Esti Hírlap, 1983. február (28. évfolyam, 27-50. szám)
1983-02-12 / 37. szám
FEDETTPÁLYÁS EB BUDAPESTEN, MOST ELŐSZÖR: VILÁGBAJNOKSÁG Hol tart ma az atlétika? Beszélgetés a szövetség elnökével A közeljövőben Budapesten lesz a fedettpályás Európa-bajnokság, s az idén rendezik a sportág történetének első világbajnokságát. Mindez az atlétika felé fordítja az érdeklődést. Az atlétikai szövetség elnökét, Békesi Lászlót kértük: beszéljen róla, mi határozza meg a magyar atlétika helyzetét, s milyen összefüggésben kell vizsgálnunk ezt. Véleményem szerint három kérdés köré csoportosítható az atlétikai összhelyzetkép vizsgálata: milyen a sportág elterjedtsége és népszerűsége, milyen az élvonal helyzete nemzetközi mércével mérve, milyen a sportág utánpótlása. Menjünk sorjában! Milyen a sportág elterjedtsége és népszerűsége? — Az atlétika elterjedtsége és népszerűsége világ- és európai viszonylatban és nálunk is — közepes, de az európai szocialista országok között messze Magyarországé a legrosszabb pozíció. Ez akkor is így igaz, ha az elmúlt három évben nőtt a szakosztályokban foglalkoztatott atléták száma, gyarapodott az amatőrtömegek száma is, elsősorban a tömeges futómozgalmak révén, de ezeknek a tömeges futómozgalmaknak az elterjedtsége is közepesnek minősíthető. Itt is fáziskésés tapasztalható. Az atlétika elterjedtségével, népszerűségével nem lehetünk elégedettek, funkciója is több annál, mint egy meghatározó olimpiai sportág utánpótlásának biztosítása. AZ egészséges, kulturáltabb életmód, az ifjúság egészséges nevelésében betöltött szerepe miatt nagyobb teret kell kapnia, hódítania kell az atlétikának! Az élvonal ügye? — Európában, a kétfős válogatottakat tekintve Magyarország a 8—10. helyen áll, az egyfős válogatottakat tekintve mindkét válogatottunk a nyolcadik az 1982-es eredmények alapján. Ha az 1982-es világranglistán elfoglalt helyünket tekintjük, a visszaesés nem állt meg. Ugyanakkor egyetlen évben sem mutatott fel huszonhét magyar rekordot a sportág, mégis, ilyen kevés atlétánk nem harcolt ki helyet a világranglista tíz helyezettje között, mint éppen tavaly. Ez a következőket bizonyítja: van egy hazai elmozdulás, a fejlődés üteme azonban kisebb, mint a világ fejlődésének üteme. Saját fejlődésünk ellenére, nem csökkent, hanem nőtt a különbség a magyar és a világ atlétikai élvonala között. Az atlétikai utánpótlás helyzete? — Röviden: katasztrofális. Majdnem kilátástalannak tűnik mennyiségileg és minőségileg egyaránt. Az iskolai testnevelés nem képes alátámasztani a sportág mennyiségi és minőségi igényeit, s általában sem alkalmas arra, hogy egy intenzívebb sportkultúrát terjesszen el, a kontraszelekció rendkívül erőteljes, elsősorban a szórakoztató sportágak felé terelődik, tehát az alkatilag és mozgáskészségben legtehetségesebb gyerekek nem az atlétikában indulnak el, ily módon korosztályok esnek ki, rendkívül szűk az ifjúsági és serdülő élmezőny. Ismerve a lemorzsolódásnak a mi viszonyaink között különösen magas átlagát, nem sok jóval kecsegtet az 1985-öt követő időszak sem. « A festett kép sötét. Nem világít remény? -- Akciók indultak és indulnak, részben a szövetség kezdeményezésére, részben egyetemesen, de az erők sokkal jobb koncentrálására van szükség, hogy eredmények is szülessenek. Jelszavakkal ma már ezt az ügyet nem lehet rendbe tenni! Ott, ahol az egyesületek megértették, hogy nagyobb terület felölelésére van szükség, ott van eredmény, ez néhány megyére s egy-két budapesti szakosztályra jellemző, de nem általános, ezért nem vagyunk bizakodóak, összefoglalóan az egész helyzetképről: van egy bizonyos lassú mennyiségi fejlődés, ez azonban elmarad a céljainktól, szándékainktól és lehetőségeinktől is. Bő két éve dolgozik együtt az új összetételű atlétikai vezérkar, mi az, amivel elégedett? — A teljesítmények mérése sokkal objektívebbé vált a szakosztályoknál és egyéneknél, sokkal közelebb állunk a nemzetközi követelményekhez, mint eddig bármikor, növeltük a követelményeket, de nem tudtuk elérni, hogy ezeket a követelményeket széles körben átvegyék a szakosztályok. Néhány szakmai műhely kivételével, átlagos, alacsony követelményű munka folyik. 