Esti Hírlap, 1982. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
1982-06-22 / 145. szám
FŐVÁROSI KÖLTSÉGVETÉS Gyarapodó lakásállomány, gyorsabb közlekedés Ipari háttér ♦ Bölcsődék, tantermek (Folytatás az 1. oldalról.) Az első napirend előadója dr. Pénzes János tanácselnök-helyettes volt. Elmondta : az országgyűlés nyári ülésszaka is úgy értékelte, hogy a múlt évi gazdasági fejlődés a vártnál nehezebb körülmények között valósult meg, ám ennek ellenére összhangban volt mind a hatodik ötéves, mint az 1981. évi terv gazdasági irányvonalával. Együtt a lakossággal Az ipari termelés 2,4 százalékos országos növekedésével szemben, a budapesti székhelyű szocialista ipar termelése 3,5 százalékkal haladta meg az előző évit. A főváros múlt évi gazdálkodásában mind jobban érvényesült az össztársadalmi, gazdasági, az ágazati és területi érdekek összhangja, hatásosan bontakozott ki az öntevékenység, fokozódott a lakosság szellemi és anyagi eszközeinek bevonása a városfejlesztési feladatok megoldásába. A hatodik ötéves tervidőszak első évében fontos feladat volt részben az előző tervidőszakról áthúzódó feladatok befejezése, részben a középtávú tervidőszakra megjelölt célok megvalósítása. A kitűzött legfontosabb társadalompolitikai elképzelések teljesültek, sikerült megőrizni a főváros lakosságának elért életszínvonalát, a legfontosabb területeken javítani az életkörülményeket. A leglényegesebb társadalompolitikai cél a lakásellátottság javítása volt. A múlt esztendőben csaknem 17 ezer új lakás épült, a fővárosi lakásállomány 13 és fél ezerrel gyarapodott, az év végére meghaladta a 752 ezret. Teljesültek a lakásfelújítási és -korszerűsítési feladatok, számottevően javult a meglevő lakásállomány minősége. Több, újszerű intézkedés következtében megélénkült a lakossági lakáscsere, amelyet korszerű eszközökkel és módszerekkel segítettek-segítenek. Mintegy tízezer lakást újítottak fel és több mint tízezret korszerűsítettek. A metró új szakaszának üzembe helyezésével, az elővárosi közlekedés és a járműállomány korszerűsítésével, a forgalomszervezési intézkedések eredményeként lényegesen javult a főváros tömegközlekedése. Folytatódott a szentendrei HÉV korszerűsítése, elkészült a békásmegyeri állomás. Napjaink legfontosabb közúti közlekedésfejlesztési feladata: az Árpád-híd szélesítése és a Flórián tér korszerűsítés Megkezdődhetett a gyógyítómunka a Margit-kórház új, 313 ágyas, korszerű pavilonjában. Javult a lakosság járóbeteg-ellátása, a bölcsődei férőhelyek száma ezerkétszázzal gyarapodott, s ebből 940 helyet új lakótelepeken hoztak létre. Csökkent az elutasított felvételi kérelmek száma, s az év végére a bölcsődében elhelyezettek aránya meghaladta a 38 százalékot. Az iskolai tanulólétszám 12 ezerrel nőtt a fővárosban, tanteremfejlesztési előirányzatból 213 új tantermet sikerült fölavatni. Általános iskolai oktatási célokra 115 egyéb célra épült helyiséget kellett igénybe venni. (1. á.) Távfűtés, közművek A lakásépítés és -fenntartás után a legnagyobb öszszegeket a főváros közműhálózatának fejlesztésére és fenntartására fordította a Fővárosi Tanács. Ennek eredményeképpen javult a szolgáltatás biztonsága és színvonala, csökkent a szennyeződés. Biztosították az új lakások közműellátását, s közel 13 ezer lakásba vezették be tavaly a gázfűtést, 11 ezer lakásba juthatott el a távfűtés. MAGYAR-HOLLAND KOOPERÁCIÓBAN Óriás kukták Tatabányáról GŐZZEL, GÁZZAL, ÁRAMMAL Eredetileg tizenkilencféle nagykonyhai főzőüst gyártási jogát vette meg egy holland cégtől a Keripar tatabányai üzeme, de már 40 alaptípus száz változatának előállítására képesek. A külföldi partner alkatrészeket is szállít Tatabányára, az üstök egy részét visszavásárolja és a tőkés országokban értékesíti. Az előnyös együttműködés, a kedvező tapasztalatok alapján a holland Sanamit cég lemondott a konyhai berendezések továbbfejlesztésének jogáról, a tatabányaiak vállalkoztak a rendszeres gyártmányfejlesztésre, s így kísérletezték ki az újabb típusokat. Ezeknek a mintapéldányaival is piackutatást végez külföldi megrendelőinél a holland cég. Az idén 120—130 új típusú nagykonyhai főzőüstöt gyártanak a tatabányai üzemben. Ebből ötvenet a holland partner értékesít, a többit a hazai vendéglátó vállalatok, kórházak, szállodák, nagyüzemek