Esti Hírlap, 1985. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-09 / 237. szám
SZABADSÁG HÍD Ismét a lezárásról Kérjük kedves utasaink türelmét és megértését — fejeződik be a BKV térképes tájékoztatója, amelyet a Szabadság híd hirtelen lezárása miatt a forgalmi változásokról adtak ki több tízezer példányban. Szombaton és vasárnap a szünnapi forgalomban nem is volt fennakadás. Bizonyos jelekből azonban arra lehet következtetni, hogy a hét első napjaiban, a munkanapokon csökkent a türelem és elfogyott a tájékoztató szórólap is. A BKV fődiszpécseri szolgálatánál és központi panaszirodájánál ugyan nem „naplóztak” méltatlankodó véleményeket, de elismerik, hogy a tájékoztatás Budapest egész területére csak részben jutott el. A külső kerületekből induló utasokat is megilleti a felvilágosítás: ha nem is minden, ám sok út vezetett a Szabadság hídra, most egy sem. A mikrofonos tájékoztatóval felszerelt járművek vezetőinek is kötelességük, hogy a lezárt híd felé induló forgalmasabb csomópontok, átszállóhelyek előtt közöljék az utasokkal a változásokat. Vagy a berendezések rosszak, vagy más az oka: hol hallani, hol nem. Elismerendő: a forgalmi rend gyors átszervezését a BKV jól oldotta meg. Ellenőreik, tisztviselőik az érintett útvonalak megállóinál segítenek a tájékoztatásban, a megállóknál plakátok is tudatják az új helyzetet. Ám mégsem fölösleges, ha — kiegészítve a térképet — megismételjük a tömegközlekedés szokott rendjének változásait. A Deák tér és a Dimitrov tér között villamosviteldíjjal autóbuszok közlekednek 4 óra 25 perctől 0 óra 15 percig. Az 1-es és a piros 1-es autóbuszok a Petőfi -hídon haladnak át, az elterelt útvonalon megállójuk nincsen. Értelemszerűen mindkét irányban kimarad a Dimitrov téri és a Gellért téri megállóhely. A 49-es villamosok a Kelenföldi pályaudvar és a János Kórház között öt percenként közlekednek, kapcsolatot teremtve a Déli pályaudvarnál a metróval. A Gellért tér és a Dimitrov tér között tíz percenként átkelőhajó indul oda-vissza. A 47-es villamosok nem közlekednek. Az utasforgalmat segíti továbbá, hogy sűrítették a 9-es villamosok, valamint valamennyi 7-es jelzésű autóbusz közlekedését. A Szabadság hídon csak a gyalogosok közlekedhetnek. ★ Hét nappal ezelőtt a Szabadság híd déli oldalán derült ki először: a hídszerkezet annyira korrodált, hogy a balesetveszély elhárítása miatt azonnal le kell zárni a hidat. Szombat hajnaltól üres a híd — azóta munkást sem látni rajta. — Tegnap dőlt el, hogy a jövő héten megkezdjük a munkát — mondja dr. Dalmy Tibor miniszteri biztos. — Pillanatnyilag eljutottunk oda, hogy tervet készítettünk a helyreállításra, most szerezzük be a szükséges anyagokat. A jövő héten az északi járdát is meg kell bontani, hogy a menet közben készülő ütemtervet időben elkészíthessük, s minden feltételt megteremtsünk a gyors helyreállításhoz. Az akció menetrendjét holnap délelőtt egyeztetjük a résztvevő vállalatokkal, az érintett szakemberekkel. Minden igyekezetünk arra irányul, hogy a forgalom még a tél beállta előtt megindulhasson a hídon. 41-st offerouf* 1985. október 9., szerda ТОПГAKIIEMNEK, PÜRENEK Halilláiban a gesztenye Megkezdődött a gesztenyeszezon a Magyar Hűtőipar zalaegerszegi gyárában. A várhatóan beérkező mintegy 1300 tonna alapanyag döntő többségét a termőre fordult új zalai gesztenyések adják, a többit Somogyból, Vasból, Baranyából és Jugoszláviából szállítják. A zalaegerszegi gesztenyemassza zöme belföldön kerül forgalomba, de exportálnak is belőle, például Ausztriába. A lakosság számára 25 dekás, a nagybani felhasználóknak pedig 4 kilós adagokban kerül forgalomba. A jövő héttől már országszerte kapható lesz. A zalai gyár többféle gesztenyekészítmény előállítását is tervezi. Karácsony előtt például gesztenyetorta-krémmel és a tejszínhabos pürével