Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-07 / 56. szám
Szombat, 1970. március 7. Alperes: a vállalat Mi fér egy millióba? A LENIN KOHÁSZATI MŰVEKNÉL még mindig sok olyan munkahely van, ahol a dolgozók ki vannak téve a szilikózis veszélyének. Az üzemorvosi rendelőben érdeklődtem, hány szilikózisos beteget tartanak nyilván. Nem tudták megmondani, mert nem volt bent dr. Hajas Sándor főorvos, aki délutánonként a szűrést tartja. Kértem, adják az asszisztensét, hiszen a számszerűséget ő is ismeri. Kitűnt, hogy a főorvos tíz éve egyedül látja el a betegek gondozását, az ezzel kapcsolatos röntgenezést, adminisztrációt, mert nincs keret rá, hogy segítséget adjanak mellé. Az LKM-ben 1968 után szintén több dolgozótól igyekeztek elperelni a kártérítési forintokat, hivatkozva az új jogszabályra. Három dolgozó a munkaügyi döntőbizottsághoz fordult. Ott megállapították, kártérítést kell kapniuk, hogy A vállalat a munkaügyi döntőbizottság határozata ellen a Járásbírósághoz fordult, s kérte, hogy a bíróság utasítsa el három munkában, a kohászatban megrokkant, dolgozójuk kérését. A felperesek közül az egyik 1940, a másik 1954, a harmadik 1955 óta dolgozik a vállalat legporosabb munkahelyein, a téglakihordásnál, téglaégetésnél, a kemencénél és az őrlőműben. Nem vitás, a vállalat tett néhány dolgot a porártalom ellen. Itt is beszereztek porálarcot, alagútkemencét építettek. A műszaki véleménye szerint a szakértői megbetegedések statisztikája a is ezt igazolja — az 1963 előtti intézkedések nem voltak elégségesek. A ventillátoros légelszívás nem alkalmas a levegő megfelelő tisztítására, mert a nehezebb szemcséket nem képes a tetőszerkezeten át elszívni. A porálarc csak rövid ideig viselhető, különösen meleg munkahelyen. Az alagútkemencét pedig csak mutatóba építették. TAVALY NYÁRON szakértő vizsgálta a veszélyeztetett munkahelyek porkoncentrációját, s a megengedett St/0,2%-os érték helyett 2,5%-os porkoncentrációt mutattak a műszerek. A szakértő megállapítása szerint a vállalat csak 30 százalékban használta ki a technika által már biztosított lehetőségeket. Ha a már ismert módszereket alkalmazzák, a megbetegedések számát 60 százalékkal csökkenthették volna. Ilyen körülményes bizonyítási eljárásokra van tehát jelenleg szükség, hogy igazolni lehessen, jogosan fizeti egy-egy vállalat munkában megbetegedett dolgozóinak a néhány száz forintos különbözetét. Az LKM illetékes osztályvezetője elmondotta, hogy az elmúlt évben a vállalat egymillió forintot fordított munkásvédelmi célokra. Ez az összeg nagyon kevés, s ebből még kevesebb jut a szilikózis leküzdésére. Azt természetesen belátjuk, hogy a kohászat néhány üzemrészében csak úgy lehet megszüntetni a porártalmat, ha megszüntetik az üzem termelését is. A szilikáttégla gyártásánál ehhez a módszerhez modtak. Az elmúlt év folyónovemberétől importból szerzik be ezt a téglát. A szilikáttégla gyártásának megszűnésével mintegy 80 ember szabadult fel az ártalom alól. A bugacsiszolásnál szintén várható javulás, egy év múlva automata szabadít meg 150 embert ettől a szilikózisveszélyes munkától. Az LKM-ben összességében a negyedik ötéves terv végére várható lényeges javulás a porártalom megszüntetésében, de zömmel akkor is az új létesítményekben. Itt ugyanis az a helyzet, hogy a régi csarnokok, üzemrészek egészségessé, korszerűvé tétele sokkal többe kerülne, mint egy új üzem létesítése. Hogy milyen nagy