Esti Hírlap, 1980. július (25. évfolyam, 153-179. szám)
1980-07-15 / 165. szám
Németh Miklós: minden rendben Tegnap délután a Magyar Atlétikai Szövetség és a Vasas közös rendezésében meghívásos gerelyhajító-versenyt rendeztek a TFSE Csörsz utcai pályáján. A versenyen a tizenhárom induló között sérülése után először ott találtak Németh Miklós olimpiai bajnokot. Úgy látszik, kiheverte sérülését, az elsőre 86 méter fölött dobott, a többi kísérletnél már nem erőlködött, még így is kétszer 81 méter fölött ért földet gerelye. Az olimpiai bajnok a Budapesti Nemzetközi Bajnokságon ismét rajthoz áll, a amelyen a jelek szerint Paragi Ferenc, a Csepel világcsúcstartója is az indulók között lesz. A tegnapi gerelyhajítóversenyben: 1. Németh (Vasas) 86,44 m, 2. Boros (V. Dózsa,) 84,32 m, 3. Temesi (Vasas) 81,40, 4. Szkubenics (V. Dózsa) 80,34 m. Finn rúdugrórekord Ranki Kalliomaeki 5,66 méterre javította a finn rúdugrócsúcsot, a montreali ezüstérmes ott lesz Moszkvában is. Sokan úgy tartják, meglepetést okoz majd. Bundzsák Dezső és a harmincéves jubileum Újra a fáy utcában Edzőmérkőzések: Slavia Prága, Partizán Belgrád, Karl-Marx Stadt elleni Ritka jubileumot ünnepel Bundzsák Dezső: az egykori kiskunhalasi labdarúgó éppen harminc éve, 1950-ben igazolt a Vasashoz. Egyesület és játékos között ritka barátság kezdődött, a későbbi huszonötszörös válogatott jobbfedezet, tizennégy évig szerepelt az angyalföldi csapatban, még ma is szívesen emlékszik vissza a pompás élményekre, a szép sikerekre: három bajnoki cím, három KK-győzelem, egy MNK- elsőség, négy közé jutás a BEK-ben és mintegy háromszáz bajnoki mérkőzés a piros-kék csapatban. Amikor 1964-ben befejezte játékos-pályafutását, technikai vezető lett a Vasasnál, jól mentek a dolgok, kétszer is bajnoki címet nyertek, de hamar elkerült a társaságtól. Edzősködés itt és olt — „Hat évig görög csapatoknál dolgoztam, Bukócs Mártonon, Lantos Mihályon, Puskás Ferencen és rajtam kívül , sok külföldi edző dolgozott akkoriban görög csapatoknál. Már ekkor várható volt, hogy labdarúgásuk rohamosan megindul a fejlődésben. Érdekesség, hogy a későbbi válogatott, Mavrosz és Ardizoglou nálam volt ifjúsági játékos” — emlékszik viszsza Bundzsák Dezső. Hazajövetele után két évig a Szeged következett. Meglehetősen különös körülmények között került a SZEOL-hoz, egy pénteki napon kérték fel az edzősködésre és vasárnap már ő ült a kispadon. Nem sikerült benntartani a csapatot, ennek ellenére szerette a Tisza-parti várost. Itt jött rá először, hogy nem minden játékos vállalja azt a megterhelést, amelyre elengedhetetlenül szükség lenne az élvonalban. A búcsú után két évig a FOSPED Szállítóknál edzősködött. „Több egykori NB I-es játékos erősítette a csapatot, például Losonczi, Kárpáti, Major, így utólag, higgadtan értékelve, úgy látom, az akkori követelményrendszer tette tönkre a csapatot.” Újabb fejezet kezdődött Győrött, a MÁV-DAC- nál. Szakmai sikert jelent, hogy sikerült megoldania a fiatalítást. Egyiptomba szövetségi kapitánynak szerződtették. „Hasznosnak tartom, hogy sok edzést láttam, játékosokat ismertem meg. De az ottani fegyelmezetlenségeket sosem tudtam elfogadni. Talán a legjellemzőbb, hogy a szövetség az első válogatott edzésre negyven labdarúgót hívott meg, s a megbeszélt időpontban mindössze tizenegy játékos jelent meg...”ran, aztán közös ebéd és pihenő, majd újabb edzés. Néhány játékoson még súlyfölösleg van, ezt néhány napon belül le kell adniuk, különben büntetést kapnak. Az első edzőmérkőzés július 26-án a Fáy utcában lesz, a Slavia Praga ellen. Ezután a Partizán Belgrád következik (a helyszín még nincs eldöntve), augusztus 5-én a Fáy utcában a Karl- Marx Stadt következik. S vajon milyen