: bajszos magyar paraszt, domboldalra kapaszkodó kis falusi temető, a dülöngélő fejfákon „Itt nyugszik , felírással és jellegzetesen magyar barokk templom oldalában tanyázó piaci nyüzsgés. Egyszóval a magyar táj és a magyar emberek, amelyek és akik témát kínáltak, ihletet adtak e kivételes tehetségű művésznek. Amrit a Sher-Gil életét és munkásságát bemutató kiállítás nyílt a Műcsarnokban. Bár a képeket, sajnos, csak fotókópiákon vehetjük szemügyre, mégis teljes és színesképet kapunk e kalandos és ifjan ellobbant élet főbb állomásairól, eredményeiről. Amrita Sher-Gil Budapesten született, 1913-ban. Apja, Sardartharao Singh, vagy nemesi címén: Szerdár, előkelő indiai úr, évekig élt Budapesten, magyar nőt vett feleségül. (A tárlaton az ő fotóportréját is láthatjuk, hófehér szakállú, égő szemű, turbánba és gazdag keleti pompájú ruhába öltözött férfiú, ahogyan olvasmányaink alapján a hindu bölcseket elképzeljük.) A házasságból két leányuk született. Itt éltek hét-nyolc esztendős korukig, s természetesen a magyar volt az első nyelv, amelyet megtanultak. Amrita zongoraleckéket kapott, s mivel családja korán felismerte rajztehetségét, festésre, rajzolásra buzdították. Az alapvető rajzleckék után Párizsba küldték, ahol az Ecole des Beaux-Artsban tanult, Lucien Simonnál. Tanulóévei alatt látványosan haladt előre, több ízben kapott díjat, az Ecole des Beaux- Arts évi csendélet- és portrépályázatán. Sikerei csúcsán azonban mégis úgy érezte, hogy egy másik földrészen lelheti meg igazán önmagát. Erről így ír: „Az 1933-as év vége felé egyre gyakrabban éreztem erős vágyat arra, hogy visszatérjek Indiába, megmagyarázhatatlanul furcsa módonúgy éreztem, hogy festői sorsom ott van letéve.” Egy esztendő múlva visszatért Indiába, ahol festői sorsa valójában letétetett. S az európai modern mesterek, Cézanne, Gauguin munkáitól érintve és azokban megmártózva, s a csodálatos szépségű indiai rai(MTI fotó — Benkő I. felv.) miatúrákból merítve alakítja ki önálló festői nyelvét, sajátos szemléletét. A fekete-fehér reprodukciókról nyugalmas szépségű aktok, vibrálóan gazdag portrék tekintenek ránk, s fáradt szemű indiai parasztok, menyasszonyok, Brahman-ifjak, zenélő hinduk, elefántmenet, és öreg mesemondó. Festményeinek egységes összetevője, amint azt dr. L. P. Silare, Új-Delhi Nemzeti Galériájának igazgatója is megállapítja, az az érdeklődés, amely Sher-Gilt mindenekelőtt az egyszerű indiai emberek és a falusi élet megragadására ösztönzi. Amrita maga említette, hogy valódi küldetése: „az indiaiak életének, különösen a szegények életének festői közvetítése; a végtelen alázatosság és türelem csöndes képeinek megfestése, a szikár barna testek visszaadása, melyek a maguk csúnyaságával furcsa szépséget hordoznak, lefesteni rámfüggesztett szemük kifejezését...” A festmények, reprodukciók mellett Amrita életének néhány mozzanatát is megörökítette a fényképezőgép. Láthatjuk kilencévesen, amikor a simlai színházban szerepelt, festő korában, Párizsban, amint kicsattanó jókedvvel a Café de Paris teraszán ül, művésztársaival, indiai száriban és szitáron játszva, majd 1938-ban Budapesten, amikor állványa fölé hajolva a Duna-parton fest. Amrita Sher-Gil fiatalon, huszonnyolc esztendős korában hunyt el. Fiatal kora ellenére szinte teljes életművet hagyott maga után. Reméljük, hogy egyszer majd az Új-Delhiben őrzött képeket eredetiben is megismerheti a magyar közönség. (h. m.) A kiállítás egyik szép darabja, az Indiai anya című festmény reprodukciója.