Esti Kurir, 1936. július (14. évfolyam, 148-174. szám)

1936-07-03 / 150. szám

I­­ MOZIK MŰSORA: ADMIRAL (Margit-krt 6/b. Telefon 1-537-07): Nem élhetek muzsikaszó nélkül. (Jávor, Deily.) Elnök­­kisasszony. (Törzs, Kabos, Muráti.) (H4, Viz, 3/410, vas.: 1, 1 4. VKz ¥± 10.) ANDRÁSSY (Csengery-utca és And­­drássy-ut sarok. T. 26-1-73): Oda­adás. (Katherina Hepburn.) : az élet királynője. (Helen Gahagan.) (4, V16, 148, 9, vas. 12-től.) Az első előadás mérs. helyárakkal. ÁTRIUM FILMPALOTA (Margit-krt 55. T. 1-530-34, 1-540-24). (Nyitott tetői) Meseautó. (Perczel, Törzs, Kabos.) Szivek melódiája. (Eggerth Márta, Hans Járay.) Híradók. (Az egyes filmek kezdete: %5, 6, H8,. 9, %11. Az utolsó 9 órakor.) BELVÁROSI (Irányi­ utca 21. Tel. 1­845-63): A vágy. (Gary Cooper, , Marlene Diettrich.) A méltóságot asszony trafikja. (Willy Fritsch, Nagy Kató.) Híradó. (Jobb terem: %8, bal terem: 6, 3410, vas. jobb terem: 3, 6, %­ 10, bal terem: %5, 3,$.) Az első előadás filléres. BODOGRAF (József-körút 63. TeL 367—10): A szent és rajongója. (Hansi Knoteck, Hans­­Stüwe.) Hontalanok. (Edward Arnold.) (4, ¥26, 3/48, 9, vas. Hírtel.) Az első előadás mérsékelt helyárakkal. BUDAI APOLLO (Széna-tér. Telefon 367-10): Égő határok. Végig ma­gyarul beszél. (Anny Ondra.) A kis gróf. Hiradó. (H5-től folyt., utolsó 9-kor. vas.: 3, 6, 9.) CAPITOL (Baross-tér 32. T. 1-343-37): Ellenség a vérben. Egy csók és következményei:­ Külön férfiaknak és külön nőknek. Híradók. (V26, H8, V210. vas.: H4, H6, H8. 3410.) Az első előadás mérs.­kelyárakkal. CASINO (Eskü-ut 1. T. 831—02): A hét világcsoda. Miki mosolygó mu­zsikája. Walt Disney díjat nyert színes filmsorozatának gyöngysze­mei. Teli Vilmos-nyitány. Hang­­szerháboru. Erdei Ballada: Krémes kisasszony szépségversenye. stb. Válogatott hiradóverseny. (5, H8. H10; szombat, vas.: H2 A, H6, H8, H10.) — Prolongálva! CITY (Vilmos császár-ut 36—38. T. 1-111-40): Bál a Savoyban. (Alpár Gitta, Hans Járay.) Helyet az öre­gesnek. (Szőke Szakáll, Bársony Rózsi, Verebes.) Hiradó. (Az egyes­­ filmek kezdete: H6, %7, 8, Hift, szombat, vas.: 4, %6, %7, 8, H10.) • CORSO (Váci­ u. 9): 800 személyre való átépitése miatt zárva. CORVIN (József-krt és Üllői-út sa­rok. Tel. 389- 88. 395-84): Halló, Budapest! (Bársony Rózsi Kabos.) Bál a Savoyban. (Alpár Gitta, Hans Járay.) Híradó. (6. 9, szom­bat. vas.: 3, 6. 9.) Az első mérs. DAMJANICH (Damjanich-u. 1 Tel. 1-348-03): Baskiresev Mária sze­relme. (Darvas Lili, Szőke Sza­káll). Epizód. (Paula Wessely.) (125. vas. 12-től folyt. az utolsó előadás 9-kor kezdődik.) DÉCSI (Teréz-krt 28. Tel.: 1-213-43, 1- 259-52): Feltámadás. (Anna Steen, Frederic March.) Tavaszi parádé. (Gaál Franciska, Wolf Albarn Rotty.) Híradók. (Az egyes filmek kezdete: H*5, 6, H8, 9, az utolsó előadás kezdete 9-kor.) ELIT (Lipót-krt 16. Tel.: 11-61-51): Robert a. (Iréne Dunne, Gingers Rogers, Fred Astaire.) Hollywoodi Mikulás. H'Viran furcsaságok. Hi­ndó. (5. 