Esti Hírlap, 1996. július (41. évfolyam, 134-156. szám)
1996-07-25 / 152. szám
1996. július 25., csütörtök______________________________________BELFÖLD_____________________________________Ef TARDOS JÚLIA KALANDJAI | ^én Nem felejtette el a politikát Sokan vagyunk, akik emlékezünk azokra az időkre, amikor az ember nem hagyott ki egy tévéhíradót sem, vagy amikor nem mozdultunk a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások élő közvetítése elől. Sokan vagyunk, akiknek ezekről „beugrik” Tardos Júlia neve, akit mostanában keveset láthatunk a tévé képernyőjén. Tardos Júlia 1970—90. között közvetített minden jelentős nemzetközi eseményről, de nevét megjegyeztük mint rádiósét is. 1990 októberétől abbahagyta a politikai újságírást. Mostanában pedig azt tanulhatjuk meg, hogy Tardos Júlia az MSZP szóvivője. — Azt tekintem fő feladatomnak, hogy megtaláljam azokat a politikusokat, akiket jól el lehet adni a médiapiacon — mondja céljairól. — Azt szeretném elérni, hogy minden érdeklődő újságíró a szocialistáknak minden kérdést feltehessen, mindenhová eljuthasson, s hogy a lehető legtöbb információt nyújthassuk a párt politikájáról. Ez a munka nem látványos, nem hoz rövid időn belül eredményt, de hosszú távon megtérül. Persze, van a napi tűzoltás is, de a kapcsolatok építése párhuzamosan folyik. — Megbízatásakor az MSZP vezetése megfogalmazott-e valamiféle igényt munkájával kapcsolatban? — Tudják, hogy tőlem mit várhatnak, s én is tudom, hogy ők mit akarnak. Nem kellett semmit megfogalmazni. Jó érzés volt, amikor megtudtam az elnökség döntését. Jó néhány évet kihagytam a politikából, mégsem felejtettem el. Átképeztem magam agrárújságírónak, különösen az EU-ügyek érdekelnek. Dolgoztam a Rádió Bridge-ben, ahol a független hírszolgáltatást próbáltuk megvalósítani, de foglalkoztunk biztonságpolitikai témákkal is. Emellett „ügyeket”, cégeket segítettem, hogy sajtónyilvánossághoz jussanak. Tapasztalhattam, hogy a szakmailag tisztességes gazdasági, politikai témákra mindig vannak vevők. Még volt — van is — egy nagy „kalandom”. A Dunaferr média-tanácsadója vagyok 1992-től. Fantasztikus dolog volt megismerni egy olyan vállalatcsoportot, ahol meg tudták mutatni, hogy van jövőjük. S ez a jövő nem egyszerűen a túlélés, hanem ma már nyereségesen dolgoznak. Nem ismerik a munkanélküliséget, a reálbérek csökkenését. Horváth István vezérigazgató felkérése a munkára azt is jelentette, hogy része lehettem bizonyos fokig ennek a talpraállásnak. Rengeteget jelent számomra, hogy együtt lehetek az emberekkel munkásgyűléseken, május elsejében, azokkal, akik „csak” dolgoztak, és nem engedték, hogy a politika kárt tegyen bennük. — Nincs itt egy kis ellentmondás? A politikamentesség dicsérete és a szóvivőség? — Ez nem a politikamentesség dicsérete. De vannak olyan szakaszok az ember életében, amikor esetleg felhagy az aktív politizálással. Ez annyira így volt, hogy az 1990-es felkérést ugyanerre a szóvivőségre nem fogadtam el. Ma viszont rosszul érezném magamat, ha semmit sem tennék. A magam szintjén próbálok segíteni. Meg kell mutatni, hogy nincs más út, mint ezt a koalíciót vinni végig. Mert minden csetlésbotlás ellenére érezhető, hogy az emberek többségében most nincs félelem. Mert azért volt egy-két olyan évünk a rendszerváltás után, amikor megtanultunk félni a politizálás miatt. Ez nem következhet be újra! Néha úgy