Esti Kurir, 1931. szeptember (9. évfolyam, 197-221. szám)
1931-09-11 / 205. szám
Piritek, 1931 szeptember 11 Felmentették Krayzell Miklós törvényszéki tanácselnököt, akit egy ügyvéd becsületsértés és rágalmazás miatt feljelentett Bányász Vilmos dr. feljelentése szerint a tanácselnök azt mondotta egyik védencének, hogy őt pofozza fel . A tanúk azt vallották, hogy Krayzell kijelentése nem Bányászra vonatkozott Érdekes rágalmazási pert tárgyalt ma a büntetőjárásbíróságon Avcdik Félix dr. járásbírósági elnök. A vádlott, Krauzell Miklós dr. törvényszéki tanácselnök volt, akit Bányász Vilmos dr. ügyvéd jelentett fel rágalmazásért és becsületsértésért. A per rövid előzménye az, hogy Bányász ügyvéd egy autógázolási ügyben Stein Imre részvénytársasági igazgatót védte. Stein azonban nem jelent meg a tárgyaláson, hanem orvosi bizonyítványt küldött. Később a Krauzell-tanács, amely az autógázolási ügyet tárgyalta, elfogatóparancsot adott ki Stein Imre ellen. Ekkor Stein édesatyja, majd újonnan megbízott védői: Halász Lajos dr. és Bernfeid Imre dr. felkeresték a tanácselnököt, aki — Bányász állítása szerint — a megjelentek előtt ezt a kijelentést tette volna: — Nagyon jól tudom, hogy ki tanácsolta a hamis orvosi bizonyítvány felhasználását, remélem Steinnak első dolga lesz ügyvédjének két jó pofont adni. Bányász Vilmos dr., miután tudomást szerzett ezekről az állítólagos kijelentésekről, sértve látta ügyvédi reputációját s rágalmazásért és becsületsértésért feljelentést tett Krauzell Miklós tanácselnök ellen. Délelőtt 9 órakor a tárgyalás megnyitásának időpontjában már teljesen zsúfolt Avedik bíró szobája. A hallgatóság bírókból, törvényszéki jegyzőkből és ügyvédekből áll. A tárgyalást végighallgatta dr. Patai István, a büntetőtörvényszék másodelnöke is. Bányász Vilmos dr. jogi képviselője, Krammer Emil dr., az Ügyvédi Kamara ügyésze, előterjesztette a vádat, majd a járásbírósági elnök a vádlottat, dr. Krauzell Miklós tanácselnököt hallgatta ki, aki védő nélkül jelent meg a tárgyaláson. — Kérem a vádlottat, terjessze elő védkezését. A tanácselnök feláll helyéről, néhány pilanatig gondolkozik, s csak ennyit mond: — ítéletet kérek. Avedik járásbirósági elnök kihirdeti e után az ítéletet, amelyben a büntetőjáró bíróság , Krauzell Miklóst az ellene emelt vád alól felmenti. Az indokolás szerint a bíróság tényként állítja meg, hogy a szóbanforgó kijelentés megtörténtek ugyan, de ezekből és a tárgylás anyagából nem lehet azt a következtett levonni, hogy a kijelentések Bányász V mosra vonatkoztak volna. Minthogy tehát vádlott semmiféle olyan kijelentést ne használt, amely bűncselekményt tartalmi fel kellett menteni. Az ítéletben Krauzell Miklós megnyugodó Bányász dr. és jogi képviselője fellebbezi ellene, majd Bányász dr. kérte a bíróság, hogy a Stein-féle leveleket helyezze elnöki letétbe, mert Stein itt elhangzott vallomása miatt ügynek további fejleményei lehetnek. A bíró eleget tett az ügyvéd kérelmem elrendelte, hogy a két levelet elnöki letétel kezeljék, ezzel atárgyalás a déli órákhoz fordult, befejeződött, ésületsértésben való bűnösség megállapítását kérem, arra is kérem a járásbíróságot, hogy az ítélet meghozatalánál mérlegelje, hogy a tanácselnök úr kijelentése egyaránt sérti a védői jogot és a bírói palástot, — fejezte be vádbeszédét Kramer Emil dr. A vádbeszéd után a bíró Krauzell Miklós Krauzell Miklós tanácselnök vallomása — A vádat megértettem, nem érzem magam bűnösnek — kezdte el védekezését a tanácselnök. — Stein Imre gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségével vádolva került az elnökletem alatt működő tanács elé. Az első tárgyalást félbe kellett szakítani, mert több tanú nem jött el, a legközelebbi tárgyaláson pedig a vádlott és védője nem jelent meg, hanem egy fiatalember orvosi bizonyítványt