Észak-Magyarország, 1951. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1951-10-07 / 234. szám

Vasárnap, 1951. évi október hó 7. „Boldog vagyok, hogy adhatok a békéért, az­ ötéves terv megvalósításáért, a virágzó jövőért!“ Levelezőink írják a Békekölcsön-jegyzésről Községeinkben vannak középparasz­tok, akik még nehezen értik meg a Békekölcsön jelentőségét, kö­vethetik azoknak a dolgozó társaik­nak példáját, akik nem hallgatnak a kulákok suttogására és a klerikális reakció alattomos aknamunkájára, ha­nem boldog örömmel jegyeznek Béke­kölcsönt. Tim­ári Mihály 1700 forintot jegyzett és kijelentette, hogy boldo­gan adja ezt az összeget a magyar haza és a világ békéjének megszilár­­dítására. Balla János, a­­Petőfi" ter­­melőszövetkezet tagja tooo forintot jegyzett. Özv. Csáki Istvánné 700 forintot jegyzett és azt mondotta: boldog, hogy adhat a békéért, az öt­éves terv megvalósításáért, a virágzó jövőért. ISKI ANTAL Cigánd Ami hazánkban épül — mind az enyém is! Gépállomásunk dolgozói nagyobb rész­ben cseléd­emberek voltak a múltban, mai boldog, szabad életüket a felszabadulás­nak, a Pártnak, a népi demokráciának kószánkérik. Ezért jegyeztek nagy lelke­sedéssel Békekölcsönt■ A békéért adjuk — mondotta Tóth István és fia, amikor 1000—1000 forintot írtak az ívre. A gépállomás DISz fiatal­jai átlagban 500 forintot jegyeztek. Én 1000 forintot írtam. Nem csak azért, hogy nyerjek a kötvényen, hanem elsősorban és főként azért, hogy országunk békéjét erősítsem. Ami hazánkban épül, ami ha­zánkat még tovább szépíti, — mind az enyém is! Mi, asszonyok, azért is je­­gyezzünk, hogy megvédjük a békét, hogy boldog békében éljen családunk! MÉSZÁROS JÓZSEFNÉ alsóvadászi gépállomás Hálából a nők egyenjogú­ságáért, a boldog élet megvédéséért! Fehér Józsefné, az ózdi városi tanács dolgozója 780 forintos fizetésére 1500 forint Békekölcsönt jegyzett. Hangsú­lyozta, hogy a népi demokrácia a nő­k­­nek jogot adott a munkához, a nők minden téren egyenjogúak lettek a férfiakkal, ő, mint a tanács dolgozója, a múltban csak cselédsorban élhetett volna, ma azonban fizetéséből jól tud élni, ruházkodni és mindezt a demo­kráciának köszönheti. Ezt a boldog -■ életet, a nők egyenjogúságát védi jegyzésével is. TORKAI ISTVÁN Ózd Én sem akartam elmaradni a jegyzési versenyben! Mikor elolvastam kormányunk fel­hívását, a Második Békekölcsön jegy­zésre, elhatároztam, hogy egyhavi fizetésemet jegyzem. Mikor a jegyzés megkezdődött, láttam hogy tanuló­­társaim versenyeznek egymással és legtöbbjük havi fizetésén felül je­gyez. Ma sem akartam elmaradni, én is tudom, hogy a Békekö­csönjegyzés magam érdekét, drága Hazánk javát szolgálja. Ezért azután fizetésem 170 százalékát jegyeztem. MOLNÁR ISTVÁN 2010. számú vá­lalat esztergályos tanuló László párttitkár 600 forintos kereset mellett 1200 forintot, Bajári László üb. titkár tavaly 500 forintot, most 1500 fo­rintot jegyzett. Kristóf Rudolf kőfejtő 9­­0 forintot keres egy hónapban és 1800 fo­rintot jegyzett. A pártonkívü­li dolgozók közül Bajzáth János és Pataki Ferenc lakatosok tűntek ki 1000—1000 forintos jegyzésükkel. Györgyik Józsefné 500 fo­rintot jegyzett. A DISz tagok közül ifj. Kelemen Ferenc és Varga Ilona 500—500 forintot írt. Az ellenség most sem alszik, — meg. * Minden fiatal mutasson példát a kölcsönjegyzésben ! Bányász szülők gyermeke vagyok. Világosan