Esti Hírlap, 1981. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-18 / 65. szám
• Tegnap este a szegedikörzeti stúdió Huszka-est Szegeden című műsorát nyújtotta át az ország közönségének. A felvétel a múlt év novemberében készült, feltehetően a zeneszerző halálának huszadik évfordulója alkalmából. A szegedi zenés színházban (ez most nem az igazi Szegedi Nemzeti Színház, azt évek óta renoválják) rendezett gálaest műsorában szegedi művészek léptek fel, a Szegedi Szimfonikus Zenekar kíséretével. Szegedi születésű volt az ünnepelt is, a magyar operettmuzsika egyik úttörője, Huszka Jenő. Aligha lehet már újat mondani róla. A Gül baba, a Bob herceg, a Lili bárónő, a Mária főhadnagy, a Szép Juhászné, a Szabadság, szerelem alkotója, tizennégy — részben világsikerű — operett zeneszerzője már életében a könnyűzene klasszikusa volt. Dallamait sok évtizede játsszák, fütyülik, énekelik, miközben tangó váltja a charlestont, twist a csacsacsát, s lowfoxot a rock and roll, a muszkamelódiák örökké divatosak maradnak. Aligha kétséges az ok: azért, mert a melodikusak. Divaton innen és túl, mindenekfelett dallamosak. Ami a szegedi gálaestet és annak televíziós reprodukcióját illeti: lehetett volna talán igényesebb, érdekesebb és fantáziadúsabb. Keverhettek volna bele Urából is, humorból is valamivel többet. Kétségtelen azonban, hogy a célnak lényegében megfelelt: a könnyűzene világszínvonalúan nagy magyar tehetségének, Huszka Jenőnek állított emléket. (bt) Operakoncertek Mielőtt a nagy operaházi munkálatok megkezdődnének, ebben az évadban számos érdekes koncertszerű előadás színhelye lesz a régi épület. Április 20-án és 23-án Jurij Szimonovnak, a Szovjetunió Nagy Színháza főzeneigazgatójának vezényletével koncertszerűen adják elő Wagner A Rajna kincse című művét, nagyrészt új szereplőkkel. Wotant Berczelly István, Albericht Faragó András, Mimét Korcsmáros Péter, Fasolt szerepét Ütő Endre énekli. Régi szereplői Palcsó Sándor, mint Loge, Begányi Ferenc, mint Fafner. A női szerepek jó része is régi előadóikra vár. Freia: Horváth Eszter, Fricka: Kasza Katalin, Erda: Jablonkay Éva. Viszont új művésznők Woglindeként Misura Zsuzsa, Wellgundeként Maria Teresa Uribe, Flosshildeként Takács Tamara. Májusban is lesz két koncertszerű előadás: 9-én és 16-én az Operaházban. Akkor Wagner A nürnbergi mesterdalnokokjának harmadik felvonása csendül fel. Mindkét est karmestere Ferencsik János. Külön érdekesség, hogy ezen a koncertszerű előadáson a közreműködő szereplők a művet eredeti nyelven, németül éneklik. KARDA BEÁTA Figyelem, itt vagyok A népszerű énekesnő, Karda Beáta, hosszú évek óta sikerrel szerepel a külföldi és a hazai porondon. Tavaly vették föl a stúdióban a közelmúltban megjelent Figyelem, itt vagyok című nagylemezének anyagát. „Pályafutásomban ez a nagylemez, természetesen fordulópontot jelent. A tizenegy dalból tíz vadonatúj” — mondotta, majd így folytatta — „természetesen továbbra is szeretem a dallamos nótákat, de ezúttal mindenki észreveheti, hogytanújelét adom annak is, mind közelebb áll hozzám a rockosabb stílus is. Nagy örömöm, hogy sok jó zenésszel dolgozhattam együtt, olyanokkal, mint például Gallai Péter, Révész Sándor, Török Ádám, Szigeti Edit és Som Lajos Azt hiszem, a fejlődésemhez elengedhetetlenül szükséges volt, hogy végre legyen