348. V4IO.) FORTUNA (Rákóczi­ út 22. Telefon: 352—83). Metropolitan. (Lawrence Tibbett.) Aki a montrealiói ban­­o­kot robbantotta. (Ronald Colmann, Joao Bennett.) (Ar H5, 7, 119, vas.: 2. H5, 7. %10.) FrIRUM (Kossuth Lajos-utra 18. Tel. 895-43, 897-07): A C.elem. A vi­lág legérdekesebb történe.'­ (Harry Baur.) Híradók. (5. 3-48, A2IO. szombat, vas.: ¥14. A46, ¥2,8, VziO.) Prolongálva! HOMFOROS (Hermina­t­t 7. Telefon: 2­ 961-78­): Az arany átka. (Edward Arnold.) A rémfilet (Char­les Bickford.) (4. Vil. A4.10, vas. V22-tel folyt., szén időben a kertben ) JÓZSEFVÁROSI FILMPALOTA (Kál­vária-tér 7. Tel.: 346—44). Nyitott tető. Szent rajongóm­. (Hans Stüwe, Hansi Knetteck.­) Metropoli­­tan. (Lawretice Tibbet.) Keeor ki­rály. (Az egyes filmek kezdete: 1.5­6. V28. 9. vas.: 3, 6, 9. az u­tok 9 órakor.) Az első előadás 30 fillértől. KERT (Reéri­nt. Vilm* királynő-ut sarok. T. 1­130-17): É*tő határok. ■E*v­­oltémadáva. Vil fi’5r-Madárszigetek. Híradó. (8 és 10.) KULTUR-KERT (Kinizsi­ u. 16. Cilei­­ut sarok. T. 861—93): Boldogság. (Charles Boyer, Gaby Morlay.) — Vihar Afrika felett. (Peter Vo­s.) (V25, kertben: %8, ^410, vas.: 2, V20, 7, M110, kertben: 8, %10.) — Az első előadás mérsékelt helyáru. MÁRKUS PARK (Múzeulmi­ körút 2. T. 1-347-37). Színpadon: Salamon Béla és társulata. Apósom a Vezér. OTI-MABI. Botrány a Strandhotel­ben. — Filmen: Dubarry. (Alpár Gitta.) (8 és 10 órakor.) METRÓ (Teréz-krt 60. T. 11-22-30). Titkos randevú. (William Powell, Russel.) a Jonker-gyérpánt törté­nete. Többet ésszel, mint lóerővel. Szigetek az Indiai-óceánon. (15, 18, Val., szombat, vas.: 2, 3/15, V48. A­jló.) — Hűtött nézőtér. MCJÉG (Városliget. Tel. 182-54): Édes mostoha. (Tasnádi Fekete Mária, Páger Antal.) Vig özvegy. (Jeanette MacDonald, Mau­rice Che­­valier.) (8 és­­10 órakor folyt.) NYUGAT (Teréz-krt 41. T. 271-62): Continental. (Fred Astaire, Ginger Hogers.) Pompeji pusztulása. (Pres­­ton Forer.) La Cucaracha. (Duna Stefi.) (Vib. 6, 9, vas.: 3, 6, 9.) Az első előadás mérsékelt helyáru. ODEON (Rottenbiller­ utca 37/6. Tel. 1- 302-63). Nyomorultak. Két rész­ben. (Harry Baur.) Szeretnék má­jus éjszakáján ... (Gustav Fröh­­lich, Sybille Schmitz.) 045, vas. 2- től folyt.) Az első mérsékelt áru. OLYMPIA (Erzsébet­ krt. 26. Tel.: 1-429-47). Harmadik hétre pro­longálva t­örvény. (Jeanne Boitel.) Metropolitan. (Lawrence Tibbett.) Hiradó: 044, 347, %10, vas.: %2, 345, %7, 3,410.) Az első előadás mérsékelt helyárakkal. _ ORIENT (Izabella-utca és Aradi-u. sarok. T. 1-149-26): Cafe Moszkva. (Ciorlos. Tőkés Anna.) Varieté. (Annabella.) Kutya-kutya tarka. (144. 6, 9, vas. 1-től folyt.) Az első előadás mérsékelt helyárakkal. PALACE (Erzsébet-körút 8. Tel.: 1-365-23): Meseautó. (Percei, Törzs, Kabos, Gombaszögi.) Szivek meló­diája. (Eggerth Márta, Hans Já­ray.) Híradók. (Az egyes filmek kezdete: 315, 6, 348, 9, az utolsó 9.) PÁTRIA (Népszin­ház­ utca 13. Tel.: 456—73): A víg özvegy. (.1. Mac­Donald, Maurice Chevalier.) Kare­­nina Anna. (Greta Garbó.) (Vib, 18, 9, vas. 3, 6. 9.) Vasárnap d. e. 10 és 3/112-kor: Matiné. RADIUS (Nagymező­ u. 22-24. Tel.: 1-220-98, 1-292-50). A jégbehűtött nézőtéren Forog az idegen. Négy színpadi és négy filmrészben. (Radó Sándor, Orosz Vilma, Fereky Ka­mill, Komlós Juci.) miskolci Balogh Piroska és­­12 cigányrajkója. Uj­­ságírónapi vidám tehetségverseny. Hiradó. (5.