Esti Ujság, 1943. szeptember (8. évfolyam, 197-221. szám)

1943-09-27 / 218. szám

HÍHTÍI, 1943 SZEPTEMBER 27. BOH M­ÄR$E§LLEBENI ^^POS' Hl egyedül nem győzhette le a Gammát és nem mentheti meg a Ferencvárost Gamma—Ferencváros 3:2 (2:2) dü­löi­ út, 20.0000 néző. A mezőny legjobbjai: Sárosi II, Liszkay II, Mike. Góllövők sorrendje: I. félidő: Mike 1:0, Sárosi III. szabadra-MIKE nem „tisztelte“ az öreg Ferenc­várost, 2 gólt lőtt hálójába gálból 1:1, Sárosi III. bombagólja 1:2, Patk­oló 2:2. II. félidő, 43. perc: Mike csukafejessel küldi gólba Kincses beadását 3:2! Mintegy 20.000 nézője volt az első budapesti bajnoki rangadónak. Az üllői­ úti pálya a Ferencváros otthona, a B-közép hatalmas segéd­letével játszik itt a Fradi. Mindkét csapat teljes csapatával állott fel. Ferencváros: Csikós—Rudas, Pol­gár—Nagy II., Sárosi III., Lázár— Sipos, Finta, Sárosi dr., Lakat, Gyetvay. Gampia: Tóth Gy.—Hí­res, Kónya—Horváth II., Szabó, Széphegyi—Kincses, Tóth L., Mike, Liszkay II., Patkoló, LiSZKAY II KAPUFÁJA ÉS NÉGEY GÓL. A Ferencváros közönsége, amely azt hitte, hogy Schaffer Spéci a Ferencváros öreg „táltosaiból” is tüzes csikókat tud ily hamar fel­fújni, joggal várta a csapat­ győ­zelmét, hiszen „papíron” klasszis különbség mutatkozik a Ferenc­város javára. Nem váltotta be a Fradi a hozzá fűzött reményeket. Nem az összeállításban kell a hi­bát keresni. A Gamma korszerű játékával, remek fiataljaival egy­szerűen faképnél hagyta a zöld­fehér öregurakat. 2:2 állás után a szünet előtt Liszkay II kapufán porzó bombája remegtette meg a ferencvárosi szíveket. GYETVAY ÉS MIKE KAPU­FÁJA ÉS VÉGÜL MIKE AKRO­BATIKUS GÓLJA A II. félidőben sem változott meg a játék. A Ferencváros öreg­jei fokozatosan estek vissza, ennek arányában jött fel a fiatal Gamma. Liszkay II okosan és stílusosan osztogatta a labdákat és teremtette a helyzeteket. Gyetvay óriási kapu­fát rúgott, de Mike kapulécen csat­tanó labdája ezt is kiegyenlítette. A 43. percben Kincses remek be­adását Mike akrobatikus mutat­ványszámba menő gólja fejezte be és ezzel meg is nyerte a Gamma, még­hozzá megérdemelten a mér­kőzést. A FIATALOK diadala volt ez a mérkőzés a ké­nyelmes öreg­urak felett. Kirívó ellentét volt a két csapat közép­csatárának a játéka: Silke a lendület, a gólratörés, Sárosi dr. pedig a vergődés, a lassú elmerülés. A Ferencváros becsületét Sárosi III mentette meg. Két góljával szé­pítette az eredményt és ha a csa­társorban is rendelkezne a Ferenc­város ilyen játékossal, újraéledne a csapat. Sárosi III a középfedezet azonban, nem menthette és nem mentheti meg egyedül a Ferenc­várost. A Gamma legjobbjai: Lisz­kay II és Mike, az új középcsatár­­csillag, aki ezúttal nem volt el­bizakodott. Spéci mesternek sürgős fiatalító intézkedéseket ajánlunk figyelmébe. „ÁBEL", AZ ÚJPEST CSILLAGA Újpest—Elektromos 9:0 (1:0). Megyeri­ út­, 5000 néző, vezette Ké­kesi. Góllövő: Zsengellér (5), Po­zsonyi (3) és Balog II. 11-esből. A mezőny legjobbja Zsengellér volt. Az újpestiek népszerű „Ábel"­­ja élete legjobb formájában van. Nem véletlen a magyar válogatott mostani, sorozatos sikere. Az Új­pest a második félidőben úgy ját­szott a „Tromossal", mint apa a fiával, mégis arra kell figyelmez­tetnünk az Újpestet, hogy csapa­tának második félidőben nagy já­téka szorosan összefügg a tartalé­kos Elektromos-védelem csődjével. Az Elektromos az első félidőben több, mint egyenrangú ellenfele volt az Újpestnek. Kispest—BSzKRT 6:3 (1:1). Sport-u. 2000 néző, vezette Lantos. Góllövő: Szabó III., Nemes, Ra­­dics, Egresi, Mészáros, Szabó­­ III., Pünkösdi, Krajnai. A mezőny leg­jobbja: Urhegyi. Vasas—Debreceni VSC 3:3 (2:1). Latorca­ u. 6000 néző, vezette Ren­ger Góllövő: Jenöfi, Mester, Tóth II., Mester 11-es, Nagy I., Tisza. A mezőny legjobbja: Nagy I. Ki­állítva Tóth I. Nagyvárad—Csepel 3:1 (1:0). 