Esti Kurir, 1925. március (3. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-17 / 62. szám

íiedd, 1925 méretni ff A BÉCSI JOCKEY-CLUB ÉS A MAGAS ARISZTOKRÁCIA TITKAIBÓL — ........................ ...........— Lónyay Károly gróf bizonyítani hogy .Berberstein Herbert gróf altábornagy pénzért hamis becsü­letügyi ítéletet hozott Szenzációs rágalmazás! per a járásbíróság előtt — Lónyay gróf szerint a bécsi Jockey-Clubban állandó hamiskártyázás folyt . Bizonyítani kívánja, hogy Herberstein gróf, a club becsü­letügyi választmányának elnöke, zsaroló, fia pedig selyemfiú Múlt év október 10-án­ nagy botrány volt a Hungária-szálló előtt. Egy konflisból ki­­■■ráüt gróf Hlerberstein Herbert altábornagy, amikor kirsben elébeugrott Lónyay Károly gróf császári és királyi kamarás és rákiál­tja : — Du Schuft ! Du wirst mir keine Urteile uiehr t'alsehen, am allerwenigsten um Gekl. (Te gazfickó! Te se fogsz többé ítéletekket ha­misítani, de pénzért semmiesetre !) E­zu­tén arculütötte a már hatvanon túl levő osztrák arisztokratát, aki sietve bemenekült a szállóba, nehogy a botrány még nagyobb legyen. Ennek az ügy­­nek a folytatása volt ma Csépay József dr. büntető járásbiró szobájában. Herberstein Herbert gróf rágalmazásért és feltűnően dur­va becsületsértésért jelentette fel Lónyay Ká­roly grófot. A sértett Murányi Ernő dr. ügy­­véd kíséretében jelent meg, míg Lónyayt Horváth István dr. védte. Akit én pofonütök, annak kiugrik — a monoklija A tárgyalás a vádlott kihallgatásával kez­dődött. Lónyay, akinek anyanyelve német, töri magyarsággal adja elő védekezését s noha a bíró lobbízben fölszólítja, hogy csak ke­zdjen németül, továbbra is magyarul be­szél. Lónyay: Bűnösnek érzem magam, ameny­­nyiben a tettleges becsületsértést beismerem, de a rágalmazásban ártatan vagyok. Bizonyí­tani akarom állításaim valódiságát. Ami a pofont illeti, olyan kényszerítő körülmények forognak fenn, amelyeket bizonyítani tudok.. Egyébként a sértett kétféle vallomást tett; egyszer azt mondta, hogy én öt hátulról bal­ról ütöttem pofon, másszor meg azt, hogy ő botot emelt rám v­édekezésül és én erre ütöt­tem arcul. Nem akarok önvédelemmel véde­kezni, de mégis meg kell állapítani, mikor mondott igazat a sértett. Ifj. Horváth védő : Tudniillik az eset után a sajtóban egy nyilatkozat jelent meg, ame­­lye­t.Windischgraetz Lajos és még egy másik arisztokrata írt alá, amely szerint Lónyay civil támadta meg Slerbersteint. .1 vádlott : Herberstein gróf évek óta a leg­súlyosabb hajszát folytatta ellenem. Mindig különböző dolgokat szokott állítani és min­dig letagadja azt, amit mondott. Már több törzstiszt följelentene et, hogy mint a Jockey­­Juh becsü­letügyi választmá­nyának elnöke, hamis ítéleteket mond, azonban előkelő külseje­s altábornagy­ rangja miatt eddig még­­senki sem merte megmondani neki a véleményét. E­ngem már vagy nyocszor fölmentettek különböző katonai hatóságok és becsü­letügyi választ­mányok mindenféle vádak alól. A sértett azonban ezekkel szemben mindig fölhozta a Jockey Club egy határozatát ellenem, s ha kértél­, hogy mutassa meg a határozatot, ak­­kor ezt mondta, hogy ő nem hozott semmi­féle határozatot. Már most nekem nem volt semmi más módom, mint nyilvános botrányt rendezni, hogy megtudjam, van-e hát elle­nem ilyen határozat, vagy sem. Én voltakép­pen nem követtem el tettlegességet, mert az inzultus csak szimbolikus volt. Ila én az urat pofonütöm, legalább is ki­ugrik a monoklija. De még a kalapja sem eselt le. Az indulat hevében az ember keze svangot kap és én nem mondom, hogy egyet kapott-e, vagy kettőt, de lm önagy­­néltósága azt állítja, hogy kettőt kapott, akkor ezt is beismerem. Kuss őméltóságának Ezt ku­tán Lónyay gróf leírja az esetet, körülbelül úgy, ahogy elmondottuk. Majd így