Esti Kurir, 1927. február (5. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-09 / 31. szám
ELŐFIZETÉSI DÍJ: EGY HÓRA 2.40 P, NEGYED■ ÉVRE 7.20 P, FÉLÉVRE 14.40 P, EGYES SZÁM ÁRA: MINDENNAP 10 FILLÉR. JUGOSZLÁVIÁBAN 2/H DINÁR, AUSZTRIÁBAN 2500 OSZTRÁK KORONA V. ÉVFOLYAM FŐSZERKESZTŐ: RASSAY KÁROLY SZERKESZTŐSÉG: V., VADÁSZ UTCA 11 TELEFON: L. 996-19, T. 122-82, 122-83, 122-84, 26-10 KIADÓHIVATAL: V., VILMOS CSÁSZÁR ÚT 34 TEL. T. 54-05 ÉS 122-88. HIRDETÉSI OSZT. TEL. T. 26-10 BUDAPEST, 1927 SZERDA FEBRUÁR 9 31. SZÁM EREDMÉNYEK A mártírok köre tegnap este ünnepi vacsorát rendezett legújabb díszelnöke, Ugrón Gábor tiszteletére. A vacsorán Ugrón Gáboron kívül a keresztény és keresztyén kisgazdapárt több előkelő korifeusa is részt vett, így a többek között Dési Géza. A vacsora ugyanabban a teremben folyt le, amelyben annak idején a bombamerénylet történt. Ezúttal azonban nem volt semmi baj. Sem bombák, sem gránátok nem voltak elhelyezve a kályhák mögé, amelyek kitűnően működtek. A kör vezetősége körülvezette az előkelő vendégeket az összes helyiségekben, mindent megmutatott és megmagyarázott, amint az idegenvezetők szokták tenni múzeumokban, vagy a képtárakban. Előadták, hogy hol állott a nagytükör, hol volt elhelyezve a bomba, hol ültek az áldozatok és hol kellett volna ülni a liberális és demokratikus ellenzék akkori vezéreinek, akiket az Erzsébetvárosi Kör vezetősége azért hívott meg, hogy a választások alkalmából a kormány elleni küzdelmében további kitartásra buzdítsák az Erzsébetvárosi Kör tagjait. Sűrű hajlongások közben természetesen ezt már nem magyarázták el bővebben a kör vezetőségének tagjai, mert ezen a téren könynyen ellentmondásba keveredhettek volna. A vendégek azonban nem is nagyon erőltették a dolgot és így minden különösebb baj nélkül, kedélyes és vidám hangulatban ment végbe a vacsora. Beszédek is hangzottak el, amelyek során különösen Ripka Ferenc vonta magára a figyelmet azzal a kijelentésével, hogy „vigyázni kell az eszmékre, amelyek tiszták és árnyékuk csak akkor támad, ha azok, akik hirdetik, másképpen cselekszenek, mint ahogy beszélnek". A jelenlevők közül ugyanis néhányan bizonyos imbolygó árnyékokat láttak felmerülni Ripka Ferenc úr háta mögött. De lehet, hogy ezek csak képzelődtek, mások viszont azt állították, hogy ezek másféle árnyékok voltak, talán halottak visszatérő szellemei és hogy ezek az árnyalakok belengték az egész termet. De az üdítő hangulatban csak néhány pillanatig tartott ennek a furcsa víziónak kellemetlen hatása, mert már Ripka Ferenc be is fejezte beszédét és Ugron Gábor emelkedett szólásra. A legújabb díszelnök igyekezett megindokolni, hogy miért árulta el az ellenzéket és mik voltak az okai annak, hogy a kormánypárthoz csatlakozott. Bizonyos eredményeket említett fel, amelyeket a fennálló kormányzati rendszer elért ésamelyek arra bírták, hogy támogatására siessen ennek a kormányzatnak. Meglehetősen óvatosan kezelte Ugrón ezt a kérdést és nem részletezte ezeket az eredményeket, ami pedig taktikailag bizonyára helytelen volt, mert ha Ugrón valóban tud ilyen eredményekről, ezeknek felsorolásával bizonyára fel tudta volna lelkesíteni a jelenlevőket. És akkor mi is tudnánk, hogy mire gondolt Ugrón Gábor és nem töprengenénk mostan a legújabb politikai keresztrejtvény szinte lehetetlen megoldásán, így azonban nem tudunk mást csinálni, csak törjük a fejünket. Első kérdés: szabadságjogok helyreállítása hat betű balról jobbra. Mit lehet erre felelni? Olaszországban se rosszabb tíz betű? És a többi kérdés: Sajtószabadság, esküdtszék, szabad levegő, tanulási szabadság, egyenlő jogok és egyenlő kötelességek, nyolc betű felülről lefelé. Csupa furcsa kérdés, amelyre nem tudunk felelni. És itt van egy másik hosszú sor, amely keresztezi mindezeket a kérdéseket, nyolc betűből áll, k-val kezdődik és r-rel végződik. Talán csak nem középkort jelent? Eredmények? Nem lehet megfejteni ezt a rejtvényt. Mindenre gondolunk, minden eszünkbe jut és mégsem tudunk a végére járni. Öngyilkosságok, csődök, kényszeregyességek végeláthatatlan sora, tönkrement exisztenciák ezrei, numerus clausus, legelemibb emberi