Esti Hírlap, 1986. június (31. évfolyam, 127-151. szám)

1986-06-24 / 146. szám

BESZÁMOLÓ ÉS VITA A BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSÉN Társadalmi méretű feladat: a közrend, közbiztonság javítása A főváros lakosságát élénken foglalkoztatja a közrend, a közbiztonság — mondta elöljáróban Marko­vics Ferenc. — Ezt az ér­deklődést igazolják a poli­tikai munkában szerzett tapasztalatok, az országos képviselői és tanácstagi választások, a fővárosban működő állami, társadal­mi szervek, szervezetek kongresszusi előkészületei. A pártbizottság társadalmi szervek és szakemberek bevonásával tartott széles körű vitákat követően tűz­te napirendre a témát. Nyugodt légkör Budapest közrendjével, közbiztonságával kapcso­latban hangsúlyozta: fővá­rosunkban törvényes rend van, az állampolgárok al­kotmányos jogai érvényre jutnak. Az állambiztonság szilárd, a közbiztonság ki­elégítő, ám a korábbi ál­lapotokhoz képest romlott. A kedvezőtlen változások ellenére a fővárosban nyu­godt a politikai légkör, biz­tosítottak a békés alkotó­munka feltételei. Bár a bű­nözés egyes területeken szervezettebbé váló, nincs szervezett alvilág, a lakos­ság nyugalmát leginkább veszélyeztető bűncselekmé­nyek elkövetői többnyire ismertté válnak, a nagyobb társadalmi veszélyességű jogsértések tettesei alig maradnak felderítetlenül. Továbbra is kiálljuk az összeh­asonlítás próbáit más világvárosokkal; a növekvő turizmusban Budapest köz­­biztonsága változatlanul vonzóerő. S hogy ez így van, ahhoz a bűnüldöző és igazságszolgáltatási, vala­mint a rendészeti szervek dolgozóinak elkötelezettsé­gére, hivatástudatára, ösz­­szehangolt és nemritkán megfeszített­ munkájára volt — és lesz a jövőben is — szükség. Ez a­ tevé­kenység továbbra sem nél­külözheti a társadalmi szin­tű összefogást, más állami és társadalmi szervek ha­tékony közreműködését és a lakosság aktív támoga­tását. Az előadó javasolta: a pártbizottság fejezze ki kö­szönetét a rendőröknek és társadalmi segítőiknek a közrend és közbiztonság érdekében végzett áldoza­tos munkájukért. Köszönet illeti az ügyészeket, a bí­rákat, a vám- és pénzügy­őri dolgozókat, a munkás­őröket, a tűzoltókat és a főváros rendjéért felelős­séggel dolgozó közterület­felügyelet munkatársait. Garázdák A fővárosban évek óta tapasztalható a különböző súlyú és társadalmi veszé­­lyes­ségű jogsértések emel­kedése, bár a növekedés üteme a múlt években va­lamelyest csökkent — mondta a továbbiakban a Budapesti Pártbizottság titkára. .— Egyes bűncse­lekmény-kategóriákban — például a vagyon elleni bűnözésben — mind jel­lemzőbb a szervezett el­követés. Az idegenforga­lom növekedésével erősöd­tek a bűnözés nemzetközi vonásai. Az ismertté vált összes bűncselekményeken belül a múlt tíz évben csökkent az emberölések száma. Az ilyen bűncselek­mények oka többnyire csa­ládi, emberi konfliktus, gyakran az alkoholos álla­pot miatti indulat, hirtelen harag. A főváros közbiz­tonságát mindenekelőtt az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények gyarapo­dása érinti kedvezőtlenül. A fokozott társadalmi ve­­szélyes,vágy­­rablásoké a múlt tíz év alatt több mint kétszeresére emelkedett, bár számuk 1985-ben az előző évhez képest csak­nem húsz százalékkal mér­séklődött. Jelentős a ga­rázdaságok növekedési ará­nya is. A főváros jóérzésű lakosságát különösen irri­tálja egyes kulturális és sportrendezvényeken a kö­zönség egy részének