rendelték meg. Az 50—230 literes óriás kuktákat a korróziónak jól ellenálló, különleges, rozsdamentes acélból készítik, s így a higiéniai előírásoknak is maximálisan megfelelnek. Alkalmasak mindenféle étel — levesek, húsok, tészták, stb. — leégésmentes főzésére. Ürítésük automatikus. A gőzzel, gázzal és árammal is fűthető üstökben a szokásosnál rövidebb idő alatt éri el az étel a forráspontot, s a rövidebb főzési idő hatására a vitaminok jobban megőrzik értékeiket, s ízletesebb a bennük készült étel is. (MTI) HIÁNYCIKKET PÓTOLNAK Nyomda gyártotta a Nyomdaipari gépek és berendezések gyártását kezdte meg a szombathelyi Sylvester János Nyomda. A hazánkban nem készülő, s így az iparágban hiánycikknek számító gépek egy része saját tervezés. A vállalat karbantartói saját használatra készítették az első berendezéseket, majd a jó tapasztalatok alapján fölajánlották a társüzemeknek is a vásárlási lehetőséget. Az „első fecske” az öntapadós címkegyártás leszedőgépe volt, ebből már harmincnál többet rendeltek a társvállalatok. Ugyancsak nagy az érdeklődés az ofszet technikához szükséges montírozóasztalok iránt, de készül a karbantartók műhelyében már drótfűző gép, filmvágó berendezés és csomagoló-kötegelő is. (MTI) KULACSOK, KELMÉK kismesterek Az ipartörténet krónikás feljegyzései szerint, az évszázad elején, a népi kismesterségek ügyes kezű mesterei, még 160 szakmában csillogtatták tudásukat. A technika fejlődése és az életmód változásai fokozatosan elsorvasztották az ilyen irányú tevékenységet. Bútorfaragással és -festéssel, vaskovácsolással, gyezményt alkotni atyaöntéssel, mézeskalács vagy kékfestőkelmék készítésével ma már nagyon kevesen foglalkoznak hivatásszerűen. A hagyományos mesterségek közül ma mindöszsze tizet tartanak nyilván. A nosztalgiahullám azonban nem kerülte el e kismesterségek termékei iránti érdeklődést sem. Világszerte növekszik a kereslet az ily módon készült tárgyak iránt. Ez a felismerés vezette a Népi Iparművészeti Tanácsot, amikor a Somogy megyei és a Siófoki Városi Tanáccsal, valamint a Dél-balatoni Kulturális Központtal karöltve az év elején meghirdette a „Népi Kismesterségek Művészete” pályázatot. A pályázatnak minden várakozást felülmúló sikere volt. A június első napjaiban megtartott bírálaton a neves szakemberekből álló zsűrinek 161 pályázó 646 pályaművéről kellett veleAz ország minden részéből érkezett munkák között éppen úgy megtalálhatók a csodálatosan szépen faragott és festett bútorok, garnitúrák, mint a pompás kulacsok, a megnyerően díszes, színes gyertyák. Népi hangszerek, szaruból faragott, lószőrből font ékszerek, a változatosan felfűzött gyöngyök, kalárisok, fonott bőrdíszműféleségek, a vasból és egyéb fémből kovácsolt dísztárgyak és a hagyományosan szép, változatos mintájú kékfestett kelmék. A bíráló bizottságnak igencsak nagy gondot okozott az összesen közel ötvenezer forintot kitevő pályadíjak odaítélése, ezért a meghirdetett összeget még tíz darab munkajutalommal kellett megtoldani. A pályázat eredményhirdetésére július 2-án kerül sor Siófokon, majd ezt követően a gazdag anyagot egy hónapon keresztül a Dél-balatoni Kulturális Központ siófoki kiállítótermében mutatják be a nagyközönségnek. A rendezőség a kiállításra meghívja a bel- és külkereskedelem érdekelt szakembereit is, hogy a gazdag választék bemutatásával lehetőséget teremtsen a népi kismesterségek tevékenységének felélesztésére, az így készült tárgyak széles körű forgalmazására. (kasznár) PESTI PATIKÁKBAN KÍNÁLJÁK Nem csodaszer - gyógyszervíz Cserszömörcéből • Somogyi ültetvények Daránypusztáról a pesti patikákba került egy csodálatos hatásúnak tartott szer. A gazdaság vezetője gyorsan kiigazít: csak gyógyhatású, merthogy az egészségügyi szervek — joggal — a „csodákat’ nem szeretik. Egy pompás lombú, sárga, vörös, lila színekben égő cserjéből készült szájvíz. Mondják — kórházak, klinikák vizsgálatai bizonyítják —, a fogínysorvadást (népbetegség méretű ez nálunk) megelőzi, gyógyítja, a szomatikus betegségek különböző bajaira igen hatásos. Egyelőre még csak a pesti patikákban kapható, s a cserszömörce latin nevét viseli: Cotinus. Daránypusztán, az erodált domboldalakon már nyolc hektáron virul a cserszömörce. Daránypusztán, amely a gyógynövények, illóolajok gazdasága, hazája volt. 