Esti Ujság, 1941. február (6. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-01 / 26. szám
SZOMBAT, 1941 FEBRUÁR 1. Február 10-én kezdődik a Baross Szövetség közgyűlése A Baross Szövetség elnöki nagytanácsa elhatározta, hogy a szövetség idei rendes közgyűlését és országos kongresszusát február 10-től 10-ig tartják meg a Barossszékházban. A nagytanácsi ülésen Ilovszky János országos elnök kegyelettel emlékezett meg gróf Csáky István külügyminiszter elhunytáról, majd a napirendsorán ismertették a kereskedelmi és iparkamarák autonómiájának felfüggesztésével előállott új helyzetet, az anyagbeszerzési és áruellátási ügyekben tett intézkedéseket. A Baross Szövetség arra törekszik, hogy a rendelkezésre álló nyersanyag és árumennyiség elsősorban a keresztény termelők és kereskedők birtokába jusson. Az elnöki tanács általános helyesléssel vette tudomásul azt a bejelentést, hogy a miniszterelnök törvénybe akarja iktatni a vasárnapi munkaszünetet. A felszólalások során többen sürgették, hogy az áruelosztást 94 százalékban keresztények javára oldják meg, mert a zsidó kereskedelem nagy része még az árubőség idején tartalékolni tudott, most pedig elveszi a rendelkezésre álló kevesebb árumennyiséget a keresztények elöl. Jégbörtönben a Duna Cyranók harca Roxanér Grillparzer emléke Világhíradó Légiveszély! Tűz! Budapesten száz kereső közül hat tízet vagyonadót Milyen foglalkozással lehet legkönnyebben vagyont szerezni Illyefalvi I. Lajos a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal igazgatójának szerkesztésében most jelent meg az 1910. évi Statisztikai Évkönyv, amely az eddig már megszokott gondossággal, gazdag adathalmazzal, érdekes csoportosításokban tárgyalja a főváros lakosságának megélhetési viszonyait, vagyoni állapotát, stb. A legújabb évkönyv egyik igen érdekes fejezete az adóügyekkel foglalkozik, 1937-ben már kimutatták, hogy a fővárosban kereken 36.000 lakos fizet vagyonadót és ezeknek összes vagyonértéke 2,8 milliárd pengő. A vagyonadóval terhelt egyéneknek 57 százaléka volt keresztény és 43 százalék zsidó. A vagyonadó-alanyok sorában tehát közel két és félezer akkora a zsidók számaránya, mint a kereső népességben. A most megjelent táblázatok az adózók foglalkozási viszonyait részletezik és érdekes áttekintést adnak arról, melyek azok a foglalkozások, ahol legkönnyebben lehet megközelíteni a vagyonhoz vezető utakat. Illyefalvi I. Lajos mostani kimutatása szerint Budapesten ez idő szerint 36.238-an fizetnek vagyonadót. Minthogy Budapesten az 1935. évi népszámlálás szerint 610.265 kereső volt, megállapíthatjuk, hogy 100 kereső közül csak 59-nek sikerült olyan vagyont szerezni akár saját keretéből, akár örökség vagy ajándékozás útján, amelyet az adóügyi hatóságok vagyonadóval terheltek meg. A kimutatásban csak azok szerepelnek, akiknek vagyona az 5000 pengőt meghaladja, akik tehát legalább évi 5 pengő vagyonadót fizetnek. A táblázat tehát 5 pengő adónál kezdődik és az utolsó helyeken vannak azok, akik évenként 50.000 pengőt meghaladó vagyonadót fizethetnek. Erre a magas áromra csak egyetlen fővárosi polgár jutott fel. A nevét természetesen nem árulják el a diszkrét számok, csupán annyit jeleznek, hogy ipari tisztviselő volt, tehát valószínűleg vezérigazgató és bizonyára főrészvényes és elnök egyúttal a vállalatánál. Hogy mennyi volt vagyonának értéke, az a mostani kimutatásokból nem állapítható meg, vagyonadója ugyanis 57.000 pengő, de ismeretlen az adómentes tételek újjjptésee,egyébként Budapesten 185 