köré­ben tapasztalható kulturá­latlan magatartás és a rendezvények után csopor­tokba verődött garázda elemek rendbontása. Morál az úton A főváros a bűncselekmé­nyek mintegy kétharmada vagyon elleni — számuk tíz év alatt jelentősen nö­vekedett. Szembetűnő a betöréses lopások számának növekedése. Legnagyobb mértékben a lakásbetöré­sek száma emelkedett, s gondot okoz a gépjármű­vekkel kapcsolatos bűn­cselekmények növekedése, a gépkocsilopás és feltö­rés.. A főváros közlekedésbiz­tonsági helyzete megfelelő, bár, közlekedésünk zsúfolt­sága az utóbbi években­­ál­landósult. -A gépjárműállo­mány 1985-ben már csak­nem félmillió volt. A bal­esetek, ezen belül a szemé­lyi sérüléssel járó, vala­,­mint a gyermekbalesetek száma is csökkent. E ked­vező változások ellenében hat, hogy az utóbbi időben romlik a közlekedési morál, gyakoribbak a szándékosan, agresszíven elkövetett köz­lekedési cselekmények. Ez­zel függ össze, hogy növek­szik a halálos kimenetelű­­és a súlyos sérüléssel járó események száma. Fegyelem Az állampolgári fegyelem lazulása az utóbbi időszak­ban mind szélesebb körben tapasztalható — ezt jelzi a szabálysértések növekvő száma is. A rendőri és ta­nácsi szabálysértési hatósá­gok a múlt évben 78 660 esetben fejeztek be bünte­tés kiszabásával szabály­sértési eljárást, helyszíni bírságolásra 170 ezer eset­ben került sor. A fegyelem lazulására utal a szocialis­ta együttélési normák mind gyakoribb megszegése, az élet szinte minden terüle­tén tapasztalható közöm­bösség. Emelkedett a névte­len fenyegető, rosszindula­tú bejelentések száma is. Valamennyi bejelentést ki­vizsgálták, s megállapítot­ták, hogy a bejelentések mindegyike valótlan volt, felelőtlen, illetve beteg sze­mélyek ,,szórakozásából” származott. Figyelmet érdemel a fő­város tűzvédelmi helyzete. 1981—1985 között több mint 32 ezer riasztás történt, két­harmada nem tűzeset, ha­­n­em egyéb esemény — víz­, betörés, baleset — miatt. A tűzvizsgálatok 494 esetben állapítottak meg gyújtoga­tást, leggy­akrabban lakás­ban és lakóházakban. Az utóbbiakat illetően gyakori indok a féltékenység, az it­tasság, a rendezetlen csa­ládi élet, a bosszú. Az üze­mekben, intézményekben keletkezett tüzek többsége emberi gondatlanság, fele­lőtlenség és az ellenőrzés elmulasztása miatt követ­kezett be. Szemlélet A jelenlegi helyzet okait elemezve, Markovics Fe­renc rámutatott: a főváros sajátos helyzetéből adódó­an, itt sokkal nagyobb le­hetősége van a bűnözésnek és a bűnözés újratermelő­désének. A nagyvárosi élet­mód, az urbanizáció, a mo­torizáció, az idegenforga­lom némely hatásai miat a fővárosi bűnözés nem ha­sonlítható össze az ország más városainak vagy terü­leti egységeinek helyzeté­vel. A bűnözést kiváltó főbb társadalmi okok kö­zül a fővárosban is megha­tározóak a családi élet za­varai, a hátrányos helyze­tek, s a mindinkább elter­jedő alkoholizmus, az em­beri kapcsolatok lazulása, az anyagias szemlélet ter­jedése, az ifjúságot illető­en a család és az iskola ne­velési funkciójának háttér­be szorulása is. A bűnözés növekedése mind nagyobb terheket ró a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szer­vekre, s ennek következmé­nyeként nem minden eset­ben tudják kellő eredmé­nyességgel és gyorsasággal ellátni feladataikat. Az eredményes munkát akadá­lyozó tényező a helyenként föllelhető helytelen szemlé­let is, amely szerint a­ bű­­­nözés elleni küzdelem kizá­rólagosan