Esti Ujság, 1941. december (6. évfolyam, 275-298. szám)

1941-12-01 / 275. szám

HÉTFŐ, 1941 DECEMBER 1. ^ —** Esti Újság — Elfoglalták Szolnecsnogorszki ás Kivi városokat Moszkva szomszádságában a német csapatok A tél egyetlen frontszakaszon se tudta feltartóztatni a német előnyomulást Berlin, december 1. A Német Távirati Iroda katonai helyről a következőkről értesül: Rosztov környékén és a Donec-kanyar­­ban a bolsevisták az elmúlt héten igen nagy tömegeket vetettek harcba a német támadásokkal szemben. Ellentámadásaikat tüzérség, súlyos és igen súlyos páncélosok, valamint igen sok repülő harcbavetésével, a veszteségekre való tekintet nélkül, in­tézték. A német csapatok kemény harcok­ban szálltak velük szembe. A sűrű tömegekben előrehajszolt bol­sevista gyalogság soraiban a német el­hárító tűz rendkívül nagy vesztesége­ket okozott. Csupán egyetlen felderítő osztag szaka­szán több mint ezer bolsevista halottat számláltak össze. Egy gyalogos zászlóalj szakaszán még en­nél is több volt az elesettek száma. Ugyan­ilyen súlyos veszteségeket szenvedett a bolsevista légierő is. A német vadászok egyetlenegy napon egy hadtest körzetében 22 szovjet gépet lőttek le. A német csapatok támadásai az arcvonal középső részén tetemes télnyereséget ér­tek el. Elfoglalták a Moszkvától 50 kilométer­nyire északkeletre fekvő Szolnecsno­­gorszkit s a tőle északra fekvő Kim­ városát, amely mint közlekedési csomópont, igen fontos. Áttörték azokat az erős bolsevista vé­delmi állásokat, amelyeket a terep­­viszonyok kihasználásával igen gon­dosan építettek ki. Az állások áttörése során a szovjet csapa­tok súlyos vérveszteségeket szenvedtek. A német bekerítés ellen súlyos páncélosok harcbavetésével védekező szovjetorosz had­osztálytörzset csak a páncélosok leverése és a hadosztálytörzsnek tartózkodási he­lyül szolgáló ház felrobbantása után lehe­tett elintézni. Ugyanannak a hadtestnek a szakaszán négy nap alatt 3498 foglyot ejtettek és 24 páncélkocsit, 12 löveget, 13 pán­célelhárító és 10 légelhárító ágyút zsákmányoltak, vagy semmisítettek meg. Egy másik had­test három nap alatt 1089 harcszerűen ki­épített kiserődöt és támaszpontot foglalt el, 1390 foglyot ejtett és 2921 aknát sze­dett fel. Az e térségben lefolyt erdei har­cokban az ellenség 2260 halottat vesztett. A német csapatok ezen az arcvonalszaka­szon, valamint az arcvonal többi harci­szakaszán is 10 fokos hidegben, rossz lá­tási viszonyok között, hóesésben és jeges talajon vívták ki sikereiket. Az arcvonal északi szakaszán is visszaverték a német kötelékek a Leningrádba bezárt szovjet csapatok valamennyi kitörési kísérletét és vala­mennyi ellentámadását a német vona­lakkal szemben. Midőn mintegy száz főből álló bolsevista csapat áttörést kísérelt meg a befagyott Néván keresztül, a támadók közül ötven halottan maradt a folyó jegén, a többi pedig visszamenekült. A hadsereg tüzér­sége Leningrád és Kronstadt hadifontos­ságú berendezéseire épp oly hatásosan tü­zelt, mint a két város közötti hajóközle­kedésre. A tél itt sem tudott határt szabni a német csapatok eredményes harcainak. A német légierő támogatta a hadsereg harcait, mind a szovjet ellentámadások elhárításánál, mind pedig csapataink tá­madásánál, s rendkívül hatásos támadáso­kat intézett szovjet tábori állások, menet­oszlopok, csapatösszevonások, utánpótlási útvonalak és vasutak ellen. A német légi­erő csak a múlt héten két szovj­e gyalo­gos hadosztály páncélos erejének meg­felelő 50 páncélkocsit, továbbá több mint 1250 járművet, 173 vasúti szerelvényt, összesen