gond a mostani állapot, s milyen messze van még az az idő, amikor a kohászatban leküzdhetik a porártalmat, azt a gyár vezetősége tudja legjobban. Nem egy, hanem több millió forintról van szó, amelyet munkásvédelmi célokra kell majd fordítani. Ha ez így van, miért próbálják sorra megtámadni munkaügyi döntőbizottságaik határozatait? Bizonyítsa be a bíróság, hogy a megbetegedés elhárítható volt-e, vagy sem? Ha a törvényt így módosították, persze joguk van a rendelkezés adta lehetőségekkel élni. S akkor jönnek a költséges szakértői bizonyítások, a pereskedései, néhány száz forintért. Ezért lenne rá szükség, hogy ezt a rendelkezést vizsgálat alá vennék az illetékesek. Nagy dolog egy ilyen kérés, sokan talán azt mondják, hogy teljesen vesménytelen. Mi azonban mégis bízunk benne, hogy napirendre tűzik annak vizsgálatát, nem lehetne-e a legjobban rászorultak érdekében kihagyni az ide vonatkozó paragrafusból a gyakorlati elbírálás során olyan sok gondot okozó bővítményt. Adamovics Ilona Tanulmányi verseny (Tudósítónktól) A közelmúltban nagyszabású tanulmányi versenyt rendeztek a sátoraljaújhelyi általános iskolák tanulói között. A versenyen a felső tagozatú tanulók 60 százaléka vett részt. A szaktanárok szakköri foglalkozásokon és korrepetálásokon jól felkészítették tanítványaikat. A verseny kitűnő alkalom volt arra is, hogy a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeit intenzíven segítsék a tanulásban. A különböző tantárgyak első helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kaptak. Petőfi Sándor Általános Iskola 5 tanulója, az Esze Tamás Általános Iskola és a Kazinczy Ferenc Általános Iskola 2—2 tanulója ért el, első helyezést. Takács Imre A munkások érdekében Hármas összefogással 120 ágyas új sebészet a vasgyári kórházban A városi tanács, az LKM és a DIGÉP közös összefogásával született az az elhatározás, mely szerint a vasgyári kórházat 120 ágyas új sebészeti osztállyal bővítik. Természetes, hogy együtt, közös összefogással könnyebb az elhatározás megvalósítása. Mindenki tudja, hogy nem fillérekről, hanem 24—25 millió forintos költségről van szó, s éppen ezért a városi tanács mellett a két említett nagyüzem is igyekszik hozzájárulni, hogy a munkások érdekében e nagyszerű elhatározás valósággá is váljon. Az említett szervek képviselői — Rózsa Kálmán, a városi tanács vb-elnökhelyettese, Hámori Sándor, a Diósgyőri Gépgyár műszaki igazgatója, Molnár László, ugyancsak a DIGÉP gazdasági igazgatója, valamint dr. Énekes Sándor, az LKM vezérigazgatója, Zámbó Pál, az LKM vezérigazgató-helyettese és Bozsik Pál, az LKM gazdasági igazgatója most ünnepélyesen aláírták az erről kötött megállapodást. Az LKM hárommillió forintot biztosít az említett célra, a DIGÉP pedig két millió forinttal járul hozzá Mindt nagyüzem figyelembe vette, hogy a kórház betegeinek jelentős része a két gyárban dolgozik. Közös szociális érdek, hogy együttesen fogjanak hozzá az egészségügyi ellátás további javításához. Cs. E. Vízben az árokásó Tavaszi szél vizet áraszt... S mios, megyében sok helyen vannak kisebb helyi víziek. Nemcsak a patakok, hanem az utak árkai is megteltek hőjével, s egyes helyeken a közlekedést is nehezítik. A képen látható árokásó gép is a víz fogságába került, valahol a Hernád völgyében. (Fotó: Sz. Gy.) ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Ksipter állítja ki a postaszámlákat A Magyar Posta az angol Honeywell cégtől beszerezte az első, nagy teljesítményű adatfeldolgozó berendezését Először a kifizetett postautalványok „leszámolását” végzik a komputer segítségével de a későbbi időkben a rádió-, a televízió- és a telefonszámlákat is a Ferencközpontban felépített számítógép készíti majd el. A Posta számításai szerint az egyes számlázásoknál több napos munka helyett, a komputer órák alatt elkészíti a számlákat. Képünkön: a komputer-központ. Kincs a végardói víz A mélyből a felszínre fakadó hőforrás a természet pazar ajándéka. Még nagyobb a szerencse, ha ehhez adva van a szép vidék, a barátságos környezet, és még ráadásul egy történelmi múltú város! A végardói víz meleg, ötvenfokosnak mondják. Kedvező orvosi vélemények hangzottak el már szép számmal hatásáról , ám hivatalosan még nem nyilvánították gyógyvízzé. Az viszont tény: aki egyszer megmártózik benne, csak dicsérő, hálás szavakat mond róla. A ma még rendezetlen, sokáig kissé mostohán kezelt környéknek is megvan a maga utánozhatatlan varázsa hívogatja, marasztalja az embert. És a város! Patak, amelyet évszázadokon át már nagyon sokan megénekeltek! A nemrég ismét városi rangú Sárospatak vezetőinek terve, hogy a végardói hévíz kincsének hasznosításával, egy üdülőnegyed kialakításával idegenforgalmi településsé avassák a várost Ma még csak nyári fürdő turisták, főleg a hazánkba érkező csehszlovákiai vendégek kedvelt strandja — mert ma még csak nyáron tart nyitva — működik Végardón. Pontos felmérés nem készült róla, de a becslések szerint az elmúlt évi szezonban legalább 80 ezer ember kereste fel A kincset érő víz jövője biztató. Kihasználására készülnek már a konkrét, több esztendős távlatra szóló fejlesztési tervek. Míg azok az elképzelések valósággá válnak, addig is történnek kisebb beruházások, fejlesztések Végardón. Hamarosan parcelláznak A fürdőt tavaly augusztus óta a Borsod megyei Vízmű üzemelteti. Amint azt Jekkel Béla, a vállalat igazgatója a napokban a város vezetőinek, a tanács végrehajtó bizottságának tudomására hozta: pár hónap óta a legszükségesebb munkálatokat már el is végezték a strandon. Még tavaly megkezdték, s a szezon kezdetére befejezik a II. számú kút felújítását, hogy ne csökkenjen a vízhozam. Fúrnak egy hideg vizű utat is, hogy a túl magas hőfokú víz hűtésire legyen mód. A megnövekedett terület körülkerítése és dísznövények ültetése, parkosítás szerepel még többek között a vízmű idei tervei között. A fürdő távlati fejlesztéséről csak a tervek elkészülte után — előreláthatólag még ebben az évben —, érdemes majd beszélni A városi tanácson hallottuk, hogy a közeljövőben napirendre kerül a környék területének tulajdonjogi rendezése, a rendezési tervek elkészíttetése, és amit már nagyon sok szerv, vállalat és magános vár: a parcellázás. A strand mai területén is vannak víkendházak, kisebb üdülők. Sor kerül ideiglenes kitelepítésükre a korábbi futballpálya területére, később pedig a kiosztásra kerülő parcellákból újat a régi területük kapnak helyett Közmfvesítik majd a területet, hogy a modern üdülőtelep kialakításának ez se legyen akadályozója. Városképhez méltó legyen Üdülőket, villákat sokan akarnak a fürdő mellett építeni. Érdeklődésben nincs hiány, csak győzzék majd parcellával az illetékesek! Éppen ezért úgy is határozott a végrehajtó bizottság, hogy csak a városképhez méltó, abba jól beilleszkedő épületsoroknak lesz helye a végardói fürdőnél. Kincset ér a végardói víz. Ez a