­­48,­­10.) REX (István­ ut 39. Tel.: 321-76). Kismama. (Gaál Franciska.) Nagy­városi fények. (Ch. Chaplin.) Övi­től folyt., vas.: 3. 6. 9. RIALTO (Rákóczi ut 70. T. 394—97); Arany átka. (Hontalanok.) Kenyér. King Vidor filmje. (V24, V7, 9, va­sárnap: V22, V25, V28, 9.) ROYAL APOLLÓ (Erzsébet-krt 45. Tel.: 419—02 és 429—46). Ez tör­­tént egy éjszaka. (Clark Gabié, Claudette Colbert.) Mazurka. (Pola Negri.) Híradók. (Az egyes filmek kezdete: V26, 6, V28, 9, az utolsó előadás 9 órakor.) SAVOY (Kálvin-tér, Üllői-ut 2. Tel.: 460—40): A vig özvegy. (.1. Mac-Donald, Maurice Chevaliver.) Kare­­nina Anna. (Greta Garbó.) (125, V18. 9. vas.: 3, 6, 9.) Vas. d. e. 10 és VIl2-kor: Matiné. SIMPLON (Horthy Miklós-ut 74. T. 69-1­ 89): Nagyanyó mozija. (Kőváry Gyula konferál.) Tejesnek áll a világ. (Harold Lloyd.) Hiradó. (4, V*7. VilO, vas.: 2, V15, 7. V2IO/I STÚDIÓ (AkAefa­ u. 4. Nemzeti Szin­­nál. T. 1-408-40). Nyolcadik hétre prolongálva! Rose Marle. (Jeanette Mc.­Donald, Nelson F.ddv.) Mézesország. Híradók. (V 5. V48. V2­ 0, vas.: 2. ^5, V48. Val..) Az első előadás félhelyárakkal. TIVOLI (Nagymező-u. 8. T. 1-230-49): Hindu síremlék. Két részben. A vén gazember. (Bársony Rózsi, Halmay.) Hiradó. (3/44, SÁ5. V19, vas ^42-től folyt.) Első mézs. áru. TÚRÁN (Mozsár-u. és Nagymező-u. sarok. T. 1-264-20): Sz­­nt és rajon­góin. (Hans­ Kno­­eck, Hans Stüwe.) Odaadás. (Katherine Hepburn.) — Hiradó. 044. 3/47, ^410, vas.: A42, ÚA. Ví7. V10.) ^ J URÁNIA (Rákóczi-út 21. T. 14 60-4.1): Egy műsorban két magyar sláger! Leefy jó mindhalálig. Mindent a nőért. Híradó. (Az egyes filmek kez­ Me: 5 V17. 8, V2IO, vas : V14. 5, V2I. 8, V2IO, az előadások folyt.) 31936 INF. 3. PÉNTEK Csütörtök, július 2 BUDAPEST I. 2.40. Hírek, étrend, élelmiszerárak. 4 15. Vízváry Mariska előad, a ház­tartásról. 4.45. Időjelzés, idő­járásjelentés, hírek. 5. Kilenc hanglemez (nagy zenekarok). 6. Takács Jenő előadása hang­lemezekkel. 6.30. Karácsonyi Margit magyar nótákat énekel cigányzenekisérettel. 7.30. Rátz Kálmán előadása. 8. Ligeti Dezső énekel. 8.35. Liszt Fe­renc tanítványairól beszél Papp Viktor. 9.40. Hírek, időjárásje­­lentés. 10. Scholtz János gor­­donkázik. 10.40. Ottlik György francia nyelvű­ előadása. 11. A rádió , szalonzenekara hét számot muzsikál. 12.05. Hírek. Péntek, július 3 BUDAPEST I. 6.45. Torna, utána öt hanglemez (zeneka­rok). 7.20. Étrend. 10. Hírek. 10.2­1 és 10.45. Felolvasás. 12. Déli harangszó, időjárásjelen­­tés. 12.05. Tíz hanglemez (ze­nekarok), közben hírek. 1.20. Időjelzés, időjárásjelentés. 1.30. Lakatos Misi és Lakatos Tóni cigányzenekara muzsikál. 2.40. Hírek, étrend, élelmiszerárak. 4.15. Felolvasás. 4.45. Időjel­zés, időjárásjelentés. 5. A Fe­jes-szalonzenekar műsora. 5.50. Sportközlemények. 6. Lasko Hilda énekel, zongorán kiséri Kazacsay Tibor. 6.30. Mál­­nássy Ödön dr. előadása «A magyar lélek a történelem tükrében]. 7. Hajós Magda hegedül. 