hozott, amely szerint Stein beteg. Mivel a bizonyítvány nem hatósági, hanem magánorvosi bizonyítvány volt, a vádlott lakására törvényszéki orvost küldtem ki, aki azzal tért vissza, hogy Steint nem találta otthon, mert állítólag röntgenvizsgálatra ment. Ezek után a perrendtartás értelmében Stein ellen elfogatóparancsot bocsájtottam ki. Közben Stein megjelent nálaki s arra kért, hogy tekintsék el az erősebb rendszabályoktól. Ez alkalommal ezt mondottam neki: «Ezt a kellemetlenséget köszönheti annak, aki olyan tanácsot adott, hogy ilyen bizonyítvánnyal operáljon.» ■ — Később felkeresett szobámban Stein Ignác, a vádlott édesatyja, majd dr. Halász Lajos és dr. Reinfeld Imre védők, akik ugyancsak az elfogatóparancs visszavonását kérték. Majd pedig Stein Imre ismét jelentkezett nálam, mire én letartóztattam és beutaltam a fogházba. A védők óvadékot tettek le, ennek ellenében a törvényszék Stein Imrét szabadlábra helyezte. Én sem ez alkalommal, sem máskor senkinek nem mondottam azt, amit Bányász Vilmos dr. állít, hanem az ügyvédeknek ezt mondottam: «Nem csodálkoznám azon, hogy ha Stein Imre kiszabadul, akkor pofont adna annak, aki ezt a tanácsot adta neki.» Végül kérte a tanácselnök a bíróságot, hallgassa ki azokat a tanukat, akiket az eljárás során megnevezett. Ezzel Krayzell kihallgatása be is fejeződött. Éles vita tanúkihallgatás közben "Most a tanuk állanak a bíróság elé. Az első tanú Stein Imre, az ominózus per vádlottja kijelenti, hogy ő Krayzell tanácselnöktől egyáltalában nem hallotta a szóbanforgó kijelentéseket, hanem a törvényszék épületében hallott ilyesfélét, hogy kitől, arra már nem emlékszik. Bányász Vilmos ügyvéd intéz több kérdést a fármhoz azokra a levelekre vonatkozóan, amelyeket a tanú írt hozzá. Eközben éles vita támad a tanú és az ügyvéd között s amikor Stein Imre Bányász kérdéseire kijelenti, hogy nem igen emlékszik a kérdezett dolgokra, Bányász fölindultan szól rá a tanúra: — Hát mit gondol, hogy én ezeket csak úgy kitaláltam?! Ezután dr. Halász Lajos és dr. Bernfeld Imre ügyvédeket hallgatta ki a bíróság. Mindketten azt vallották, hogy amikor Krayzell tanácselnökkel beszélgettek, Bányász személye sohasem került szóba, arra emlékeznek csupán, hogy Krayzell ezt a kijelentést tette: «Nem csodálkoznék, ha Stein pofont adna annak, aki ezt neki tanácsolta.) Ezeket a kijelentéseket azonban — vallották az ügyvédek — nem Bányászra vonatkoztatta a tanácselnök. Szűcs János törvényszéki bíró, Szerdahelyi László és dr. Laub Henrik Károly törvényszéki jegyzők tanúvallomásukban előadják, hogy nem hallottak a Krayzell tanácselnöktől olyan sértő kijelentést, amely Bányászra vonatkozott. Krammer Emil dr. a bizonyítás kiegészítéseképpen kéri ezután Stein Imre édesapjának, Stein Ignácnak a kihallgatását is, amit azonban a bíró elutasít. Ezután Krammer dr. elmondja a vádbeszédet. — Abból a tényállásból indulok ki, amelyet Krayzell tanácselnök úr maga terjesztett elő, — kezdte felszólalását Kramer Emil dr. — Ennek a tényállásnak két fis eleme van, egyik az, hogy egy alkalommal az a kijelentés hangzott el, hogy Stein Imre köszönje meg az ügy kellemetlen fejleményeit annak, aki neki az ismert tanácsot adta, a másik tényelem az a kijelentés, amely szerint Krayzell tanácselnök úr ama véleményének adott kifejezést, hogy érthetőnek tartaná, ha Stein két pofont lekenne annak, aki a hamis orvosi bizonyítvány felhasználására neki tanácsot adott. Olyan magas állású és precíz kijelentéseiről ismert bírónál, mint Krayzell tanácselnök úr, nem lehet pirandellói értelmet tulajdonítani az általa tett kijelentéseknek, tegyük fel: — Két pofon keresi a címzettet').