önérzetében megbántott polgárság, de ez valószínűleg mind nem tartozik ide. De hát akkor hol keressük az eredményeket? Talán az ellenforradalmi széllem megfékezésében, amely minduntalan kitör a látszólagos nyugalom alól, mint forró gejzírsugarak a mocsárból? Talán az alkotmányos élet megszilárdításában, amelynek alapvető bázisa a tiszta választás? Csak nem a választói jogosultság általános kiterjesztésére és a titkos választás megvalósítására gondol az általános választójog volt belügyminisztere? De ha erre sem, akkor bizonyára a korrupció megfékezésére, egy céltudatos és nagyvonalú gazdasági politikára, amely a nagytőke és a nagybirtok privilégiumainak megszüntetésével, a kartelek hatalmának megbénításával, erőhöz és keresethez juttatta a tönkrement kisexisztenciákat? Vagy kétségtelenül az előrelátó, bölcs pénzügyi politikára, amely nemcsak az államháztartás, de a polgárok háztartásának egyensúlyát is helyreállította?És lehet, hogy a forgalmi adó, a luxusadó és általában a fogyasztási adók megszüntetését akarta felemlíteni Ugron Gábor és ezzel bebizonyítani, hogy a kormányban van szociális érzék, amely nem tűri, hogy az adókkal elsősorban a gyengéket és a tehetetleneket sújtsák és azokat kíméljék, akiknek elsősorban kellene résztvenniök a teherviselésben. Jobbról balra öt betű. Nem jön ki. Úgy látszik, valami nagy baj van ezzel a rejtvénnyel. Áruló legyen a talpán, aki meg tud birkózni vele. ÚJABB UTCAI TÜNTETÉST RENDEZTEK AZ EGYETEMI HALLGATÓK A Csaba Bajtársi Szövetségben gyülekezett 250 egyetemi hallgató az „Erger-Berger“ hangjai mellett tüntetett Ádám tanár ellen A rendőrség erős készültséggel akadályoztameg a további tüntetéseket . Az egyetemi hallgatók a bölcsészeti fakultás múzeumkönnsi épületében tartottak gyűlést . Az előre megszervezett tüntetést a Műegyetemen és a jogi fakultás szerb utcai épületében akarták folytatni Már napokkal ezelőtt elterjedt a híre annak, hogy a bajtölsi szövetségek újabb tüntetés terveznek Ádái tanár kinevezése ellen: ezt a tüntetést a Pázmány Péter Tudományegyetem kari ülésével egyidejűleg akarjál megindítani. A szélsőséges egyetmi hallgatói tervéről idejekorán értesült a budapesti főkapitányság is, ahol minden intézkedést megtettek az irányban, hogy az esetleges utcai botrányokat idejekorán megakadályozzák. Ennek ellenre az egyetemi hallgatók ma délelőtt 10 és 12 óra között tüntetést rögtönöztek az egyetemek falai között és Budapest legforgalmasabb útvonalain, s a tüntetés az elmúlt esztendők legviharosabb napjaira emlékeztek A Pázmány Péter Tudomány Egyetem orvosi kara pontosan ma délelőtt 10 órára hirdette kari ülését. A kari ülés napirendjén szerepelt az Ádám tanár kinevezése körül keletkezett legújabb események letárgyalása is. Az ülést természetszerűleg éppen ezért a szokottnál jóval nagyobb érdeklődés és izgalom előzte meg. Már tíz óra előtt sorjában megjelentek az egyetemi professzorok, először Illyés Géza tanár, azután Schaffer Károly, Ibrczeg Ferenc, Hoór Károly, Nékám Lajos, Verebély Tibor, Tóth István, Jakabházy Zsigmond, később Kenyeres Balázs és Dollinger Béla. A kari ülés elején bejelentették, hogy Tellyenitzsy dékán, mint ismeretes, az Ádámügy fejleményei miatt lemondott, a dékán lemondását azonban a miniszter nem fogadta el. Ezt a bejelentést a kari ülésen megjelent egyetemi tanárok nagy izgalommal fogadták, és csakhamar kiderült, hogy Tellyesnitzky dékán helyét egyetlenegy professzor sem hajlandó elfoglalni. Bár Jakabházy Zsigmond tanár vállalta a dékáni rendek ideiglenes vezetését, azonban azzal a szigorú kikötéssel, hogy az úgynevezett Ádám-ügytől távol tartja magát és abba semmilyen irányban nem folyik be. Ugyanekkor bejelentették azt is, hogy Szentmiklóssy professzor vállalta egyedül az egyetemi tanács határozatának végrehajtását, amihez azonban a kari ülésen megjelent többi professzorok nem járulnak hozzá. A harmadik, de ízléstelenségben kétségkívül legelső cédula zöld betűvel jelent meg a következő tartalommal:. Kolléga Úr! Tudja-e ön, hogyan kell gennyes vakbelekből szamárlétrát csinálni? Nálam ezt megtanulhatja. Ádám Auspitz Lajos, rendkívül protekciósan