érzem, ismétlődik 1989. Pedig nincsenek egyéni menekülési utak! SZÁMÍTÓGÉP SEGÍTI A TALÁLKOZÁST Pontszám teszi az egyetemet (Folytatás az 1. oldalról) A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán 160-190-es pontot kellett elérni a bejutáshoz. Ez a szám azért feltűnő, mert a korábbi években a 120-as felső határ volt a jellemző. A változó pontozás magyarázata többféle lehet: másképpen számolták az előző iskolából hozott pontokat (a középiskolai matematika és fizika érdemjegyeket 1,5-ös szorzóval számították be a felvételi vizsgába a műszaki felsőoktatásnál), nem volt szóbeli vizsga (az állam- és jogtudományi karon, Miskolc kivételével) vagy külön értékelték a magyar irodalmat és a nyelvtant (tanító- és tanárképzők). A felsőoktatási intézményekbe 9 százalékkal kevesebben jelentkeztek, mint az elmúlt évben. A nappali, esti és levelező, valamint az alap és kiegészítő szakokra az eddigi eredmények szerint összesen több mint 55 ezer személyt vettek fel. A továbbtanulási lapot közelítően 100 ezren adták be. A lehetőség ellenére nem volt jellemző, hogy a jelöltek 10- 20 helyet írtak volna a papírjukra. Előfordult persze 14 intézmény felsorolása is a jelentkezési dokumentumon — összegzi az idei tapasztalatokat Bakos Károly tanácsos. Az elkövetkező években a fiatalabb nemzedék csökkenő létszáma miatt arányaiban nőni fog az egyetemekre, főiskolákra felvettek száma. Az oktatási tárca egyébként nem a felvételi követelmények lazításától, és így a több hallgatótól, hanem a minőségi képzéstől várja a szakember-utánpótlást. Jó jogászokra és közgazdászokra volna egyebek között szükség az országban. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen nem érezhető számottevő változás az idei és az elmúlt évek között hasonlóan alakult a jelentkezők száma és a felkészültségük is ugyanolyan alaposnak mutatkozott. Korábban jellemző volt, hogy a felvettek egy része a megszerezhető tekintély miatt tanult orvosnak. Amikor az orvosok társadalmi elismertsége csökkent, akkor némileg apadt a jelöltek száma is. Az általános orvostudományi karon — a fellebbezések előtti állapot szerint — 282- en kezdhetik meg tanulmányaikat az ősszel. A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolán háromszoros volt a túljelentkezés a nappali tagozatokra. Meglepő módon a vendéglátó-szálloda szakra már 104 ponttal bekerülhettek a pályázók, holott két éve még 114 pont kellett a felvételhez. Pintér Mihály, a tanulmányi iroda vezetője szerint ez nem azt jelenti, hogy csökkent volna a követelmény vagy a jelentkezők száma. A pontszámcsökkenésnek több oka is van. Összefügg azzal, hogy az iskolák nehezebb felvételi feladatsort állítottak össze, és változott az a tudás is, amelyet egy-egy jelentkezőtől megkövetelnek. Továbbra is népszerűek a jogi és közgazdasági karok. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre idén sem kellett csalogatni a fiatalokat. Jól mutatja ezt, hogy a maximális 120 pontból 110-et kellett elérnie a felvételizőknek a tanulmányok megkezdéséhez. Legtöbben — mint minden évben — most is a Színház- és Filmművészeti Főiskolára adták be a jelentkezési lapokat, de mellette minden művészeti képzés favoritnak számít. Viszont mintegy 20-25 százalékkal kevesebben jelentkeztek a tanítóképző főiskolákra. Több karon be sem tudták tölteni a helyeket, annak ellenére, hogy az intézmény alacsony pontszámokat állapított