Esti Hírlap, 1984. június (29. évfolyam, 128-153. szám)
1984-06-01 / 128. szám
BKV-GONDOK Kevesebb pénz, több utas Takarékosan, ésszerűen • Szerződés száz kisüzemmel Nem könnyű mostanában a BKV vezetőinek, dolgozóinak: a beruházások szűkössége megnehezítette a VI. ötéves tervben előírt fejlesztést, ugyanakkor mind többen veszik igénybe a tömegközlekedési eszközöket. Fejlesztési, beruházói gondjairól a BKV beszámolt a VII. kerületi Párt-végrehajtó bizottságnak: mit lehet megvalósítani és mit kell a későbbi évekre halasztani. Róka Miklóst, a BKV pártbizottságának titkárát kérdeztük: mi valósult meg a VI. ötéves tervben a beruházási feladatokból? Fenntartás, felújítás — Pályafenntartási, -felújítási terveink mintegy 40 százalékban, a gépkocsipark-felújítás is hasonló arányban. A nagyberuházások, amelyek jelentősen segítik a főváros lakóinak közlekedését, lassan már elkészülnek: az új metróvonal az Árpád-hídig, a Hungária körúti körgyűrű első szakasza, az egyes gyorsvillamos beindítása, a korszerűsített Árpád-híd a tömegközlekedést szolgálja. Ugyanakkor sok olyan belső feladatunk van, amelyhez jelentős pénzösszegekre lenne szükség, ezt kellene valahogy pótolniuk. — A végrehajtó bizottság a hiányzó összegek pótlására a forgalomszervezés és a technológiai fejlesztés területén javasolt nagyobb takarékosságot és ésszerűsítést. Itt milyen lehetőségek vannak? — Növeljük az autóbuszok futásteljesítményét, egyes járatainkon az autóbuszok belső átrendezésével több utast lehet szállítani. Mód van a csuklós járművek számának növelésére is. Jelenleg ezek a BKV reális lehetőségei. Új módszerek — Mindez naprakész javítóbázist igényel, hiszen a hosszabb ideig forgalomban levő kocsiknál megnő a hiba- és kopási lehetőség. Van ilyen bázisa a BKV-nak? — Elég jó és szervezett a javítóbázisunk, bár lehetőségeinket behatárolja a takarékos gazdálkodás. Ezen úgy szeretnénk segíteni, hogy szervezési intézkedéseket hajtunk végre: a karbantartási technológiák észszerűbb felhasználásával, munkaátcsoportosítással ellensúlyozzuk a hiányzó összegeket. Szerettünk volna előbbre lépni a környezetvédelem és az energiatakarékosság területén is, de egy időre hátrányba kerültünk. Nem tudjuk felszerelni azokat az adagolókat, amelyek megvédik a levegőt és a növényeket a gázoktól, és jelenleg nem tudjuk megvásárolni a hozzávaló korszerű technikát sem. A vágányok korszerűsítésére már eddig is sokat költöttünk. A kevesebb pénz itt is új módszereket kíván. — A BKV-nak jók a kapcsolatai a különböző üzemekkel. Nem könnyíthet ez a BKV helyzetén? — Valóban, minden lehetséges módot kihasználunk, hogy a tömegközlekedés biztonságát és zavarmentességét megőrizzük, erősítsük. Jó kapcsolatunk van az alkatrészgyártó és javítócégekkel. Tervezzük, hogy a Ganz-Mávaggal közösen forgóvázjavító műhelyt üzemeltetünk. Szeret-nénk a járműjavításba bevonni — fokozatosan — a gyártó cégeket, így a Rába Műveket, a Csepel Autógyárat, a csehszlovákiai Prága Műveket és másokat is. Jelenleg száznál több kisüzemmel és szövetkezettel van együttműködési szerződésünk. Szervezünk vállalati gmk-kat is, jelenleg kilenc ilyen munkacsoport működik. Tartni a színvonalat . Eddig főként a pénzhiányról és az abból származó gondokról volt szó. Ha a BKV megszüntetné az ingyenes utazás lehetőségét, a legszerényebb számítások szerint is sok millió forinthoz jutna évente? ... — Magam is szeretném, ha ezt a kérdést végre megoldanák a BKV illetékesei. Voltak is próbálkozásaink, de egyik sem hozott teljes sikert. Még nem dolgozták ki azt a módszert, amelyet egységesen alkalmazhatnának a metróra, az autóbuszra, a villamosokra és a HÉV-re is. Addig viszont tény marad, hogy az ellenőrzés megoldatlansága miatt évente — a turistákat is beleértve — több millió ember utazik ténylegesen ingyen. A megjegyzés jogos, hiszen miközben anyagi gondjainkat panaszoljuk, sok,lyukon” elfolyik a pénz... — A meglevő és megoldandó gondok, problémák ellenére marad a tömegközlekedés színvonala? — A jelenlegi színvonalat biztosítani tudjuk. A belső gondokat nem érezheti és nem is érzi meg az utazóközönség. Nyárádi Éva ÉPÍTKEZÉSNÉL Olcsóbb alapozás Új, olcsó épületalapozási