nyilvános. Tizenkét óra tájban már sikerült ezeket a kis cédulákat elhelyezni a szerb utcai jogi és közgazdasági fakultás épületén és a műegyetem körül is. E közben a kariülés a vége felé közeledett és a tüntetési célzattal megjelent bajtársak nagy megdöbbenéssel tapasztalták, hogy az ülésen sem Szentmiklóssy professzor, sem Ádám Lajos tanár nem jelent meg. E kétségkívül mély csalódás után az egyetemi hallgatók néhány bajtárs és egy díszmagyarba öltözött fiatalember hangos vezényszavai mellett levonultak az egyetem múzeumbörúti épülete mellett levő udvarra és ott megkezdődött a tüntetés. Elsőnek egy Füle László nevű fiatalember szónokolt, aki már a múltban is szerepelt az Ádám tanár elleni tüntetésekkel kapcsolatban. Füle bajtárs elkeseredett szavakkal bírálta „a kormány azon eljárását, mellyel az egyetemi autonómia megsértésével Ádám, született Auspitz Lajos sebészprofesszort nyilvános egyetemi tanárrá nevezte ki“. A tüntető ifjúságnak szörnyen tetszettek a szónok szavai, hangosan éljeneztek, majd abcugoltak, mikor kellett és különböző ad hoc határozati javaslatokat fogadtak el az egyetem udvarán. Felolvasták többi között a Turul bajtársi szövetség tegnap este hozott határozatát, mely szerint az ifjúság ragaszkodik kezdettől fogva elfoglalt álláspontjához , és szolidáris a tanári karral; meggyőződését semmiféle erőszak hatására nem változtatja meg és nem nyugszik meg addig, míg ezt a súlyos sérelmet — Ádám tanár kinevezését — nem orvosolják. A Turul szövetség csatlakozásra szólítja fel az összes ifjúsági szervezeteket, majd elhatározzák, hogy három tagú bizottságot küldenek ki, amely az orvoskar tanári testületének tudtára adja az ifjúság elhatározását. Egyúttal azonban a gyülekezet jónak látta csalódásának is kifejezését adni amiatt, hogy az egyetem ellenes magatartást tanúsított, amikor jobb meggyőződése elenére cserbenhagyta az orvosi fakultást és az ifjúságot is és Elindulnak a tüntetők Az egyetem kari ülésével egyidejűleg előre megszervezetten gyülekeztek a Csaba bajtársi szövetség Üllői-úti helyiségében azok az egyetemi hallgatók, akik néhány szélsőséges fiatalember vezetése mellett már a múltban is tüntettek Ádám tanár kinevezése ellen. Körülbelül kétszázötven, nagyrészt diáksapkás egyetemi hallgató gyülekezett a Csaba bajtársi egyesületben, amely tudvalevőleg az orvostanhallgatók diákszervezetei. Ugyanitt gyűltek össze a Turul bajtársi szövetség kötelékébe tartozó fiatalemberek is, akik a Csaba bajtársi egyesület embereivel együtt rendkívül izgatott hangulatban tárgyalták a legutóbbinapok eseményeit. Mint ezt előretudni lehetett, a körülbelül kétszázötven főnyire szaporodott diákcsoport a Csaba bajtársi egyesület helyiségéből az egyetem Múzeunkörznti központi épülete elé vonult. Percnyi pontossággal akkor ért ide a csoport, mikor a kari ülés Ádám tanár ügyével, illetve a dékánlemondásával foglalkozott Az egyetemi hallgatók hangos megjegyzésekkel vonultak fel a bölcsészeti fakultás épületébe és részint az aulában, részint a folyosókon helyezkedtek el. Ugyanakkor pedig néhány fiatalabb és úgy látszik külön erre a szerepre vállalkozó diáksapkás fiatalember megkezdte azoknak a kis röpcéduláknál a kiragasztását, amelyek a nyomda jelzése nélkül jelentek meg már a múltban is az egyetemek falain, vagy az egyetemek kapuin. Ezek a kevés szellemességgel, de sok ízléstelenséggel megszövegezett kis cédulák három formában jelentek meg a Múzeum-körúton és tizenkét óra tájban már az egyetem körül majd minden ház falán üzletek kirakatablakain ott díszelegtek a kis fehér cédulák a következő szöveggel: Bajtársak! Egyetemi Polgárok! Az autonómia sérelmét még mindig nem orvosolták! A magyar ifjúság kitart eddigi álláspontja mellett, s nem veszi fel a főúri sebészetet. Aki Ádámot hallgatja, megszegi a magyar ifjúság szolidaritását. Az árulókkal pedig leszámolunk! A másik hasonló alakú kis, cédula a következő szöveggel jelent meg: Bolya Kollégium! Potya Szigorlat! Ioadásaimat a főúri sebészetből ebben a felévben már igazán, nagyon szeretném megkezdeni, óradíjas hallgatókat keresek! Rendőri védelem biztosítva vant Prof. Ádám Lajos de getiere Auspitz.