folytatja : — Miután megkapta a pofont, valamit mondott, azt mondta, hogy ,,Bitte schön, hitte schön'', mire én azt mondtam neki : „Kuss". Bíró: Szóval közérdekből és jogos ma­gánérdekből követte el tettét és akarja bi­­lonyiterni a valódiságot ■! .1 vádlott : Igen, bizon­yitai­i kívánom, hogy a saját ügyemben Herberstein gróf, most a Jockey Cl­ub becsü­letügyi választmányának elnöke, pénzért bármit hamis ítéletet és bizonyítani tudom, hogy más esetekben is hozott hamis ihletet. Hogy pénzért-e, azt már nem tudoma, de hogy mindig volt va­lami személyes érdeke, azt bizonyítani tu­dom. Bíró : Voltaképen mit akar bizonyítani ? Vádlott: Számos feljelentés történt Iter- Lerstein ellen, hogy hamis ítéleteket hoz. Ő azonban összejátszva a Jockey­ Club tit­kárával, egyszerűen eltüntette ezeket a fel­jelentéseket. Erre én azután a rendőrségen tettem egy följelentést s onnan küldettem át a Jockey­ Clubhoz, hogy le ne tagadhassa. Herberstein engem följelentett a katonai hatóságnál és nyolc becsü­letügyi ítéletet hoztak ebből kifolyólag. Valamennyi föl­mentő ítélet. A Jockey Club megfizetett ítéletet Bíró: Tudja ön, hogy Herberstein jelen­tette föl.­ Vádlott• Ő nem olyan bátor legény, hogy saját maga nevében jelentkezzék. De ő van az összes följelentések mögött. Egy ilyen elő­kelő gróf, monoldis, imponál a hadügyminisz­tériumban. Bíró: Mért haragszik önre Herberstein gróf? Vádlott: Mert nem fizettem neki. Ellenfe­lemtől harmincezer koronát kapot!. Bíró: Ez az ellenfél Orsich gróf volt? Vádlott: Igen. Bíró: Tudja ön ezt bizonyítani? Vádlott: Hát nyugtám nincs róla, de az ira­tokból ki fog tűnni. Bíró: Mert nem mondta ezt soha eddigi kihallgatásai során? Vádlott: Azért nem mondtam, mert féltem, hogy akkor visszavonja a feljelentést. Herberstein gróf is kéri a bizonyítást Ezután Herberstein Herbert grófot hallgat­ják ki." Hatvankét éves, nyugalmazott altá­bornagy, a Jockey Club becsü­letügyi választ­mányának volt elnöke. A választmány egyéb­ként öt—hat hónapja feloszlott. A Hungária előtt történt inzultust körülbelül úgy mondja el, mint a vádlott. Kijelenti, hogy sosem állí­totta azt, hogy Lónyay öt orvus támadta vol­na meg. A bizonyítást nem ellenzi, sőt ő maga is kéri. A bíróság erre végzést hoz, amelyben a közérdekre és a jogos magánérdekre való tekintettel és a felek közös kérelmére elrendeli a bizonyítást. Ezután Kaufmann Bélát, a Hungária-szálló portását hallgatják ki. A tanú elmondja, hogy látta az esetet, Lónyay gróf szemtől­­szembe inzultálta Herberstein grófot. Na­gyobb botrány nem volt, mert az inzultált gróf azonnal besietett a szállóba, és őt az utcán senki fel nem ismerte. A bíróság ezután az eset körülményeire vonatkozóan több tanút nem hallgat ki, mert a felek között a tényállás nem vitás. Felszó­lítja a vádlott védőjét, hogy terjessze elő bi­zonyítékait. Grófok verekedése a gárda-épületben Horváth Károly dr., Lónyay védője enge­délyt kér a­­bíróságtól, hogy röviden ismer­tethesse a Herberstein gróf és védence közti viszály előzményeit. 1919-ben Lónyay gróf összezsalalkozott Orsich Nándor gróf főhad­naggyal, aki ezután egy napon a Grabenen egy barátjával hátulról lefogatta Lónyayt és közben botjával reásujtott. Erre Lónyay nyomban jelentkezett a bécsi magyar katonai misszió főnökénél, Tolvaj-Takácsnál és elő­adta neki az ügyet. Tolvaj-Takács utasította, hogy egyelőre várja be a fővezérségtől érkező parancsot. Lónyay ebben az ügyben gyak­ran járt fel a gárdaépületben. Egyszer azután a lépcsőn összetalálkozott ellenfelével Or­­sich gróffal. Tudni kell, hogy Orsich meg­­­üzentette neki, hogy azt előtalálja, keresztül­­lövi. Lónyay, mikor meglátta Orsichot, erre gondolt, különben is Orsied­ a hátsó zsebéhez nyúlt. Erre Lónyay ne­kiugrott és megverte Orsiel­ grófot. Emiatt