több mint 10.000 vasúti kocsival és 207 repülőgépet semmisített meg. A német haditengerészet is igen ered­ményes volt az elmúlt héten. Csak a német gyorsnaszádok négy brit kereskedelmi hajót süllyesztettek el összesen 16.500 tonna tartalommal, továbbá elsüllyesztette­k egy brit gyors­hajót, két másikat pedig súlyosan meg­rongáltak. A német tengeralattjárók te­vékenysége következtében a britek az elmúlt héten egy Dragon­osztályba tartozó cirkálót és egy Jerves-osztályba tartozó rombolót vesztettek. Súlyos torpedótalálat ért egy brit csata­hajót, négy brit gyorshajó pedig olyan súlyosan megrongálódott, hogy elsüllye­désük valószínű. Ezzel szemben csak egy német előőrshajó veszett el és annak is megmentették a legénységét. (MTI) a Fekete-tenger jeges vizébe fölött a menekülő szovjet­ oszlopok egy része Berlin, december 1. (Nemzetközi Sajtó Tudósító) A ganikalei öböltől a jajaki öbölig, a keresi út egész hosszában a menekülő szovjet csapatok által visszahagyott és szétszórt hadianyag akadályozza a közle­kedést. A német rendfenntartó osztagok a nagy nehézségek dacára mindjobban meg­tisztítják a közlekedési útvonalakat. Az üldöző német csaptok elől a szovjet mene­külő oszlopok egy része a Fekete-tenger jeges vizébe futott. Német katonai hely­ről közült, hogy a tenger vizében álló gépkocsik és harckocsik különös látványt nyújtanak. A menekülés lebonyolítására odarendelt szovjet szállítóhajók nagy része elsüllyedt vagy megrongálva vesztegel a part közelében. Valóban el lehet mon­dani, hogy „tűz és jég pusztította el a hatalmas szovjet seregtest egész kocsi­parkját“. Csupán Ganikale közelében több mint nyolcszáz lőszerrel és hadianyaggal megrakott szovjet tehergépkocsi került a német haderő birtokába. „Leningrádot, moszkvát nappal bombáztuk“ Berlin, december 1. A Führer főhadiszállásáról jelentik: Rosztovnál és a Donec-kanyarulatban német csapatok a légi fegyvernemmel együttműködve az ellenségnek ismét a leg­súlyosabb veszteséget okozták szombaton megismételt tömegtámadásainak elhárítá­sánál. Harci repülőgépek a taganrogi-öböl ke­leti részében egy olajraktárt felgyújtottak. Moszkva terében a gyalogsági és páncé­los kötelékek támadása további tért nyert. Leningrád előtt visszautasították az el­lenség erősebb, páncélosokkal is támoga­tott kitörési kísérletét. A magas északon harcirepülőgép köte­lékek folytatták a Murman-vasút fontos berendezéseinek elpusztítását. Újabb hatásos légitámadások irányul­tak az arcvonal déli és középső szakaszán repülőterek és vasúti berendezések ellen. Leningrádot és Moszkvát nappal bom­bázták. Észak-Afrikában a német-olasz csapatok folytatták ellentámadásukat. Több ellen­séges páncélost megsemmisítettek. Német zuhanóbombázógépek, valamint vadász- és rombolókötelékek szétugrasztottak angol oszlopokat és páncélos készültségeket. Marsa Matruhnál sikeresen bombázták az ellenség utánpótló vonalait. Német vadá­szok légiharcokban saját veszteség nélkül lelőttek öt angol repülőgépet. Anglia már mvzben együttműködést ajánlott a Szovjetnek Berlin, december 1. A vasárnapi lapok behatóan foglalkoz­nak Eden angol külügyminiszternek azzal az állításával, hogy Anglia 1940 június 22-e előtt még nem volt szövetségese a Szovjetuniónak. Ez az állítás — mondják a lapok — tudatos hamisítás. Emlékeztetnek a lapok először is a Daily Express beismerésére, amely szerint már 1910-ben Cripps moszkvai brit nagykövet Churchill személyes levelét vitte Sztálin­hoz: a levél küldője Anglia és a Szovjet­unió legszorosabb együttműködését ajánlja