módszert alkalmaznak a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál. A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat közreműködésével kidolgozott, találmánynak minősülő eljárással az épület alapozásához szükséges betoncölöpök anyagát a föld előzetes kiemelése nélkül, jelenleg is használatos építőgépekkel sajtolják a talajba. Először spirálmenet-formájú éles tárcsát mélyítenek fúrómozgással a földbe. Ez körülmetszi, de nem emeli ki a cölöp kijelölt helyén a földet. Ezután az üreges fúrószáron keresztül nagy teljesítményű szivattyúval betonmasszát préselnek a mélyben lévő fúró tárcsa alá; ennek a nyomása emeli ki a tárcsát, a nagy földdugóval együtt. E módszer teljesen kiküszöböli a közvetlen emberi munkát, feleslegessé teszi az üreg beomlását meggátló zsaluzást, mélyebb helyeken pedig a talajvízbetörést, illetve az ezzel kapcsolatos szivattyúzást. További előny az anyagtakarékosság: egy nagyméretű lakóház síkalapozásához másfélezer köbméternyi sóder szükséges, a cölöpalapokhoz 200—300 köbméter elegendő. Jelentős ez Szeged környékén, ahová több száz kilométerről szállítják a sódert. Badacsonyban a tisztított szennyvizet már nem a Balatonba vezetik, hanem csepegtetéses öntözésre használják a szőlőben. A tó védelmét szolgálja a keszthelyi szennyvíztisztító is. Később tervezik egy foszfortalanító üzembe helyezését. Felvételünk az új tisztítóműben készült. (MTI-fotó: Arany Gábor felv.) ÉTEL, SÜTEMÉNY, FAGYLALT, NYÁRON Szigorú előírások nyebben, gyorsabban romlanak az ételek, s ez fokozottabb körültekintést igényel. A Belkereskedelmi Minisztérium nyomatékosan felhívja a vendéglátó vállalatok figyelmét, hogy fokozottan ellenőrizzék a környezet tisztaságát, s azt, hogy az ételek, cukrászsütemények, fagylaltok készítése során a dolgozók betartsák a higiéniai előírásokat. A minisztérium arra is figyelmezteti a vállalatokat, hogy a gyorsan romló élelmiszereket egymástól elkülönítve tárolják, s a hűtő hőmérséklete ne haladja meg a plusz 2,plusz 4 Celsius-fokot. A mélyhűtött áruk kezelésére vonatkozó követelményeket szintén szigorúan be kell tartani. A tárolási hőfoknak mínusz 18 és mínusz 20 fok között kell lennie. Az étel elkészítésekor a nyersanyagokat, a félkész és készételeket óvni kell a szennyeződéstől, alapkövetelmény a személyi higiénia és a munkaeszközök tisztasága. Ugyanezek az előírások vonatkoznak a gépi és a kézi mosogatásra is. Fokozott odafigyelést kíván a fagylaltok készítésének és értékesítésének higiéniája. A korábbi években gyakran tapasztalták, hogy nem tartják be az egészségügyi szabályokat, ami sok esetben a szakmai ismeretek és a technikai előkészületek hiányosságaira vezethető vissza. A minisztérium szakmai tájékoztatót bocsát a vendéglátó vállalatok rendelkezésére, amelyben a fagylaltok gyártására, értékesítésére gyakorlati útmutatást ad. (MTI) A vendéglátóipari vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy nyáron köny- ÖSZTÖNDÍJ, LAKÁS, PÁLYAKEZDÉS Hogyan él ma a diák? Ifjúsági aktíva ♦ Ez is egy tantárgy Pályakezdés, elhelyezkedés, lakás, ösztöndíj, oktatási feltételek, mozgalmi élet, érdekképviselet, paszszivitás, aktivitás — címszavak, amelyek manapság talán leginkább foglalkoztatják az egyetemistákat, főiskolásokat, amiről a legtöbb szó esik baráti körben éppúgy, mint felelős fórumokon. Sok mindenben változott, javult a diákok helyzete, ám számos helyen hangot adnak elégedetlenségüknek is, anyagi helyzetüket, valamint a közéletben betöltött szerepüket illetően. A többi között erről is véleményt cseréltek a hallgatók és tanárok, KISZ- és pártvezetők, azon az ifjúságpolitikai aktíván, amelyet a minap rendeztek a VIII. kerületi pártbizottság székházában. A kerület négy felsőoktatási intézményét képviselték a jelenlevők, így a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolát, a Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolát, a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, valamint a Semmelweis Orvostudományi Egyetemet. A hozzászólók nem köntörfalaztak, nyíltan, őszintén beszéltek iskolájuk helyzetéről, szóba hozva gondjaikat, nehézségeiket is az előrelépés érdekében. IGAZI FELADATOK