Esti Ujság, 1943. augusztus (8. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-02 / 172. szám
HÓFŐ, 1943 AUGUSZTUS 2. ANTAL ISTVÁN: „Mi csak addig létezünk, amíg a magunk sajátosan magyar életének külön törvényei szerint élünk" Nagy ünnepségek közt nyílt meg vasárnap a debreceni nyári egyetem Debrecen, aug. 2. A debreceni nyári egyetemet vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között nyitották meg. Az ünnepélyen megjelent a kormány képviseletében dr. Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter, Tasnádi Nagy András, a képviselőház elnöke, Fáy István államtitkár, Pataky Tibor államtitkár, Ullein- Reviczky Antal sajtófőnök, Jules Brevié budapesti francia követ, valamint a katonai, egyházi és polgári hatóságok kiküldöttei. Az idei nyári egyetem keretében nemzetiségi előadássorozatot, francia nyelvi és irodalmi továbbképző tanfolyamot, továbbá nemzetvédelmi előadássorozatot, balkáni hetet, kelethetet és lektori konferenciát is tartanak. Haendel Vilmos rector magnificus először magyar, majd francia nyelven köszöntötte az ünnepség résztvevőit s a nyári egyetem hallgatóit. Ezután Fáy István vallás- és közoktatásügyi államtitkár rámutatott arra, hogy nem véletlen, hogy a régi és a mai magyar művelődést megismerni vágyó külföldi és magyar közönség számára éppen Debrecenben nyílott meg 16 évvel ezelőtt a nyári egyetem, a külföldi hasonló intézmények testvéreként. A debreceni nyári egyetem az elmúlt 16 év alatt páratlanul hasznos szolgálatot teljesített a magyar múltnak és művelődésnek a külföld előtt való megismertetése terén, de nem kevésbé jelentős ez a szolgálat magának a magyar társadalmi öntudatnak felkeltése terén is. Fáy István államtitkár végül a kultuszminiszter nevében meleg szavakkal üdvözölte a debreceni nyári egyetem idei évfolyamát és hallgatóságát, fokozásának szükségét, annak eszközeit és módszereit. — Én tehát ezekben a nehéz és küzdelemteljes történelmi órákban — fejezte be a miniszter nagyhatású beszédét — a magyar önbizalom jegyében nyitom meg Debrecen városának és egyetemének ezt a hatalmas kulúrakcióját, a nyári egyetemet. Mindnyájunk szívét egy cél nagyszerűsége hevíti és egy feladat roppant komolysága mozgatja, hogy átvezessük népünket ezeken a vészterhes időkön. Átvezessük épségben, baj nélkül, jogos erkölcsi és hatalmi birtokállományának teljességében. És át is fogjuk vezetni, ha ez a magyarság is úgy akarja s nem összecsukló gerinccel és tétova, révedező csodázással, de egyenes és magas fejtartással, szilárd, biztos és kemény lépésekkel követi vezetőit. „Franciaországban érdeklődés nyilvánul meg Magyarország szellemisége iránt. A nagy tetszéssel és tapssal fogadott beszéd után dr. Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár köszönetet mondott a nyári egyetem vezetőségének, hogy az idén is beiktatta programjába a nemzetiségi kérdést s az idei tanfolyamon a múlt száz nagy magyar állam férfiainak nemzetiségi politikáját ismerteti Széchenyitől Tisza Istvánig és napjainkig. A magyarság lelkében is él a megértő készség a nemzetiségi jogok elismerésére és gyakorlati biztosítására. Viszont nemzetiségeinkben is élő valóság volt és az ma is a magyar állameszme. Az ellenséges propaganda állításával szemben kétségtelen valóság, hogy e területen az itt élő népek között időtálló békét, harmóniát csak a magyar állam és csak a magyarság tudott és híd teremteni és fenntartani. Hisszük, hogy a százados próbákat kiálló lelkierők változatlanul érvényesülni fognak a legnagyobb viharok és veszélyek között is. Ezután Jules Brevié, Franciaország magyarországi követe örömét fejezte ki azon, hogy amikor először szólalt fel Magyarországon, azt egy szellemiekkel foglalkozó összejövetelen teszi. Amikor a magyar-francia szellem közeledésén munkálkodunk, — mondotta, — csak folytatjuk a történelmi hagyományokat. Néhány év óta Franciaországban különös érdeklődés nyilvánul meg Magyarország szellemisége iránt. Keressük a magyarban azt, ami benne sajátosan nemzeti és keressük azt, ami a magyarságban velünk közös. A két nemzet közelebbi érintkezésének mai gyakorlati akadályai a háború egyenes következményei. Hiszi azonban, hogy ez nem gátolja szellemiségük mindenkori találkozását. Ezután Zöld, József kormányfőtan,polgármesterhelyettes Debrecen szabad királyi város nevében üdvözölte a nyári egyetem vendégeit és hallgatóságát, majd Milekker Rezső egyetemi tanár, a nyári egyetem ezidei igazgatója mondott magyar, német és francia nyelvű üdvözlő szavakat. A megnyitó ünnepséget a városi dalárda a Szózat eléneklésével fejezte be. I „Az európai dolgokat magyar szemüvegen keresztül kell vizsgálni“ Ezután dr. Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter a kormány nevében megnyitotta a tizenhetedik nyári egyetemet. Beszédét azzal kezdte, hogy üdvözölte Magyarország sok fiatal külföldi barátját, akik Debrecen kristálytiszta magyar szellemiségében összegyűltek a nyári egyetem előadásainak meghallgatására. Rámutatott arra, hogy a magyarság mind földrajzi elhelyezkedésében, mind népi sajátosságaiban, történelmi múltjában összekötő és kiegyenlítő szerepet tölt be kelet és nyugat között. A magyar kultúra ennélfogva nem jelenti sem a Keletet, sem a Nyugatot, hanem a kettőt együtt. A magyarságnak ezt a sajátos kárpátmedencei szerepét tárja fel a nyári egyetem a maga speciális magyar kollégiumaival. Soha nagyobb szükség nem volt a mélyebb, tisztultabb, öntudatosabb és igazibb magyarságra, mint ezekben a válságos napokban, amikor nemzeti történelmünknek talán a legsúlyosabb megpróbáltatásait éljük. Értsük meg világosan : Európa és a világ számára csak addig jelentünk értéket, míg az európai népek lelki kincseinek változatos birtokállományát speciális magyar színekkel gazdagítjuk. Ne igyekezzünk fajtánk lelki- és érzésvilágának sajátos eredetiségét feloldani semmiféle langyos európaiság kozmopolita levében, de semmiféle más nép egyéni vagy közösségi életformáinak egyébként vonzó és megragadó szellemiségében sem. Mi csak a magunk módja és a mi külön életünk külön törvényei szerint élhetünk s csak addig élünk, úüg így élünk. (Úgy van! Úgy van’) A minisztert hosszasan félbeszakította a felzúgó taps. — Ne nézzük a világ és Európa mai problémáit csakis egyedül magyar szempontból. Igen fontos dolog a magyar problémákat európai szemüvegen elbírálni, de e pillanatban sokkal fontosabb számunkra az európai dolgokat látni és megítélni kizárólag magyar szemüvegen. Ma ez a lét, vagy nemlét kérdése. Ezek a vérbe borított idők ugyanis könyörtelenül összetörik és elsodorják azokat a népeket, amelyeknek nincs merszük követni a saját énjük belső értelmét. „A belső fronton nehézségek fel sem merülhetnek“ Majd áttért a miniszter a nemzetvédelmi kollégiumok jelentőségére. A nemzetvédelmi problémáknak — mondotta a miniszter — különös jelentősége van napjainkban. Nem szeretném, ha félreértenék szavaimat: számunkra életkérdés, hogy az európai frontok ellenálljanak és töretlenek maradjanak, de ha az életkérdések vonalán lehetne fokozati különbségeket tenni — mint ahogy nem lehet —, úgy azt mondanám, még nagyobb életkérdés, hogy a belső magyar front minden körülmények között szilárdan és épségben álljon és soha egy pillanatra meg ne inogjon. (Úgy van! Úgy van! Éljenzés.) Erős és törhetetlen a meggyőződésem, hogy a külső frontok is le fogják küzdeni az átmeneti nehézségeket, amelyek minden háború természetes velejárói, de a belső fronton még csak fel sem szabad merülni nehézségeknek. (Úgy van! Úgy van!) Fel kell tehát venni a küzdelmet a kishitűség, a bizalomhiány, a defetizmus, a csüggedés és a csüggesztés bármely megnyilatkozása ellen éppúgy, mint éles harcot kell folytatni a „minden mindegy” fejtógató álláspontja ellen is. (Úgy van!) — Súlyos példa áll előttünk: 1918 példája. Trianont nem ellenségeink szabadították reánk, de saját belső erőtlenségünk. Ez többé nem lesz így. (Percekig tartó éljenzés és taps.) Azért vagyok hálás a nyári egyetem vezetőségének, hogy módot nyújt arra, hogy megismerhessük a nemzet belső frontját fenyegető veszedelmeket, azok elhárításának eszközeit és a magyar önbizalom fel — A zongor és óriási vása hangszergyárbeválóASzakembereik /ISRNBERG IIá. k út 60. A svéd kormány egységes álláspontot akar a semlegesek között létrehozni a menedékjog kérdésében Stockholm, aug. 2. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: A svéd politikai érdeklődés központjában jelenleg a menedékjog kérdése áll. Günther svéd külügyminiszter ebben az ügyben szombaton megbeszélést folytatott a svájci követtel. A külügyminisztérium nem közölte, hogy más semleges államok képviselőivel is megbeszélésekre került-e a sor, stockholmi politikai körökben azonban fokozódik az a benyomás, hogy a svéd kormány arra törekszik, hogy legalább az európai semlegeseknél egységes magatartást érjen el ebben a kérdésben. Stockholmban túlnyomóan az a felfogás uralkodik, hogy a három szövetkezeti hatalom lépése a semlegeseknél megengedhetelen beavatkozást jelent a semleges államok jogaiba. „Svéd részről mindenekelőtt arra lehet emlékeztetni — írja a Stockholms Tidningen —, hogy a menedékjog nyújtásának joga minden szuverén államot megilleti és azért sem Svédország, sem más semleges állam nem mondhat le eleve erről a jogáról“. A Dagens Nyheter azt tartja a legjobb megoldásnak, ha a semleges államok egységes magatartást foglalnak ebben a kérdésben. Jólértesült körökben nem nagyon tartják valószínűnek, hogy a svéd kormány válaszol a szövetkezeti hatalmak jegyzékére, de azt hiszik, hogy egy általános nyilatkozatban ismertetik Svédország álláspontját. ssA menedékjog tiszteletben tartása Spanyolországban önmaga megbecsülése“ MADRID, aug. 2. A Nemzetközi Sajtó Tudósító jelenti: A spanyol fővárosban hivatalosan nem vették tudomásul Roosevelt kijelentését a menedékjogról. Politikai körökben ezzel kapcsolatban kijelentették, hogy a spanyol válasz nem lehet kétséges. Spanyolország nem hajlandó arra, hogy Amerikától előírásokat fogadjon el a lovagiasság kérdésében A menedékjog ezenkívül az új spanyol rendszer uralma alatt túlságosan jelentékeny szerepet játszott, mintsem hogy azt kérdésessé lehetne tenni. Az új Spanyolot?" " A sok vezető személyisége csupán azért van még életben, mivel a polgárháború első hónapjaiban külföldön menedéket és védelmet kapott. A menedékjog tiszteletben tartása a spanyolok számára ma egyet jelent önmaguk tiszteletben tartásával. Madridban különösen nyomatékosan mutatnak rá az angolszász követelése kereszténytelen jellegének. Az üldözöttek védelme a kereszténység hagyománya. Ezt a hagyományt még a protestáns és kis Hollandia sem szegte meg 1918-ban, mennyivel inkább vissza kell utasítania a katolikus és saját méltóságára büszke Spanyolországnak az idegen beavatkozást ebben a kérdésben — hangoztatják Madridban. Török lap a semlegesekhez intézett angolszász figyelmeztetésről Berlin, augusztus 2. Jólértesült német helyről közült tájékoztatásul: Berlini politikai körökben élénk figyelmet keltett az Ulusz című török lap állásfoglalása az angolszászoknak a semleges államokhoz intézett ama felszólításával szemben, hogy a megváltozott politikai helyzetből vonják le a megfelelő következtetéseket. Az Ulusz az ilyen figyelmeztetésekre azt válaszolta, hogy Törökország nem lát semmi okot arra, hogy a változékony hadi szerencse fordulataiból és annak kísérő jelenségeiből politikája számára bármilyen következtetést is levonjon! (MTI) Szigorúan ellenőrzik a cséplést Az új termén-beszolgáltatási rendszerrel kapcsolatosan gondoskodás történt arról is, hogy az ország szerte megindult cséplési munkálatokat szigorúan ellenőrizzék. A cséplés ellenőrzését nem cséplési ellenőrök végzik, hanem a közellátásügyi miniszter múlt rendeletével ellátott közegei. Az egész országban csendőrség is fokozott mértékben bekapcsolódott annak ellenőrzésébe, vájjon a gazdák és cséplőgéptulajdonosok mindenben eleget tesznek-e a rendeletben előírt kötelességeknek. Ahol nem tartották be a rendszabályokat. A csendőrség azonnal közbelépett és az eljárás máris megindult azok ellen, akik a mai időkben ki akarják játszani a törvényes rendelkezéseket. Őcsény községben a csendőrség a cséplés ellenőrzése alkalmával megfigyelte, hogy Széki István gazdálkodó a cséplőgéptől úgy szállította el a kenyérgabonát, hogy az elcsépelt mennyiséget sem a nyízsakönyvbe, sem a gazdakönyvbe nem íratta be. A nyomozás során kiderült, hogy Széki István megállapodott Cselenkó János cséplőgéptulajdonossal, hogy míg a tulajdonos a géptől eltávozik, addig az elcsépelt búzát már előzőleg lemázsált és a mázsakönyvbe bevezetett búzászsákok közé teszi, hogy ily módon fölös gabonakészletet biztosítson magának. Az eljárás megindult Széki István gazdálkodó, Cselenkó János cséplőgéptulajdonos és segítőtársuk Csesznek János földmíves ellen. A csendőrség a mázsakönyvbe be nem vezetett gabonát lefoglalta. Csurgó községben Vörös József cséplőgéptulajdonos ellen indítt meg eljárás, mert egy gazdának anélkül csépelte el a gabonáját, hogy azt a gazdakönyvbe beírta volna. (MTI) Szénszállítás meséjével szélhámoskodott egy házaspár. A főkapitányságon csalás miatt letartóztatták Cseri Mihhály nyolcszor büntetett lakatossegédet és feleségét, született Gulyás Erzsébet kilencszer rovott varrónőt, akik fondorlatosan szénszállításra öt esetben nagyobb öszegeket csaltak ki. A károsultak és jelentkezzenek a főkapitányság Rr. 96. számú szobájában. "