meg. A korábbi évek gyakorlatával ellentétben ezeken a karokon nem írnak ki pótfelvételiket. Hasonló sorsra jutott a a miskolci egyetem dunaújvárosi főiskolai kara, valamint több műszaki kar is. Persze ez nem jelenti az adott kar megszüntetését. Gond csak akkor keletkezhet, ha a következő években is kevesebben jelentkeznek, mint a megadott irányszám. Nincs még pontos adat a magán- és alapítványi iskolákba jelentkezettek számáról. Ugyanis ezek az intézmények éppen azokat a diákokat várják, akik az állami felsőoktatásból kiszorultak, így több helyen még nem zárult le a jelentkezés. Egyes iskolákban még szeptemberben is fogadnak új hallgatókat. K. O .B. L. Az idén jelentkezhettek először korlátlan számú szakra FOTÓ: DUDÁS DÉNES SZABOLCS FEJLESZTŐKRE VÁR Milliárdra pályázhatnak A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács kedden meghirdette a térség fezárkóztatására kapott 1 milliárd, 126 millió forint központi támogatási alap pályázatát. A támogatásra augusztus 23- ig pályázhatnak a hazai és külföldi vállalkozások, illetve a nyírségi önkormányzatok, valamint azok társulásai. Az összegből a gazdasági szerkezetátalakítást, a piacképes munkahelyteremtést és az infrastrukturális hálózatok korszerűsítését szolgáló beruházások befektetői részesednek majd. A több mint 1,1 milliárdos támogatásból 524 millió 900 ezer forintot kizárólag gazdaságfejlesztési célra fordítanak. A pályázók tervezett befektetésüknek akár a 30 százalékát is megkaphatják, ami azt jelenti, hogy a támogatással legalább 1 milliárd 750 millió forint értékű beruházás valósulhat meg a szabolcsi iparban, a mezőgazdaságban, a szolgáltatóban és az idegenforgalmi ágazatban. Az infrastruktúra javításához 601 millió 400 ezer forintra lehet pályázni. A támogatás mértéke a beruházott összegnek akár a 80 százaléka is lehet. A pályázatok elfogadásánál elsőbbséget kapnak a versenyszféra kialakulását segítő, a termelési célokat szolgáló infrastrukturális befektetési tervek. A részletes pályázati kiírást a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség nyíregyházi központjában (Szarvas u. 38.) bocsátják a beruházni szándékozók rendelkezésére. Az ügynökséghez kell majd benyújtani a pályázatokat is. Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál a vállalkozókért A Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál rendkívüli, egyszeri lehetőséget kínál a vállalkozóknak a millecentenárium alkalmából. Ön egyszerre lehet a Millecentenáriumi Fesztivál vendége és támogatója. Augusztus 17-18-19-20-án este reprezentatív fogadáson vehet részt a műsor kezdete előtt, majd a VIP-tribünről megtekintheti a Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál magas színvonalú műsorát, amelyet a Lánchíd pesti hídfőjénél rendezünk. Egyúttal cége olyan hirdetési lehetőségekhez juthat, melyhez foghatót Önnek sohasem ajánlottak. Amit mi adunk: — 1 db VIP-jegyet, amely érvényes a fesztivál 4 napján a műsort megelőző fogadásokra és a műsor megtekintésére (a jegy átruházható) — őrzött parkolóhelyet vendégeink számára — belépőjegye részt vesz egy sorsoláson, ahol gazdára talál egy nagy értékű személygépkocsi és 10 db külföldi út — 10 000 forint értékű ajándékcsomagot minden belépőjegy tulajdonosának — az Ön cégének hirdetése 10 alkalommal megjelenik a Fővárosi Millecentenáriumi Fesztivál óriás kivetítőin, amelyeket egyenesen az atlantai olimpiáról