Esti Ujság, 1941. február (6. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-01 / 26. szám

­ SZOMBAT, 1941 FEBRUÁR 1. Február 10-én kezdődik a Baross Szövetség közgyűlése A Baross Szövetség elnöki nagytanácsa elhatározta, hogy a szövetség idei rendes közgyűlését és országos kongresszusát feb­ruár 10-től 10-ig tartják meg a Baross­­székházban. A nagytanácsi ülésen Ilovszky János országos elnök kegyelettel emlékezett meg gróf Csáky István külügyminiszter el­hunytáról, majd a napirend­­során ismertet­ték a kereskedelmi és iparkamarák auto­nómiájának felfüggesztésével előállott új helyzetet, az anyagbeszerzési és áruellátási ügyekben tett intézkedéseket. A Baross Szövetség arra törekszik, hogy a rendelkezésre álló nyersanyag és áru­­mennyiség elsősorban a keresztény ter­melők és kereskedők birtokába jusson. Az elnöki tanács általános helyesléssel vette tudomásul azt a bejelentést, hogy a minisz­terelnök törvénybe akarja iktatni a vasár­napi munkaszünetet. A felszólalások során többen sürgették, hogy az áruelosztást 94 százalékban keresztények javára oldják meg, mert a zsidó kereskedelem nagy része még az árubőség idején tartalékolni tudott, most pedig elveszi a rendelkezésre álló kevesebb árumennyiséget a keresztények elöl. Jégbörtönben a Duna Cyranók harca Roxanér­ Grillparzer emléke Világhíradó Légiveszély! Tűz! ­ Budapesten száz kereső közül hat tízet vagyonadót Milyen foglalkozással lehet legkönnyebben vagyont szerezni Illyefalvi I. Lajos a Székesfővárosi Sta­tisztikai Hivatal igazgatójának szerkesz­tésében most jelent meg az 1910. évi Sta­tisztikai Évkönyv, amely az eddig már megszokott gondossággal, gazdag adathal­mazzal, érdekes csoportosításokban tár­gyalja a főváros lakosságának megélhe­tési viszonyait, vagyoni állapotát, stb. A legújabb évkönyv egyik igen érdekes feje­zete az adóügyekkel foglalkozik, 1937-ben már kimutatták, hogy a fővárosban kere­ken 36.000 lakos fizet vagyonadót és ezek­nek összes vagyonértéke 2,8 milliárd pengő. A vagyonadóval terhelt egyéneknek 57­ százaléka volt keresztény és 43 százalék zsidó. A vagyonadó-alanyok sorában tehát közel két és félezer akkora a zsidók szám­aránya, mint a kereső népességben. A most megjelent táblázatok az adózók fog­lalkozási viszonyait részletezik és érdekes áttekintést adnak arról, melyek azok a foglalkozások, ahol legkönnyebben lehet megközelíteni a vagyonhoz vezető utakat. Illyefalvi I. Lajos mostani kimutatása szerint Budapesten ez idő szerint 36.238-an fizetnek vagyonadót. Minthogy Buda­pesten az 1935. évi népszámlálás szerint 610.265 kereső volt, megállapíthatjuk, hogy 100 kereső közül csak 5­9-nek sike­rült olyan vagyont szerezni akár saját ker­etéből, akár örökség vagy ajándéko­zás útján, amelyet az adóügyi hatóság­ok vagyonadóval terheltek meg. A kimuta­tásban csak azok szerepelnek, akiknek vagyona az 5000 pengőt meghaladja, akik tehát legalább évi 5 pengő vagyonadót fizetnek. A táblázat tehát 5 pengő adónál kezdődik és az utolsó helyeken vannak azok, akik évenként 50.000 pengőt meg­haladó vagyonadót fizethetnek. Erre a magas áromra csak egyetlen fővárosi polgár jutott fel. A nevét természetesen nem árulják el a diszkrét számok, csupán annyit jeleznek, hogy ipari tisztviselő volt, tehát valószí­nűleg vezérigazgató és bizonyára főrész­vényes és elnök egyúttal a vállalatánál. Hogy mennyi volt vagyonának értéke, az a mostani kimutatásokból nem állapít­ható meg, vagyonadója ugyanis 57.000 pengő, de ismeretlen az adómentes té­­telek újjjptésee,e­gyébként Budapesten 185 miliomos volt