a bűnüldöző és az igazságszolgáltatási szer­vek feladata, továbbá: a jogpolitikai elvek érvénye­sülését hátráltató, még ma is föllelhető túlszabályo­zottság, a gyakorlati mun­kát nehezítő jogi bürokra­tizmus. Az előadó utalt arra, hogy a Budapesti Pártbi­zottság a múlt időszak­ban is kiemelt figyelmet fordított a főváros köz­rendjének, közbiztonságá­nak javítására, meghatá­rozva a főbb feladatokat. Elemezte az érintett szer­vek feltételrendszerét és intézkedéseket kezdemé­nyezett; felhívta a figyel­met a szocialista törvé­nyesség, a jogalkalmazás jogpolitikai elvei ak­tuális feladatainak érvé­nyesítésére. A 2.kerületi pártbizottságok két-három évente testületi üléseiken tekintették át a terület közrendjének, közbiztonsá­gának helyzetét, a lakóte­rületi alapszervezetek évenként taggyűléseken vagy párt­napon. A párt­­szervek és pártszervezetek többségében azonban még hiányzik a negatív cselek­ményeket helyben elítélő szemlélet, amely csupán a más területeken tapasz­talt jelenségek megítélésé­re korlátozódott. Példamutatás A Budapesti Pártbizott­ság titkára ezt követően a helyzetből adódó felada­tokkal foglalkozott. Hang­súlyozta: a bűnüldöző és az igazságügyi szervek a múlt években jelentős erő­feszítéseket tettek a bűn­­megelőzésben, a bűnüldö­zésben, munkájukhoz tá­mogatást kaptak az irányí­tó főhatóságoktól, az együttműködő társ- és tár­sadalomi szervektől, önkén­tes segítőiktől és a lakos­ságtól, összes­s­égében azonban nem tudták kellő eredményességgel befolyá­solni a kedvezőtlen válto­zásokat. Társadalmunk fejlődésének jelenlegi sza­kaszában a bűnözés elleni hatákontű küzdelem a szo­cialista társadalmi viszo­nyok nyújtotta lehetősé­gekre épülő, a bűncselek­mények megelőzésére irá­nyuló tudatos, tervszerű, folyamatos tevékenységet igényel. Ennek következe­tes megvalósítására haté­kony társadalmi-cselekvési programot kell kidolgozni. E cselekvési program vég­rehajtása hosszan tartó folyamat és központi kér­dése, hogy e felismerést az állampolgári jogok és kötelességek rendszerében mind szélesebb körben tu­datosítsa, s aktív cselek­vésre bírja a társadalmi erőket Az állampolgári rend és fegyelem javításáért min­den területen kiemelt fi­gyelmet kell fordítani a törvényesség erősítésére, a jogszabályok megtartására; javítani szükséges vala­me­n­nyi fővárosi vállalat, intézmény, szerv, minden munkahely belső rendjét, a munkafegyelmet. Legyen nagyobb a vezetők felelős­sége, s meghatározó példa­­mutatásuk. Az eddiginél nagyobb szerepet kell kapnia a belső ellenőrzés­nek, a visszaélést elköve­tőiekel szembeni követke­zetes felelősségre vonás­nak, a társadalmi tulajdon védelmének. Megfelelő szi­gorral­ és felelősségre vo­nással meg kell szüntetni a munkaidő­ alatti alkohol-, fogyasztást, a munkavég­zést ittas állapotban. El­engedhetetlenül szükséges, hogy mind a szűke­bb, mind a nagyobb kollektí­vákban kialakuljon a ren­detlenséget, felelőtlenséget elítélő, a hanyagság elleni következetes föllépés igé­nye. Ellenőrzés Az előadó fontosnak tart­ja, hogy az érintett főváro­si adminisztratív szervek minden rendelkezésre álló erőt, eszközt és módszert mozgósítsanak a bűncse­lekmények hatékonyabb megelőzésére, eredménye­sebb felderítésére. Kiemelt feladat a főváros lakossá­gát leginkább irritáló bűn­­cselekmények visszaszorí­tása, a lakásbetörések, a gépkocsi-feltörések, a rab­lások, az erőszakos, garáz­da jellegű bűn­cselekmé­­nyek megelőzése, az ilyen bűnesetek csökkentése.