látom az átkot múlt és a boldog jelen közötti különbséget. Hogy mostani szép, gondtalan életemet meg­védjem és a béketábor erősítéséhez hozzájáruljak a Békekölcsönjegyzésnél havi fizetésemen felül jegyeztem. A Horthy-fasizmus idején a munkásszü­lők gyermekei nem tanulhattak. A fel­­szabadulás után megnyíltak előttünk az iskolák kapui. Rövid idő alatt szak­mát tanulhatunk, tanult emberek lehe­tünk. A sok ajándékot, amit a népi demokráciától kaptunk, azzal kell meg­hálálnunk, hogy minden fiatal példát mutat a jegyzésben. LORENCZ ANTAL lakatos átképzés mutatkozott ez a jegyzésnél Váradi Sán­dor ifjúmunkás esetében, aki az ellensé­ges propaganda hálójába kerülve kije­lentette, hogy „nem jegyez kölcsönt”. Az üzem 4°lg°zc­ a népnevelőkkel az élen felvették a harcot az ellenséggel szem­­ben, megmagyarázták Váradi Sándornak is, hogy a boldog jövőt, a béke megvé­dését biztosítja a kölcsön. A jó felvilá­gosító munka eredményeként a jegyzési átlag 600 forint. HIDAS ÁRPÁD_ Hejőcsabai Cementmű Kölcsönjegyzés mellett munkámmal harcolok a Haza, a béketábor további erősítéséért! Másodéves ipari tanuló vagyok-Keresetem háromszorosát jegyeztem Békekölcsönre, mert tudom, hogy népi demokráciánknak szüksége van fo­rintjainkra ahhoz, hogy országunkat a vas és acél országává tegyük. Bármerre nézünk, láthatjuk, hogyan épülnek az új gyárak, a hatalmas munkáslakások. De nemcsak a Békekölcsönjegyzésben akarok élenjárni, hanem a munkában is. Nekem a béke nem csak 1000 fo­rintot ér, azért akarok jól tanulni, hogy minél hamarabb minél többet termeljek a Haza, a béketábor további erősítésére. FARKAS BÉLA 3010. vállalat ipari tanulója Amit államunknak adunk — magunknak adjuk! A Békekölcsön-jegyzés a kocsivizsgálóknál már befejeződött. Népnevelő munkánkban elmondtuk azt is dolgozó­ társainknak, hogy Mezőcsáttól már meg­kezdték több falu felé a vasúti terület felmérését s rövidesen kényelmesen jut­hatnak el a környező falvak dolgozói is munkahelyükre. Az új vasútvonalak épí­téséhez természetesen több pénz kell, ezekhez is hozzájárulunk a Békekölcsön jegyzésével. Amit államunknak adunk,­­ magunknak adjuk, a mi javunkat szol­­gálja! KELEMEN IMRE Mezőcsát A kommunisták mutattak példát! A Vízépítő Vállalat kazincbarcikai munkahelyének dolgozói közül a jegy­zésben élenjártak: Hubák Ilona, aki havi fizetésének csaknem háromszorosát je­gyezte, Szabó Sándor, aki 1500 forintot és Lipcsei Ferenc, aki 1000 forintot jegy­zett. A Békekölcsönjegyzésben a 21 kom­munista dolgozó járt az élen. Stadler Árpád Kazincbarcika A legjobb befektetés — a kölcsön jegyzés! A Borsodnádasdi Lemezgyár hen­gerművében dolgozik Gyárfás Béla­­. pártonkívü­li felségó. Borsodnádasd’ községben lakik feleségével és egy gyermekével. A Tervkölcsön­ harma­dik sorsolásánál 350 forintot, majd később még 50 forintot nyert. Meg­győződött róla, hogy nincs jobb be­fektess mint kö­csönt adni álla­munknak. Most 2100 forint Békeköl­csönt jegyzett s boldogan vette át a Pártbizottság ajándéka” Sztálin elvtárs arcképét az alapszervezeti titkárnói, ígéretet tett: még jobb munkával, rendszeres t®nu­ással mi­előbb ki akarja érdemelni, hogy a Párt soraiba kerüljön. LUPTÁK ISTVÁN Borsodnádasd Felvettük a harcot az ellenség aknamunkájával szemben — 600 forint a jegyzési átlagunk! A Második Békekölcsön jegyzésében több dolgozó példát mutatott a