haditervet dolgoz ki a bajnoki pontvadászatra Bundzsák Dezső? „A védelmet szeretném biztosabbá tenni, még akkor is, ha a támadó játék híve vagyok. Elvem, hogy ne öt csatár lődörögjön elöl, s várja a labdát, a támadások védekezésből induljanak, döntőnek tartom, hogy hány játékos kíséri végig az akciókat.” Szeptember 17-én az UEFA Kupában a portugál Boavista lesz az ellenfél, mint ismeretes, az első mérkőzésre itthon kerül sor. „Cseppet sem lesz könnyű a találkozó, a portugálok technikás labdarúgók, jól kezelik a labdát. Fociban, azt mondják, három gól előny általában elég, de ...” Riskó Géza A sakkozók szellemi műhelyei Nimzovicsot, a húszas évek világbajnokjelöltjét annak idején felbőszítette, hogy Capablanca minden helyzetben jól érzi magát és nem szenved, nem erőlködik, még csak nem is kockáztat. A „sakkozógép” számára idegen az idegekre menő harc, az ellenfél pszichéjére építő Laskerstílus. Persze, ahány nagy sakkozó, annyi szellemi műhely. Minden egyes világbajnok új sakkbölcseletet, művészeti hitvallást hozott. Tetten érhetjük a romantikusokat, a lélektan bajnokait, stratégákat és taktikusokat, van aki a dogmák útvesztőjébe keveredik, és — elérkezve korunk sakkjához — egyre inkább a szintézis felé tartunk. Capablanca, miután vesztett Aljechinnel szemben, a sakk kiüresedéséről, „remis-halál”-ról kezdett panaszkodni. A sakkot azonban megújították, nem is csak a neoromantikusok és hipermodernek, de mindenekelőtt (és iskolák felett) Aljechin, akinek játéka napsugár, Tartakovev hasonlata szerint. A leírt, megörökített játszmák a sakkozók partitúrái. Itt már a műalkotással van dolgunk, de miben áll a felkészülés a nagy-nagy erőpróbákra? A legjobbak egész életformájukat annak rendelik alá, hogy elérjék a hőn áhított célt: elsőnek lenni! A szupernagymesterek, exvilágbajnokok és maga a világbajnok Karpov is a műhelymunkát már-már a verseny izgalmával megegyező színvonalra fejleszti. Faragó nagymester vélekedése szerint a játszmák nyolcvan százalékát a megnyitások döntik el. Karpov és Portisch például az előkészített változatok legnagyobb mesterei is. Fegyvertárukban nem ritkák a húsz lépésnél hosszabb — otthon előkészített s kielemzett — változatok sem, ez pedig napi hat-hét órás kutatómunkát, a hadállások tanulmányozását, mikroszkopikus, beható vizsgálatát jelenti. Mindez az elmélet és gyakorlat nagyszerű megtestesítése. Egy-egy jól előkészített változat egyszersmind felfedezés! S ha meglepték vele az ellenfelet, a győzelem kulcsa is. .E kutatómunka kiterjed a játszma minden részére, mozzanatára. Eredményei a kartotékokon a nagy sakkozók legféltettebb kincsei. Mindenkor kéznél van, hogy a játszma előtt felfrissítsék a memóriát. Portischról tudjuk, hogy szüntelenül készül, szüntelenül felfedező úton jár. Egyensúlyt teremtve a fizikaiidegi és,szakmai helytállása terén, ő az, aki nem zökkenthető ki. Kivételes akaraterejével a szorongástól és lelki sérüléstől is mentesíti magát. Lám, nem elég a tehetség, jellemszilárdság is szükségeltetik. A sakkozó szellemi műhelyében roppant nagy munka folyik, hogy minden helyzetben jól érezze magát ... Hajtun József S azután a Vasas Ez év májusában érkezett haza Egyiptomból, felmerült, hogy Bundzsák Dezső esetleg Szombathelyen vagy Salgótarjánban folytatja edzői pályafutását. De konkrét egyezségre nem került sor. Egyszer csak csengett lakásán a telefon. „A váratlan felkérésre nagyot dobbant a szívem, örömmel mondtam igent. Harminc éve nem hittem volna, hogy egyszer én lehetek a Vasas edzője.” Mészöly Kálmánnal több évig együtt játszott (most is, demár a Vasas öregfiúkban), a jelenlegi szövetségi kapitánytól nagy segítséget kapott. A hároméves célkitűzésen mindössze annyit