és ezek közül 56-nak két­millió pengőnél több a megadóztatott va­gyona, míg a csúcsponton három olyan nagyadózót látunk, akik tízmillió pengőt meghaladó vagyontárgy után adóztak. A vagyonadót fizető egyének túlnyomó része, számszerint 30.099, vagyis az adó-­­ sók 63 százaléka, a legalacsonyabb kate­góriákban található. Ott, ahol legfeljebb 100 pengő a vagyonadó évi összeg­e, ezek­nek a vagyona 100.000 pengőnél kisebb értékű. A vagyonadó ugyanis a vagyon értékének egy ezreléke. Száz pengőnél több, de legfeljebb 1000 pengő vagyon­adót 5885-en fizettek, tehát az adózók 16 százalékát jelenti ez a szám, így a fel­sőbb régiókba csak 218 olyan egyén ju­tott, aki legfeljebb félmilliót mondhatott magáénak, de legfeljebb 5000 pengőt ért el a vagyonadója, ötezer pengőnél maga­sabb, de legfeljebb 10.000 pengő va­gyonadót 21-en, 10.000 pengőnél többet már csak 15-en fizettek. A vagyonadóval megróttak között az önálló kereskedők és hitelvállalkozók ve­zetnek. Számuk 8163, utánuk következnek az önálló iparosok 7795, a háztulajdonosok 4541, a szabadfoglalkozásúak 3248, a ke­reskedelmi tisztviselők 2499, a nyugdíja­sok 2342, az ipari tisztviselők 2028 és a köztisztviselők 1295 lakossal. Érdekes ösz­­szehasonlításra ad lehetőséget annak vizs­gálata, hogy a vagyonadót fizetők milyen arányban foglalnak helyet a főváros ke­reső népességében. Az önálló kereskedők állnak itt az élen. Népességi arányuk ugyanis 4,6 százalék, míg a vagyonadót fizetők között közel hatszor ekkora, 22.5 százalék a képviseletük. Az önálló iparo­sok a kereső népességben 5.5 százalékot tesznek ki, a vagyonadót fizetők között pe­dig 21.5 százalékkal szerepelnek. A szabad­foglalkozásúak a keresők között 4,1 száza­lékkal jelentkeznek, viszont a vagyonadót fizetők között arányszámuk 8,9 százalékot ér el. Az őstermelők is közel háromszor annyian vannak a vagyonadót fizetők kö­zött, mint a keresők között. A köztiszt­viselők arányszáma a keresőknél 3,9 szá­zalék, a vagyonosak között viszont csak 3.6 százalék fizet vagyonadót. Az egyes foglalkozási főcsoportokon be­lül a bányatulajdonosok 78,6 százaléka fi­zet vagyonadót, a közlekedési vállalatok tulajdonosai közül 35,4 százaléknak van vagyonadója, az önálló kereskedőkből 28,9 százalék, az önálló iparosokból pedig 23,2 százalék került olyan szerencsés helyzetbe, hogy vagyonadót fizethet. Az őstermelők közül minden hatodiknak van vagyona, a szabadfoglalkozásúak közül minden nyolca­dik, az ipari tisztviselők közül minden ki­lencedik jutott adóköteles vagyonhoz. Jegyezzük még fel, hogy melyek azok a foglalkozási főcsoportok, ahol a legtöbben vannak a vagyon arisztokratái között. 1000 pengőnél több vagyonadót fizet 64 őster­melő, 38 ipari tisztviselő, 33 önálló iparos, 28 önálló kereskedő, 20 kereskedelmi tiszt­viselő, 12 szabadfoglalkozású (közöttük 7 ügyvéd, 3 orvos és 1 ének- és zeneművész), majd 9 nyugdíjas és 5 köztisztviselő. Itt látunk még 39 egyéb foglalkozásút is, akik közül 34 háztulajdonos és 2 vagyonából élő, de külön keresőfoglalkozást nem foly­tató adóalany érdemel figyelmet.­­ Beomlott egy szekszárdi ház az erdélyi menekültek fölött. Az elmúlt napokban tíz erdélyi menekült- család érkezett Szek­­szárdra, akiknek szállásául a Bartina­ út 26. szám alatti házat jelölték ki. A ház az éjjel összeomlott. Emberéletben szerencsére nem esett kár, azonban a menekültek által hozott csekély értékek tönkrementek. Az erdélyi családok részére új szálláshelyet jelöltek ki. isti !)41fl-1 cd ’földalatti dión dő­lt POSTAHIVATAL A PINCÉBEN FOLTOZZÁK A KÁBELT 3

Next