Hejőcsa­bai Cementmű építőinek. Lukács Miklós 60 éves Kovács 800 forintos keresete mellett 1500 forintot jegyzett Varga ÉSZAL MAfv’y AU»vKSZaG Jó népnevelő munkával kijavítjuk eddigi hibáinkat A Békekölcsön-jegyzésben a tokaji DISz fiatalok is jó példát mutatnak. A tokaji területi DISz titkár, Fette Mária 1200 forint Békekölcsönt jegyzett. Pél­dáját követi a többi DISz fiatal. Orosz Gizella 1000 forintot, Mozga Valéria 700 forintot jegyzett. Szép eredményeink mellett azonban__hibák is mutatkoznak A tokaji járásban a szegi fiatalok nem végeznek népnevelő munkát. A tarcali üzemnél a DISz tit­kár nem jegyzett elsőnek példamutatóan és így a többi DISz tag is elmaradt. Hibás volt a járási DISz bizottság is, mert nem beszéltek a tarcali DISz tit­kárral, DISz­ bizottságunk sem végzett jó népnevelő munkát. A Békekölcsön-jegyzés további szakaszában azon igyekszünk, hogy jó nép­­nevelő munkával kijavítsuk a hibákat és a járás egész területén példamutatóan jegyezzenek a DISz fiatalok. JUHÁSZ ERZSÉBET DISz JB titkár, Toka: Örülök, hogy adhatok az államnak és nemcsak mindig kapunk tőle! Az országban sok-sok város fejlő­­dik hatalmas ipari várossá. Az ipar fejlődésével hatalmas távlatok nyíl­nak előttünk. Nekünk, orvosegészség­ügyi dolgozóknak is meg kell mutat­­nunk most a Békekölcsönjegyzésben is, hogy hűek vagyunk Pártunkhoz, népi államunkhoz, forintjainkkal is harcolunk az ötéves terv, a béketábor győzelméért. Az államkölcsön ügye az egész dol­gozó nép ügye. Nem is tudom sza­vakba önteni, mennyire örülök, hogy én is adhatok az államnak és nem­csak mindig mi kapunk tőle. Ezért jegyeztem most 2000 forint Béke­kölcsönt. DETAR MARIA Orvos-Egészségügyi Szakszervezet ( Fehér János diósgyőrvasgyári postakézbesítő családjának 3000 forintos jegyzése 1­­ehér János diós­­győrvasgyári pos­­takézbesítőnek 6 gyer­meke van. Mikor elol­vasta az újságból a kormány felhívását, az elsők között 500 forin­tot jegyzett. Örömmel mondta el ezt este fe­leségének, de nagy di­csekvésére majdhogy­nem szemrehányást ka­pott. — Csak 500 forin­tot jegyeztél? — mon­dotta felesége. — Úgy gondolom, helyes, ha még vagy 500 forintot írsz hozzá. Nagyon jól tudod, sokszorosan visz­­szakapjuk pénzünket. Gondolj csak arra, mi­lyen nagy öröm volt számunkra, mikor János és Mihály fiunk a nulóvárosban szép ru­hát kapott. Nemsokára szakmunkások tesznek. Államunk igen jól gaz­dálkodik kölcsönadott pénzünkkel, sok minden szépet és jót ad a dol­gozóknak. Jegyezzünk mi is több Békékül­­csont! A gyerekek is h­a­­zaérkeztek, ők és azt javasolták édesap­juknak, hogy emelje fel jegyzését 1000 forintra. ... Másnap Fehér Já­­nos a maga nevére még 400, felesége nevére 100 forintot jegyzett. Igaz örömmel, jogot büszkeséggel számolgat­­­ja Fehér elvtárs: 14­eleségemmel együtt 1000 fo­rintot jegyez­ünk. Két lányunk — I­onka át Juliska, akik a vasgyár­ ,­ban dolgoznak — 1400 forintot, két fiúnk — János és Mihály, akik géplakatos tanulók —­ 600 forintot jegyeztek. Családunk jegyzése ös­z­­szesen 3000 forintot tesz ki! örömmel adjuk a 3000 forintot kölcsös­ államunknak, úgy éres­sük, hogy még ezzel ez csak részben hálálhat­­juk meg azt a sok­­ót, amit családunk már ed­dig is kapott Pártunk­tól, kormányunktól Nagy mértékben javítatt mai­usiusnk 10. helyezését a gabona- és tu­rk­eamegyűjtési országos versenyben! A gabonabegyűjtés terén — néhány megye kivételével — a múlt héten is nagyon alacsonyak voltak a napi be­gyűjtési átlagok — állapítja meg az Élelmezési Minisztérium legújabb je­lentése.