Esti Hírlap, 1987. november (32. évfolyam, 257-280. szám)
1987-11-19 / 271. szám
ELŐLEG IGEN, ÉPÍTKEZÉS NEM... Félreértett verseny magasabb árakért Kötelező pályázat ♦ „Okos” vállalkozók A piaci viszonyok, a vállalkozások az építőiparban sem kevésbé fontosak, mint bárhol másutt a gazdaságban. A versenyt ugyan egyelőre csak a versenytárgyalások kötelező rendszere kényszeríti ki, s ez a fővárosban lassabban terjed, mint egyebütt az országban. Ráadásul a becslések alapján az idén újabb visszaesés várható. A tapasztalatokról dr. Kelemen Jánost, a Fővárosi Tanács főosztályvezetőjét kérdeztük. — A verseny igazából 1985 óta, a középiskolaépítkezéssel kapcsolatban az idén mutatkozott meg először. Nem volt hiány vállalkozókban, a piac kordában tartotta az árakat is: az idén elkészült középiskolák másfél százalékkal olcsóbbak voltak, mint a korábbiak, pedig bonyolultabb építészeti megoldásokkal készültek. Egy kivételével jobb a minőségük is. Többségük a szokásos hajrá nélkül, egyenletes tempóban készült el. Tény azonban: ebben a szférában bizonyos verseny már korábban is volt. A vállalkozás hiánya elsősorban a lakásépítésekre jellemző, a régi áhított művelődési központ. A beküldött öt árajánlat mindegyike felette volt a reális árnak, egyikmásik elérte annak a kétszeresét is. Jövőre: licit nélkül — Ha nincs győztese a pályázatnak, akkor ki fog építeni? — Ha a pályázat meghiúsul, akkor a tanács egyezkedni próbál. Az idén még van módunk a licitre. Megkérdezhetjük: ki ajánlja olcsóbban az építést? Jövőre már erre sem lesz lehetőség — amit nagy hibának tartok ... Előállhat ugyanis az, ami az említett művelődési ház esetében nem épül fel. A vállalatok mohósága így veti vissza végül a kínálati piacot . Nemcsak irreálisan magas, de valószínűtlenül alacsony árajánlatokról is hallani. Mi az önök tapasztalata? — A piacon nagyon sok a komolytalan kisvállalkozó. Hiába háromszorozódott meg a fővárosban a kisszervezetek száma, ezek között sok olyan is van, amelyiknek egy fillér tőkéje sincs. Öt „okos” ember összeáll, s az előlegből akar nekilátni a munkának. Egyszer-kétszer ugyan lépre mentünk, mert csábító volt az alacsony ár. Használhatatlan, igen rossz minőségű szerkezetet készítettek, s amikor szavatossági gondok merültek fel, már nem volt kin behajtani. Az is megesett, hogy az előleg felvétele után felbomlott a társaság, bottal üthettük a nyomát. kormányrendelet azt írja elő, hogy állami pénzből épülő lakásokra kötelező a pályázat kiírása, holott az összes építkezésnek ez pusztán az egyharmada. Az OTP-k, a bankok nincsenek erre kötelezve. A másik probléma, hogy csak az építővállalatok versenyeznek, a szállítók, az alvállalkozók nem érdekeltek a szerződések teljesítésében, a megállapodások tartásában, bár a kormánynak az a célja, hogy minden területen létrejöjjön olyan helyzet, amelyben nemcsak a kivitelezők, hanem a szállítók és az alvállalkozók között is lehet válogatni ... Nagy Andrea Ajánlatban nincs hiány — Mit takar a verseny fogalma ebben a kategóriában? — Elsősorban azt, hogy az ajánlatok szabadárasak. Amíg a tanács maximált árakat határozott meg, addig formális volt a verseny. Ezzel a váltással sikerült elérni, hogy van kellő számú jelentkező, sorra ajánlkoznak azok a vidéki vállalatok is, amelyek korábban csak parancsszóra voltak jelen a fővárosban. Nincs hiány az ajánlatokban, de ez nemcsak a versenynek tulajdonítható. Ha most viszszaesésről beszélünk a pályázatok számát illetően, ez elsősorban arra utal, hogy a hetedik ötéves tervidőszak nagy lakásépítési beruházásait már tavaly versenytárgyalásokra bocsátottuk, s egyébként is kevesebb lehetőség van a lakásépítésre. — Ha jól értem, akkor nem a pályázók számával, hanem a pályázatok eredményességével van baj. Hogyan vélekedik erről? — Néhány vállalat