nagylemezem. Sok évet vártam rá!” Az énekesnő mostanában is találkozik a közönségével, sokfelé tart élménybeszámolókat, részt vesz lemezdedikálásokon. Elkészült húszperces önálló tévéshow-ja is, amelynek szerkesztője Tánczos Gábor, rendezője Csenterics Ágnes. (r. g.) AlosnaptólCl mOZIRÓCUI napi BALLAGÁS LK Nincs jobb terep egy társadalmi modellhelyzet bemutatására, mint az iskola. Nincs rosszabb terep egy társadalmi modellhelyzet bemutatására, mint az iskola. Mindkét megállapítás igaz. Ez teszi vonzóvá és ez teszi nagyon vitathatóvá Almási Tamás rendező első játékfilmjét, a Ballagás-t. Miért jó helyszín az iskola, ha az iskolán kívüli világ dolgairól kíván szólni egy művész? Azért, mert vitathatatlanul tükre a felnőtt társadalom viszonyainak. Nem bűne és nem erénye ez az iskolának alapfunkciója. Az iskola ugyanis arra való, hogy a fiatalokat alkalmassá tegye a társadalom kialakult viszonyainak elfogadására, a munkamegosztás valamilyen formájában való részvételre. (Alkalmassá tegye a társadalmi változtatásokra is, ha maga a társadalom szeretné megújítani önmagát.) S persze alkalmas modell azért is, mert 14-18 éves korig kevéssé kialakultak a társadalmi szerepek, a gyerekek spontánabbul fejezik ki önmagukat és véleményüket a világról, mint a felnőttek. Az iskola mégsem a legalkalmasabb terep erre a modellteremtésre, mert azért a kamaszgyerek sem felnőtt. Mert akármilyen demokratikus dolog lenne, mégsem lehet rájuk bízni, hogy mit tanuljanak és mennyit. Ha ugyanis azt akarja az iskolás gyerek, hogy legyen farmernadrágja, meg teje és kiflije, villamosa vagy autóbusza, lemezjátszója és magnója, hogy csak a számukra is fontos dolgokat soroljuk fel, akkor kötelező felkészülni egy életre, ahol vissza kell adni valamit azoknak, akik a farmert csinálják, a buszt vezetik, a tehenet fejik — egyszóval a felnőttek világának nincs kibúvó. Erre viszont a társadalom, ha kell, kényszerítse a gyereket, hacsak nem akarja felszámolni önmagát és visszavonulni a kevés megma■radt őserdő valamelyikébe, ott ugyanis valóban nem kell az ember gyerekének felkészülnie az ilyesfajta életre. (Persze ott a vadászatot lenne „kötelező” megtanulni.) Talán hosszadalmasnak tetszhet az iskoláról szóló elmélkedés, de enélkül alig lehet megmagyarázni, mi vonzó és mi elfogadhatatlan a Ballagásban. Itt ugyanis egy osztály föllázad. Botrányt csinálnak, összetörik az iskola fél berendezését, s mivel érettségi előtt álló osztályt mégse lehet mindenestől kicsapni, megkezdődik a harc az iskola vezetése és az osztály között. A vezetés számára a manipuláció sok, bár nem korlátlan számú, lehetősége áll rendelkezésre, s végül a saját lázadásától egységessé szerveződött osztály, mint közösség, felbomlik. Azt a gyereket, aki a legkomolyabban vette az egész demokratikus játékot, a tragédia szele ért, hiszen magánérzéseiben is végig kell élnie ugyanazt a csalódást, mint amit botcsinálta közösségi vezetőként megélt. Mi az, ami ebből számomra elfogadhatatlan? Az, hogy egy félrészeg osztály vandál pusztítása legyen az az alkalom, amely a rendezői szándék szerint jogos kiindulása a közösségi fellépésnek. Mi az, ami nehezen elfogadható? Az, hogy a gyerekek téblábolása, a „nem tudjuk, mit akarunk” szituáció úgy ábrázolódik a filmben, mint a közösségre képtelen társaság demokratikus éretlensége. Holott