jelentkezik a boltokban. (MTI) SZÉCHENYI FÜRDŐ, GŐZOSZTÁLY Baleset miatt: szünet Balesetveszély miatt hétfőtől nem fogad vendégeket a Széchenyi gyógyfürdő női termálosztálya. A Fővárosi Fürdőigazgatóságnál elmondták: október 1-én a női gőzosztály meleg medencéje feletti 20 méter magas kupolából egy négyzetméternyi vakolatrész a faltól elvált, s egy fürdővendég vállára és karjára esett. Súlyos sérülés szerencsére nem történt, ám a további balesetek megelőzése miatt az osztályt bezárták. A vizsgálatok és a szükséges munkák elvégzéséig a hölgyvendégek a másik termál fürdőosztályt vehetik igénybe, a férfiakétól eltérő napokon. A Fővárosi Fürdőigazgatósághoz tartozó strandfürdők, uszodák és gyógyfürdők közül többnek az állapota már régóta nem felel meg Budapest fürdővárosi rangjának. A létesítményeket tavaly 8 millióan keresték fel, s a vendégek sajnos arról is meggyőződhettek, hogy a fürdőigazgatóság minden igyekezete ellenére sem tud megfelelni a kívánalmaknak. Elöregedett, balesetveszélyessé vált épületek, korszerűtlen berendezések és vezetékek teszik nehézzé a szolgáltatások színvonalának megőrzését. Becslések szerint a fürdők felújításához évente 160 millió forintra lenne szükség. Ezzel szemben erre a célra csak 56 millió forint áll egy évben rendelkezésre. Ebből az összegből aligha telik arra, hogy Budapest fürdővárosi rangját méltóképpen megőrizzék. A Széchenyi fürdőben történt baleset egyelőre rendkívülinek minősíthető, de félő: ha a fürdők felújításának kérdésében nem lesz mihamarabb változás, egyre gyakrabban kell beszámolni — ha csak átmenetileg is — bezárt fürdőkről. (MTI) Veszélyeztetett fiatalok Szövevényes családi drámák között, veszélyeztetett, de legalábbis hátrányos helyzetben él több tízezer fővárosi fiatal. Egyre gyakrabban találkozunk velük a bűnügyi krónikákban ... Pedig az utóbbi években megkülönböztetett figyelemmel fordul feléjük az ifjúsági szövetség, így a KISZ Budapesti Bizottsága is, amely éppen a napokban összegezte az elmúlt két év eredményeit és kudarcait. — Mit jelent ez a törődés? — kérdezem dr. Lantos Erzsébetet, a KISZ Budapesti Bizottságának osztályvezetőjét. VÁLLALATOK — Azokban a kerületekben, ahol sok a nevelőotthon, patronáló rendszer alakult ki. A vállalatok, üzemek — az IKV, az ÉPFV, a Szeszgyár, a Panyova, s még sorolhatnám — elvégzik az égetően fontos karbantartási munkákat. A 2-es számú Építőipari Vállalat például több százezer forint értékű társadalmi munkát végzett a Ságvári Nevelőotthon felújításán, s családi házak rendbetételével végleges otthonhoz juttatott néhány állami gondozottat. Legtöbb eredményt a nevelőotthoni életkörülmények javításában értünk el. — S ahol nevelőotthonok nincsenek? — Ott az üzemek és az iskolák az ifjúságvédelmi munka legfontosabb színterei. A IV. és a VI. kerületben például az üzemi KISZ-bizottságokban gyermek- és ifjúságvédelmi felelős is van, aki a munkába lépő állami gondozottak napi gondjainak megoldásában is segít. A Ganz-Villany és a Vízivárosi Autójavító például kiemelkedő utógondozói munkát vállal, náluk sok állami gondozott lép munkába. Úttörő jellegű a Kábel Művek tevékenysége a sérült fiatalok munkába állításával, rehabilitációjával kapcsolatban. Kérdés azonban, hogy ezt a munkát fenn tudja-e tartani a vállalat nehéz gazdasági helyzete miatt, hiszen a kettő szorosan összefügg. — A veszélyeztetett fiatalok jó része nem is dolgozik, őket miképpen tartja számon a KISZ? — Szinte valamennyi kerületben több-kevesebb sikerrel megpróbálkoztak azzal is, hogy a lakóterületen élőket is bevonják a szabadidős és sportrendezvényekbe. Sajnos ezek a rendezvények kampányjellegűek. Persze van kivétel. A XIII. kerületben minden évben megrendezik a Szivárvány-tábort a hátrányos helyzetű középiskolások részére, és klubot működtetnek szakmunkástanulóknak