Esti Ujság, 1944. március (9. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-01 / 49. szám

SZERDA, 1944 MÁRCIUS 1. HORTHY MIKLÓS: a finn országgyűlés ORSZÁGLÁSA bizalmat szavazott Huszonnégy esztendővel ezelőtt kormányzót választott a magyar nemzetgyűlés. Hivatalosan állam­fővé emelte azt a férfiút, akiben az elesettség legsötétebb napjai után a nemzet életösztöne már előzőleg megtalálta Isten által küldött vezérét. Horthy Miklós tengernagyot, a legendás hőst, a keménykezű férfit, a nemzeti hadsereg megteremtőjét emelte a nemzetgyűlés az államfői székbe. Négy évszázad után ismét véré­ből való vér vette kezébe a nem­zeti irányítását. A legnagyobb megpróbáltatás idején, megcsonkított határok mellett, gazdasági lezüllöttség­­ben, a bizalmatlanság és letar­gia sötét árnyékai alatt tö­tént meg ez a választás a magyar parlament épületében,­ ahol Horthy Miklós nyomá­n le is tette az esküt a nemzetgyűlés kezébe. S amikor az eskütétel után a férfias meghatódottság hangu­latában kirobbant a telkekből a magyar imádság, a Himnusz, először érezték a törvényhozók s először érezte rajtuk keresztül a nemzet, hogy ettől a naptól kezdve az ország sorsa újból el­indul a felemelkedés felé. A bi­zalom és hit fénye felragyogott s a szárnyaló énekben a hang­súly már nem a nagyszerű ha­lálon, hanem a jobb koron volt. Huszonnégy esztendő telt el azóta, olyan huszonnégy év, amely még egy ezeresztendős nemzet sorsában is valóban tör­ténelmi jelentőségű. Ez idő alatt újjáépült az ország gazdasági élete, megfiatalodott kultúrája, megsokasodtak anyagi erőforrá­sai, megteremtődött az új ma­­­­gyar hadsereg s országunk elsza­kított részeiből csaknem annyit szereztünk vissza, amennyi a trianoni béke által megállapított terület volt. Mindezek tények, amelyek ön­magukért beszélnek. De nemcsak materiális eredmények van­nak. Hiszen gazdasági erőnk, or­szágterület, sőt még jól felsze­relt hadsereg sem nyújt bizton­ságot lélek nélkül. Az az útmu­tatás, amelyet a budai Várból huszonnégy év óta kapott a nem­zet, a lelkek erejét is megacéloz­ta, megsokszorozta, növelte a ki­tartást és elszántságot, felfrissí­tette a hitet és bizalmat. Amikor most új megpróbálta­tás szakadt az egész világra és nemzetünkre is, már lélekben erős, hivatásának tudatát isme­rő, s annak minden következmé­nyeit hordozni kész magyarság áll újra a világ előtt, amelyet az ő hitének lángolása, az ő böl­csességének fénye vezet rá ismét arra az útra, hogy öncélú magyar politikát folytasson. A mai napon hálatelt szívvel emlékezik a nemzet 1920 már­cius 1-ére. A hála az egek felé száll, ahonnan a józanság és tisztánlátás áldását kapták azok, akik a nemzet sorsa ,’"'ott ha­tározni voltak hivatottak. De ugyanakkor hódolat, tisz­telet és szeretet veszi körül a Férfiút, akivel megáldott ben­nünket a sors, akiben a nemzet az ezeréves magyarság örök ér­tékeinek legszebb megvalósulá­sát látja.’ I-­I Ma délelőtt nyitják meg a közigazgatási tanfolyamot A kormány az utóbbi évtized­ben minden évben közigazgatási tanfolyamon teszi lehetővé a magyar k közigagatás tisztviselői­nek, hogy a munkakörükbe tar­tozó időszerű kérdéseket meg­ismerjék és a közigazgatás fej­lődésével tisztában legyenek. Ezeket a közigazgatási tanfolya­mokat a belügyi kormányzat rendezésében ilyenkor tavasszal szokták megtartani. Az idei, immár XI. közigazga­tási tanfolyam ma délelőtt kez­dődik. A tanfolyamot a belügy­minisztérium dísztermében 11 órakor nyitják meg. Aztán Borne­misza Géza iparügyi miniszter ,,A magyar ipar jövő fejlődésé­nek iránya“, majd pedig Zsindely Ferenc kereskedelem- és közleke­désügyi miniszter “A magyar közlekedésügy fejlődésének főbb kérdései“ címmel tartanak elő­adásokat. A tanfolyamra, amelyen a kor­mány tagjai és az államtitkárok is csaknem teljes számban meg­jelennek, a magyar közigazgatás nagy szervezetéből több mint öt­százan gyűltek össze. A közigaz­gatási tan­folyam mai ünnepé­lyes ülését Keresztes Fischer Fe­renc belügyminiszter zárja be. ­rm­ál hazánk ? ! A KECSKEMÉTI SÖRÖZŐBEN Kecskeméti-utca és Magyar-utca sarok iSii - ísii Uisá. : a Linkomies-kormánynak HELSINKI, március 