7.30. Hogyan lett Budapest az ország gazdasági központja címmel előadást tart Gárdonyi Albert. 8. Bu­dapesti Hangversenyzenekar Rajler Lajos vezénylésével nyolc magyar táncszámot ját­szik. 9.20. Hirek. 9.40. Közve­títés az Interparlamentáris Unió budapesti kongresszusá­nak megnyitásáról. 11. Időjá­rásjelentés. 11.05. Pertis Pali és cigányzenekara muzsikál. 00.05. Hirek. BUDAPEST II. 7. Előadás. 7.35. Cimbalom. 8. Walikow­­szky Károly dr. előadása az aggkori és rokkantsági bizto­sításról. 8.30. Hírek. 9.40. Hu­szonkét hanglemez (nagy ze­nekarok, nagy énekesek, kü­lönleges hangszerek). 13 m Az öregember gyengén elmosolyodott és szemérme­sen fordult felém. — Talán villát akar itt építeni a báró? — Villát? — mondtam. — Azt nem hinném, hiszen itt a kastélya. Nem tudom kérem, hogy mire kell a völgy neki, talán aranyat akar bányászni. —• Nézze — mondja most a leány —, miért akarja tudni, hogy mi lesz a völggyel? Teljesen mindegy, hogy mi lesz vele. Talán kivágják a fákat. — Attól félek — mondta a vak férfi hirtelen éber és irigy hangon —, hogy a báró is valami forrást sejt a völgyben és amiatt vette meg. Fogadni mernék, hogy ez a helyzet. A tanítónő bosszúsan nevetett. — Akkor is magára vessen — mondta —, lussz év alatt már megvehette volna. De persze a pénz mégis komoly dolog. — Igazad van — mondta az öreg meglepő a­eg­­hunyászkodással —, én vén bolond vagyok. — Hirte­len felém fordult és tisztább lett a hangja. — Elmon­dom magának az én rögeszmémet. Ebben a völgyben valahol a föld alatt forrásnak kell lenni. Húsz év óta, mióta vak vagyok, idejárok. — Húsz év — mondtam — hosszú idő. — Kis ideig hallgattunk, a földgázra gondoltam, amiért a báró megvette a völgyet és máris kicsúszott a számon. — Egy angol társaság földgáz után kutat a környé­ken. — Nincs földgáz ?— mondta mulatságos keményen a patikus. — Mesebeszéd — mondta Irma. — Ha nem tudnák, a bányák idáig és még továb­bnyúlnak. Alattunk van­nak a vájatok. Ha lenne valami a földben, a bányá­szok megtalálták volna. Szén van a földben, más semmi. Mulatva néztem rájuk. Bolondok ezek? — A bánya — mondta lassan a patikus — legföl­jebb négyszáz méter mélységben halad. Amire én gon­dolok, az mélyebben van a földben. És tévedsz — mondta Irmának —, idáig nem nyúlnak a vájatok. Nekem térképem van róla. Ha itt bánya volna — és megint koppantott a botjával — a báró nem vette volna meg a völgyet. Rám nézett világtalanul, én lesütöttem a szemem, mert nem akartam visszaélni vakságával. — Furatni kellett volna­­— mondtam —, az angolok is fúrnak, nem futnak agyrémek után. — Ezt elég dur­ván kimondtam és a patikus gúnyos arcot vágott.­­ — Igaza van, Szabó úr — mondta —, én magam is mondom, hogy csak a tett emberei jutnak előbbre. Várjon most miért gúnyolódik rajtam? Fölmásztunk az országidra, a patikus el akarta fogni az autóbuszt, hogy visszamenjen a városba vele. Fölfelémenet Ir­mába kapaszkodott. Igaz, rokonok. Magam sem tudom pontosan, miért, kissé megbántva kullogtam a hátuk mögött. Fölértünk az útra, a vén Krisztián kissé el­nyílt szájjal, halkan, gyorsan szedte a levegőt. Ránéz­tem. — Gyógyszerész