Esti Hírlap, 1981. június (26. évfolyam, 126-151. szám)

1981-06-23 / 145. szám

FTC, TATABÁNYA, VASAS A dobogósok Néhány napja ért véget az elmúlt év augusztusában kezdődött 1980—81-es labdarúgó-bajnokság. Úgy tűnik — bár nincs okunk örömujjongásra — az NB 1 mint­ha túljutott volna a néhány évvel ezelőtti mélyponton, kevesebb a „lefutott” mérkőzés. Kiderült, mivel kevés a kiemelkedő tudású játékos, ott érnek el eredményeket, ahol a közepes szintű labdarúgókat egységgé tudják ko­vácsolni. A három dobogós helyre a Ferencváros, a Tata­bánya — egyben a vidék legjobbja — és a Vasas került. A múlt évi bajnok Honvéd ismét szeretett volna a leg­jobb helyen végezni, Tichy Lajos képesnek is tartotta csapatát a nagy siker megismétlésére, de aztán mind lej­jebb csúszott az együttes a tabellán. Az idény előtt a Vi­deoton az 5. helyet pályázta meg, végül negyedik lett, így az átalakuló fehérvári gárda, miután a Vasas jóvoltából az UEFA-kupában is szerepelhet, elégedett lehet. A 23. bajnokság Novák Dezső egy évvel ezelőtt vette át a zöld-fe­hérek irányítását és a Fe­rencváros bajnokságot szerzett. — Nekünk volt a legke­vesebb botlásunk, míg a ri­válisok több biztosnak tű­nő pontot szórtak el. Volt egy kritikus két hetünk, amikor kikaptunk a Diós­győrtől, a Vasastól és a Debrecentől, de aztán is­mét sikerült összerázni a gárdát. — Számított az arany­éremre? — Titkon. A második, harmadik helyre vártam a csapatot, hiszen az előző idényben ugyanez a gárda a hatodik helyet szerezte meg. A változást több té­nyező eredményezte: Nyi­lasi személyiségének po­zitív változásával igazi kulcsember lett, néhányan új poszton (Takács, Jan­csika) hasznosnak bizo­nyultak. Ezek mellett aka­rásban, lelkesedésben is felülmúltuk a bajnokságra pályázó többi csapatokat. Nagyon akartunk magyar bajnokok lenni, és mivel ez többször párosult jó já­tékkal , fél győzelmet je­lentett. Ehhez tegyük hozzá: a Ferencváros 23. magyar bajnoksága azért sikerül­hetett, mert végre nyuga­lom van az Üllői úton, jó az együttműködés a já­tékosok és a vezetők kö­zött. Novák még elég fia­tal ahhoz, hogy bele tudja magát érezni a fiúk gon­dolkodásvilágába. Szeren­csésen „mixelt” edzői gár­da irányítja a felkészülést, a tapasztalt és higgadt No­vák Dezső, a jó szemű pá­­lyedző Monostori Tiva­dar és a hallatlan munka­bírású Szűcs Lajos. A kö­zönséget is „megfogták” az Üllői útiak jó eredménye­ikkel, a rendezései, a kulcs­mérkőzésekre kiadott, jól szerkesztett FTC-híradók­­kal. Csak tavasszal száz­ezer nézőjük volt! A csa­pat egyszer sem került az első három hely valame­lyikénél lejjebb. A 34 for­dulóban mindössze négy vereséget szenvedtek: a Dó­zsától az Üllői úton, ide­genben a Videotontól és a Debrecentől, majd a Vasas­tól a Népstadionban. A ter­vezettnél korábban kies­tek az MNK-ból, a válo­gatottat is segítették há­rom játékossal (Nyilasi, Mucha, Kakas), de több embert is adhattak volna. Most július 13-ig pihennek, a vezetők pedig fáradoz­nak az új keret kialakítá­sán. Mészöly valószínű­leg Csepelre megy, Mucha Belgiumba távozik, Szepe­si és Horváth is elkerül, Major sorsa még bizonyta­lan, hogy kik lesznek az újoncok? — Szívesen látnák egy Szántó (Diósgyőr)—Nyila­si—Pölöskei (Rába) közép­pályás sort — mondja No­vák Dezső. Ha a vége jó... A Tatabánya fennállása óta most érte el legjobb bajnoki eredményét, bronz­érmes volt már kétszer is, ezüstöt eddig sohasem nyert. A nagy bravúrban dr. Lakat Károly vezető­edzőnek döntő szerepe van, hiszen a tapasztalt mester közel hatszázszor ült eddig az NB I kispadján. — Az egység létrejötte magyarázza sikerünket — nyilatkozta az edző az MTI munkatársának. — Minden­ki mindenkiért dolgozott, játszott. Meglehetősen