6000 néző, vezette: Szőke II. Gól­lövő: Tóth III., Barna, Szalay 11-es, Bodola. A mezőny legjobbja: Bodola. SalRTC—Kolozsvár 8:0 (0:0). Salgótarján, 1000 néző, vezette: Szigeti. Góllövő: Csuberda, Puskás, Vincze. A mezőny legjobbja: Pus­kás.­­ Szolnok—Újvidék 3:2 (1:1). Szol­nok, 2000 néző, vezette: Sndrédi. Góllövő: Sárkány, Sörös, Mézes, Nagy, Korom. A mezőny legjobbja Korom. Szegedi VSE—DIMAVAG 5:1 (3:1). Szeged, 5000 néző, vezette: Thomas dr. Góllövő: Fazekas, Kop­pány, Tihanyi, Koppány, Rákóczi, az Újpest fiatalja, három góllal terhelte az Elektromos hálóját Fábián. A DIMAVAG javára meg­ítélt 11-est Füzér a kapusnak lőtte. Kiállítva: Fazekas, Kertés és Felföldi, POZSONYI. AHOL AZ ÓCEÁNJÁRÓKAT VÍZIBICIKLIK HELYETTESÍTIK Vichy, szepember 27. (Az Esti Újság tudósítójától) Marseille igazi képét a há­ború előtt nem a Canobiére, a város széles, amerikai méretű boulevard-ja adta meg igazán, hanem az a hatalmas tér, mely a Bourse, a tőzsde mögött fog­lal helyet. Itt székel a zsib­vásár, ami egyúttal a városnak a legtöbb port a legtöbb né­ger, barnabőrű leányt, matróz­­sapkát, marokkói fezt és az északafrikai események miatt ittrekedt koloniális hadsereg változatosnál­ változatosabb har­cosait és figuráit jelenti. Ez a Place de la Bourse. Tőzsde­tér a folytatása a régi római Mas­­siliának, minden gyarmatbiro­dalom keresztútjának. Marseille Páris után Francia­­ország második legnagyobb vá­rosa most egy szempontból még a volt fővároson is túltesz: Mar­seille a háborúnak immár ötö­dik évében alig ismer légvédel­mi elsötétítést, Marseille lépett Páris örökébe és a fény városa lett. A Midinek, Mistral által any­­nyiszor versbeszedett francia délvidéknek e kikötővárosa másról is nevezetes manapság: Franciaországban a legnagyobb rendőri felkészültséggel büsz­kélkedhet. Ki tudja, talán azért, mert ma itt van viszonylag a legkevesebb autó és forgalom? Mellékes, tény, hogy „flic“-et, azaz magyarul „heküst“ minden utcasarkon tízet is láthatunk. Egy részük beöltözve, mások meg civilben. Szállodaszobákban nagy hiány mutatkozik, ezért a polgármes­teri hivatal elrendelte, hogy a kikötőben veszteglő hajókat úszó hotelekké alakítsák­­át­. Mivel a hajóknak a megszálló csapatok engedélye nélkül a kikötőt úgy sem szabad elhagy­­niuk — az engedélyre pedig úgy sem igen számíthatnak — — így legalább felhasználják valamire őket. A marseillei ki­kötő a város büszkesége és egész létének értelme, hosszú hóna­pok óta nem látott már újonnan befutó személyszállító hajót. A bóják, melyekhez ki vannak kötve az idetévedt yachtok, érintetlenül himbálódznak a ki­kötő olajos vizének felszínén. A néhai nagy tengeri átkelések, melyek Franciaországot össze­kötötték a világ minden részé­vel, most még a néhány kilo­méterre levő Iff szigetéig sincsenek engedélyezve. A nagy óceánjárókat holmi kis vízibiciklik váltották fel, de még ezekkel sem szabad a kikö­tőkből kimenni. Ötven frankot fizet az ember egy ilyen félórai evickélésért, de mégis nagy keletje van, hisz ez Marseille u­tolsó tengerparti szórakozása. Karnevál herceg­e a nyugdíjban Nizza, a francia Riviérának, a pompás virágoknak és a szí­neknek ez elvitathatatlan fő­városa őrizte csak meg némileg békebeli jellegét. Látogatott­sága mit sem csökkent