sír — mondtam egészen akaratlan —, ha az ember nagyon mélyen keresi, minden föld­ben találhat csodaforrást. — Csodaforrást? — kérdezte csodálkozva és ide­genkedve, mintha nem tudná, mire gondolok, mintha én bolond lennék és mintha ő nem adott volna éppen elég okot arra, hogy az ember rajongónak tartsa. Meg­mérgesedtem. Én sohasem gondoltam olyan bolond­ságra, hogy egy száraz völgyben vizet keressek. De ha keresnék, ha eszembe jutna, egészen bizonyos, hogy fölásnám az egész völgyet. Ezt meg is mondtam az öregnek, de az autóbusz ekkorra elénk gördült, fölvette a vakot és elvitte. A tanítónőre néztem, aki egy kissé összecsücsörített szájjal, félig nevetve és bosszankodva állt mellettem. — Nem szégyeli magát? — kérdezte kisvártatva. Nem tudtam felelni. Barátságosan és kötekedve nézett rám. — Mindenkivel így szokott maga beszélni? — Nem is szoktam beszélgetni senkivel — feleltem rosszkedvűen. — És most is sajnálom, hogy találkoz­tam a bácsijával. — No-no — mondta a fiatal nő —, nem kell heves­­kedni. Majd megváltozik a véleménye. Nem lehet min­denki hegyes kakas, aki lovon jár a lányok örömére. Elképedve néztem rá. Hát mit akar tőlem még ez a lány is? Ezt gondolja rólam? Nohát, mondtam neki, maga legalább olyan keményen beszélt a bácsijával, mint én. Ért megbántottam talán? Azért, mert azt mondtam, furatni, ásni kellett volna?­­— Én ismerem — mondta halk, vidám hangon —, én beszélhetek vele, ahogyan akarok. De maga? Ho­gyan ásson egy szegény öreg­ember, aki vak és szeren­csétlen és még ehhez kapzsi és kicsinyes is? Ugye, sok ennyi szerencsétlenség egy embernek? Most már maga is beláthatja. Végignézett rajtam és tündértiszta, kissé szabályta­lan, édes arcán dévaj sugár futott végig. Láttam, hogy csak bolondozik. Mi fontos az egész völgy-ügy a pa­tikussal, nem sok iölződik vele, ő sem és egyszerre másról kezdtünk beszélni. Azt hittem legalább is, hogy, nem érdekli a völgy-ügy. Hiszen senki sem bízott meg bennünket azzal, hogy a patikus életét megfejtsük?! Irma is érzékeny, fiatalos kedély, mint én vagyok, a semminél valamivel több már elég lehet ahhoz, hogy örömet találjunk benne. Egyelőre az a fontos, hogy, megismerjük egymást. Mondtam neki, hogy milyen­ boldog ember akarok lenni és hogy milyen sokra be­csülöm az életet. Ezen nevetni kezdett. — Életemben se láttam még együgyűbb fikciót ma­* gánál. — Akármit mond — feleltem —, én ezt nem tartom olyan nagy butaságnak. Ha nem gondolok arra, amiért születtem, akkor a sok fától nem fogom az erdőt meg­látni soha. — Menjen a csodába — mondta szemérmes szem­mel —­, aki az erdőben jár, annak csak a fákat kell látnia, ez éppen elég. Miért nem beszél a gazdaságról, vagy a szüleiről, vagy arról, hogy milyen könyveket olvas? Ilyesmi érdekel engem. — És a vak bácsijával miről szoktak beszélni? —­ kérdeztem kíváncsian. — Akármiről, ami éppen előjön. Maga talán el tud­ná mondani, hogy kivel miről szokott beszélgetni? Del várjon csak — mondta egyszerre és megállt — nem fog ártani, ha elmesélem magának, milyen ember ez az én bácsim. Különben nem is igazi