elveszítette az ésszerű mértéket. Olyan árajánlatot is kapunk, amely kétszerese annak, amit mi előzetesen kalkuláltunk. Egyes vállalatok szerint a verseny értelme: az árakban a határ a csillagos ég. Ha az ÉVM ellenőrei nyomon követnék ezeket az ajánlatokat, akkor nem fordulhatna elő, hogy egyik évről a másikra csaknem százszázalékos az áremelkedés. Az egyik kerületben például nagy keservesen sikerült pénzt félretenni, hogy felépüljön Egyenlőtlenség — Miben látja a kisvállalkozások hasznát a lakásépítésben? — Mi olyan vállalatokat bízunk meg, amelyeknek megfelelő tőkéjük, kellő tapasztalatuk, előéletük van, számítani lehet rájuk a garanciális munkákban is. Továbbra is nagyvállalatokkal dolgozunk, de kétségtelen, hogy a kisvállalkozásokat, alvállalkozóként, részmunkák, befejező munkák és felújítások elvégzésére jól fel lehet használni. Ha húsz ember 150 milliós munkára tesz ajánlatot, minden előzmény nélkül, az nem megbízható partner. Voltaképpen a verseny a lakásépítésben eddig csak annyit hozott, hogy a szakadár reménye azokat is ajánlattételre csábítja, akiket idáig a rögzített árak eleve viszszatartottak. Ön szerint mi a feltétele, hogy valódi legyen a megmérettetés, ami majd a minőséget is javíthatja és az árakat csökkentheti? — A legnagyobb gondot abban látom, hogy ez a piac féllábon áll, nincsenek egyenlő esélyek. A A SZOVJETUNIÓBÓL Teherautó, mikrobusz A Mogürt Külkereskedelmi Vállalat, valamint a Medicor, az Autóker és az Országos Mentőszolgálat képviselői 4300 szovjet gyártmányú haszonjármű jövő évi importjáról írtak alá szerződést a szovjet Avtoesoport Külkereskedelmi Egyesülés vezetőivel. A járművek között speciális tehergépkocsi, nehéz-teherautók, mikrobuszok, pótkocsik és nagy dömperek szerepelnek. A partnerek tárgyalásokat folytattak a rigai RAF- autógyár szakembereivel is olyan kooperációs együttműködés kialakításáról, amelynek keretében terven felül még 400 mentőautót és mikrobuszt vásárolnánk a szovjet cégtől. Az együttműködés alapján a magyar ipar mentőberendezéseket, gumi és műanyag alkatrészeket, valamint mérőműszereket szállítana a szovjet félnek. (MTI) PESTRŐL, GRAZBÓL, BÉCSBŐL Görbe az út Bükfürdőre Zötyögős előzmények ♦ Reményt keltő tervek Nem egyszerű eljutni a fővárosból a Vas megyében levő, immár Európaszerte híres Bükfürdőre. Miután a gyógyulni, pihenni vágyó utazó Szombathelyen leszáll az expresszről, zötyögő személyvonattal folytatja útját, majd Bük nagyközség vasútállomásán buszra kell szállnia, hogy eljusson a fürdőig. MÁSHOVA MENTEK A szomszédos ausztriai Grazból vasparipán érkezőik ugyancsak annyiszor szállnak át, mint akik a magyar fővárosból jönnek. Utazási idejük is csaknem azonos — jóllehet, sokkal közelebb van Graz Bükhöz, mint Budapest —, mert nem közlekedik gyorsvonat a szentgotthárdi vonalon... Bécstől ugyanilyen „messze” van a fürdő annak, aki vonattal érkezik. Bük és Bükfürdő között — a Csepreget Sárvárral összekötő szárnyvonalon — 1974-ig közlekedett személyvonat. Aztán — akkori — gazdasági számítások alapján úgy döntöttek az illetékesek: fel kell számolni a vasutat. Az elhatározást tett követte. Pedig akkor évente már négyszázezer vendéget fogadott a fürdő. Aztán három évig sokkal kevesebbet, aki egyszer bumlizott, az legközelebb vagy otthon maradt, vagy máshová ment üdülni. Utóbb újra föllendült a forgalom. Üzletek, éttermek, penziók, hotelek, SZOT-szállók, üdülőszövetkezetek nőttek ki a „vízből”. A gyógyhellyé nyilvánított Bükfürdőn tavaly már kilencszázezren — osztrákok, svájciak, hollandok, franciák, nyugatnémetek és természetesen magyarok — kúrálták magukat. Előrejelzések szerint az ezredforduló környékén a látogatók száma eléri az évi 1 millió 300 ezret. Éppen ezért vette komolyan fontolóra a MÁV szombathelyi igazgatósága, hogy a