egyenletesen szerepeltünk az év folyamán, általában az ötödik helyet foglaltuk el, s az már csak külön öröm, hogy a legjobb helye­zést a zárónapon értük el. A vidék különben erősen feljövőben van (Tatabánya 2., Videoton 4., Debrecen 6., Nyíregyháza 7., míg 93 év után kiesett az MTK-VM). Erre utal a most véget ért bajnokság is és mindinkább így lesz ez a jövőben, hiszen gazdasági bázisa jobbnak tűnik, mint a budapestieké, emellett a helyi sajátossá­gok nagyon ösztönzőek. Kiket várnak Tatabányá­ra? — Számítunk a felépült Hermannra, Barabásra és Deákvárira, szó van róla, hogy hozzánk kerül Duna­újvárosból Weimper, Schu­mann Vácról és Lukács a Honvédból. — mondta — a bajnoki címre a Honvéd, a Dózsa, a Ferencváros és talán mi va­gyunk az esélyesek. Megpá­lyázzuk a dobogós helyet.” A piros-kékek aztán sike­res ősz után szinte végig versenyben voltak az első helyért és végül újra bronz­érmesek lettek. — Most senki sem elége­dett a harmadik hellyel, — állapítja meg Bundzsák — mert a nagy lehetőség adva volt a jobb végeredményre. A Kaposvár és a Nyíregy­háza elleni két kisiklás azonban megpecsételte sor­sunkat. Azt hiszem, idegileg nem bírta a csapat a haj­rát. Mégis azt mondom, egyenletesebb lett eredmé­nyességünk: 1979—80-ban 3. volt a Vasas, 44 ponttal. Most ezt a helyet 46 pont­tal értük el, úgy, hogy ősz­szel is, tavasszal is 23—23 pontot szereztünk. Sorozat­ban nyertünk idegenben mérkőzéseket. Sajnos vol­tak bosszantó 1:0-ás veresé­geink is ... A rossz bajnoki finálé után megnyertük az MNK-t, ami némi vigaszt jelent, öt játékost adtunk, a válogatott keretbe (Kiss, Mészáros, Izsó, Komjáti, Zombori). — Túl sokat nem várok az átigazolásoktól, — mond­ta a vezető edző —, hiszen keretünk lényegében adott. Hogy néhányan már nem éppen fiatalok — a pályán nem mindig az évek száma dönt. Természetesen gondo­lunk frissítésre, néhányan elmennek tőlünk: Somogyi, Becsej, Tatár — és a he­lyüket újakkal pótoljuk. Alakul taktikánk, remélem, változik stílusunk és így sikerül előbbre lépni, ötle­tességben, a labda nélküli sok mozgásban, a váratlan megoldásokban. Ezzel sok örömet szerezhetünk közön­ségünknek, amely már ré­gen rászolgált arra. Sirokmány Lajos © ALFREDO Di STEFA­­NO szerződést ír alá az ar­­gentin River Platóhoz és augusztusban már ott kezdi meg a szakmai munkát. © NIKI LAUDA, a hír­neves világbajnok autóver­senyző a közeljövőben egy közép-afrikai repülőtársaság vezetője lesz. A hírek sze­­■int az osztrákok egykori tápszerű sportolója támo­gatni fogja Egyenlítői Gui­­nea állami repülőjáratainak kiépítését. Lauda egy repü­­őt visz az új vállalkozás­ra, amelyhez pillanatnyilag három gépmadár tartozik. Terv és valóság Augusztusban Bundzsák Dezső, a Vasas vezető­edző­je óvatosan fogalmazott: „Nehéz idény előtt állunk Nem kell... ,,Schachner nagy csalódás volt számomra” — mondta Wilkinson, a Leeds mened­zsere, miután megtekintet­te az Ausztria csatárát. „Különösen a fejjátéka ki­ábrándító, ezért nem is ér­deklődünk vele kapcsolato­san tovább.” Az osztrák fiú tehát nem kell, de Valde­­mar Victorino igen. Leeds­­ben azt remélik, hogy az uruguay-i National Monte­video játékosa elkötelezi magát Angliába. Az egyik­nek sikerül, a másiknak nem... Mit tegyen az ember, ha történetesen labdarúgó és egyetemista? Koch Róbert, a bajnok Fradiban rúgja a labdát és gólya, azaz első­éves hallgató az Állatorvos­tudományi Egyetemen. Zárthelyik, beszámolók, gyakorlati foglalkozások, kollokviumok, szigorlatok — az egyetemen. Góllövés, megfelelő kondíció, hajtása pályán, a csapat rendelke­zésére állni — ezek alapve­tő követelmények egy csa­tárnak. Néhány éve maga sem hitte, hogy pestiesen szólva, egyszer minden bejön... Állatorvos