változtattak a szakosztályvezetéssel közösen, hogy a soron következő bajnokságból nem okvetlenül az első hely a cél, hanem a dobogó bármelyik foka. „Annak ellenére, hogy az általam kiváló képességű labdarúgónak tartott Müller Sándor külföldre szerződött, s Gass István sem maradt itt, noha beszéltem vele, Szebegyinszky és Hegedűs bevonult katonának, a csapatot képesnek tartom, hogy megvalósítsa az elképzelést.” A Vasas meglehetősen „tartózkodónak” bizonyult az átigazolási forgatagban. Mindössze a csatár Farkas Tibort hozták el az NB II-es Kecskeméti SC-től. „Szerettük volna Kovács Józsefet is megszerezni a Videotontól. De a játékos azt mondta, hogy a Dózsával előbb megkezdte a tárgyalást, és ha lehet, odamegy.” Hogyan tovább? A piros-kékek július 7-én az előírásoknak megfelelően közösen megkezdték a felkészülést. Minden reggel edzés szerepel moso Megkezdte munkáját a NOB 83. ülésszaka Kis Csaba az MTI tudósítója jelenti. A tegnapi ünnepélyes megnyitót követően — ahol Lord Kirlanin éles szavakkal ítélte el a sportra, a nemzetközi olimpiai mozgalomra nehezedő politikai" nyomást — ma Moszkvában, a szakszervezetek házának oszlopcsarnokában megkezdte tanácskozását a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 83. ülésszaka. Az ülésen a NOB tagjain kívül részt vesznek a nemzeközi sportszövetségek vezetői és a nemzeti olimpiai bizottságok képviselői. A napirenden számos nagyfontosságú kérdés szerepel, így az 1988. évi olimpia megrendezésének néhány kérdése, az 1984. évi Los Angeles-i olimpia szervező bizottságának beszámolója, a NOB elnökének kijelölése. A legfontosabb azonban a szombaton megnyíló moszkvai olimpia lebonyolításának néhány kérdése. Több olimpiai bizottság a NOB végrehajtó bizottságának ülésén különböző javaslatokat tett a játékok megnyitásával, a zászlók és himnuszok használatával kapcsolatban — ezekről a mostani tanácskozásnak kell döntenie. A NOB tanácskozásai a hagyományoknak megfelelően a nyilvánosság kizárásával folynak, azonban a munkáról rendszeresen tájékoztatják a sajtó képviselőit. A moszkvai olimpia előkészületei közben már a befejező szakaszban tartanak. Eddig már ezernél több újságíró kérte akkreditálását a sajtóközpontba, hogy beszámolhasson a nagyszabású sporteseményekről. Az olimpiai faluban mintegy félszáz ország sportolói találtak már kényelmes és korszerű otthonra. Népesek az edzőpályák, csarnokok, naponta több száz edzési lehetőséget biztosítanak a szervezők. Az olimpia részvevői számára minden lehetőséget megadnak arra, hogy az utolsó felkészülések is rendben legyenek. Moszkvában például közlekedési korlátozásokat vezettek be a főbb útvonalakon, a belvárosban és a játékok színhelyéhez vezető, úgynevezett olimpiai útvonalakon, ezek biztosítják, hogy a versenyzők, a közreműködők, a sajtó képviselői, s a játékok megnyitása után a nézők is gyorsan, akadálymentesen juthassanak el céljukhoz. 39 ÉVES A DÍJUGRATÓ Jól megtanultam az anyagot Г A magyar olimpiai küldöttség névsorát böngészve önkéntelenül is megakad az ember szeme Balogi András lovasnál. „Kiabál” a születési évszáma. A remek díjugrató már harminckilenc esztendős, vagyis akár apja lehetne legjobb tornászlányainknak ... — Nincs korhatárhoz kötve a mi sportágunk, amit legjobban bizonyít az, hogy a müncheni olimpia díjlovagló számának tizenharmadik helyezettje hetvenhárom éves volt — jegyezte meg a többszörös magyar bajnok versenyző, mikor Moszkvába utazása előtt a Nemzeti Lovardában beszélgettünk. — Úgy tudjuk München más emléket is idéz ... — Sajnos. Tagja voltam az olimpiai részvételre jelölt gárdának, az utolsó pillanatban azonban megsérült a lovam, s így nem indulhattam. — Most milyen állapotban van négylábúja? — Három héttel