miliomos volt és ezek közül 56-nak kétmillió pengőnél több a megadóztatott vagyona, míg a csúcsponton három olyan nagyadózót látunk, akik tízmillió pengőt meghaladó vagyontárgy után adóztak. A vagyonadót fizető egyének túlnyomó része, számszerint 30.099, vagyis az adó- sók 63 százaléka, a legalacsonyabb kategóriákban található. Ott, ahol legfeljebb 100 pengő a vagyonadó évi összege, ezeknek a vagyona 100.000 pengőnél kisebb értékű. A vagyonadó ugyanis a vagyon értékének egy ezreléke. Száz pengőnél több, de legfeljebb 1000 pengő vagyonadót 5885-en fizettek, tehát az adózók 16 százalékát jelenti ez a szám, így a felsőbb régiókba csak 218 olyan egyén jutott, aki legfeljebb félmilliót mondhatott magáénak, de legfeljebb 5000 pengőt ért el a vagyonadója, ötezer pengőnél magasabb, de legfeljebb 10.000 pengő vagyonadót 21-en, 10.000 pengőnél többet már csak 15-en fizettek. A vagyonadóval megróttak között az önálló kereskedők és hitelvállalkozók vezetnek. Számuk 8163, utánuk következnek az önálló iparosok 7795, a háztulajdonosok 4541, a szabadfoglalkozásúak 3248, a kereskedelmi tisztviselők 2499, a nyugdíjasok 2342, az ipari tisztviselők 2028 és a köztisztviselők 1295 lakossal. Érdekes öszszehasonlításra ad lehetőséget annak vizsgálata, hogy a vagyonadót fizetők milyen arányban foglalnak helyet a főváros kereső népességében. Az önálló kereskedők állnak itt az élen. Népességi arányuk ugyanis 4,6 százalék, míg a vagyonadót fizetők között közel hatszor ekkora, 22.5 százalék a képviseletük. Az önálló iparosok a kereső népességben 5.5 százalékot tesznek ki, a vagyonadót fizetők között pedig 21.5 százalékkal szerepelnek. A szabadfoglalkozásúak a keresők között 4,1 százalékkal jelentkeznek, viszont a vagyonadót fizetők között arányszámuk 8,9 százalékot ér el. Az őstermelők is közel háromszor annyian vannak a vagyonadót fizetők között, mint a keresők között. A köztisztviselők arányszáma a keresőknél 3,9 százalék, a vagyonosak között viszont csak 3.6 százalék fizet vagyonadót. Az egyes foglalkozási főcsoportokon belül a bányatulajdonosok 78,6 százaléka fizet vagyonadót, a közlekedési vállalatok tulajdonosai közül 35,4 százaléknak van vagyonadója, az önálló kereskedőkből 28,9 százalék, az önálló iparosokból pedig 23,2 százalék került olyan szerencsés helyzetbe, hogy vagyonadót fizethet. Az őstermelők közül minden hatodiknak van vagyona, a szabadfoglalkozásúak közül minden nyolcadik, az ipari tisztviselők közül minden kilencedik jutott adóköteles vagyonhoz. Jegyezzük még fel, hogy melyek azok a foglalkozási főcsoportok, ahol a legtöbben vannak a vagyon arisztokratái között. 1000 pengőnél több vagyonadót fizet 64 őstermelő, 38 ipari tisztviselő, 33 önálló iparos, 28 önálló kereskedő, 20 kereskedelmi tisztviselő, 12 szabadfoglalkozású (közöttük 7 ügyvéd, 3 orvos és 1 ének- és zeneművész), majd 9 nyugdíjas és 5 köztisztviselő. Itt látunk még 39 egyéb foglalkozásút is, akik közül 34 háztulajdonos és 2 vagyonából élő, de külön keresőfoglalkozást nem folytató adóalany érdemel figyelmet. Beomlott egy szekszárdi ház az erdélyi menekültek fölött. Az elmúlt napokban tíz erdélyi menekült- család érkezett Szekszárdra, akiknek szállásául a Bartina út 26. szám alatti házat jelölték ki. A ház az éjjel összeomlott. Emberéletben szerencsére nem esett kár, azonban a menekültek által hozott csekély értékek tönkrementek. Az erdélyi családok részére új szálláshelyet jelöltek ki. isti !)41fl-1 cd ’földalatti dión dőlt POSTAHIVATAL A PINCÉBEN FOLTOZZÁK A KÁBELT 3