Esti Kurir, 1926. október (4. évfolyam, 223-250. szám)

1926-10-01 / 223. szám

4. olda A forradalmak idején kirabolt jászkarajenői kereskedő ötmilliárd erejéig pert indított a falu 237 fosztogató lakosa ellen A szolnoki járásbíróság már ki is tűzte novemberre a tárgyalást . A Kúria már megítélt egy hasonló keresetet A szolnoki járásbíróság olyan nagyszabású per tárgyalását tűzte ki novemberre, amely­ben nem kevesebb, mint 237 alperes szere­pel és a beidézett tanuk együttvéve csaknem egy falu lakosságát teszik ki. A perbefogott falu Jásskarajeno, amelyről az utóbbi esz­tendőkben többször esett szó különböző atro­citások és főleg a Kec­h­ itcsera-féle bomba­merénylettel­­kapcsolatosan. A felperes Kánitz Lip­ót,­ a falu volt vegyeskereskedője, akit a Károlyi-forraildront ‘alatt" (a falubéliek ki­fosztottak vagyonából és aki most ötmilliárd korona erejéig perli a foszto­­­­gatókat, akik a­latti majdnem valamennyi családjából rekru­rálódtak. Kánitz Lipót 1888 óta lakott Jászkaraje­­nőn.­ Békés egyetértésben­ élt a­ falu népével, közszeretetnek örvendett és mert­­szorgalmas kereskedő ember volt, tekintélyes­ vagyont gyűjtött. Az övé volt a piacién vegyeskeres­­kedés, természetesen a ház is, amelynek pin­céje és padlása raktárul szolgált a rengeteg és különböző fajta portékának, amelyeket a falusi vegyeskereskedésbe­n kapni. Kánitz lápot fia, Jenő, végigkü­zdütte a háborút és még katona volt, amikor 1618­­ november­­.2-án a fahijabeli csőcselék uszítására úgyszólván az egész falu népe fölkerekedett, meg­támadta Kánitz Lipót házát, amelyet erősen megrongált és a szó szoros értel­mében kifosztott. A fosztogatás, reggel nyolctól, este tízig tar­tott. Az élelmesebb falubeliek társzekerekkel jöttek el v úgy szállították házukba a rablott holmit. Természetesen a szétrombolt ház lakat­lanná vált, Kánitz Lipót családjával együtt falu­beli rokonaihoz menekült és napokig nem merte kitenni lábát az utcára. Végre aztán megjött a frontról a fia, aki mikor értesült a történtekről, elment a csendőrségre és követelte, hogy indítsák meg a nyomozást. Ez meg is indult- Lefolytatása nem volt túlságo­san nehéz, miután a A'címer-f'iuval vele ment csendőrök úgyszólván minden házban találtak rablott portékát. A lefolytatott nyomozás eredményéről a csen­dőrök a szolnoki törvényszékhez IV. 2517/ 1918. szám alatt jelentést is küldtek és a szol­noki törvényszék ennek alapján megkezdte a gyanúsítottak kihallgatását. Ezek mindent be is vallottak, mentségükre azt hozták fel, hogy csak azért fosztogattak, mert mindenki fosztogatott. A bűnvádi eljárás mégsem indult meg, mert a nemzeti tanács utasította a hatóságokat, hogy az izgadott közhangulatra való tekintettel szüntessék be a további eljárást. Ez meg is történt. Az ügy azonban természetszerűen nem évült el, Kánitz Lipót sürgetésére azt fel­újították, de a fosztogatók 1922-ben amnesztiát kaptak. A tönkrement Kánitz Lipót négy esztendeig rokonai támogatásából élt. Végre 1922-ben si­került különböző kölcsönökhöz jutnia, úgy hogy házát restau­ráltatta és a kereskedését újból megnyitotta. Ebben az időben történt, hogy Keö-Kucsera István lerendelt az ébre­dők budapesti egyesületéből néhány vállalko­zó szellemű fiatalembert, hogy bombázzák meg a szomszéd zsidó kocs­­máros házát, hogy a megfélemlítés következtében elmenjen a faluból. Természetesen­ ezek az akciók na­gyon elmérgesítették Jászkarajenőn a közhan­gulatot, úgy hogy Kánitz Lipót is jobbnak látta, ha elmegy arról a helyről, ahol félszá­zadon át dolgozott családjáért. Eladta házát, üzletét és feljött Budapestre. Itt azonban nem tudott mihez fogni, a vagyo­nát kezdte félteni, úgyhogy rövidesen elúszott a pénze és Kánitz