­­ Községeink úgy tudják évi begyűjtési tervüket sikeresen teljesí­­teni, ha egyrészről a hátralékosoknál maradéktalanul érvényt szereznek az állammal szemben fennálló gabonabe­adási kötelezettség teljesítésének, más­részről , ha minden erővel, az eddiginél jobb felvilágosító munkával fokozzák a „C“ gabona begyűjtését, különösen olyan helyeken, ahol még komoly gabo­­nafeleslegek állnak a termelők rendel­kezésére. Népnevelőink magyarázzák vagy a termelőknek, hogy a ,,C“ vételi jegyre beadott gabonafeleslegek után — a rendelkezéseknek megfelelően — jelentős mennyiségű kenyérgabonára kaphatnak szabad őrlési engedélyt. A kiőrelt lisztmennyiségekkel tetszésük szerint rendelkeznek a szabad piacon, az ott kialakult árak szerint minden korlátozás nélkül bármikor értékesíthe­tik a lisztet. A megyék versenyében az évi gabo­na begyűjtési terv teljesítésében me­gyénk a 10. helyen van. A járások versenyében a mezőköves­di járás a negyedik helyen van, a Mi­nisztérium jelentésében szerepel ezzel kapcsolatban Bajusz Zoltán járási ta­nácselnök és Kranicsi Jenő begyűjtési csoportvezető neve.­­A kukoricabegyű­jtési versenyben a múlt héten tovább javult a munka üte­­me. A megyék versenyében változatla­nul Békés halad élen évi tervének 40,5 százalékos, teljesítésével, Borsod ebben a versenyben is a 10. helyen van. A gabonabegyűjtési versenyben élen járó járások közül gyengén állnak a kukoricabegyűjtésben a szeghalmi, gyo­mai, budai és mezőkövesdi járások. Az Élelmezési Minisztérium jelenleg náluk lévő vándorzászlóját a jövő héten csak úgy tudják megtartani, ha az eddiginél, jobb munkával a legrövidebb időn be­lül behozzák a kukoricabegyűjtésben fennálló jelentős lemaradásukat. Változatlanul elmaradás van a kuko­­ricaszállítási szerződések kötése terén. A hiba, hogy a földművesszövetkezetek,­­ az agitációs munkában résztvevő taná­csok és tömegszervezetek nem népsze­rűsítik elég széles körben a szárítási szerződés előnyeit, a 10 forintos fel­árat és a 35 forint értékű külön ipar­­ciklustatványt, minden mázsa, lekötött kukoricafelesleg után, amelyet Szer­ződéskötés után nyomban ki­ kell adni a termelőnek! A rendelkezések szerint mindaddig míg egy község nem teljesíti 100 szá­zalékig évi kukorica,, árpa, zab be­gyűjtési tervét, tilos a kukorica sza­bad forgalma a községen belül és nem szabad engedélyt adni kukorica szállí­­tására más községekbe sem. Mindazo­kat a spekuláns elemeket, akik a tör­vényes rendeletek kijátszásával, csa­lással titokban mégis szállítanak el kukoricát, szigorúan megbüntetik. A hatóságok az ellenőrzés során elfogott, a spekuláns célokra szánt kukorica­­mennyiséget elkobozzák és tulajdonosa ellen eljárást indítanak. A törvényerejű rendelet értelmében a megyei tanácsok a kukoricaforgalmi tilalom alól múlt hét végéig számos olyan községet szabadítottak fel, amely 100 százalékig teljesítette évi kukorica, árpa, zab begyűjtési elő­irányzatát. E községekben most már teljesen szabad a kukorica forgalma, a termelők kukoricafeleslegeike­ ,a szabad piacon kialakult árak szerint tetszésük szerint értékesíthetik. Ér­deke tehát minden­­községnek, a köz­ség minden egyes termelőjének, hogy a kukoricabegyűj­tési verseny fokozá­sával mielőbb 100 százalékig teljesíts© az évi takarmánygabona, begyűjtési tervét, hogy a szabadpiaci értékesítés e­lnyeit a községek dö­göző paraszt­sága kukoricánál is mielőbb tel­jes mértékben élvezhesse. T­átlátok már, hogy jegyez Békeköl­­csönt a bányász..