1981-ben sikerült élversenyzőink formaidőzítése, 1982-ben nem. Kiderül az idei Európa Kupán és világbajnokságon, hogy ennek a szakmai konzekvenciáit mennyire sikerült levonni. Munkamorál és munkaintenzitás, áldozatkészség tekintetében sem lehetünk elégedettek, de azt is be kell látnunk, hogy ez nem kizárólag atlétikai kérdés, hiszen mi nem képezhetünk a magyar társadalomban és a magyar sportmozgalomban szigetet. Feladatainkat viszont világosan látjuk, ezért készült a sportágban történetében először egy középtávú komplex fejlesztési program, végrehajtásához azonban kizárólagosan a Magyar Atlétikai Szövetség nem elégséges. — Az amatőr sporttal többet kell foglalkoznunk, megszüntetve kampányjellegét, a nyitottpálya-akciók passzívak, ez alatt azt értem, hogy nem elegendő a pályákat kinyitni, hanem azokon vonzó programot kell szervezni, irányítani, ebben az atlétika nem jár az élen. Ma még ez annak függvénye, hogy van-e egykét lelkes ember, és ilyenek is vannak szép számmal! VSt Mi a véleménye arról a kettősségről, amely a fedett pályák elszaporodásával bekövetkezett? — A fedett pálya remek alkalom arra, hogy a sportágat népszerűsítse, a néző testközelben látja az atlétákat, s ez óriási élmény. Szakmailag az a feladata, hogy a hosszú téli felkészülés egyhangúságát megtörje, de a fedett pálya nem lehet fő cél, még akkor sem, ha nagyszerű atmoszféráid, s majdnem laboratóriumi körülmények között, ideális versenyzési lehetőséget teremt. Mint minden évben, most, a budapesti fedettpályás EB-n is változó összetételű és erősségűek lesznek a mezőnyök, s ha néhányan Eb-ra, VB- re készülve, kihagyják az EB-t, mégis látványos versenyeket és sok nagy atlétát láthat majd a Budapest Sportcsarnok közönsége. L. Réti Anna Folytatódik a kardfesztivál Huszonkettedik alkalommal kerül sor a Hungária Kupa kardversenyre, amely ma kezdődött és holnap fejeződik be. A verseny nagyságára és erősségére jellemző, hogy a világranglista harminckét versenyzőjéből huszonkilenc vesz részt a viadalon, de összesen 118 külföldi kardozó áll rajthoz, a 98 magyar induló mellett. Ma a legjobb 48-ig jutnak el a versenyzők, holnap a régi Sportcsarnokban 17 órakor rendezik a döntőt. A Hungária Kupa tavalyi győztese a szovjet Aljohin, aki nagy küzdelem után éppen Gedővári Imrét verte meg. A magyar kardozók márciusban Hannoverben, majd New Yorkban lépnek pástra Világ Kupa viadalon. • Tegnap a régi Sportcsarnokban zajlott le a kardvívó Bajnokcsapatok Európa Kupájának küzdelme, melynek meglepetése magyar szempontból a Vasas korai búcsúja volt. A győzelmet a CSZKA Moszkva szerezte meg, miután 9:3-ra legyőzte a Honvéd csapatát, mely így második lett. Emlékülés A magyar tornasport Nagy Öregére, Nagy Jenőnére — akit csak Vali néninek ismertek — emlékezik a sportág mai emlékülésén. A kiváló pedagógus és sportvezető emlékét volt tanítványai és barátai nevében, Sárkány István, a szövetség nyugdíjas főtitkára idézi fel „Egy életen át a tornával” című előadásában. Előadást tart Bartha Lászlóné mesteredző és dr. Abád Józsefné mesteredző, Újvári Sándor, Reviczkyné Köteles Erzsébet, Koszper Lászlóné, Lemhényiné Tass Olga, Hesz Lajosné és dr. Szakáts Ödön felkért hozzászóló. EGY ÉVVEL A JÁTÉKOK ELŐTT Szarajevó olimpiai város Szarajevóban már megkezdődött