azért nem tudják igazán, hogy mit akarnak, mert az iskolával szemben valóban nincs egy másik alternatíva. Legföljebb egy jobb iskola, amit elképzelhetnek, de amire, úgy tetszik, a felnőtt társadalom éretlenség. Mi az, ami rokonszenves a filmben? Elsősorban az, hogy ennek a pillanat szülte közösségnek a felbomlását lélektanilag rendkívül hitelesen, valóban modellértékűen tudja bemutatni a film. Mint ahogy kezdő rendezőnél szokatlan érettséggel ezt a nagy számú szereplőgárdát is úgy tudja mozgatni, hogy mindenkinek arca, karaktere legyen. S nemcsak a tanároknak, hanem az osztályközösség szinte minden egyes tagjának egyénisége, sőt, múltja, személyes háttere van. Legfőképpen pedig a Jean d’Arc-féle szerepet játszó Hajdú Ági kap lehetőséget egy vonzó mai diáklány megformálására és ő jól él ezzel a lehetőséggel. Ahol ő lép színre, onnan kezdve válik általános érvényűvé, érdekessé a modell, lesz több, mint elgondolkodtató a film. Olyan hőst prezentál vele és általa a forgatókönyv, író, Nagy András és a rendező, akivel nemcsak az életben lenne jó gyakrabban találkozni, hanem a filmvásznon is. A Ballagás nemcsak rendezőt avatott, hanem operatőrt is, Máriássy Ferenc személyében. S hogy a tömeg váratlan és kiszámíthatatlan mozgásai közepette is egyéniségeket fedezhetünk fel a vásznon, az nem kis részben az ő érdeme. Mert a tömeg és az egyének mozgása a külső és belső helyszíneken olyan természetességgel jelenik meg a vásznon, hogy enélkül alig lenne ilyen világosan áttekinthető az a bonyolult helyzet, amelyről a filmben szó van. Végül is Almási Tamás bemutatkozása nagyon rokonszenves filmet eredményezett, de annyira nem rokonszenveset, hogy elfelejtenénk lényegbe vágó fenntartásainkat az iskolának, mint társadalmi modellnek a felhasználását illetően. Bernáth László Jelenet a filmből A VÖRÖSMARTY GIMNÁZIUMBAN Felkészülés a fakultációra MEGÉRTŐEN FOGADTÁK A SZÜLŐK Diákok, szülők és tanárok tízezreit foglalkoztatja a kérdés: milyen is lesz az új gimnáziumi oktatási rend, a fakultáció. Mint ismeretes, az 1981—82-es tanévtől ebben a formában folyik az oktatás az ország valamennyi gimnáziumában. Hogyan készültek föl a fakultáció startjára, milyen nehézségek várhatók? Ezeket a kérdéseket ezúttal a budapesti VIII. kerületi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban tettük fel, ahol korábban nem folyt kísérleti fakultációs oktatás. Dr. Fenyvesi Balázsné igazgató, Németh Klára igazgatóhelyettes és Sík Csabáné, a II . osztály osztályfőnöke adott tájékoztatást. A Vörösmartyban február 9-én tartották meg azt a szülői értekezletet, amelyen közölték, hogy szeptembertől a III. osztályosok számára megkezdődik az új oktatási forma, egyúttal itt adták át a jelentkezési lapokat. Ezeket március 2-ig kellett viszszajuttatni, tehát a diákok és a szülők csaknem egy hónapot kaptak arra, hogy eldöntsék, ki milyen tárgyat választ. A jelentkezési lapon egyébként nemcsak a választott fakultációs tárgyakat kellett megjelölni, hanem a tanulók pályaválasztási szándékát és azt is, hogy melyek lesznek felvételi tárgyai. MEGBESZÉLTÉK — Hogyan fogadták a szülők és a diákok az új formát, és mit tükröznek a visszaérkezett jelentkezési lapok? — A szülők a lehető legnagyobb megértést tanúsították — mondja Németh Klára. — A pályaválasztási szándék és a megjelölt