és ha a külföldiek el is maradtak az utolsó néhány évben, a párisiak annál inkább fel­keresik Karne­vál herceg volt székhelyét. Ha a kaszinók a megszállás óta zárva is kénytelenek tartani a játéktermet, a hangverseny­­termek annál zsúfoltabbak. A párisi élet leköltözött a Cole d‘Azur-re, a bárok és kabarék minden este kiteszik a „complet“ táblát, ami azt jelenti, hogy nincs több hely odabenn. A párisi nők pedig több szint hoz­nak és több életet Nizza Pro­menade des Anglais-jára, mint a szikkadt északiak, svédek, dá­nok, norvégok, kiknek csak a pénztárcája érdekelte a hely­belieket. Nizzában az emberek általában boldogok, dalolnak, szerelemről társalognak és ha a vendéglők sivár étlapjáról nem lennénk kénytelenek meggyő­ződni róla, akkor bizonyára észre sem vennék, hogy háború van. A város régi negyede, a sze­génysor szenvedett csak egyedül Nizzában: a gyerekek sápadtab­­bak, mint valaha, a táplálkozás hiányossága rásütötte bélyegét minden gyerek orcájára. Letűnt már az az idő is, mikor e város­rész legalább egyszer ünnepelhe­tett az évben: Nizzában nincs többé karnevál. A papírmasé­­ból készült óriások, a bődületes ábrázatú szörnyetegek, a felvi­rágzott harciszekerek, a tízezer szék, a szétszedett tribünök, a negyvenezer lampion és maga Őfelsége Karnevál Herceg is 1939 óta mély álomban szunnyadnak. Mély álomban egy hangár mé­lyén, ahol egy volt zuáv-katona őrzi az azelőtti ünnepi kellékeket. Patriarkális szakálla mögül me­lankolikusan törnek elő a szavak, mikor felidézi a régmúlt idők tar­ka emlékeit. Még egy másik „ke­gyeletsértés“ is történt szerinte Őfelsége emléke iránt, mégpedig az, hogy ünnepeinek állandó fő­rendezőjét sokkal prózaibb poszt­ra osztották be: az egyik vidéki polgármesteri hivatalban élelmi­szer jegyeket oszt másállapotos asszonyok számára. Osztriga - mint népeledel A monacói kikötőben szárazra húzva düledeznek a halászbár­kák. Nincs benzin a motorjuk­hoz. Egy francia riporter éppen a közeli napokban állapította meg, hogy azok a halászok sem kelnek tengerre, akik hivatalosan kiutalt benzint kapnak, mert ha ezt a feketepiacon eladják, sok­kal jobb üzletet csinálnak vele, mintha a fogott halakat adják el — nem feketén. A végered­mény: a halak úgy élnek, mint „hal a vízben“, nem kerülnek többé piacra. Amint Párisban és egyebütt a hidegre tett taxik he­lyett újra előszedték a konfliso­kat, úgy kerültek mostan elő az évek óta kimustrált vitorlás­bárkák. Konflis és vitorlás bár­ka: a romantika elemei valóban nem hiányoznak itt. Más hiány­zik. Például a krumpli. A hiány­zó burgonya helyett viszont két eddig ismeretlen, legalább is az étlapok számára némileg nem be­fogadott gumó nyert polgárjogot a tányérokon: a csicsóka és a takarmányrépa. A borjúszelet helyett pedig egyéb, kissé exo­­tikus húsételek, így például pá­colt holló vagy polip­ becsinált. Ez utóbbi már nem is megy any­­nyira ritkaságszámba, mint az­előtt. Legelőször egy fűszerke­­reskedés kirakatában találkoztam vele. Jólfejlett, nyolclábú példány volt, szárítva, mint a heringek. A fűszeres kis táblát tűzött a fe­jébe a következő szöveggel: POLYPE sans ticket vagyis: e polip jegy nélkül kap­ható. Egy mellettem álló hölgy, bizonyára többgyermekes család­anya, látható örömmel és szak­értelemmel nyalta meg a szája szélét és azon nyomban elhatá­rozta, hogy másnap korán fog kelni, nem azért, hogy aranyat, de hogy polipot nyerjen e fűszer üzletben, mely előtt a sorbanál­­lók már bizonyára a hajnali órákban tolongani fognak. Ehelyütt még azt is el kell me­sélnünk, hogy hogyan züllött le az osztriga csemegéből tömeg élelmiszercikké. Borjúhús, sőt halak híján az osztriga-fogyasz­­tás óriási méretekben emelkedik s mert aránylag még mindig ol­csó, a régi mennyiségnek nyolc­tízszeresét vásárolja meg a kö­zönség. Az osztriga ma már nem előétel, hanem a menü jelentős fogása lett. R. Gy. Magyar teniszgyőzelem Zágrábban A horvát—magyar Davis Cup­ rendszerű teniszviadal páros mér­kőzését vasárnap játszották le.