­? Jöjjetek elvtár­­sak, nézzünk szét a föld alatt, ahol vörös lobogással égnek a lámpák, a szénfalakon árnyak mozognak. Az ácsolatok között a széncsata hősei fejtik a szenet, dolgoz­nak, küzdenek becsülettel a győzelem­ért, az 6.éves Terv sikeréért, a szocializ­musért, a békéért. A söregbrendák miatt minduntalan le kell hajtani a fejet. A kötélpályán szén­nel rakott csillék mennek. Talán kissé idegesítő ez, de ne féljetek, nem érhet baj bennünket. Vigyáznak itt egymásra az emberek ... K­érdezd csak meg az aknacsallóst, mire a legbüszkébb itt a föld alatt I llerbolyán, a Terv-táróban. A vá­lasz nem váratlan, nem meglepő. Itt van a Donbász-kombájn, ez a csodálatos gép! Nagyszerű emberek találmánya, a szov­jet emberek segítsége. Erre büszke most i­­­llerbolyán mindenki, ennek örül a kül­­színi bányamunkástól kezdve a legelső sztahanovista vájárig mindenki. Büszkék, hogy őket érte a kitüntetés, náluk dol­gozik ez a gép. Milyen nagy, milyen forró a bányász öröme. Nézz a csillogó szemekbe és fel­fedezed benne azt, amit 6 évvel ezelőtt hiába kerestél, kutattál volna. Most lát­hatod a végtelen hálát aziránt, aki ezt a gépet is küldte. Életkedv, vidámság, lobogó akarat, harci tűz van ezekben a szemekben...­enjünk tovább. Meglátjuk most, hogyan fejezi ki háláját a bányász, hogyan mutatja meg, hogy ilyen csoda­gépek százait akarja. Ahogy a vasgyári munkás a nagyobb, korszerűbb­­ kohóért, a kitűnő esztergagépért, ahogy a dolgozó paraszt a több traktorért,­­ a bányász a kombájnokért, a fúró- és réselőgépek­­ért adja kölcsön forintjait az államnak, ahogy tavaly is adta. Békekölcsönt írnak így van ez, ilyen felemelő, szép és ma­gával ragadó minálunk a pénz körfor­gása. Adunk é­s ezzel mégis mi ka­punk ... • L­emegyünk az egyes siklón és már ott láthatjátok a bányászok tavaly kölcsönadott pénzéből létrehozott gumi­szalagot■ Mellette kell elmenni, ha a Bonbász-kombájnhoz igyekszünk. Milyen simán, könnyen, zajtalanul szállítja a szenet ez a szalag. Valamikor ezt a mun­­kát emberek végezték. Sárban, vízben nyomták a csillét, partnak fel, remegő lábakkal, izzadtságban fürdő testtel ... És most egy gombnyomás s folyik-folyik a szénpatakocska. Halljátok ’a zajt? Ez már a gép hangja. Kedves, jó melódia ez a bányász fülének. A gép dübörög és mégis muzsi­kál. Ezt mondja hangja: „Mi, gépek megváltoztatjuk a bányászéletet s mégis ti, szocialista emberek, vagytok azok, akik minket alkottok. Dolgozunk helyet­tetek, nektek, értetek.. * l\/f enjünk odébb meg néhány méter­­rel, álljunk be egy támla mögé, figyeljük, mi történik. Hogy nem tudjá­tok, mennyire jár az idő, az nem számít. Itt nappal is éjszaka van, de különben is ez időt itt nem órával mérik, hanem a csillével. A bányász tudja, mi a köte­lessége. Tudja, hogy munkaideje alatt mennyi szenet kell kiadnia. A teli csille m­­­i a percet, az órát, a műszakot. Ami­­kor még a bányabáróknak fejtették a szenét, minduntalan az órát nézték. Most az, hogy több, még több csille szén ke­rüljön ki bányájukból, jusson el az örökké éhes kazánokhoz, a gyárakba, a vonalokhoz, a boldog családi