Esti Hírlap, 1985. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-22 / 274. szám
Folytatódik a politikai A szovjet—amerikai csúcstalálkozó visszhapma Moszkva, november 22. Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Csaknem egész terjedelmüket a Gorbacsov— Reagan csúcstalálkozó híveinek, az azzal kapcsolatos eseményeknek szánták ma a szovjet lapok. Közlik a találkozón elfogadott szovjet—amerikai közös nyilatkozatot? Mihail Gorbacsovnak genfi sajtóértekezletén mondott szavait, a VSZ-tagálllamok vezetőinek prágai találkozójáról szóló beszámolót. A szovjet televízió tegnap háromszor is eltért eredeti programjától, hogy egyenes közvetítésben számoljon be előbb a találkozót lezáró hivatalos záróünnepségről, közvetítve Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan ott elmondott beszédét. Egyenes adásban láthatták a szovjet tévénézők Gorbacsov sajtóértekezletét is, amelyet aztán az esti híradó megismételt. A csúcstalálkozó eseményeinek, eredményeinek összefoglalását közli az Izvesztyija. Csak a jövő mutatja meg, milyen hatással lesz a találkozó a szovjet— amerikai kapcsolatok és az egész nemzetközi helyzet alakulására. A reális értékelésben nem hagyható figyelmen kívül, hogy a fegyverkezési hajsza megfékezésével, a béke szilárdabbá tételével összefüggő legfontosabb kérdésekben Genfben sem sikerült megállapodásra jutni — írja a lap, majd megállapítja: Fontos, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti politikai párbeszéd rendszeres formában és különböző szinteken folytatódik. J. ★ Washington, november 22. Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Konstruktív találkozónak minősítette Mihail Gorbacsovval, az M SZKP KB főtitkárával Genfben folytatott kétnapos megbeszélését Ronald Reagan amerikai elnök a Kongresszus két háza előtt tegnap éjjel — közép-európai idő szerint már ma hajnalban — elmondott beszédében. „A megbeszélések olyan konstruktívak voltak, hogy a jövő évben az Egyesült Államokban kívánom üdvözölni Gorbacsov urat, és elfogadtam meghívását a rákövetkező évre Moszkvába. Új kezdetet javasoltam korábban, s most megvalósítottuk ezt az új kezdetet. Nem állíthatom, hogy az olyan alapvető kérdések terén, mint az ideológia vagy a nemzetközi kérdések, egyetértettünk volna. De jobban megértjük most egymást, s ez a béke kulcsa” — mondta az elnök, aki különösen a négyszemközti megbeszéléseket, az általa „kandalló melletti csúcstalálkozónak” nevezett eszmecseréket emelte ki. Reagan egyenesen a csúcstalálkozóról érkezett — a közbeeső brüsszeli megállóval — a Kongreszszus két házának együttes ülésére. Beszédében első ízben értékelte nyilvánosan a genfi találkozó eredményeit. Bár abból indult ki, hogy az Egyesült Államoknak „továbbra sem lehetnek illúziói a Szovjetunió iránt”, azt is kijelentette, hogy noha , a két ország közötti verseny fennmarad, biztosítania kell, hogy az békés maradjon. Reagan tételesen ismertette a szovjet—amerikai közös nyilatkozatnak azokat a pontjait, amelyeka támadó nukleáris fegyverek 50 százalékos csökkentésére, a közép-hatótávolságú nukleáris eszközökre, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására, a vegyi fegyverek elterjedése és alkalmazása elleni küzdelemre, a bécsi és a stockholmi fegyverzetkorlátozási tárgyalásokraés a „kockázatcsökkentő központokra” vonatkoznak. Közölte, hogy kifejtené az amerikai álláspontot az úgynevezett hadászati védelmi kezdeményezésről, tagadva, hogy az Egyesült Államok e terve katonai fölény, első csapásmérő képesség megszerzésére irányulna. Utalt arra, hogy kifejtette az amerikai álláspontot az úgynevezett regionális kérdések és az emberi jogok kérdésében is. „Sok kérdésben álláspontunk továbbra is távol áll egymástól, ahogy erre számítani is lehetett. De számos kérdésben megállapodásra jutottunk” — jelentette ki Reagan. A megállapodások sorából kiemelte azt, hogy folytatják a csúcstalálkozókat. Az elnök méltatrag szólt a Genfben aláírt kulturális megállapodásról, kiemelve, hogy növelni fogják a széles körű kapcsolatokat az emberek közötti területen, például a diákok, a tanárok, a fiatalok cseréjét. Szólt a New York-i szovjet és a kijevi amerikai konzulátus felállításáról, illetve a csendes-óceáni légtér biztonságáról — Japánnal együtt — létrejött megegyezésről. A genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeinek nyilvánosságra hozatala után a világ különböző országaiban elhangzó nyilatkozatokra a visszafogott hangvétel és a mérsékelt bizakodás a jellemző a nemzetközi helyzet várható alakulását illetően. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár üdvözölte, hogy Moszkva és Washington közbenső megállapodásra törekszik a közép-hatótávolságú rakéták ügyében. Ј2 kérdésben az NSZK különösen érdekelt — mondta Kohl. Leo Tindemans belga külügyminiszter azt tartja a legfigyelemreméltóbbnak, hogy a két nagyhatalom vezetője személyes ismeretséget kötött egymással. Kialakult köztük a bizalom légköre, és elhatározták, hogy kapcsolatban maradnak — állapította meg Tindemans. A svéd kormány hivatalos nyilatkozatban üdvözölte a csúcs eredményeit. Stockholmi remények szerint a találkozó meggyorsítja azt a folyamatot, amely a szembenállás helyett az együttműködést helyezi előtérbe. A Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano úgy vélekedik, hogy újból feléledt a kelet-nyugati enyhülés reménye. Bill Hayden ausztrál külügyminiszter egy rádiónyilatkozatban szintén úgy fogalmazott, hogy a csúcs jobban sikerült, mint azt várni lehetett. FORGALOMSZAMLALÁS - MÁR HATVAN ÉVE Budapest közlekedése A fővárosi forgalomszámlálás az 1930-as évektől vált rendszeressé. Ekkor még többnyire kerékpárosok, lovas kocsik áthaladását jegyezték föl a számlálóbiztosok, hiszen a forgalomnak mindössze ötödét tették ki a gépjárművek. A már akkor is forgalmas csomóponton, a Nagykörút és Rákóczi út keresztezésében áthaladó járművek száma még a 300-at sem érte el. Ma csak az Erzsébet hídon több mint 4000 jármű halad keresztül egy irányban — óránként. A tömegközlekedés első utasszámlálása 1925-ben történt. Hatvan éve a legforgalmasabb szakaszon naponta 20 ezer utas közlekedett, ma pedig csupán csúcsidőszakban 24 ezren utaznak a Rákóczi úton. Az adatok olvastán bizonyára sokakban fogalmazódik meg a kérdés: a napjaink fővárosi közlekedéséért felelős szakemberek mely adatokat veszik alapul tervezőmunkájuk során ? Mely körülmények határozzák meg a leendő fejlesztéseket? Miért pont azok a létesítmények, és miért éppen ott valósulnak meg? Miért nem másutt, másfajta beruházásokkal gyarapodik Budapest? A válaszokért Derzsi Andráshoz, a Fővárosi Tanács Közlekedési Főigazgatóságának vezetőjéhez fordultunk. (Folytatás a 3. oldalon.) Elméleti tanácskozás Szekcióülésekkel folytatódik ma a pártdemokrácia helyzetét és fejlesztésének feladatait megvitató országos elméleti tanácskozás. Az MSZMP KB pártos tömegszervezetek osztálya, agitációs és propaganda osztálya, valamint Politikai Főiskolája közös konferenciájának résztvevői a pártdemokrácia fejlődésének történelmi tanulságairól, a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia kapcsolatáról, valamint a párt működéséről és a pártdemokrácia érvényesüléséről hallgatnak meg korreferátumokat, s folytatnak véleménycserét. A kétnapos tanácskozás ma plenáris üléssel zárja munkáját. (MTI) MA DÉLELŐTT ADTAK ÁT Új szakasz az M5-ön Ma délelőtt Urbán Lajos közlekedési miniszter ünnepélyesen átadta az M5-ös autópálya, illetve fél autópálya Budapest é Örkény közötti szakaszát, és ezzel a fővárosból meggyorsul a forgalom Kecskemét, Szeged és az országhatár irányába. Az M5 autópálya átveszi, tehermentesíti a túlzsúfolt 5-ös számú főútvonalat, és elősegíti a mellette fekvő falvakban, városokban a közlekedési gondok megoldását, csökkenti, mérsékli a zajártalmat és a környezetszennyezést, s a baleset veszélye is kevesebb a korszerű nyomvonalú autópályán. Az M5-ös autópálya a Nagykőrösi út végénél kezdődik a 11,8-as kilométernél, és innen kétszer két sávon lehet haladni Öcséig, a 30,1 kilométerig, ettől a ponttól az 52,7 kilométerig, a bal oldalon mint fél autópálya folytatódik. A most megnyitott szakaszokkal az autópálya építése nem ér véget. A VII. ötéves tervben várhatóan a bal pálya építése tovább folytatódik Kecskemétig. A jobb pálya továbbépítésének ütemezése a beruházási lehetőségek függvénye. Budapest belvárosa felé az autópálya a Nagykőrösi út teljes átépítésével folytatódik, itt készül a városi főforgalmi út, amelynek befejezése jövő év végére várható. Ma hajnal óta a XIX. kerületben, a Nagykorosi út, a Határ út és a Fogaras utca közötti szakaszon új forgalmi rend lépett életbe. A főváros felé haladók a bevezető szakasz új, háromsávos útpályáját vehetik igénybe a használtcikk-piac és a XIX. kerületi, Baross utca között. A Baross utcától a jelenlegi forgalomelterelés marad érvényben, azaz a városközpont felé igyekvők a Baross utca—Zalaegerszeg utca—Határ út, illetve a Tuba utca—Határ út útvonalon közlekedhetnek a városhatár felé tartók a vasúti pálya helyén kiépített Névtelen vagy az Álmos utcán keresztül érhetik el a Nagykőrösi utat, amelynek kétsávos, régi útteste Pestimre felé egyirányú lesz. Pesterzsébet és Kispest között három helyen — a Rákóczi, a Kisfaludy és a Vörös Október utcánál — új jelzőlámpás csomópontokat alakítottak ki. További három helyen — a Gömb, az Újlaki és a Nagy Sándor utcánál — ideiglenesen sárga villogó berendezésekkel védett, kijelölt gyalogátkelőhelyeken haladhatnak át a járókelők. A jövő év első felében befejeződik a közúti felüljáró építése a Hunyadi és a Nagy Sándor utca kereszteződésénél. A bevezető szakasz további három forgalmi sávos pályája, a hat gyalogos-felüljáró, illetve a Határ úti közúti felüljáró várhatóan 1997 végére készül el. Ezzel teljessé válik az M5-ös autópálya fővárosi szakaszának első üteme. i (békés) ]