­­Fokozni kell az utcai, a közterületi rendőri jelenlé­tet, a legveszélyeztetettebb területeken az állandó rendőri ellenőrzést. Tovább kell fejl­eszteni a közrend és közbiztonság fenntartá­sának egyik fontos eszkö­zét, a körzeti megbízotti szolgálatot, amely a lakos­sági kapcsolat erősítésének nélkülözhetetlen formája, Budapest közlekedési rend­jének további erősítésére kellő intézkedésekkel biz­tosítani kell a forgalom fo­lyamatosságát, a közlekedés biztonságát veszélyeztető jogsértések megelőzését, a közlekedési fegyelem, kul­túra javítását, a gyermek­­balesetek jelentős csökke­nését. Szükségesnek tartjuk, hogy a bűnmegelőzési fel­adatok hatékony és ered­ményes végrehajtásáért — mint az előterjesztés is tar­­talmazza — fővárosi szin­ten koordinációs bizottság alakuljon — mondta ez, után a Budapesti Pártbi­zottság titkára. — A meg­alakítandó bizottság fő fel­adata, hogy az e területen dolgozó állami és társadal­mi intézményekkel együtt segítse, elő a család intéz­ményének védelmét, ne­velő szerepének erősítését, a társadalmi normák, az alapvető jogi ismeretek, a viselkedési és együttélési szabályok jobb megérteté­sét. Részt kíván venni az al­koholizmus elleni küzdelem szervezésében, elősegíteni a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltését. Megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani a társadalmi és a­ személy­itula­jdon-védelem erősítésére, a társadalmi ellenőrzés fokozására, az önkéntes, rendőri erők nö­velésére. A több mint huszonöt éve dolgozó közlekedésbiz­tonsági tanácsok munkájá­nak jó tapasztalatai is ar­ra biztatnak bennünket, hogy­ létrehozzunk egy eh­hez hasonló, a bűnmegelő­zéssel foglalkozó bizottsá­got. A fővárosi pártszerveze­teknek és a párttagoknak is nagyobb mértékben kell bekapcsolódniuk a közrend, a közbiztonság javításáért, a társadalmi lazaságok visszaszorításáért, az ál­lampolgári fegyelem meg­szilárdításáért folytatott tevékenységbe. Markovic­s Ferenc javasolta: a Buda­pesti Pártbizottság kérje fel a főváros állami, társa­dalmi és érdekképviseleti szerveit, hogy saját terüle­tüket illetően készítsenek munkaprogramot és szer­vezzék a program eredmé­nyes végrehajtását. Nem hét vége a „csendes” hétköznap az Erzsébet hídon (Wormser Antal felvétele) Hosszú távra A Budapesti Pártbizott-­ ság titkára hangsúlyozta: a párt-, az állami és a társa­dalmi szervek összehangolt tevékenysége nem nélkü­lözheti a lakosság aktív tá­mogatását, mind szélesebb körű bevonását a végrehaj­tásba. A hatékony bűnmeg­előzés, mint társadalmi cél és program, csak a legszé­lesebb társadalmi alapo­kon, a társadalmi együtt­­munkálkodás lehetőségeinek mind jobb kihasználása révén valósulhat meg. Tisztában vagyunk az­zal, hogy a bűnmegelőzési feladatok eredményes végre­hajtása hosszú távú feladat — mondta Markovics Fe­renc. — Látványos ered­ményt rövid időn belül nem várhatunk. Most a leg­fontosabb: az emberekben, Budapest lakosságában szé­les körben tudatosítani, hogy közös munkára, közös erőfeszítésre van szükség, csak így várható eredmény a bűnözés visszaszorításá­ban, a bűnmegelőzésben. Azt kérjük, hogy min­denki, kollektívák és egyének, gondolkodjanak saját feladataikon. Tegye­nek meg minden tőlük el tel­­hetőt céljaink eléréséért, mert így válnak a pártbi­zottság irányelvei a helyze­tet megváltoztató társadal­mi cselekvéssé. Balogh László

Next