1. (Német Távirati Iroda) A finn birodalmi gyűlés kedden félórás nyilvános ülés után 11 óra 30 perckor zárt ülést tartott. Linkomies miniszterelnök felolvasta a kormány helyzetjelentését, amely fél óráig tartott, amelyről valamennyi pártcsoport több képviselőjének felszólalásával megindult az általános vita. Az ülés első szakasza 22 óra 30 perckor ért véget. A vitát délután zárt ülésen folytatták. Az országgyűlés keddi üléséről kedd este a következő hivatalos közleményt adták ki: Linkomics miniszterelnök kedden az országgyűlés zárt ülésén a kormány nevében jelentést tett a politikai helyzetről. A házszabályok alapján az országgyűlés a jelentés­­tárgyalását a dél­után megtartott második ülésre halasztotta. Az országgyűlés egyórás vita után a kormánynak bizalmát fejezte ki. (MTI) „A németek visszaütő­képessége messze áll attól, hogy lekicsinyeljük“ Sinclair alsóházi beszéde LISSZABON, mdrc. 1. Sinclair angol légügyi minisz­ter az alsóház keddi ülésén el­hangzott beszédében többek kö­zött kijelentette, hogy ne higy­­gyék, hogy az a légierő, amelyet az ellenség országunk fölé kül­dött, a legnagyobb kötelék, amit küldhet. Az ellenség visszaütő­­képessége messze áll attól, hogy lekicsinyeljük. A miniszter kijelentette, hogy a Nagy-Britanniából végrehajtott bombatámadások során több mint 2500 repülőgép nem tért vissza az elmúlt évben. Ha átlagosan minden repülőgép személyzetét hét emberre becsüljük, ez csak­nem 18.000 ember — „ifjúságunk szine-java“ elvesztését jelenti, akik vagy meghaltak, vagy fog­ságba estek. Sinclair azután kijelentette, hogy Németország most a légi­háborúban olyan nagyszámú lég­védelmi­ ágyút és fényszórót al­kalmaz, amennyit még eddig egyetlen hatalom sem s a német vadászrepülők száma nagyobb, mint amennyit az angolok vetet­tek harcba az ellenség ellen a Nagy-Britanniáért vívott csatá­ban. (MTI) — MIT FŐZZÜNK TAVASZ­­SZAL címen főzőtanfolyam kez­dődik a Népművelési Bizottság rendezésében a Gázművek VI.­ Vil­mos császár­ út 3. Szám alatti mintakonyhájában, március 3-tól hat héten át minden pénteken délelőtt 10­­-ig. Tandíj 10 pengő, anyagmegtérítés alkalmanként. A finn rádió magyarázata a fegyverszüneti kérdésben HELSINKI, március 1. A finn rádió keddi adásában közölte a Suomen Sozialdemo­­kratti egyik cikkét és a követ­kezőket mondotta: — Nem szabad engednünk a pánikhangulatnak, de ha a fegy­verszüneti feltételek elfogadha­tóak ,akkor véget kell vetnünk a háborúnak. Valószínű, hogy­ a finn kormány tudomást szerzett az orosz békefeltételekről. A finn kormány és a parla­ment van hivatva, hogy az­ or­szág történetének egyik legfon­tosabb döntését meghozza. Most a finn nép a következő kettős választás előtt áll: vagy fegy­verszünetet kötünk elfogadható feltételek mellett, vagy foly­tatjuk a harcot a bizonytalan befejezésig. Finnország hely­zete nem könnyű és nem egy­szerű. (MTI) A fagy pusztította el az Alpok fölött lelőtt amerikai repülőket Berlin, március 1. Az Interinf jelenti: A Keleti Alpok jégmezői fö­lött lelőtt amerikai repülőgépek repülőinek feltalálására indított kutatások a német mentőoszta­­gok naphosszat tartó erőfeszíté­sei után újabb hat amerikai repülő megtalálására vezettek, akik ejtőernyővel ugrottak le. Az utolsó két nap folyamán a vi­har valamivel alábbhagyott a Keleti Alpok fölött, úgyhogy a német mentőosztagoknak lehet­séges volt a gleccsermezőket be­­járniuk, habár igen nagy erőfe­szítés és gyakran életveszély árán. Az Interint egyik különtudósí­­tója részt vett három amerikai re­pülő felkutatásában, akik ejtő­ernyőjükkel a Tauern egyik leg­ismertebb gleccserén egy mere­dek lejtőre szállottak le. Egyiket sem találták már életben. Az orvosi vizsgálatkor kitűnt, hogy közülük az egyik már ak­kor életét vesztette, midőn egy jéggel borított sziklához csapó­dott. Arca a felismerhetetlensé­­gig szétroncsolódott, a szikla élei pedig szétszaggatták repülő­­öltözékét. A másik kettő súlyos csonttöréseket szenvedett és las­san megfagyott. Szörnyű kínokat kellett ki­­állniuk, meglátszott ez a görcsbe torzult arcukon is Egyiküknél még egy tábla cso­koládét találtak, nyilvánvalóan