itt maradt minden anyagi támogatás nélkül a fővárosban. Most aztán elhatározta, hogy körülbelül öt m­illiárdot kitevő elrablott vagyonát visszaperli a jászkarajenőiektől és miután birtokában volt a fosztogatók név­jegyzéke, amelyet annak idején a csendőrök állítottak össze és amely, 237 jászkarajenői lakos nevét tartalmazza, beperelte a 237 fosztogatót. Tekintve, hogy a fosztogatók már egyszer beismerték tettüket, továbbá, ha most meg is gondolnák magukat,­­elég tanú áll rendel­kezésre, ....... a szolnoki járásbíróság elfogadta a ke­resetet, sőt novemberre ki is tűzte már a tárgyalást ebben a monstreperben, amelynek 237 al­perese és közel egy falu lakosságát kitevő ta­núja van. Kánitzot az bátorította perének megindítá­sánál, hogy egy szomszéd községben hasonló módon kifosztották a zsidó kereskedőt, aki ugyanilyen módon pert indított a fosztogatók ellen és már kúriai ítélet ítélte vissza az illető kirabolt kereskedőnek a lopott jószágok ér­tékét. Xv XC NS SS.­V Az angliai bányászsztrájkot csak a munkások teljes kiéheztetésével lehet befejezni, mondja Cook, a bányaszövetség főtitkára A bányatulajdonosok nem fogadják el a kormány által előterjesztett döntőbíróságot . Tegnap kényszerűségből­­ újabb 8000 bányász jelentkezett munkára London, szeptember 30. A bányamunkások kerületi konferenciája teg­nap tudvalevőleg határozathozatal nélkül feje­ződött be s a kerületi megbízottak most vissza­térnek kerületeikbe, hogy a­ végleges döntés előtt tanulmányozzák a munkásság hangulatát, úgy hogy a kormány legutóbbi közvetítő javas­latainak ügyében a döntés ismét bizonytalan időre kitolódott. Baldwin legutóbbi közvetítő javaslatainak esetleges elfogadása különben is alig befolyá­solná a bányatulajdonosok magatartását, akik változatlanul azon az állásponton vannak, hogy a kormány által tervbe vett döntőbíró­ságot nem tekintik illetékesnek a kon­fliktus megoldására. A bányatulajdonosok ellenállását egyébként fo­kozza az a tény is, hogy egyre nagyobb számban állanak feltétel nélkül munkába különböző kerületek bányászai. A tegnapi nap folyamán Walesben és Rond­­halban összesen nyolcezer bányamunkás jelentkezett is­mét munkára. A béregyezmények, amelyeknek alapján a bá­nyászok az egyes kerületekben ismét felvették a munkát, egy szóval sem élítik meg a kor­mány által tervbe vett döntőbíráskodás rend­szerét s kerületenként váltakoznak. Cook, a bányaszövetség főtitkára egy nép­­gyű­lésen tegnap este úgy nyilatkozott, hogy a kormány a sztrájk első napjától kezdve állandóan kijátszotta a munkásokat. Cook leszögezte, hogy a munkásság a leg­utóbbi közvetítő javaslatokat semmi körü­l­­mények között sem fogadhatja el , hogy a sztrájkot csakis a bányászok teljes kiéhezteté­­sével lehet befejezni. Prágai devizapiac Prága, szeptember 30. Amsterdam 13.56 háromnyolcad, Berlin 805 hétnyolcad, Milano 127. . Párizs 95.87 és fél, London 164.25, Newyork 33.85, Brüsszel 91.87 és fél, Belgrád 59.84, Bukarest 17.52 és fél, Szófia 24.45, Bécs 478 Varsó 375 három­negyed, Budapest 0.0474, magyar korú.­... 0.0473 h­áromnyolcad. Pántér, 1926 október 1 Lumiere, a mozi feltalálója nyitotta meg a párizsi nemzet­közi filmkongresszust A bizottsági tagok megválasztásánál majdnem botrányt okozott a belga delegátus — A francia köztársaság elnöke fogadta a filmeseket — Amerika nem képviseltette magát a kongresszuson Párizs, szeptember vége. (A.. Esti Kurír kiküldött tudósítójától.) A nemzetközi Párizst egészen felkavarta az egész világ filmeseinek kongresszusa. Több­száz delegátus érkezett a különböző orszá­gokból Párizsba. Egy részük már a megnyitás napja előtt egy héttel megérkezett. Sokan van­nak, akik most vannak először a francia