Németország ellen. Utalnak a lapok még a Göteborgs Posten című svéd lapnak arra a közleményére is, amely arra mutat rá, hogy Moszkva és London szövetsége nem 1941 június 22-én jött létre, hanem előző tervszerű munka eredménye. A Berliner Lokalanzeiger emlékeztet Edennek a spanyol polgárháború idején játszott szerepére. Eden a szovjet diplo­mácia iránti vonzalomban odáig ment, hogy azzal kérkedett, Moszkvában őt ba­rátnak tekintik. A lap utal rá, hogy Majszki és a londoni kormánykörök együttműködése már Eden külügymi­­niszterségének első idejéből való. Ezután arra emlékeztet, hogy 1941 június 22-én, amidőn nagy katonai küldöttség érkezett Moszkvába, a bostoni rádió azt jelentette, hogy ez a küldöttség már két hónappal előbb össze volt állítva. (MTI) 3 Mi a vastakarékoskodás? Néhány héttel ezelőtt a német biroda­lomban a vásárlóerő fokozottabb irányí­tása érdekében „vastakarékoskodás“ elne­vezéssel újfajta takarékoskodást rendsze­resítettek. A vastakarékoskodás lényege az, hogy az üzemi alkalmazottak fizeté­sük, vagy bérük hányadát a háború tar­tamára lekötik. Az ilyen módon megtaka­rított összegeket vastakarék-számlán ír­ják a betevők javára, akik betéteiket a háború befejezésekor tizenkét hónapra felmondhatják. A betétek ugyanúgy ka­matoznak, mint az egy évre lekötött beté­tek. A vastakarékosság a munkavállalóra azzal az előnnyel jár, hogy adója, illetve társadalombiztosítási járuléka a befizetés arányában megfelelően csökken. Tekintet­tel arra, hogy ilyen módon az új takaré­koskodás az állam adóbevételeit érinti, a vastakarékoskodás céljaira csak korlátolt összegeket lehet fordítani. Az adóenged­mények tekintetében a helyzet az, hogy ha egy 300 márka fizetést élvező nőtlen egyén fizetéséből havi 26 márkát leköt, 1-én nem 26 márkával, hanem csupán 15 márkával kap kevesebbet kézhez, a kü­­lönbözetet kiegyenlítik az engedmények. Német bankkörökben a vastakarékosko­­dási rendszer bevezetését a hiteléletben valósággal forradalmi jelenségnek mond­ják. A pénzáramlás ugyanis új irányt vesz és a pénzkezelésnél új módszerek alkalma­zására van szükség. A hitelintézetek köré­ben máris nagy a verseny, hogy minél in­kább bekapcsolódjanak az új takarékos­­sági rendszerbe. Magát azt a tényt, hogy az üzemeknek a takarékoskodásba való bekapcsolódásával az üzem és a számlákat vezető bankok között állandó kapcsolat lé­tesül, sok intézet máris bizonyos aktívum­nak tekinti. A bankok birodalmi csoportja a túlzott verseny elkerülése érdekében kí­vánatosnak tartja, hogy a hitelintézetek az üzemek keretén belül lehetőleg ne rendez­zenek be megfelelő szervezetet A vastakarék-rendszert a vállalatok szá­mára is bevezették. A vállalatok ugyanis üzemi befektetések céljaira követeléseket helyezhetnek el a pénzügyi hatóságoknál. A vállalatok vastakarékoskodásánál tehát a lekötött vásárló­erő nem a hitelintézete­ken keresztül jut az államhoz, hanem köz­vetlenül kerül az állampénztárba. Az állam átveszi a nagybank szerepét, azonban csak a passzív üzletágban. A vállalatok befize­tése ennél a rendszernél nem folytatólago­san történik, hanem meghatározott időpon­tokban és az első befizetéseknek 1942. ja­nuár 10-ig kell megtörténniük. Minthogy a vállalatok számára rendszeresített vastaka­rékoskodás nem biztosít kamathozamot, a vállalkozó inkább csak azt mérlegelheti, hogy a háború utáni beruházásainak adó­­mentessége felér-e azzal a kamatveszteség­gel, amelyet a háború alatt vállal. ­MERT EZZEL NAGY SZERZÜNK. SZELES, KÖDÖS,NYIRKOS MEGÓVJA AZ EGÉSZSÉGET EDZI A SZERVEZETET]

Next