1962-ig a KHV, a mai Caola, elődjének célgazdasága. Amikor Rákosfalva, Zugló illatfelhőben lebegett, innét, Daránypusztáról hozták a levendula párlásához a legtöbb virágot; szüretelték a mentát, a muskotályt, amelyből az előkelő, drága ámbraillat egyik alapanyagát nyerték a pesti parfőmvegyészek. NYOLC HEKTÁR A környék iparosodott — Siófok egy ugrásra —, nehéz volt kézi munkásokat találni. Levendulát most is termelnek — hajdan 375 hektáron, most harmincötön —. Angelikát most is küldenek a likőriparnak, kaprot a konzerviparnak, s nemrégiben még a Vinca minort, a Kis téli zöld metenget, az erdők, árnyas ligetek gyógynövényét a gyógyszeriparnak, amelyet többi közt a híres Cavington készítéséhez használtak fel. Ma már ezt is szintetikusan állítják elő. Egyszóval: a gazdaság elhatározta — a változó körülmények erre kényszerítették —, olyan vertikális üzemet hoz létre, ahol a végtermék, korszerű, hasznos árucikk is elkészül. Mondhatnám így is — regényes a cserszömörce útja — hazulról, a rózsák budatétényi kertje mellől került ide a kopár somogyi domboldalakra. Domokos János, a gazdaság kerületvezetője hazulról hozta. Édesapja a Kertészeti Egyetem híres professzora volt, a Kertészeti Kutató Intézet hajdani igazgatója, a szárazgazdálkodás híve. „Odahaza a mi kertünk a mediterrán tájat teremtette meg, pannon gyeppel, szárazságtűrő füvekkel, növényekkel, s köztük apám kedvelt sövényével, a cserszömörcével.” ERDÉLYI FEJEDELEMSÉG Egy régi könyv hasonmás kiadását forgatom. J. Fridvalszky János Jézus társaságbeli pap 1773-ban Kolozsvárott kiadott munkája az „Értekezés a Scupiáról, avagy a Cotinus Coriaria növényről Erdély Nagyfejedelemségben végzett különböző kísérletekkel kidolgozva ... Kiegészítette és a sajtó alá rendezte Domokos János.” Fridvalszky „aki Erdély Nagyfejedelemségében a természet ajándékainak titkait kutatta” felfedező útra indult a hegyek közé, hogy megtalálja a Cotinus coggyigriát (meg is találta), s jelentést írt felhasználásáról, ízéről, illatáról, gyógyító erejéről. — Apámtól indíttatva kezdtünk a cserszömörcével foglalkozni. Száraz terület ez, itt lehet termeszteni. A gépi betakarítását meg tudtuk oldani. Eddig a cserszömörce levelét bálázva importáltuk, Albániából pedig — ott vadon gyűjtik — kivonatát hoztuk be. Ültetvényszerű termelését először mi valósítottuk meg. Növelni akarjuk majd a termelését, hisz nemcsak a gyógyszergyárak alapanyagigényét tudjuk ellátni, de az Orvostudományi Egyetem Gyógynövény-és Drogismereti Intézetével kidolgoztuk az üzemi méretű extrahálását, a gyógyhatású szájvíz elkészítését. Vagyis a Cotinus szájvizet. ZÁRÓKUPAK Miért csak gyógyszertárakban kapható? — kérdem az ÁGKER képviselőjétől. A válasz: hangsúlyozni akarjuk ezzel is, hogy nem kozmetikum, hanem gyógyhatású szer. Leendő exportjával a Konzumex foglalkozik. S az már szinte nem is meglepő: nem a gyógyhatású szeren kell változtatni, a probléma most pillanatnyilag az üvegzáró kupak. A Tiszai Vegyi Kombinát műanyag kupakja zár — dehát nem mindig zár jól. (Pedig egy ilyen, nem mindig jól záró műanyag dugó ára is 1 forint!) A külkeresek most egy természetes anyagból készült zárókupakról tárgyalnak — ezt keresik. Kőbányai György Üdítők Kóla típusú italokat 1968 óta gyártanak Magyarországon. A Coca Cola nyitotta a sort, ezt követte a Sztár-család, a Pepsi-, a Traubi-, a Márka-italok. Ez az élelmiszeripar egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. Az ötödik ötéves tervidőszakban az élelmiszeripar növekedési üteme 3,4 százalék volt, az üdítő italoké 7,5 százalék. Húsz év alatttöbb mint tízszeresére növekedett az egy főre jutó fogyasztás. Világbajnoksági akció a Doraus teljes választékából a budapesti Domus Áruházban Aki nálunk június 1-e és július 8-a között 40 000 forint értékű árut vásárol, nyerhet egyШ I WM Orion színes tv-készüléket, aki pedig 28 000 és 40 000 forint közötti értékben vásárol. □OIVIUS nyerhet egy Orion fekete-fehér készüléket. A július 9-én, pénteken, délután 3 órakor megtartandó nyilvános sorsoláson ugyanis három színes és öt fekete-fehér Orion tv-készüléket sorsolunk ki kedves vásárlóink között, a budapesti Domus Áruházban XIII., Róbert Károly krt. 67 Ön semmit sem kockáztat, de tehet, hogy 40000 forintos érték helyett 70000 forintos értéket visz haza!