életmódmodellek elsajátítására. Hivatásukból adódóan a pedagógus KISZ-szervezeteknek van a legjelentősebb szerepük a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű fiatalokkal való foglalkozásban az iskolákban, a nevelőotthonokban. — Úgy tudom, hogy a KISZ budapesti gyermek- és ifjúságvédelmi csoportja sokáig az egyetlen volt a fővárosban, amely koordinálta az ifjúságvédelmi munkát — jóllehet csak a KISZ-en belül. MEGELŐZÉS — Igen. Várhatóan javít a helyzeten, hogy kezdeményezésünkre gyermekes ifjúságvédelmi albizottság jött létre a Fővárosi Tanácson. Jelentősen javult az érdekvédelmi munkánk. Rendszeresen részt veszünk az életkezdési segélyek odaítélésénél. Az itt szerzett tapasztalatok alapján kezdeményeztük egy korábbi rendelet módosítását. Javaslatot tettünk a nevelőotthonokból kikerülő fiatalok lakáshoz jutási lehetőségeinek elősegítésére, de többszöri sürgetésünk ellenére sem kaptunk kedvező választ a Fővárosi Tanácstól. A megelőzésben értük el a legkisebb eredményeket, ami betudható annak is, hogy a korai megelőzés rendszere nem alakult ki, amelyhez a KISZ is kapcsolódhatna. Nagy Andrea MEGJEGYEZZÜK Drága véletlenek l jegeshet, hogy valami leeshet az országúton vagy a város utcáin haladó tehergépkocsiról. Egyszer, kétszer véletlenül. Ám minek nevezzük azt a sok papírköteget, deszkát, vaslemezt, kavicsot, amelyet naponta szórnak el a fuvarozók. Mind gyakoribb: a két végpont között elvész az áru egy része. És senki sincs, aki az út szélére esett még értékes, megtermelt, munkaerő, gép, technológia, technika árát magában őrző anyagot, terméket felvegye a földről, öszszegyűjtse. A lehulló sóder, kavics zápora beveri az utána haladó gépkocsi szélvédő üvegét. Az Állami Biztosító fizet. Ám a tettes ismeretlen, mert elrobog a kitört ablakú gépkocsi vezetője elől. Ki tudja megjegyezni a szétrobbant üveg milliónyi repedésen át a távozó tehergépkocsi rendszámát — és egyáltalán: ki lehet ilyenkor tanú? Évente — micsoda erőfeszítés, munka eredménye — 15 millió tonna gabonát termel a magyar mezőgazdaság. Hivatalos becslés szerint egy százaléka a 15 milliónak a földek, a magtár és a malom között járó szállító kocsikról az út szélére hull. Ez pedig 150 ezer tonna. Sárga csík formájában látható minden évben az aratás utáni napokban, őszi szállításkor. S látni azt is: verebek lakmározzák. Ez a világ legdrágább madáretetése. Az a kéz, amely egy koron kaszával rendet vágott, kévét rakott, cséplőgépet etetett, kenyeret szelt, és azt eldobni sosem merte, most hűtött vezetőfülkében kombájnt vezet. És egy másik kéz azt a gépkocsi kormányát tartja, amelynek rakfelületéről az az út szélére hosszú, sárga csíkot szór, felelőtlenül, hanyagul. Megeshet, hogy valami leeshet az országúton, a város utcáin haladó tehergépkocsiról. Véletlenül, vétlenül. Ám éveken át — aligha. Kinek a kára a minden esztendőben földre hullott 150 ezer tonna, madarak táplálékául szolgáló gabona, a sok elhullajtott deszka, vaslemez, papír? S még egy kérdés: ezt a folyamatot sosem lehet megállítani? Békés Attila Keresik azavar falut Avar temető feltárását kezdték meg a régészek a Békés megyei Bélmegyer határában. Eddig mintegy félszáz sírt fedeztek föl, de feltehetően még továbbiak is vannak az avar kori sírkertben. Az eddigi legérdekesebb lelet egy vassarló, amelyet a halott hasán találtak meg. A némely magyar vidékeken még a közelmúltban is lejegyzett népszokás alapja az a hiedelem, hogy ez az éles szerszám vagy más, hasonló tárgy megvédi az elhunytat a gonosztól. A jövő esztendőre is áthúzódó ásatás arra a kérdésre igyekszik választ találni: vajon miért csak néhány centiméter mélyre ásott sírba temették a kisgyermekeket, a felnőttek közül pedig némelyik miért került kétméteres mélységbe? Keresik a hajdani avar falut is, amelynek lakói ide temetkeztek.