szállítanak ide — a hirdetési lista szerinti érték több mint 200 000 forint — az Ön reklámfilmjét vagy általunk elkészített állóképét minimum 1 millió ember láthatja az alábbi helyszíneken: — 45 m-es kivetítőn a Dunán, az Erzsébet és a Lánchíd között — Vörösmarty téren — Március 15. téren" Amit Ön ad: — megvásárolja a Millecentenáriumi Fesztivál VIP-belépőjegyét 135 000 forintos áfás áron Felhívjuk a vállalkozók figyelmét, hogy a részvételi lehetőség korlátozott, ezért jelentkezéseiket érkezési sorrendben teljesítjük. Várjuk érdeklődésüket a Fesztiváliroda telefonszámain: _____ 275-15-68, 275-21-50 és faxszámán: 1275-21-41 ) KÁRÓKATONÁK A PARLAMENT ELŐTT Rablómadarak tizedelik a halakat (Folytatás az 1. oldalról) Ahogy Balogh József, a Haltermelők Országos Szövetségének elnöke lapunknak elmondta, a 80-100 egyedből álló kormorán, népiesen szólva kárókatona csapatok általában egyszerre lepik el a halban gazdag vizeket, és az átlagban napi ötven-hatvan dekagramm halat elfogyasztó madarak rövid időn belül kipusztíthatják az ottani állományt. Az utóbbi időben ugyanis nemcsak a halastavak környékén, hanem a természetes álló- és folyóvizeknél is megjelentek, így a fővárosi ember is minden nap találkozhat velük, ha mondjuk a Lánchíd előtt letekint a Duna hullámain pihenő madarakra. Balogh József német felmérésekre hivatkozva közölte, hogy ott kilencven százalékosra tehető a rablómadarak által meglepett vizekben okozott kár. Nem elhanyagolható az sem, hogy általában a kétnyaras, tizenöt-húsz dekás pontyok a kedvenceik, így a halastavak potenciális tenyészanyagát is tönkreteszik. Védekezni viszonylag nehéz ellenük — mondta az elnök —, hiszen a hagyományos riasztómódszerek nem vezetnek eredményre, így kilövésükkel, illetve fészkelőhelyeiken tojásaik eltávolításával csökkenthetik csak a szaporulatot. Ám a gyors mozgású madarak lelövéséhez általában nem elegendő egy patron, és a lőszerek kiskereskedelmi árának emelkedése miatt csökkenhet a kilövések száma. A szövetség elnöke szerint a kárókatonák nemcsak a vizek közvetlen környezetét is károsíthatják, hiszen ürüléküktől kiszáradhatnak a fák és a zöld növényzet. Miután a kormoránok túlszaporodása egész Európában jellemző, nem elég, ha csak Magyarországon védekezünk ellenük, hiszen a vándormadarak nagy távolságokat megtesznek táplálékszerzés érdekében. Jelenleg Dániában számítanak csak védettnek, ezért Balogh Józsefnek az a véleménye, hogy a társadalmi összefogás mellett kormányzati szinteken is egyeztetni kellene az ügy megnyugtató rendezése érdekében. A Természetvédelmi Hivatal főtanácsosa, Nechai Gábor elfogadta a kormoránok kártékonyságáról szóló megfigyeléseket, de azt is hozzátette, hogy más szigorúan védett állatok, mint például a vidra is, jelentős kárt okoznak a halállományban, de a dologgal mégsem foglalkoznak kellőképpen a különböző szakmai fórumokon. Az elmúlt időszakok halpusztulásaira hivatkozva Nechai Gábor közölte, hogy a vizeket meggondolatlanul szennyezők is okozhatnak olyan nagyságrendű károkat, amilyeneket a kormoráncsapatok jelenléte okoz Magyarországon. A védekezésről, illetve az ökológiai egyensúly megtartásáért tett intézkedésekről szólva leszögezte: miután nem védett állatokról van szó, engedélyezett a kilövésük, de a humánusabb megoldás az lenne, ha még a fiókák kiköltése előtt eltávolítanák a fészkekből a kormorántojásokat. G. K. I.