Észak-Magyarország, 1958. október (14. évfolyam, 231-257. szám)
1958-10-25 / 252. szám
Szombat, 1958. október 25. ÉSZAKMAGYARORSZAG 5 A szocializmus építésének eredményei megényben Nyolcmilliárd forint beruházásokra — 38 új ipartelep — 90 OOO ipari munkás — 43 771 cseléd kapott földet — 163 tsz és 47 tszcs működik — 22 259 lakás épült — 60 új iskola — 111 kultúrotthon Néhány hét és az urnák elé járul dolgozó népünk. Választani fogunk. Újjáválasztjuk az országgyűlést és az államhatalom helyi szerveit. A választással egyidejűleg azonban — a jógazda módjára — számvetést is csinálunk. Számvetési harcunk eredményéről, arról, honnan indultunk, hová jutottunk, növekvő jólétünkről, igazságunkról, békeharcunkról. Azoknak a becsületes dolgozó embereknek a számvetése lesz ez, akik tudják, hogy mit jelent szabad és független hazában élni, akiket emberré tett a népi rendszer, akik megtanulták becsülni a néphatalmat, a szocializmust. Van miről számot vetnünk, van mire visszanéznünk. Az 1945 óta megtett út eredményekben bővelkedik. Megteremtettük a magyarlluhr-vidéket Nehéz volt a kezdés. A második világháború megpróbáltatásai mély sebeket okoztak. A múlt rendszertől örökségként: rombadöntött, kifosztott gyárakat, megbénított vasútat, felrobbantott hidakat kaptunk. Kezdetben alig állt más rendelkezésünkre, mint szilárd akaraterőnk, jövőnkbeni bizalmunk. És győztünk! A Magyar Kommunista Párt által meghirdetett újjáépítési munkához a borsodi munkások az elsők között csatlakoztak. Eredményes, odaadó, fáradságot nem ismerő munkájuknak köszönhető, hogy a megye ipari üzemeiben, bányáiban megindult a termelés, a munka, újra közlekedtek a vonatok, visszatért az élet. A hároméves terv idején — amely lényegében az újjáépítés terve volt — Borsod megye mintegy 300 millió forint beruházást kapott. Az ötéves tervben pedig olyat lépett előre megyénk ipara, amire a múltban soha sem lett volna képes. Megteremtettük a magyar Ruhrvidéket. A nyolcmilliárd forintos beruházás 60 százalékát az ipari üzemek kapták. Ebből az összegből 38 új ipartelepet létesítettünk s bővítettük a meglévőüzemeket, gyárakat, sr*»Megyénk ipari fejlődésére jellemző, hogy egész sora épült olyan jellegű gyáraknak, amilyeneket azelőtt Magyarországon csak hírből ismertek. _ Ilyenek: a Borsodi Hőerőmű — amely egész Borsod megyét ellátja villamosenergiával —, a Kazincbarcikai Vegyikombinát — amely műtrágyát ad a sovány földekre —, az épülő Tiszapalkonyai Erőmű és a Vegyikombinát — amelynek érdekessége, hogy román földgázzal fog működni. Megépült a Mályi Téglagyár, a Hejőcsabai Cement és Mészmű, amelyek biztosítják a megyénkben lévő építkezések zavartalan menetét. Ilyen új létesítmény a Miskolci Pamutfonoda, amely lehetővé teszi a női munkaerők nagyszámban való foglalkoztatását. A Csanyik-völgyben felépült Kryptongyár, amelyhez hasonló üzem egész Európában nem található, kivéve Nyugat-Németországot. A Skrypton-izzó alapanyagát gyártják itt amely népgazdaságunknak jelentős exportcikke. Komoly beruházást kaptak a meglévő üzemek. A Lenin Kohászati Művekben például az ötéves terv vívmányaként megépítették a 700 köbméteres óriáskohót, s általa egy év alatt 75 százalékkal emelkedett az acélnyersvas-termelés. 1955-ben elkészült az új középhengersor, s mintegy 30 százalékkal emelte meg a hengereltacél termelést, ugyanakkor jelentősen csökkentette az egy tonna acélra jutó előállítási költséget. A martinacélmű 180 tonnás buktatható kemencét, négy nagykapacitású martinkemencét és egy 10 tonnás elektrokemencét kapott. Több mint 400 millió forintos beruházást fordított az elmúlt 13 év alatt pártunk és kormányunk az Ózdi Kohászati Üzemekre. A beruházások nagyban hozzájárultak, hogy az ózdi dolgozók ma már aránylag rendezett munkakörülmények között, emberhez méltó helyen dolgoznak. Jelentősek a