édesapja — nagyon szereti a focit — sokat tett azért, hogy fiá­ból labdarúgó legyen. Már a kezdet kezdetén nem volt nehéz észrevenni, tehetsé­ges a fiú, edzői, szülei fél­tették jövőjét, ám ekkor még Hajósról távolinak tűnt a későbbi álmok betel­jesülése. Először jött a fővárosba, idegennek tűntek az utcák, emberek — egyedül érezte magát. Ki tudja, hogyan, de aztán a város és közte a barátság mégis csak meg­született. A tinédzser srác beilleszkedett új környeze­tébe, ebben nem kis segít­séget kapott Thomann An­tal labdarúgóedzőtől, és családjától, fiuk éppen eb­ben az időben vonult be katonának, családtagnak fogadták az „új gyereket”. A foci mellett nem akart elmaradni a tanulásban sem. Erzsébeten, a Kossuth Lajos Gimnáziumban érett­ségizett, a sikeres felvételi vizsga után azonnal beke­rült az Állatorvosb­a. Olyan évfolyamtársakkal kezdte tanulmányait, mint az olimpiai bajnok tornász Magyar Zoltán — a kitűnő úszó, Wladár Zoltán. Meg­szokta a követelményeket az egyetemen, eleinte ide­gen volt a napi 4—5 óra tanulás. A félévi vizsgaidő­­szak megnyugtatta, sorra letette a vizsgákat. Jól ment a játék is! Hu­szonötször szerepelt az if­júsági válogatottban, mind jobb formát mutatott a Fe­rencváros második csapatá­ban. Elérkezett a nagy nap. 1979 tavaszán Friedmansz­­ky Zoltán pályára küldte, bemutatkozott az NB I-ben, mégpedig a Vasas ellen. Noha 5:3-ra kikaptak, sze­rény egyéni célkitűzése megvalósult, nem adott el egyetlen labdát sem. Ezu­­után csereként többször is szóhoz jutott a Fradiban. Új edző, Novák Dezső ke­rült a csapathoz, Koch ab­szolút bizalmat kapott. Hét mérkőzésből hatszor ját­szott, ügyes labdákkal, gól­­passzokkal hívta fel magá­ra a figyelmet. Balszeren­cséjére a sorozat megsza­kadt, mert egy újabb Vasas elleni mérkőzésen kifordult jobb bokája. Sok pihenés, kevés edzés következett, majd két mérkőzés most már kezdőként az idény végén. Tanulmányai miatt sok edzést kihagyott, ennek ellenére részt vett az FTC argentin túráján. (Nem kis erőfeszítés, előtte minden vizsgát letett az egyete­men!) A tengeren­túlon ugyancsak magára ta­lált, a jelentések szerint nagyon jól játszott, például a magyar válogatottat is legyőző Independientének két gólt lőtt. A hazaérke­zés után ismét az egyetem került előtérbe, nem tudott ott lenni a pályán a társak között, elmaradt az edzé­sekről. — Patthelyzet. Ilyen esetben mit tegyen az edző, s mit a játékos? No­vák Dezső hosszú ideig nem is látta Kochot, kihagyta a csapatból. A húszéves fia­talember érezte, tudta, a csapat szempontjából az edző helyesen döntött. Ket­tejük között vita soha nem volt. Gyakran arra gondolt, mi lesz vele? Szerette volna a tanulást és a sportolást összehozni. Egy ideig úgy érezte, képtelen mindkét helyen megfelelni. S vajon mit szóltak a társak, Ebed­­liék? „Baráti légkörben élünk, a srácok tudomásul veszik, hogy egyetemista vagyok, megbecsülnek, nem fúrnak a hátam mögött, sőt, amiben tudnak, segítenek. A közelmúltban leültem az egyesület vezetőivel, meg­állapodtunk, ők is, én is mindent megteszünk azért, hogy jól menjen a foci. Az egyetemen is segítenek, így aztán remélem, sikerül megvalósítani kettős elkép­zelésem. Volt idő, amikor úgy éreztem, számomra csak tanulmányaim a fon­tosak. Azóta belekóstoltam a foci minden szépségébe, nem tudnék meglenni nél­küle. Ehhez képest igen ba­nálisnak tűnik, de jelen pillanatban elsődleges vá­gyam, hogy autót vegyek, ettől várom, sikerül időt nyerni, elérni az edzésre, egyetemre. „Meghosszab­bodna” a napom. A baj­nokság után KRESZ-vizs­­ga következik, s remélem,­­ autóvásárlás. Majd a csapattal Ausztriába és Spanyolországba megyünk. Koch szeretne nemcsak focizni, hanem tanulni is. Lelkes