ezelőtt Prágában szerepeltem egy versenyen, s Artemis lesántult. Kísért a múlt, ez volt az első gondolatom, de szerencsére ez a sérülés nem volt olyan komoly, s már néhány napja tisztán mozog a ló. Érdemes megemlíteni, hogy Artemis magyar félvér anyától, s holsteini apától származik, vagyis jó ugróadottságokkal rendelkező állat. — Olimpiai felkészülése hogyan sikerült? — Március közepéig otthon, Mezőhegyesen gyakoroltam. Fedett lovarda állt rendelkezésemre, viszont nehézséget jelentett, hogy edző hiányában saját magamnak kellett kijavítanom a hibáimat. Az igazán értékes munka a válogatott közös foglalkozásainak beindításával kezdődött. Társaimmal együtt naponta öt-hat órát is lovagoltam az elmúlt három és fél hónapban. De, hogy a konkrét kérdésre térjek, azt hiszem jól megtanultam az anyagot a „vizsgára”. — A bemutatkozás a csapatversenyben lesz ... — Igen, s remélem, hogy a négytagú gárdánkból legalább hárman teljesítjük majd a pályát. Ez lenne az ötkarikás játékok történetében az első olyan olimpia, amelyen befejezik a magyarok a csapatküzdelmet. — Egyéni remények? — Csak a helyszínen dől el, hogy indulok-e a magánszámban. Ha részt veszek, szeretném emlékezetessé tenni versenyzésemmel a moszkvai játékokat. Persze, ha nem sikerül valami jó eredménnyel kirukkolnom, akkor sem keseredett el, elvégre előttem még a Los Angeles-i és az azt követő két olimpia. L. K. G. Megölték a bírót Szomorú esetről számolt be az AFP hírügynökség a Buenos Airestől 1250 km-re fekvő Tucumanból. Az elmúlt hét végén két alacsonyabb osztályú együttes között barátságos labdarúgó-mérkőzést rendeztek itt, s hogy ez a jelző aligha lehetett érvényes, azt egy rendkívüli fejlemény bizonyítja: a feldühödött játékosok „lerohanták” a 26 esztendős Horacio Albart, aki a sok ütés és rúgás következtében életét vesztette. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy nyolc évvel ezelőtt Cordobában hasonló körülmények között ugyancsak életét vesztette egy fiatal argentin labdarúgóbíró. Megérkeztek Korcsnoj és Polugajevszkij is megérkezett Buenos Airesbe, a jövő hétfőn kezdődő sakklágbajnok-jelöltek elődöntő páros mérkőzésre. Ismeretes, hogy ennek a párnak a továbbjutója a Portisch és Hübner közötti, hasonló találkozósorozat győztesével mérkőzik meg. Női vízilabda-világbajnok Hollandia női vízilabda-válogatottja nyerte a világbajnokságot, miután a döntő találkozón 8:7-re győzött a címet védő Egyesült Államok ellen. Hollandia mögött az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália sorrend alakult ki. Norvégia legyőzte Izlandot Barátságos labdarúgó-mérkőzésen találkozott Norvégia és Izland labdarúgó-válogatottja, a vendéglátók Oslóban a papírformát igazolva 3:1 (1:0) arányban győztek. A norvég csapatban Kollshaugen (67 p), Jacobsen (65), Erlandsen (68 p), az izlandiakéban Thorleifsson (119 p) volt eredményes. A mérkőzést mindöszsze tízezren tekintették meg az Ulleavai stadionban, feltehetően azért, mert hivatásos játékosait mindkét csapat nélkülözte. Karpov nyerte A 14. fordulóval befejeződött az IBM hagyományos nemzetközi sakktornája Amszterdamban. A világbajnoki címet védő szovjet Anatolij Karpov legyőzte a dán Larsent, s tíz ponttal győztesként fejezte be a versenyt. Mögötte a holland Timann, aki a zárófordulóban döntetlenül játszott a csehszlovák Horttal, 9 ponttal lett második. Az ugyancsak hazai színekben induló Sosonkó a harmadik 8 ponttal. A bravúrosan kezdő magyar Ribli Zoltán utolsóként a szovjet Dolmatovval mérkőzött meg, találkozójuk pontosztozkodással zárult. A nagyszabású torna végeredménye: 1. Karpov 10 pont, 2. Timani 9, 3. Sosenko 8, 4. Hort 7,5, 5—6. Dolmatov és Riblc 7—7, 7. Van der Wiel (holland) 4, 8. Larsen 3,5