gyárban megvalósított szociális létesítmények: mosdók, fürdők, öltözők. Megyénk szénbányái is óriási utat tettek meg a felszabadulás óta. A Borsodi Szénbányászati Tröszt bányaüzemeire 427 millió forintot, az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt bányáira pedig 138 millió forintot költöttek. A Borsodi Szénbányászati Trösztnél az elmúlt évek folyamán 19 új mélyművelésű aknát, és 5 küls * lejtésű aknát nyitottak, az Ózdi Szénbányászati Trösztnél pedig 5 új alma lépett be a termelésbe, óriási nagyot fejlődtek bányáink a gépesítés területén. Ma már modern bányagépek, gumiszalagok, fúrógépek, szénkombájnok segítik a bányászok nehéz munkáját. Ezenkívül számos kisebb üzem és gyáron belüli üzemrész épült az elmúlt 13 esztendőben. A XVI. számú Autójavító Vállalat, a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, a Cementipari Gépjavító Vállalat, a Vegyicikkgyár, Vasipari és Gyermekkocsigyár, Fémes Faipari Vállalat is ki tudná hirtelen felsorolni, hány üzem kezdte meg működését az utóbbi 13 év alatt! Megyénk nehéziparának gyorsütemű fejlődése mellett óriásit lépett előre a könnyűipar. A bodrogkeresztúri, tarcali és sárospataki téglagyárak fejlesztésére több mint 3 millió forintot fordítottunk, amelynek eredményeképpen a téglatermelés ezekben a gyárakban évi 3 millió darabról 8,5 millióra emelkedett. A szalonnai mészégetőüzem 3 millió 290 ezer forintos beruházást kapott és ezzel lehetővé vált, hogy az évi 3900 tonA nehézipar gyorsütemű fejlesztésével, a népi rendszer megteremtésével, a gyárak, üzemek, bányák államosításával a munkanélküliség rémét örökre elűztük. Míg 1938-ban ez iparban dolgozók száma 20.800 volt, ma eléri a 90.000-ret. Ma már, aki dolgozni akar, dolgozhat, nem úgy, mint az átkos Horthy-rendszerben. Amellett, hogy a dolgozók munkájukért megkapják a megfelelő bért keresetükön kívül egy sor különböző Hazánk felszabadulása után óriásit fejlődött mezőgazdaságunk helyzete is. A munkásosztállyal együtt a falu dolgozó népe is elindult egy szebb, jobb és emberibb élet útján. 1938-ban a megye összterületének 72,3 százaléka a földbirtokosok, kulákok és az egyház kezén volt. 13 földbirtokos az összterület 43,8 százalékát uralta. A 126.000 kis- és középparasztnak mindössze 27,7 százaléka jutott, nem is beszélve arról, hogy ez állandóan csökkent, mert ebben az időben gyakran perdült meg a parasztok portáján a dob. A felszabadulás után megváltozott a parasztság élete. A földreform során 43.771 cseléd részesült földjuttatásban megyénk területén. Közel 300 ezer kataszteri hold földet osztottunk ki amely a megye összes szántóterületének 50 százaléka. 1570-en kaptak háziat, és 18 415-en házhelyet.. Teljesült a parasztség ezeréves vágya: azé lett a föld, aki megművelt Pártunk és kormányunk a dolgozó parasztság jobbléte, munkája megsegítése érdekében létrehozta a gépállomásokat. Jelenleg 915 szántótraktor, 105 univerzál traktor dolgozik. 23 darab tehergépkocsi, 985 traktoreke, 493 tárcsa, 209 vetőgép 892 darab cséplőgép és mintegy 39 kombájn segíti a dolgozó parasztok munkáját, más mésztermelés 6500 tonnára emelkedjen. A sárospataki kerámiaüzemben megépítették az ötcsöves olajtüzelésű kemencét, amely lehetővé tette, hogy a kályhacsempe termelés évente mintegy 150.000-rel több legyen. Új kőbányák kezdték meg működésüket Rátka, Perkupa, Erdőbénye, Bodrogkeresztúr és Tornanádaska közelében. Mezőkeresztes határában olajkutak létesültek. A 8 milliárd forintos beruházás kedvező hatással volt Borsod megye ipari termelésének alakulására. Egyes iparágakban többszörösére emelkedett a termelés volumene. Míg megyénk kohászati üzemeiben 1938-ban 327.674 tonna acélnyersvasat termeltek, addig 1956-ban már 566.468 tonnára emelkedett a termelés. A széntermelés is jelentősen megnőtt. Megyénk bányaüzemei 1938-ban 2,280.251 tonna szenet