Az orvosegyetemről az egyik professzorasszony a túlterhelésre vonatkozó gyakori diákpanaszra kereste a választ, amikor elmondta: a túlterhelés csökkentésének módja nem az, hogy gyakran semmit vagy keveset követelünk a fiataloktól, így nem lehet elérni a nevelési, oktatási célt, főként, ha még azzal is számolunk, hogy a hallgatók előképzettsége általában nem kielégítő. Mindezért természetesen nem a fiatalok a felelősek. Mint ahogy közéleti aktivitásukat sem árt gondosabban megítélni. Az igaz, hogy a leendő orvosoknak nagyon sok a tanulnivalójuk, sokszor emiatt tűnik magatartásuk közömbösnek. Legtöbbjük alig ér rá a közéletben való részvételre. Persze, akadnak olyanok, akik itt is, ott is meg tudják állni a helyüket. Ehhez csatlakozott Vadász László, a Színház- és Filmművészeti Főiskola főtitkára, amikor megállapította: sokszor indokolatlanul beszélnek a túlterhelésről. Megfelelő feladatokat kell adni a fiataloknak, akkor örömük telik a tanulásban. Ugyancsak ő hozta szóba, hogy sok fiatal bizonytalan az értékek keresésében. Ez alól a Színművészeti Főiskola hallgatói sem kivételek. ALAPOSABB TÁJÉKOZTATÁS Lakatos Elemér, a Kandó főiskola KISZ-bizottságának tagja szerint ma a fiatalokat leginkább a családalapítás, a lakáshoz jutás feltételei foglalkoztatják, erről szeretnének biztatóbbat, megnyugtatóbbat tudni. Eredménynek könyvelte el ő is az egyetemisták ösztöndíjemelését, de megjegyezte, hogy ez még mindig nem oldotta meg anyagi nehézségeiket, nem is beszélve a szakmunkások ösztöndíjáról, amely hosszú ideje változatlan. Azt is megállapította, hogy az ifjúság bizonyos rétegeinek anyagi esélyei az elmúlt évben rosszabbodtak. Régi, fontos dolgot hozott szóba, amikor jogi garanciákat kért az ifjúsági parlamenten meghatározott feladatok végrehajtására. Erre azért is szükség van, hogy súlya legyen ezeknek a fórumoknak, az egyetemi, főiskolai vezetés komolyabban vegye a diákok javaslatait. Tóth Katalin, az Orvostudományi egyetem KISZ- bizottságától azt szorgalmazta, hogy a fiatalokat, a KISZ-szervezeteket minden kérdésről alaposabban tájékoztassák. Ez persze, még nem elég ahhoz, hogy jobban dolgozzanak. A mozgalmi élet rendjének fejlesztésére is szükség van, például arra, hogy a KISZ a céljaival nem ellentétes csoportok működését is támogassa, karolja fel. A diákoknak mindig is fontos volt, milyen lehet a kapcsolatuk oktatóikkal. Ezt elismerve hangsúlyozta a Kandó főiskola oktatási főigazgató-helyettese, Diószeghy Győző, hogy a fiatalok előtt nem kell palástolni a problémákat, felnőttként kell kezelni őket. Náluk, a főiskolán a hallgatók véleményt mondanak az oktatókról, rendszeresen minősítik őket. Természetesen, a tanárok egy része nem örül ennek, de ők sem tagadhatják, hogy a diákok jól élnek ezzel a lehetőséggel, s felelősen mondanak véleményt. Sőt, eközben névtelenségbe se burkolóznak. KIBONTAKOZÁS A tanácskozáson többször szóba hozták az egyetemi, főiskolai testnevelés helyzetét. Som Ferenc, az orvosegyetem testnevelési tanszékének vezetője szerint is, jelenleg igen gyenge az iskolai testnevelés, de már vannak ötletek, elképzelések, hogy növeljék a jelenlegi óraszámot. Gyakran hivatkoznak a létesítményhiányra is. Pedig a kerületben vannak sportpályák, csak jobban, ügyesebben kellene beosztani, kihasználni azokat. Az összejövetelen — amelyen elsősorban a javítandó dolgokról ejtettek szót mert hiszen aminek örülni lehet, az amúgy is ismert — bebizonyosodott, nem árt számba venni az egyetemi ifjúságpolitika eredményeit, gondjait, és közösen keresni a kibontakozást. Ez is egy „tantárgy” ma, amit az őszinteség jegyében szívesen vesz oktató, hallgató egyaránt. Borsi László Hulladékból - színvas Megoldották a diósgyőri Lenin Kohászati Művek különböző üzemrészeiben keletkező, színvasat tartalmazó hulladék hasznosítását. Az eddig veszendőbe ment anyag feldolgozására a Rudabányai Ércbánya Vállalat rendezkedett be. A technológiát is ott dolgozták ki, a szükséges berendezéseket pedig házilag állították elő. Az előzetes számítások szerint már az idén mintegy 10 000 tonna hulladékot dolgoznak fel, a dúsított érchet keverik, s ilyen módon növelik annak vastartalmát (MTI)