fiatalember, min­dent megtesz azért, hogy sikerélménye legyen, ha szükséges, reggel 6-kor vagy este 10-kor is vállalja az edzést, tanulást. Biztos, nem hiába. (riskó) BARÁTOK KÖZÖTT Egy „gólya " Mennyit ugrik ? A spanyol második vo­nalbeli labdarúgóklub, a Cadiz együttese szerződtette a 25 éves japán csatárt, Ma­­sakasu Kinoshitát. A japán csatár elsősorban fejjátéká­val keltette fel maga iránt az érdeklődést. Az elsőligás Kanagawa csapatában 23 alkalommal szerepelt, s 18 gólt szerzett, többségét fe­jesből. Vajon milyen ma­gas lehet? Vagy milyen ma­gasra ugrik? ATLÉTIKAI ERŐPRÓBA PRÁGÁBAN Csehszlovák-magyar kettős viadal Ma kezdődik a férfi- és női atléták válogatott via­dala Prágában, s ez az első alkalom, hogy a Bakai Jó­zsef szövetségi kapitány ál­tal vezetett magyar gárda nehéz próbatétel elé kerül. A kapitány a tegnapi in­dulás előtt elmondta, hogy az ő munkájának a gyü­mölcse még nem érhetett be, hiszen hosszú távra tervezett, és ezen belül egy-kétéves türelmet kér. Persze az élet nem állhat meg, és a feladatoknak meg kell akkor is felelni, ha azok rövid távúak... A magyar atlétaválogatott rövid időn belül nem lett se gyengébb, igaz, hogy lényegesen erősebb sem. De például rövidtávfutás­ban rendelkezésre áll hat olyan vágtázó, akiből min­dig ütőképes váltót lehet formálni, és mint tudjuk, a váltók a csapatversenyek kulcskérdései. Bakai József azzal kezd­te a munkáját, hogy mind­azokat az ellenfeleket, akikkel a magyar atléták szembekerülnek, alaposan és főleg reálisan feltérké­pezett, „kisakkozta” a cseh­szlovák-magyar viadalt is, amely tavaly nem túl reá­lis körülmények között, de kettős magyar győzelemmel zárult. „Most bármelyik csapat győz, a győzelem nem lesz fölényes. Kétpon­tos előny, vagy kétpontos hátrány — ennyi a tip­pem." — mondta a kapi­tány. A csehszlovák női gárdában jelentős a ta­valy hiányzó Kratoch­­vilová indulása, aki egy­magában négy szám­ban is győzelmet je­lent. Lényeges, hogy Mátay formajavulásról tehet-e bi­zonyságot, és az is, hogy a Paragi—Németh gerelyve­­tő-duó rendezi-e idei „adósságát”. RENDŐRI ERŐK A WIMBLEDONI NYITÁNYON Borg nyert, Taróczy ma játszik A wimbledoni díszpályán, a Center Court-on tegnap délután megkezdődött az 1981. évi wimbledoni nem­zetközi teniszbajnokság. Az angolok ezúttal is hűek maradtak a hagyományok­hoz: a vasárnapról hétfőre virradó éjszakán hosszú so­rok alakultak ki a pénztá­rak előtt, reménykedve ab­ban, hogy sikerül belépőt szerezniük a teniszsport mekkájának nyitó mérkőzé­seire. Nagy rendőri erők össze­vonását követően 14 ezer néző lehetett szemtanúja a napfényes időben lebonyo­lított Borg (svéd)—Rennett (amerikai) — összecsapás­nak. Az ötszörös wimble­doni bajnok, mindössze az első játszmában riogatta szurkolóseregét, ezt csak a rövidítésben sikerült a ma­ga javára fordítania. Az­után viszont egyre jobban belejött, s végül 95 perc alatt aratott biztos győzel­met. Az első igazi szenzá­ciót az esélyesként köny­velt csehszlovák Lendl szol­gáltatta : az ismeretlen ausztrál Fancutt legyőzte. Taróczy csak ma lép pályá- Ma: 8. forduló Ma a 8. fordulóra ke­rül sor a Magyar Sakk Szö­vetség és az Utasellátó Al­földi László női nemzetközi sakk emlékversenyén. Ma 15.30-tól a párosítás: Lemacsko—Verőci, Cson­­ kics—Grosch, Polihroniade —Levityina, dr. Krízsánné —Szmacinska, Makszimo­­vics—Muresan, Fatalibeko­­va—Szádayné. (MTI) ÚTTÖRŐ-OLIMPI­A Ma már verseny Nyíregyházán, olimpiai külsőségeknek megfelelően megnyitották az úttörő­olimpiát, amelyet tegnap dísztorna-bemutató is gaz­dagított, tizenegy nyíregy­házi iskola ezerkétszáz ta­nulójának közreműködésé­vel. Ma a játékok első ver­senynapján nyolc sportág­ban küzdenek a szereplők.

Next