termeltek, 1956-ban már 4,250.051 tonnát, juttatásban is részesülnek. A Lenin Kohászati Művekben például évente munka- és védőruhára 10 millió forintot, munkásszállásokra 2 millió forintot, jutalmazásokra 1 millió forintot fordítanak. Igen komoly ösztönző erő a nyereségrészesedés. A múlt évben a Lenin Kohászati Művekben több mint 17 millió forint nyereségrészesedést fizettek ki a dolgozóknak. A felszabadulás után létrejöttek az állami gazdaságok. Az elmúlt években eredményeikkel bizonyították a nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Búzából 3,8 mázsával, árpából 2,9 mázsával termelnek többet holdankint, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Állami gazdaságaink ebben az évben közel 20 millió forintot ruháznak be építkezésre, gépvásárlásra és egyéb dolgokra. Tíz éve annak, hogy a dolgozó parasztság megkezdte a nagyüzemi szövetkezeti gazdaságok kialakítását. 1948-ban megyénkben 14 helyen alakult termelőszövetkezet, jelenleg 163 tsz-ünk és 47 tszcs-nk működik, 66.800 kataszteri hold földterületen. S e tez-rk között nem egy van amely kiváló eredménnyel büszkélkedhet A múlt évben nem volt ritka az olyan tsz, amely 70—80 forintot fizetett munkaegységben érint. Megyei átlagban a tsz családok jövedelme eléri a középparaszt jövedelmi szintjét. Nem egy tsz-családban az évi jövedelem 30—40.000 forint. Nagymértékben megnőtt a tsz-ek terméshozama. Egyre több olyan tsz van, amelybe szívesen lépnek be e dolgozó parasztok és elismerik, hogy többet, tudnak »kihozni« a földből, mint a magángazdák. Ezek az eredmények fényesen bizonyítják megyénk dolgozó parasztságának megváltozott életét. Legfőbb érték az ember! A gyors ipari és mezőgazdasági fejlődéssel együttjárt a dolgozók életszínvonalának emelkedése. Fényesen bizonyítja ezt a közszükségleti cikkek forgalmának növekedése. 1957- ben megyénk kiskereskedelmi forgalma 3 milliárd 354 millió forint volt. Finomlisztből 20.225 tonnát, cukorból 12.110 tonnát fogyasztottunk el. Gyapjúszövetből 80 millió, parmitszövetből 128-8 millió, bőrlábbeliből 125 millió forint volt a forgalom. A lakosság egyre kedvezőbb anyagi ellátottsága, az életszínvonal alakulása az áruforgalom összetételében is kifejezésre jut. Egyre több élelmiszercikket fogyasztanak megyénk lakói, egyre kalóriadúsabb cikkeket Érdemes visszatekinteni Borsod megye kulturális fejlődésére is. A Magyar Népköztársaság alkotmánya kimondja az állampolgárok kultúrához és művelődéshez való jogát. Ez nemcsak papíron, hanem a valóságban is így van. Az 1941-es népszámlálás szépített adatai szerint a 8 éven felüli lakosság 12,3 százaléka volt analfabéta. Pártunk és kormányunk gondoskodása nyomán szinte teljesen megszűnt az analfabétizmus. A felszabadulás óta Magyarországon kultúrforradalom van, amely többek között eddig már azt is eredményezte, hogy a munkások, dolgozó parasztok állandóan tanulnak, képezik magukat, szélesebb látókörűbe lettek. Államunk a hároméves, de különösen az ötéves tervben sokat áldozott az oktatásügyre. Megyénk területén is nagyszámban épült új, modern általános iskola. Mintegy 60 új iskola épült. Az iskolák mellett napközi otthonok működnek. Jelenleg 25 iskola mellett működik általános iskolai napközi otthon, ahol 1817 tanuló nyer elhelyezést, étkezést és tanulmányi felügyeletet. Középiskoláinkban ma munkások és parasztok gyermekei tanulnak. Megépült a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, ahol évenkint mintegy 2900 munkás, paraszt és értelmiségi származású fiatal készül a mérnöki pályára. Az iskolán kívüli népművelés terén is nagy eredményeket értünk el. Csak kultúrotthon és mozi fejlesztésére több mint 11 millió forintot fordítottunk Borsod megye területén. Ezekben — a művészeti tömegmozgalom eredményeiként — 370 színjátszócsoport, 253 tánckar, 124 énekkar, 34 zenekar és 