fakultációs tárgyak összevetéséből kitűnik, hogy szinte minden családban alaposan megbeszélték a kérdést, és helyes döntést hoztak. Nem egy szülő személyesen hozta be a jelentkezési lapot, még kitöltetlenül, és a gyermekkel, valamint az osztályfőnökkel hármasban döntöttek, milyen tárgyat válasszanak. Úgy érezzük, abban, hogy a választások reálisak, nagy segítő szerepe volt a második osztályos pályairányítási és önismereti óráknak. — A fakultációs oktatási forma munkaerő- és helyigényes. Milyen feltételekkel kezdődik majd az oktatás ősszel a Vörösmartyban? Dr. Fenyvesi Balázsné válaszol: — Szeptemberben négy harmadik osztályban kezdődik meg a fakultáció. Végül is a kémiai anyagvizsgálat kivételével minden meghirdetett tárggyal indulni tudunk. Ez utóbbira csupán egy jelentkező akadt, tehát ezt nem tudjuk elkezdeni. Jelenleg elegendő tantermünk, helyiségünk van ahhoz, hogy az órákat minden nehézség nélkül megtartsuk, a későbbiekben azonban, amikor valamennyi évfolyamon öt osztályunk lesz, már elképzelhető, hogy helyszűkével küzdünk. Talán segít enyhíteni gondjainkon, hogy az épületben működő dolgozók gimnáziumában egyre kevesebb a tanuló. Egyelőre csak az úgynevezett szabadon választható fakultációs tárgyak órái kerülnek majd délutánra, ám a későbbiekben — ugyancsak az említett létszámfelfutás miatt — elképzelhető, hogy a kötelezően választható tárgyak néhány óráját is délután kell megtartanunk. Ez annál is inkább valószínű, mert bevezetjük mi is az ötnapos tanítási hetet, s ez azt jelenti, hogy az órákat tovább kell sűríteni. Jó lenne egyébként, ha már ősztől kezdve áttérhetnénk az ötnapos tanítási hétre, legalább egy bajjal megoldanánk mindent. A nevelőtestület tagjai, amennyire lehet, felkészültek az új oktatási formára, voltunk tapasztalatcserén a Kölcsey Gimnáziumban és a Budai Nagy Antal Gimnáziumban, ahol már évek óta folyik a — kísérleti — fakultációs oktatás. Ennek ellenére lesznek nehézségeink a tanévindítással, már csak azért is, mert a szeptember mindig nehéz. KÉSŐN — A hagyományos tantárgyak mellett a Vörösmarty Gimnáziumban úgynevezett irodalmi-drámai képzést is lehet kérni, mind kötelező, mind szabadon választható fakultációs tárgyként. Erre kik jelentkeztek? — Természetesen azok a tanulók válaszol Sík Csabáné osztályfőnök —, akik az irodalom és a színház iránt érdeklődnek. De nem mindenki akar közülük rendező vagy színész lenni. A fakultációs órák anyagának kidolgozásához nagyon sok segítséget kaptunk a Színház- és Filmművészeti Főiskolától. Azt egyébként nem mondhatjuk el, hogy általában megkaptunk minden segítséget, mert bár a tanterv 1979- ben megjelent, a tankönyveket, illetőleg a segédkönyveket rendszerint későn vesszük kézhez, így talán előfordulhat, hogy egyegy tanárnak szeptemberben, esetleg egyszerre három új tankönyvből kell elkezdenie a tanítást. Ez nagyon nehezíti a felkészülést. Sajnos, úgy látszik, az végképp álom marad, hogy a tanár legalább a tanév végén megkaphassa azt az új tankönyvet, amelyből szeptembertől kezdve oktatnia kell. Morvay István Játék is, sport is! GYERMEKKERÉKPÁR-VÁSÁR A SKÁLA BUDAPEST NAGYÁRUHÁZBAN március 16-tól 28-ig. Áruskálánkból ajánljuk: Tricikli, 342 Ft-tól 650 Ft-ig Kitámasztókerekes kerékpár, 790 Ft-tól 808 Ft-ig 24-es szovjet kerékpár, 870 Ft Várjuk kedves vásárlóinkat!