fő­városban és így érthető meglepődéssel és bá­mulattal vizsgálják annak életét. A sokmilliós város forgatagában­­mindenhol meg lehet ta­lálni őket. Szorgalmasan bújják a múzeumo­­kat, könyvtárakat és mindenhová elmennek, ahonnan valami emléket lehet hazavinni. Elérkezett a nemzetközi filmkongresszus megnyitásának napja, szeptember 27-ike is. Az utcákon rikoltó plakátok hívják fel a fi­­gyelmet a nevezetes eseményre. A lapok ha­sábokon keresztül foglalkoznak a kongresszus jelentőségével. Párizs filmlázban ég. Az autó­­gramhiénák lázasan szaladgálnak szerte a vá­rosban, papirost és ceruzát szorongatva a ke­zükben. Ha sikerül elfogniok egy külföldi fil­mest s ha az szerencséjükre ismert név, ak­kor feltétlenül autógram­írásra kényszerítik őket. A magyar delegátusok 26-án, vasárnap ér­keztek Párizsba. Délután s két órakor a «Cette de la Paix»-ban előzetes megbeszélést tartottak Felicidcs Román miniszteri tanácsos elnöklésé­vel. A megbeszélésen részt vett a kormány kép­viseletében még Körösi Henrik miniszteri ta­nácsos,a kultuszminisztérium kiküldöttje, Je­szenszky Andor dr. miniszteri osztályta­nácsos és Kinyerth János dr. rendőrkapitány a belügyminisztériumtól, Benes Zoltán dr. mi­niszteri titkár, a miniszterelnökség képviseleté­ben, Porrá Pál dr.. Geszte­si Balog­ Gábor d­r. a Magyar Nemzeti Filmegyesület részéről, Pa­­lágyi Róbert a Színpadi Szerzők részéről, H­or­­vát Emil, Horovitz Richard a Magyar Film­­kölcsönzők képviseletében,­­ Fenyő Sándor, Gyárfás Gyula, Szilágyi György a budapesti és vidéki mozisok képviseletében és Vass István dr. a filmsajtó képviseletében. Ezután a küldöttség tagjai tisztelegtek Ko­rányi Frigyes báró párizsi magyar követnél, aki hosszabb ideig elbeszélgetett a magyar de­legáció tagjaival. Másnap reggel a delegáció tagjai megbízó­leveleiket vették át. Az első tel­jes ülés a Nem­zetközi Szellemi Együttműködés ,Szövetségé­nek Palais Royalbeli gobelin-termében folyt le. Már reggel kilenc órakor nagy sürgés-forgás volt a titkári helyiség bejáratánál. A Szövet­ség szimpatikus, szemüveges titkára Fred Cor­­nelissen alig tud felelni a hozzáforduló érdek­lődök kérdéseire. Néhány érdekes arc is feltű­nik a folyosón. Az egyik sarokban André Ji­­­voli, a Francia Színpadi Szerzők Egyesületé­nek elnöke beszélget több amerikai delegátus­sal. A francia rendezők közül megjelentek G. Barancelli, Marcell Lerbier, Germaine Jutáé. A német filmkapacitások közül megjelenik Baus­­bach, a berlini Hja vezérigazgatója is, to­vábbá több előkelő német filmgyári igazgató. Nagy feltűnést keltett a hindu mozisok kikül­döttjének simamuráinak­ megérkezése. Egyéb­ként nyolc-tíz japán, kínai, sőt egy néger ki­küldött is jelentkezett. A delegált­k között kínos feltűnést keltett, hogy Amerika teljesen passzív maradt a fam - kongresszuson. Tíz órára a gobelin-terem megtelik, oly­annyira, hogy alig lehet mozogni a teremben. Rengeteg felvételt készítenek a kongresszus tagjairól. A legszimpatikusabb ember L. Lu­miere, a mozi valódi feltalálója, akit minde­nütt ott lehet látni, s mindenkihez előzékeny és kedves. Délelőtt tizenegy órára hirtelen csönd váltja fel a nemzetközi jármát és za­jongást. Megjelenik az elnöki székben Louis Gallic, a Nemzetközi Szellemi Együttműködés Szövetségének vezértitkára, aki üdvözli a megjelenteket. Pár szavas beszédben felkéri a delegátusok között tartózkodó L, Lumieret, a mozgókép zseniális feltalálóját, hogy fog­lalja el az elnöki széket. Hatalmas taps és ünneplés között megy fel az elnöki szék lécsőin az őszhajú feltaláló, Lumiere. Pár szóval megköszöni az ünnep­lést és azonnal átadja a szót Julien Lachaire­­nek, az Előkészítő Bizottság elnökének. Lil­est­ai­re