a visszaszámlálás. Igaz, még egy év van a XIV. téli olimpiai játékok kezdetéig, de a 450 ezer lakosú városban és a közeli hegyekben már régen folynak az előkészületek. A szervezők ezen a télen egymás után tartották a főpróbákat (két- és négyüléses bobverseny, sífutóviadalok, lesikló-, biatilon- és szánkó versenyek, gyorskorcsolya- és jégkorongtalálkozók), és bíznak benne, hogy minden a legnagyobb rendben lesz. Az elszállásolásról: Ikidza fürdő határaiban és a fölötte emelkedő Igmanhegy oldalán az idén befejeződnek egy új lakótelep munkálatai, és két olimpiai falu építkezései. Itt helyezik el a mintegy 11 ezer sportolót és újságírót, elkészült vagy befejezés előtt áll Szarajevóban az Ilidzán és a téli sportközpontokban háromezer szállodai fekvőhely (2300 vadonatúj, 200 pedig felújított épületekben), több ezer ágyat tartalékoltak a fizetővendég-szolgálatban, a diákszállásokon. Várhatóan ez sem lesz elég. Igaz, az igényesebbek válogathatnak mintegy kétezer szálláshely között a város fölötti hegyekben épült hétvégi házakban, a kispénzűek számára négy övezetben tartalékolnak további húszezer szálláshelyet. A húsz kilométeres körzetben levő A-övezetben szállodákban, motelekben, diákotthonokban több mint tízezer embert tudnak elhelyezni. Számításba vették még a tengerparti Neomot, valamint Dubrovniikot, mindkét helységből légitaxival, illetve charter-gépekkel szállíthatják a látogatókat az egyes versenyekre. Szarajevónak másfél évtizede saját repülőtere van, ezt most nagy ütemben bővítik. A város megközelíthető vasúton, valamint a Zenica—Szarajevó autópályán. Felújítják a villamos- és autóbusz-közlekedést, és még az idén bevezetik néhány vonalon a trolit. Alaposan készülődik a vendéglátóipar. Már kidolgozták az étlapokat, italkártyákat, nyomtatják az étrendeket. Még az állófogladásra is készek a felszolgálási tervek. Külön bizottság mérte fel a város és a környék valamennyi étel- és italfelszolgáló boltjait. Mindezekről kiadványok tájékoztatják majd több világnyelven az ide érkezőket. Az egész országból toborozzák a legjobb szakácsokat, pincéreket, szerződtetik a zenekarokat. Új pincéreket is kiképeznek, és minden vendéglátóipari köteles megtanulni két világnyelvet az esti tanfolyamokon. Kovács József Karatetanulók Nagy az érdeklődés a karate iránt, különösen a gyerekek szeretnék megtanulni e sportág fogásait. Ennek az igénynek a kielégítésére, a Hunyadi János karateszakosztálya több csoportot szervezett. A 6— 14 éves gyerekek hetente kétszer tanulják a karate alapvető szabályait, Rajk Ágnes egydanos mesternő irányításával. Képeink a lelkesen tanuló „karatenebulókat” mutatja be. MA 22 SZÁMBAN Magyar—NDK párviadal Egy évvel ezelőtt avatták fel az atléták Magyarország—NDK válogatott viadallal az új sportintézményt, a Budapest Sportcsarnokot. Az évfordulót is Magyarország—NDK viadallal ünnepük. 15.30-kor kezdődik a verseny, mely huszonkét számból áll, s jó alkalom, hogy a márciusi fedettpályás EB-re formába lendüljenek a versenyzők. SZÓFIAI JÉGPALOTA. A bolgár fővárosban megnyitották azt az új jégpalotát, amelyben a február 18-án megnyíló X. Téli Universiade ünnepélyes megnyitójára majd sor kerül. A létesítmény rekordidő, 14 hónap alatt épült fel, a benne kialakítható jégfelület nagysága 60x30 méter. A csarnokban 14, különféle sportág rendezvényeinek lebonyolítására van lehetőség. HIDEGZUHANY: Ankarában megkezdődött a női röplabda BEK négyes döntője. Az első fordulóban a Bp. Vasas Izzó együttese váratlanul súlyos, 3:0 (11, 11, 4) arányú vereséget szenvedett a nyugatnémet SV Lohhof együttesétől. A másik találkozón a kétszeres védő, szovjet Uralocska Szverdlovszk 3:0 arányban biztosan verte a csehszlovák Slavia Bratislava.