azonban már nem volt elég ereje arra, hogy megegye. A harma­diknál egy darab papírt találtak, amelyre megkísérelte leírni utol­só óráinak benyomásait. Fel­jegyzései a következőképpen szól­nak : „Az Alpok fölött lőttek le ben­nünket. Nem volt semmi lehető­ség a védekezésre, túl sok német vadász, volt. A levegő mindenütt tele volt ejtőernyőkön leereszke­­dőkkel. Most ezen az elátkozott sziklaszirten lógok s tört lábbal nem tu­­c,', leereszkedni. Őrült havazás. Nincs semmi ennivaló. Lassan meg kell fagynom. Dilly­­re gondolok. Már a harmadik éj­szaka. Jöjj .. “ Itt megszakadnak a feljegyzé­sek. A papíron nincs semmiféle név és mivel a halottnál sem volt semilyen ismertetőjel vagy egyéb papiros, nem lehet tudni, kinek szánta ezeket a feljegyzéseket. A holtan talált amerikai repü­lőket a német mentőosztagok ideiglenesen az egyik jég­táblában temették el, mivel lehetetlen volt a halottakat a völgybe vinni. Majd a nyáron fogják elszállítani őket. Az egyik német mentőosztag visszatérte közben három másik amerikai repü­lőt talált meg holtan. Ezek megkísérelték, hogy utolsó erejük megfeszítésével lecsússza­nak a völgybe egy hóborította meredek hegyoldalon, azonban a vállig érő mély hóban már néhány száz méter után annyira kime­rültek, hogy nem tudtak tovább­jutni. Egymástól néhány száz mé­ter távolságra besüllyedtek a hóba és szin­tén megfagytak. A többi mentőosztag azt je­lentette, hogy a teljesen megkö­zelíthetetlen hegygerinceken és szirteken igen sok amerikai repülőt fedeztek fel, amint ejtőernyőiken csüngtek, de már semilyen életjelt nem ad­tak magukról. Alig hihető tehát, hogy bármelyiket meg lehetne menteni azok közül az amerikai repülők közül, akiket a légi csata folyamán az Alpok fölé űztek; minden kétség nélkül időközben már valamennyien megfagytak.­­ Tapasztalt hegymászók kije­lentik, hogy eddig bizonyára csak csekély részét fedezték fel a tényleg elpusztult amerikai repü­lőknek, mivel az Alpoknak ép­pen ezen a részén sok hegy és völgy heteken és hónapokon át teljesen megközelíthetetlen, úgy­hogy csupán a nyári hónapokban az egész vidék rendszeres átku­tatása után lehet majd beszá­molni arról, hogy mennyi áldo­zatot követelt ez az Alpok fölött vívott csata, amely oly megsem­misítő hatású volt az amerikai légi­erő számára. SVINHUFVUD, Finnország volt elnöke meghalt HELSINKI, március 1. (Német Távirati Iroda) Hivatalosan közlik, hogy Pehr Edvind Svinhufvud, Finnország volt elnöke, Luumäkiben lévő birtokán kedden este nyolc óra­kor nyolcvanhároméves korában meghalt. Svinhufvud, Finnország volt elnökének halála éppen akkor következett be, amikor a finn állam vezetőit az ország további sorsára nagyfontosságú kérdé­sek foglalkoztatják. Halála e tekintetben Kallio elnök halálára emlékeztet. Svinhufvud 1861-ben született Sääksmäkiben. Atyja tengerész­kapitány volt. Svinhufvud jogi tanulmányainak elvégzése után ügyvéd lett és Turkuban az ud­vari bíróságon mint jegyző mű­ködött, később Helsinkiben ügy­védi irodát nyitott. 1894 óta tagja volt a finn tartomány­gyűlés törvényhozási előkészítő­bizottságának, 1894-ben, majd 1899—,1906-ig részt vett a lovagi rend és a nemesség tárgyalásai­ban. 1907-től 191­4-ig tagja volt az akkori egykamarás tarto­mánygyűlésnek, majd 1931-ig a függetlenné vált Finnország or­szággyűlésének tagja volt. 1907- től 1912-ig a finn tartomány­gyűlés elnöke is volt. 1918-ban kormányzója volt az országnak, 1930-tól 1931-ig államelnök és 1931-től 1937-ig a köztársaság elnöke volt. Svinhufvud volt finn elnök el­­húnytát este 10 órakor Linko­mies miniszterelnök közölte a finn rádió útján. Méltatta az el­­húnyt érdemeit, mint a finn ön­állósági mozgalom előharcosát. Nem volt előtte államférfi, aki oly odaadással dolgozott volna a nemzetvédelem fejlesz­tése érdekében. Linkomies végül kiemelte, hogy Svinhufvud min­dig csak népe javát tartotta szem előtt. (MTI) Az „Anilin” című népszerű re­gény írójának legújabb könyve C. A. Schenzinger­­ fémek regénye A fémek felfedezésének regé­nyes története az aranytól a duraluminiumig Fordította: Murányi Blanka. Ára kötve. 21.80 P M­iC-Xlf AS

Next