13 bábegyüttes működik. A megyében a felszabadulás előtt 37 mozi működött, ma 338, vásárolnak a fogyasztók. A múlt év első feléhez képest az év második felében az élelmiszereladás 4,7 százalékkal, a ruházati, textil és bőráruk értékesítése 8,8 százalékkal emelkedett. A vegyesiparcikkekből, — amelynek zömét a tartós fogyasztási cikkek képezik — a lakosság mintegy 78 millió forinttal, 23,6 százalékkal vásárolt többet. A lakosság a korábbi évekhez képest egyre többet költ lakberendezési tárgyakra, mezőgazdasági felszerelésekre, építőanyagokra. A közvetlen fogyasztást kielégítő cikkek mellett növekedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma is. Az elmúlt évben 17.672 darab rádiós 14.967 kerékpárt, 2056 motorkerékpárt, 16.426 tűzhelyet, 3235 mosógépet vásároltak megyénk lakói. Az életszínvonal emelkedését mutatja a magánerőből épített kislakásépítések számának nagyarányú növekedése. 1957-ben 26 millió 610.000 forint értékű téglát és cserepet vásároltak. Az 1945 óta épült lakások száma 22.259. A felszabadulás óta eltelt 13 év alatt állami erőből csak Borsod megyében több lakás épült, mint a Horthy-rendszerben az egész ország területén. 1952-től 1958. első félévével bezárólag 111.676 lakás épült állami erőből. Új szocialista városok nőttek ki a földből Kazincbarcikán, Tiszapalkonyán, Sajóbábonyán. Új városrészek születtek Miskolcon, a Selyemréten, Tizeshonvéd-utcábam, a Tátra-utcában, a Kilián-gimnázium környékén és a Malinovszkij háromszögben. Ezenkívül Ózdon, Borsodnádasdon, Rudabányán épült nagyobb számban lakás. Az 1957-es bányászlakásakció keretében Királdon, Edelényben, Sajószentpéteren, Farkaslyukon, Putnokon, Miskolcon, Kazincbarcikán 3000 lakás épült fel. Az életszínvonal emelkedését szolgálja az a tény is, hogy a felszabadulás óta 114 községet villamosítottunk. Jelentős előrehaladást értünk el szociális és egészségügyi téren is a felszabadulás óta. Míg 1945-ben négy kórház működött, 1552 kórházi ágygyal, addig 1957-ben már 11 kórházunk van, 3314 ággyal. Ózdon, Szikszón Sátoraljaújhelyen és Kazincbarcikán új gyermekosztály, Miskolcon új gyermekkórház kezdte meg működését. Gyermekbénulásos gyermekek részére 20 ágyas, vastüdőosztállyal működő 200 ágyas kórház létesült. Mindez azt mutatja, hogy hazánkban valóban legfőbb érték az ember. Hasonló nagy változáson ment keresztül a könyvtárak helyzete. A könyvtárakban a kölcsönzések száma meghaladja a 800 ezret. Megnőtt az érdeklődés a sajtó, ezen belül a kulturális lapok iránt. A rádióelőfizetők száma 110.000 körül van. Legyőztük az ellenforradalmat E nagyszerű fejlődést, e gyorsütemű előrehaladást akarta megsemmisíteni az 1956-os ellenforradalom. Belső és külső ellenségeink segítségével Magyarországon fegyveres felkelésre került sor ,s súlyos gazdasági helyzetbe kerültünk. Mintegy 22 milliárd forint gazdasági kár keletkezett az országban. Az összeg nagyságának érzékeltetésére hadd álljon egy példa: a tiszapalkonyai vegyikombinát fölépítése 1 milliárd forintba kerül, tehát 22 Tiszapalkonya telne ki belőle, vagy 220—250.000 lakást lehetett volna ebből az összegből építeni. A megye ipari üzemeinek termeléskieséséből több mint 600 millió forint értékű kár keletkezett, ebből 6-7000 lakást lehetett volna felépíteni. A forradalmi munkás-paraszt kormánynak, a magyar kommunisták új pártjának azonban sikerült rendet teremteni. Az ellenforradalmat levertük, a súlyos gazdasági sebeket is lassan kihevertük s ma, újra a fal emelkedés útját járjuk. Hogy ez mennyire így van, bizonyítják hároméves tervünk gyönyörű célkitűzései. ... Van miről számot vetnünk, van mire visszanéznünk. S amikornovember 16-án az urnák elé léjüünk, gondoljunk erre, s úgy szavazzunk! Fedor László Megszüntettük a munkanélküliséget Száműztük az analfabétizmust 300000 kataszteri hold földet osztottak szét