rokonom, apámnak csak mostohatestvére. — Gondolom, hogy milyen ember lehet — mondtam megint rosszkedvűen. — Okvetlen szükséges, hogy be­*­széljü­nk róla? „ — Ha unatkozik, hazamehet — mondta a tanítónő egészen nyersen és felnőtt szemmel. Kérőn néztem rá. Nem ezt akartam. — Miért erőszakolja rám ezt a szerencsétlen embert? És miért erőszakolja saját magára? Higgye el, semmi érdem sincs abban, hogy vasárnaponként vele sétál. — Én nem vagyok olyan érzékeny kedély, mint maga — felelte nyugodtan, epésen. — És amit teszek, nem is érdemért teszem. Akármi másért inkább, de érdemért soha. — Hát? — kérdeztem. — Szereti a gyógyszerészt? Szereti? Nem hiszem el, hogy jól érzi magát a társasá­­­gában. Megálltunk a Z­ászló-akna elött, melyen már a lám­pák égtek. A tanítónő a kisvasút régi, elsüllyedt sín­párja között állt, úgy láttam, bosszús, de mégis víg arccal. — Szóval nem akarja meghallgatni, amit a vak bá­csimról elmondhatnék? Eleve már nem érdekli? — Most már úgyse mondja el, ha kérem, akkor sem. — De igen — felelte csendesen —, még mindig el­mondom, ha kívánja. — Mondja el hát, legyen szíves! Egy kéményseprőruhás felvigyázó, lámpáját lóbálva, lassan baktatott el mellettünk. — Most látom, hogy nem mondhatom el — mondta a lány hirtelen, megindító és könnyed kis szomorúság­gal. — Most már nem érdekes. Azelőtt minden héten kijárt és a botjával kopogott a földön. Ezért talán még tényleg nem lehet megszeretni valakit, igaza van magának, de én nem is szoktam vele járni, maga té­ved, csak nagyritkán, ha beszélgettünk. Egyedül jött ki, leült egy kőre és várt. Aztán hazament. Irma kemény kis arca fölhevü­lt a szaggatott előadás alatt. — Én nem tudom, maga nem érezte volna-e ,ugyan­azt — nézett rám a homályban —, ugyanazt, mikor látta ott üldögélni, télen-nyáron a buta völgyben. Le­het, hogy furcsa hazug ember ő, de mégis sajnálni le­het, nem? Mivel máskép nem tudta volna elviselni az életet, rögeszmét szerzett magának, erővel, mert nem tudott volna hova lenni. Igaza van, ő nem jó ember, nem is hivő ember, de hát éppen ezért, mit csinálha­tott volna, mikor megvakult? Én nem ismertem azelőtt,­­ de azt hiszem, bizonyos tekintetbeli éppen olyan em­­­­ber lehetett, mint maga vagy én, sűrűvérű ember, aki sokat vár az élettől. Mit csinálna maga, ha most meg­vakulna? Körülnéztem félénken és mosolyogva visszatértem a tanítónő arcára. Nem, igazán nem tudom, hogyan nélkülözném el a látható világot. Persze, egy hajszálon múlik minden, a legszebben fölépített életbe is, akár­mikor benyúlhat a szerencsétlenség. Nos, talán ennek is van törvénye, de biztosan nem tudhatjuk, jó, ha valaki hinni tud abban, hogy megérdemli épségét, egészségét. A patikusra gondoltam újra, no persze, hogy nem akart furatni, hiszen neki éppen a hazug­ságra volt szüksége. Most a báró megvette a völgyet.­­—• Persze, most a báró elrontotta a szegény ember örömét — mondtam részvéttel, de titokban csak Irma arcát néztem, másra nem gondoltam. (Legközelebbi számunkban folytatjuk.) SZOLGÁLNI ír­ta: GERGELY MÁRTA TIJA Copyright by Pantheon and Esti Eurir ^

Next