különböző hadbirósági és becsület­bírósági eljárások indultak meg ellene. — Emlékezetes, — folytatja az ügyvéd , hogy a bécsi Jockey­­Juh ebben az időben összes tiszti tagjait újra hallotk­oztatta ; ez az intézkedés a magyar tisztek ellen irányult és a fűvezérlettnek akkoriban az volt az álláspontja, hogy a tiszteknek nem szabad magukat hagyni újból hallotk­oztatni. Lónyaynak is üzentek, hogy újra hallatk­oz­­tassa magát, de ő erre egyáltalában nem je­lentkezett. Sőt tagdíjat sem fizetett több­szöri felszólításra sem. Igaz, hogy az apja Lónyay Adlabert gróf lovassági tábornok kifizette helyette a tagdíjakét, de ekkor már Lónyayt értesítették, hogy a tagdíjak nemfizetése miatt törlik őt a tagok sorából. Nem tag, de kigolyóznák — Annál meglepőbb volt, — folytatja előadását az ügyvéd — hogy az Orsssch-affér után Lónyay egyszer csak­ értesítést kap, amely szerint őt ki­­golyózn­ák a Jockey Clubból. Sem tagja nem volt a Jockey Clubnak, sem eljárás nem folyt ellene, mégis ezt id­t­k vele. A becsületügyi határozatot Beniczky Ödön ezredes egyszerű személyes bejelenté­sére hozták Lónyay meghallgatása nélkül. Ezután a szombathelyi hadbíróság Lónyait felmentette az Orsich-ügyben s elrendelte el­lene a becsületügyi eljárást. A becsületügyi eljárás során megállapították, hogy Lónyay önvédelemből cselekedett és teljesen korrektül járt el. Ezt a határozatot közölték a Jockey Clubbal. A Club Herberstein gróf aláírásával visszaírt, hogy ők az ügyet egyáltalában nem vizsgálták meg, a kigolyózás Beniczky Ödön ezredes bejelentésére történt s ha ő a bejelen­tést visszavonja, akkor megsemmisítik a ki­­golyózást. Erre Beniczky Ödön ezredes a fő­­vezérségtől utasítást kapott, hogy vonja visz­­sza bejelentését. Beniczky ezredes a parancs­ra a következő, katonaságnál szokatlan fele­letet adta: „Ezt a határozatot bakatisztek hozták. Ez számunkra nem lehet mérvadó A bejelentést nem teszem meg." Hajsza Lónyay gróf ellen Lónyay ellen pedig tovább folyt a hajsza. Megtörtént az a furcsa dolog, hogy a szom­bathelyi becsü­letbíróság jogerős ítélete után új becsületügyi eljárás indult meg a gróf el­len, ezúttal már Budapesten. Újra felmen­tették. Ez a dolog többször is megismétlő­­dött s a vége az lett, hogy nyolc jogerős fel­mentési ítélet igazolta Lónyayt. Az utolsó a katonai koronaügyész jogegységi kérel­mére hozott határozat volt. A legérdekesebb az, hogy a nyolc jogerős felmentő ítélet után a honvédelmi miniszter felhívta Lónyayt, hogy mondjon le rangjáról. Ezt nem tette meg, mire egy szép napon a katonai hivatalos közlönyben megjelent, hogy Lónyay grófot elbocsátották a hadse­reg kötelékéből. Az elbocsátás egy-két nap­pal azelőtt kelt rendelet alapján történt, amely szerint az a tiszt, aki egy külföldi társadalmi egyletbe belép és onnan kigolyózzák, a nemzeti hadsereg tagja nem lehet. "­­­ Ugyanekkor Beniczky Ödön ezredes ellen az egyik bécsi büntetőjárásbíró előtt csalás, sikkasztás, okírathamisítás és fel­jebbvalói hatalommal való visszaélés miatt följelentés történt. A tárgyaláson azonban Beniczky extrerritorialitására hivatkozott, mert ő a hadügyi levéltár felszámolója. Most folyik az eljárás, hogy vájjon ez a megbízás diplomáciai megbízatásnak tekinthető-e. Herberstein gróf hamisításai — Most pedig áttérek a valódiság bizonyí­tására.