a nemzetközi kongresszus nagy fon­tosságáról beszél. Hangsúlyozza, hogy a kon­gresszus talált volna Párizsban nagyobb és szebb helyiséget is. Azonban ez a hely, ahol a Népszövetség vendégszeretetét élvezi, exter­­ritoriál­snak mondható. Ezután felolvassa az üdvözlő táviratokat. A rengeteg távirat között ott szerepel Joe May, Emil Jannings és Paul Wegener üdvözlete is. Ezután megválasztották a különböző bizottsá­gok vezetőit és titkárait. Feltűnően érdekes, hogy az összes bizottságokban a német és fran­cia nevek szinte egyenlő mennyiségben szerepelnek, úgy hogy a belga kiküldött ezt indulatosan kifogásolta. Heves felszólalások között kije­lentette, hogy a német és francia közeledés­nek helye lehet a politikában, de itt más szempontokat kell figyelembe venni. A kínos helyzetet a főtitkár ügyes és diplo­matikus beszéddel simította meg. Kijelentette, hogy a komoly munka úgyis csak a szakbi­zottságokban fog folyni és ott mindenki tu­dása szerint érvényesülhet, ha komolyan dol­gozni akar. Ezután a megválasztott végrehajtó bizottság a francia köztársasági elnök elyséei palotájában hajtatott, ahol délután két óra­kor a köztársaság elnöke, Doum­ergue,­ fogadta, őket. Délután három órakor a Sorbonne hagy, amfstentrálisan épített dísztermében a „­trend Amph­itheatreboin“ tartották meg a megnyitó díszíttést. Az egyetemhez vezető „Rue des Ecoles“ bejáratánál díszbe öltözött gárdisták álltak őrséget, akiknek egyik csapata a hatal­mas díszteremben teljesített szolgálatot. A kars­zatok zsúfolva voltak az érdeklődők százaival. Pontosan három órát mulatott a Sorbonne nagy órája, amikor a Marseillaise hangjai mellett teljes kíséretével bevonult a terembe froumergim, a francia köztársaság elnöke és helyet foglalt a részére föntartott karos­­székben. Az elnöki széket a közoktatásügyi miniszter foglalta el, aki megnyitódnak jelentette ki­­a világ filmeseinek első nemzetközi kongresz­­szusát. A megnyitóbeszéd­­után a német dele­­gáció vezetője, Bausbach, tökéletes francia nyelven színes és érdekes üdvözlőbeszédet mondott. Ezután angolok, svájciak, dán­ok és franciák kiküldöttei tolmácsolták nemzetük üdvözletét. A beszédek közötti szünetekben katonazene szórakoztatta a kongresszus tag­jait. A nemzetek üdvözései után ismét Lu­­ch­aire beszélt," aki a filmről, mint a jövő, egyik legfőbb kultúrfényezőjéről emlékezett meg. Felszólalását szűnni nem akaró lelkes taps köszöntötte. Ezután a diszülés szűnni nem akaró, lelkes taps között véget ért. Párizsban egyébként javában dolgoznak a filmgyárak. A Gaub­ontnál csak néhány film felvételeit készítették el az­ idén, de a Pollcénál annál szorgalmasabban dolgoznak. A közeli napokban a különböző állami delegációk sorá­ra látogatják a francia filmgyárakat és tele­peket.­­ Gesztesi Balogh ,Gábor. Igutor részletre M­­ószponzorban váltó nélkül, 10 havi törlesztésre 20°/o előleggel csak Kardos Testvéreknél, István ut 22. Hernád-u. sarok. részletre Mec­skrvó Az ezrd­ei borászati kiállítás október hó 3-án. A "Brth sas 1 n rdő. int s Tokajhegyaljai borvidék vasarnap este nyílik meg" Z-kUO. kJtJI SZt/OtllitUN­JI legexponáltabb helyén (Nyitva: október 3 tól (1-ig) ........ „m (Nyitva: október 3-tól 0-ig) Zimmermann Lipót és Fiai -t•nagytermelő és bornagykereskedő világcég (Sürgönyeim, Zimmerson, Abau­­saanta), mely ezidén ünnepli alapításának hetvenedik évfordulóját, a jubiláns kiáll­ás alkalmából pincészetének megtekintésére ezúton is meghívja mélyen tisztelt vevőit, a nagyérdemű szálloda- és vendéglőtulajdonos urakat. kedvezményes vasúti jegyek a városi - _ Felvilágosítási készséggel nyújt Vezér­menetjegyirodákban kaphatók • telefon: József da-TU • képviseletünk, Budapest

Next