­­ MAYER DR., a zágrábi párosgyőzelem főrészese. Az Asbóth—Mayer dr.­pár 10:3, 6:1, 6:3 arányban győzte le a hor­vát Mitics—Pa­tradír-kettőst. Mayer dr. remekelt ezen a mérkőzésen. Vasárnap játszották le az utolsó két egyes mérkőzést nagyszámú közönség előtt. A díszpáholyban helyet foglaltak a horvát sport­­vezéren kívül a diplomáciai kar tagjai is. Eeredmények: Pallada—Katona 6:2, 6:4, 6:3, Asbóth—Mitics 6:2, 6:8, 6:2. Az első mérkőzés erős küzdelmet hozott. A magyar bajnok pompás formát játszva fölényesen győzött a kitűnő horvát játékos ellen. A háromnapos magyar—horvát válogatott teniszmérkőzés tehát végeredményben a magyar együttes 3:2 arányú győzelmével végződött. A magyar versenyzők hétfőn délelőtt repülőgépen "­"kér­­nek haza Budapestre. A SzVAK és az FTC került az I. osztályba Vasárnap este bonyolították le a Nemzeti Sportcsarnokban a II. o. ökölvívó csapatbajnokság döntő mérkőzéseit. Eredmények: FTC—NSC V.:­ Légsúly: Hámori FTC pontozás­sal győzött Fenekes ellen. — Hár­­matsúly: Tóth FTC pontozással győzött Bartha ellen — Pehely­­súly: Balassó FTC a III-ik me­netben erőfölénnyel győzött Széfer ellen. — Könnyűsúly: Szumoga FTC pontozással győzött Bálla el­len. — Váltósúly: Sebestyén NSC pontozással győzött Selmeczi ellen. — Középsúly: Gál FTC pontozás­sal győzött Huszár ellen. — FSK nehézsúly: Révész FTC győzött Babos ellen, akit a vezető, bíró a H-ik menetben szabálytalan ütés miatt leléptetett. — Nehézsúly: Komolya FTC ellenfél nélkül győ­zött. SZABADKAI VAK—TÖREKVÉS 9:7 A Szvak győzelmeit Lovjdnszki, Kiss, Zentai (1 pont) Nyirati és Lazics szerezték. A II. oszt. ökölvivő csapatbaj­­nokság végeredménye: Bajnok: SzVAK 5 pont, 2. FTC 4 pont- 3 Törekvés SE 3 pont, 4. NSC pont nélkül. A SzVAK és az FTC az első osz­­tályba került. Váltó­futóbajnoks­ágok •Magyarország 1943. évi atlétikai váltó­bajnokságai. Vasárnapi ered­mények... 1,X800 m: 1. MAC/A (Gombos, Vadas, Garai, Szabó) 1:07.2 p., 2. MAFC 8:08.8 p., 3. UTE 8:15.4. 4X800 m: 1. BBTE (Góbi, Polgár, Hidas I., Görkei) 1:29.6 p., 2. MAC 1:32 p., 3. MAFC 1:32.2 p. 5000 m ötös csapatver­seny: 1. MAC (Németh, Izsóf, Sza­bó, Iglói, Garai) 31 pont, 2. BBTE 65., 3. Testvériség 84 p. Szombati eredmények: 4X100 m: 1. BBTE (Görkói,­Polgár, Hidas I, Vermes I) 42.9 mp. 4X400 m: 1 BBTE (Góbi, Hidas I, Görkói, Poll­gár) 3.2 mp. 4X1500 m: 1. MAC (Német, Izsóf, Garai Szabó) 16:39.8 mp. 100 KM ORSZÁGÚTI KERÉKPÁROS BAJNOKSÁG versenyét vasárnap futották a Nép­ligeti kiskörben. Bajnok: Sles FTC, 2:41.4 mp., 2. Kiss KSzKK, 3. Ko­vács BSzKRT. Németh I. MAC vasárnap kala­páccsal 53 métert dobott. Súlylö­késben Németvári MAC 14.86 m. Diszkoszvetésben Kulitzy 47.30 m. eredményt ért el. GOLFVERSENYEK RADVÁNYBAN A Magyar Golf Club­­ Radvány­ban rendezett versenyének ered­ményei: Mátyás király-emlékver­seny, harmadik szakasz: 1. holt­versenyben Lauber Dezső előny nélkül, 2. gróf Hadik Antal, 3. Haller­ström Torsten, 4. gróf Ká­­rolyi István. A kőkapudíj B. osz­tályú versenyében: 1. dr. Kunszt Jánosné, 2. dr. Mikecz Károly, 3.­­ gróf Hadik Antalné és dr. Szekér I Mihály.

Next