­­— folytatta előadását Horváth dr. — Nem ez az első eset, ahol sértettel szemben ezeket a tényá­l­lásokat bizonyítani akarták, de ez az első eset, amikor sértett megengedi ezt. Nemrégiben a sértettnek Bécsben Stern­­berg Adalberg gróffal hasonló esete volt. Sternberg ugyancsak inzultálta őt és ugyan­azokat állította róla, mint az én védencem. Mikor azonban a törvényszék elrendelte a valódiság bizonyítását, a sértett fogta ma­gát és visszavonta a feljelentést. — Csatolni kívánom — folytatja Horváth dr., Lónyay gróf védője — a ..Wiener Zei­tung" egy számát, amelyben az áll, hogy sér­­tett úr hamiitást követett el. Nemkülönben az osztrák államügyészség viszavonási hatá­rozatát, amelyből kitűnik, hogy Herbergstein Herbart gróf, midőn Sternberg gróf bizonyí­tani akart, visszavonta a feljlentést. Kérem továbbá a J­ockey-Clul­ választmányának egy nyilatkozatát felolvasni, amely sértett urat súlyos nkorrektséggel vádolja. Sértett úr ugyanis a Jockey Club bec­ületügyi választ­mányának vol az elnöke és a klub szabályai­nak megfelelően, neki kellett referálni a be­csületügyi választmány határozatáról. Sér­tett úr több ízben hamisan referált az ügyéről és ezt Berán és Sicríz tábornokok eskü alatti vallomásával kívánom bizony.'tan. Kérem továbbá egy nyomtatvány felolva­sását, amely minden bécsi trafikban kapható és amelyből kitűnik, hogy sértett úr hamisí­tást követett el. Erre vonatkozóan egyébként Sternberg Adalbert kihallgatását is kérem. Bíró: Méltóztassanak precizírozn­i, hogy ennek és a már előbb bejelentett tanuknak kihallgatását mire vonatkozóan kérik. Botrányok és pofonok Horváth védő: Minden egyes tanútól a következőt akarom megkérdeni: Van-e tudo­mása arról, hogy Slerbertstein Herbert gróf őrző érdekből, mint a becsületügyi komite elnöke, hamisításokat követett el. — Azt is kívánom bizonyítani­­- foly­tatja a védő -, hogy Sternberg gróf nyílt­­Terem­, a bécsi Sacher-szálloda elöli, szemtől­­szembe pofonvágta sértett urat és sértett út­­szó nélkül, zsebre vágta a súlyos inzultust, megtorlására nem követett el semmit. Igaz ugyan, hogy az ügyet eltussolták, mint ahogy az egyéb hasonló ügyeket is el szokták tus­­solni. A Yockey Clubban ugyanis az is volt, hogyha egy tagjukat szemtől-szerűbe felpofozták az u­tcán, akkor hamis fa­laikat gyűjtöttek, akikkel ig­atálták, hogy orvtámadás történt,­­ jelen esetben két nappal a pofon után egy sof­őrt kerítettek, aki pénzért hajlandó volt hamisan tanúskodni. Itt van továbbá a Die Stunde című bécsi lap egy száma,, amelyben az áll, hogy a Campegne Reiter-Gesellschaft­­ból minden tiszt kilépett, mert sértett úr nem tisztázta magát az ellene emelt vádak alól. Klubélet — A zsokéklub erkölcseire­ nézve egyéb­ként jellemző, a herceg Bugger-féle eset. Ugyanakkor, amikor védencemet, Lónyay grófot kigolyózták a Jockey Clubitól,­ herceg Bagger beadványt intézett a clubhoz, amely­ben a legsúlyosabb vádakkal illet­te sértet urat Sérteit úr, aki oly hallatlan és kényes volt védencem becsületbeli ügyében, most, mikor saját magáról volt szó, egyáltalán nem kényeskedett, hanem elment Bugger herceg­hez és megzsarolta őt. Felszólította ugyanis, hogy­ vonja vissza rögtön vádjait, mert ha nem teszi, akkor leleplezi a herceget, hogy ezredes létére tábornoknak címezteti magát és nyilvánosságra hozza a herceg tábornoki rangjának titkát, amely abban áll, hogy a herceg, aki csak ezredes, 1921-ben tábornoki ruhát készítetett magának és azóta tábornok­nak címezteti magéit. — Két gróffal kívánom bizonyítani, hogy a Jockey­ Clubban hamis kártyázás köz­­­ ben tetten érték ifj. Pallavielk­y Sándor gróf­t és egyáltalán nem indították meg az eljárást, hanem ellenkezőleg, nyilatkozatot adtak ki, hogy a klubban nem is folyik kártyajáték, ezzel szemben itt van nálam egy kötetnyi újságcikk, amely a Jockey-clubbeli hamis kártyázásokról szó Megzsarolt hölgyek és urak a Sértett úr becsületbeli felfogására jel­lemző fiával szemben követett eljárás, akit a büntető törvénykönyvbe ütköző botrányai miatt Amerikába kellett küldeni, ezzel szem­ben még ma is a Jockey­ Club tagja. # JELZÁLOGHITELT keresek évi 24—36 évig budapesti bérházakra. Közvetlen és komoly tőkeajánlatot kérek. László bank Szabadság tér 2. Telefon: 201-30. 3. olda

Next