kincs igazán akkor fog majd kamatozni, ha a szükséges létesítmények, szolgáltató épületek felépülnek, ha áll majd az üdülő negyed — egyszóval • ha már nemcsak a gyógyító víz, a szép környezet és a történelmi levegőjű város hívogatja a turistákat, hanem annál sokkal több. az idegenforgalmi összkomfort! ! Gyárfás Katalin ! Szigorú mércét állítottak Újból meghirdették a megyei munkásvédelmi versenyt az értékelés során, hogy országos jelentőségű kezdeményezésnek is tekinthető, az Állami Biztosító megyei igazgatóságával karöltve egy évvel ezelőtt hirdette meg a Szakszervezetek megyei Tanácsa. A megye iparvállalatai és a minisztériumi tárcákhoz tartozó vállalatok közül hetvenegy gyár, üzem, szállítási és kereskedelmi vállalat tűzte maga elé a célt, hogy megelőző műszaki intézkedésekkel fokozatosan javítsák a dolgozók munkakörülményeit, megteremtsék a balesetmentes munkavégző feltételeit. Csengeri Zoszán összefoglaló értékeléséből kitűnt, hogy számottevően javult a verseny meghirdetése óta a helyzet, kevesebb volt a halálos baleset, a szakszervezetek aktivistái, a munkavédelmi őrök jó munkát végeztek. Pozitívan kell értékelni a gazdasági vezetők, a szakszervezetek, üzemi bizottságok tevékenységét is, akik mindenkor a gazdasági politikai munka középpontjába állították a munkásvédelmet. Csütörtökön mozgalmas nap zajlott le az SZMT- székházban. A különböző tárcákhoz tartozó vállalatok, mintegy kétszázötven képviselője először iparáganként csoportosulva értékelte a versenyt, s az illetékes területi szakszervezeti megyebizottság képviselőjének jelenlétében döntöttek arról, hogy ki érdemes a díjazásra. Az értékelés tehát egyfajta visszatekintés is volt, mérlegelése az egész évben végzett munkának, de tapasztalatcsere is volt ez a nap, hiszen sok vállalat, gyár képviselője mondta el módszereit, azokat a tapasztalatokat, amelyek máshol is hasznosíthatók. Mind a minisztériumi tárcában, mind a tanácsi vállalatoknál jelentőségéhez mérten, nagyon komolyan vették a versenyt, s a díjak odaítélésénél is szigorú mérce érvényesült. Hiszen emberei egészségéről, testi épségéről van szó, nem utolsósorban pedig arról, hogy egészséges, tiszta munkahelyen eredményesebb a termelés is. Éppen ezért a megyei munkásvédelmi versenyt a következő tizenkét hónapra is meghirdették. A részt vevő vállalatok képviselői egyhangúlag csatlakoztak, de a tapasztalatok, a mostani siker birtokában, ajánljuk e versenyt más olyan vállalatoknak is, amelyek eddig nem vettek benne részt. O. M. Több mint kétszáz vállalati vezető, szakszervezeti titkár, munkavédelmi felelős jelenlétében adták át a megyei munkásvédelmi versenyben legjobb eredményt elérő vállalatoknak az első, második, illetve harmadik díjat. Az ünnepi aktuson megjelent Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Balogh András, a Szakszervezetek megyei Tanácsának titkára, dr. Fövenyessy József, az Állami Biztosító Borsod megyei Igazgatóságának vezetője. Csengeti Zoltán, az SZMT munkavédelmi csoportjának vezetője kilenc iparág képviselőjének nyújtotta át az első díjat jelképező vándorserleget. Ezek sorrendben a következők: Diósgyőri Gépgyár, Tiszai Vegyikombinát, ÉPFV, 3. sz. AKÖV, Tiszai Erőmű Vállalat, Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalat, Sátoraljaújhelyi Dohánygyár, Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat, Farkaslyuki Bányaüzem. A nemes versenyt, melyről méltán állapították meg