otthonok* * ba . . • a széncsata hősei... IS m­egszűnik a zúgás, nem győzik üres csillével a kombájnt. Szinte sérti a fület a hirtelen némaság. Nem sokáig tart. Ünnepi percek kö­vetkeznek. Egy hang gyülekezésre szó­lítja a bányászokat. A gerendák alatt összesűrűsödik a fény,­­ közelebb kerül­nek egymáshoz a lámpák• Barna arcú bányász, Nagy Lajos, — kezében kölcsönjegyzési ív — beszélni kezd: — Elvtársak, a Haza újból Békeköl­­csön jegyzésére szólít fel minket. Mi bá­nyászok vagyunk! Mutassuk meg, hogy a felhívás igaz válaszra talált. Mit mond­jak nektek? Ismertek! 22 éve vágom a szenet. A múltban otthonom — az öt­szögöt volt. Batyu a l­átamon, vándorból a kezemben, munka­istán jártam. És ha találtam is, —­a holnap mindig bizony­talan volt. Hol számíthattunk mi akkor hűségjutalomra, ingyen ruhára, bakancsra, vagy üdülésre? Még ghvodni sem mer­tünk ilyenekről. És ma mindez megvaló­sult, láthatjuk. Itt van a kézzelfogható valóság, ez a kombájn hó, amilyen az ötéves terv végére nagyon sok bánya­üzemünkben fog dolgozni. Ezekhez is­ a többi nagy alkotáshoz is pénz kell, sok pénz. De minekünk nem kell külföldi segítség, az amerikai nordollár, _ mi szabadok akarunk maradni! Mi saját­­én-ü­nkből, megtakarított pénzünkből se­­gítjük az államot. Van,e sze­rb dolos, ■nini adni annak, akit a légióiban sze­­retü­nk Adni a Hazának, a szerető édes­anyának, aki hozzánk fordul Neke• 5 —■ermekem van, azért is jegyzek hXI- csont, hogy jövőjük, még szebb, jobb, bogdnaabb legyen . •­­ Menjünk közelebb elvtársak, nézzük mit. ír az ívre 3300 forint . ! Jl/f ősik bányász veszi át az ívet. Nie­­ah­metz Béla vájár. Hat gyermek apja 4000 forintot írt. Ugye, érdemes volt el­jönni, hogy tanúi legyünk ezeknek a felejthetetlen, oly sokat mondó, annyi öntudatról és hősiességről tanúskodó perceknek. Bányászok ezek ...­­ Jön a következő. Glavincsák József vájár. Ő is nős, családos. 2000 forintot írt. Soltész József következik. Már nem szénen dolgozik, et­t nyomja már vál­lát, súlyos gyorkorbaja van. A Párt, a nép állama gondoskodik róla, — munka­védelmi felügyelővé tette. Megérdemli. Beszéd helyett jegyzésével mond hálát, köszönetet, — 4000 forintot ír be az ívre­ És jönnek tovább, sorban, a többié!:. mind, a bányászok, a földalatti hősök, akik mindenkor megértik a Párt szavát, és harcolnak magvalósításáért. Ha kell, — munkával, ha kell, — forintjaikkal, s készek arra is, hogy — ha úgy adódnék, — igaz hazafi módjára perükkel is véd­jék szabad, boldog életüket, családjukat, a Hazát minden orvtámadóval szemben ’ *­nditják újra a gépet. Hogy marnak bele a Donbasz-kombájn karmai a fekete szénnre...­ Pedig kemény szén, három-négy óra hosszat is réselni kel­eti azelőtt, míg robbanthattak. Most egy perc, — egy zsi’ri! Egy óra alatt ■— ha állandóan működik — négy-öt vagon szenet fejt ki! Müven nyugodtan, köny. ny-ri. minden erőlködés­ nélkül dolgoz­nak körülötte a bányászok. Alig néhány ember szükséges a gén mellé. A he­bo- ioni kényaezem ezelőtt, egy hánanjsal csak 78 szézalékán telesitette tervét, a n.eev szovjet nép ajándéka hnz--scpj.tet.te. -hhoz, hogy ma már 110 százaléknál tart. T'eve, ez győzelem, méghozzá nagy, ki­­-"-n is kell It' sok beszéd. A h-n-ószol.. ’áriék, megértették, hogy maguknak, a maguk hasznára, a Haza javára '-ríjál: kölcsön forintjaikat a nép állam­á- ' HO UH !Ált .0.«

Next