nagyközség és a fürdő közötti csaknem négy kilométeres szakaszon vasutat építsen. — Negyvenmillió forintba kerülne a vasútvonal kiépítése — mondja Szabó Zoltán, a MÁV Szombathelyi Igazgatóságának igazgatóhelyettese. — Ennyi pénzünk nincs, ezért külső segítségre van szükségünk. Összehívtuk valamennyi érdekelt, a Közlekedési Minisztérium, a SZOT, a GYSEV, a MÁV- vezérigazgatóság, a Vas Megyei Tanács, a vendéglátó- és szállodaipari egységek illetékeseit. Mindenki egyetértett az elképzelésekkel. Ezekben a napokban ki-ki megvizsgálja, milyen közvetett haszna származhat a vasútból. A MÁV egyébként a költségeknek a hatvan százalékát tudja vállalni. Ha a többi pénz is összejön, abban az esetben úgy tervezik: a jövő év első felében elkészítik a kiviteli terveket, beszerzik a szükséges engedélyeket, s szeptemberben megkezdődhet a vasútépítés. ÁTSZÁLLÁS NÉLKÜL — Ha minden klappol, akkor 1989 június végére megépülne a szárnyvonal — vélekedik az igazgatóhelyettes. — Még több vendég érkezhetne, megszűnne a mérgelődés, idegeskedés. Közvetlen járatokat indítanánk Budapest és Bükfürdő, illetve Graz és a fürdő között. Majdan a szentgotthárdi vonalon is csökkenteni szeretnénk a menetidőt. Sopronon keresztül pedig a bécsi vendégek is átszállás nélkül érkezhetnének a fürdőbe. Szenkovits Péter KARÁCSONYRA, SZILVESZTERRE Csomagban érkezik: kocsonyahús, disznótoros A Győr-Sopron Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat üzemeiből sok áru kerül a fővárosba is. Az év utolsó heteiben ezek a szállítások sűrűsödnek. Már megkezdtük a parasztsonka, a füstölt tarja, a lapocka és más egyéb füstölt húsok gyártását — mondja Márk István kereskedelmi osztályvezető. — Több száz mázsa kerül belőlük a budapesti boltokba. Nagy mennyiségű virslit és szalámit is szállítunk karácsonyra, szilveszterre. Megkezdtük a vegyesdisznótoros-csomagok gyártását és szállítását is. Kedveltek a kétkilós kocsonyahús-csomagjaink. Naponta ezret készítünk belőlük vállalati gmk-ban, s győri és budapesti mintaboltjainkban hozzuk forgalomba. A növekvő igények kielégítésére előre legyártottunk 45 ezer csomagot, ezekből bárki rendelhet. Már az elmúlt télen kísérletképpen ötkilós csomagolásban felkockázott zsírszalonnát is forgalomba hoztunk. Az év harmadik negyedében ugrásszerűen megnőtt a kereslet a lakosság építkezéséhez szükséges ajtó- és ablakszerkezetek iránt. Az ezeket gyártó Fémmunkás Vállalat a kereslet kiegyensúlyozására ebben az időszakban havonta átlagosan 3-4 millió forint értékben növelte termelését. A fogyó készletek pótlására különböző szervezési intézkedéseket hoztak és a vállalati gazdasági munkaközösségek is terven felül teljesítettek. A vállalatnál soron kívül mintegy 2-3 száz garázsajtót is gyártanak, de e keresett cikkből továbbra is csak előjegyzést fogadnak el. (MTI Fotó: Kiss G. Péter) Kuvaitba a Balassa-zak Sikeres próbaszállítások után megkezdte rendszeres exportját Szaúd- Arábiába és Kuvaitba a balassagyarmati Balassa Ruházati Kisszövetkezet. A 15 esztendő végéig összesen tizenegy és fél ezer gyermek-, illetve nagykamaszzakó kerül Balassagyarmatról az arab félsziget két országába. A rendelés szerint az egy- és kétsoros kabátok 100 százalékos, magyar gyártmányú gyapjúszövetből készülnek, selyemzsinór díszítésű szegélyekkel és aranyozott gombokkal. A balassagyarmati kisszövetkezet elnyerte megrendelői bizalmát, az exportot lebonyolító Hungarocooppal 5 éves kiviteli megállapodása van, jövőre termelésének már mintegy harmadát szállítja a jól fizető arab országokba. (MTI) Vállalkozói adó, általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó — kisiparosok, gmk-k, magánvállalkozók számára díjmentes tanácsadó szolgálat, minden szerdán 16 és 19 óra között. JFUTI tiltsznségszolgálat Budapest XI., Keveháza utca 1. 1119