— hanem csupán a logika alapján lehet kijelentései értelmét következtetni. Krayzell tanácselnök úr a tanácsadók alatt nem érthetett mást, mint azt az ügyvédet, aki Stein Imrét képviselte és aki ügyvédjelöltje útján a kérdéses orvosi bizonyítványt a tanácselnök úrhoz eljuttatta. A tanácselnök úr egyébként is teljesen tévesen következtette azt, hogy az az orvosi bizonyítvány hamis, legfeljebb anyagot állapíthatott volna meg, hogy a kérdéses magánorvosi bizonyítvány nem alkalmas annak a célnak elérésére, amelynek érdekében felhasználtatott. Minthogy tehát a tanácselnök úr kijelentéseit csupán a logika alapján lehet levezetni és mérlegelni, meg kell állapítani, hogy a kijelentések éle a főmagánvádlóra vonatkozott s amikor a rágalmazásban és be 7. old. A vasutas, akit kiraboltak egy csónakban és a Dunába dobták maga találta ki a rablómesét Az Esti Zsurk jelentette, hogy Békásmegyernél egy rendkívül fucsa viselkedésű fiatalembert fogtak ki a Dunából. A vízművek motoros csónakja éppen a békásmegyeri partok közelében cirkált, amikor a fiatalember felbukkant a habokban. A motorcsónakban D’Oivenon olland műszaki tanácsos és Papp István főmérnök ült. Odaszóltak Bódis Lajos csónakmesternek, hogy irányítsa a csónakot a fuldokló fiatalember felé. Hosszas erőfeszítés után sikerült is beemelni a csónakba a már-már teljesen elűtött fiatalembert. A vízművek két előkelő tisztviselője azonnal értesítette az esetről a békásmegyei csendőrörsöt, ahonnan bizottság szállott ki a helyszínre A fiatalembert ekkor már magához térítették és így a csendőrök kihallgatták. Elmondotta, hogy Ferenczy Józsefnek hívják, vasúti tisztviselő s előző este megismerkedett egy fiatal leánnyal, akivel randevút beszélt meg a Duna partján. Ő meg is jelent a találkozó színhelyén, a lány azonban két férfi társaságában jött, csónakba ültek és eleveztek. Csónakázás közben a két férfi nekilátnád, ellopták 800 pengőjét, azután őt bedobták a Dunába. A kalandos rablóhistória ügyében a békásmegyeri csendőrség természetesen azonnal megkezdte a nyomozást, hogy megállapítsa, kik voltak a fiatal tisztviselő támadói Kihallgatták a vízművek embereit, Ferenczy József több barátját, azonban semmi nyomra nem akadtak. Ekkor vallatóra vették a vasúti tisztviselőt. Ferenczy József a keresztkérdések hatása alatt csakhamar beismerte, hogy az egész rablómesét ő találta ki, a 800 pengőt ugyanis elköltötte és félt, hogy ezért felelősségre vonják. Ezért beugrott a Dunába és amikor kimentették, előadta a rablókalandot. A fiatalembert elbocsátották a békásmegyeri Csendőrörsi Ferenczy azonban, amint a Duna partja ért, újból bevetette magát a vízbe, most már öngyilkossági szándékból. A csendőrök azonnal kimentették, ma deleb behozták a budapesti főkapitányságra, és kihallgatták, majd amikor megígérte, ha nem tesz kárt magában, a főkapitányságt elengedték. Melegebb idő A Meteorológiai Intézet jelenti szeptemr 10-én déli 12 órakor. Középeurópában az időjárás részben idős, de száraz. Nagyobb esők csak a Pyrneusok tájékán és a Balkánon fordultak . Az Atlanti Óceán északi tájairól jövő évi légtömegek beözülése a kontinensre ne egyre tart, azonban egy részük Franciaorságon át délnyugatra, másik részük pedig Ligyelországon át kelet felé áramlik. Hazánkban változóan felhős, csendes uralkodik. Szerdára a nappali felmelegedés nyugati szeleken a 18, az Alföldön a 20 Csius fokot érte el és az éjjeli lehűlés is mrséklődött, úgyhogy a talajmenti fagyok 12 nőben vannak. Esők nem voltak. Budapesten 10-én délben a hőmérséklet fok Celsius, a tengerszintre átszámított I nyomás pedig 763 milliméter. Várható idjárás a következő 24 órára: Lasan tovább melegedő változóan felhős, cseles idő. MA DÍSZBEMUTATÓ! J1 milliomos Golder Iréné Nemirovszky világsikert aratott regénye filmen A főszerepekben a Comédie Frangaise tagjai A könnyek dala Szabolcsi Lajos Jiszgadal című költeménye hangos filmen. Előadja: Fehér Artúr ROYflL RF00.0 Ma csak két előadás 7 és fél 10 órakor